Békés Megyei Népújság, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-29 / 228. szám

1981. szeptember 29., kedd o EHEEZsl Terven felüli almatermés az endrődi Lenin Termelőszövetkezetben (Tudósítónktól) A gátmenti meredek rám­pán, pirosló almákkal meg­pakolt ládák sokaságával a Lenin Tsz gépjárművei ka­paszkodnak felfelé a Hár­mas-Körös endrődi közúti hídjára. Hordják a közös gaz­daság gyümölcsösének gaz­dag termését. Mészáros La­jos, kertészeti brigádvezetőt egy idősebbekből álló cso­portnál találjuk, amint ép­pen az almaszedés szaktaná­csaival látja el őket. A köz­ségi nyugdíjasklub tagjai ők — nők és férfiak —, akik Német András vezetésével ötvennégyen jelentek ma meg, hogy egész napos tár­sadalmi munkájukkal segít­sék az őszi betakarítást, itta gyümölcsösben. Mint Mészáros Lajos bri­gádvezető elmondta, a tsz gyümölcsöse 12 hektár, mely­ből nyolc hektár az almás­kert, Starking és Jonathán faitákkal beültetve. Az alma szedését több mint 'százan a Starkinggal kezdték szeptem­ber közepén, mely munkába elsősorban a tagok kapcso­lódtak be, részes alapon. Az­óta már máshonnan is jött segítség. Nagy szükség van most a szorgos kezekre, mert az eddigi szedések jó termést ígérnek. Ennek alapján már most megállapítható, hogy a tervezett 14 vagonnal szem­ben az idén meglesz a 28—30 vagonos termés. A bőség és a szépség mellett azonban nagyon jó a minőség is, így 90—95 százalék a piacképes. Persze a csekély gyengébb minőségű termés sem megy veszendőbe, mert különböző feldolgozásra kerül. Ami az értékesítést illeti, a mezőtúri ÁFÉSZ két vagon­nal, a sarkadi ÁFÉSZ hat vagonnal kötött le, de szál­lítottak már a helyi ÁFÉSZ- nek is. Rendszeresen forgal­mazza a lakosság ellátása céljából a tsz zöldségboltja is. Gondolunk a téli idő­szakra is, mely alkalomra mi magunk is nagyobb mennyi­séget raktározunk — mon­dotta a brigádvezető, majd így folytatta; — Gyümölcsö­sünkben az almaszedés elő­reláthatólag október 10-e tá­ján ér véget, melynek sike­res befejezéséhez, egy alka-^ lommal még a nyugdíjas­klub tagjai is hozzájárulnak. Szeptember 23-án ugyanis, mikor búcsúztunk, ezt ígér­ték .. Sztanyik Károly Katonák az eleki Lenin Termelőszövetkezetben A katonák igyekezete, akarása példamutató Fotó: Veress Erzsi Befejezéshez közeledik a Fekete-Körös bal partján épülő zsilip, amelynek feladata, hogy szükség esetén a mályvádi tározóba engedett vizet visszavezesse majd veszély nélkül a Kö­rös-mederbe (EGS) Mihajlovói Társult Munkaalapszervezet a falu és a gazdasága Békéscsaba testvérvárosa, a jugoszláviai Zrenjanin me­zőgazdasági munkaszerveze­tének egysége a Mihajlovói Társult Munkaalapszervezet. A mi fogalmaink szerint ezt így lehetne pontosítani: a zrenjanini mezőgazdasági kombinát egyik üzemegysége. A mihajlovói munkaalap­szervezet három és fél ezer holdon dolgozik. Nemcsak elnevezése más mint nálunk, működése is sok érdekessé­get szolgáltat. Hiába hazai A munkaalapszervezet mag­ját 33 termelő adja, akik munkára, és az eszközök használatára társultak. A falu többi — háromszáz — földművese évente köt szerződést bizonyos tevé­kenységekre, beszerzésre vagy értékesítésre. A társult munkaalapszervezetet — a TMASZ-t — mindössze hét tagból álló szolgálati cso­port irányítja. Mezőgazdász, állatorvos, könyvelő és ke­reskedő dolgozik a kis csa­patban. Igazgatójukat négy évre választják. Hozzátartozik a jellemzés­hez, hogy a földek egy ré­szét az államtól bérlik a ter­melők. A földterület felső határa 17 hold. Ezt általában egy család művei közösen. Mégpedig: nem nagy nehéz­séggel. Hiszen jó minőségű, fekete csemozjom talajokba vethetnek a mihajlovóiak. A 328 földműves fele rendel­kezik a jugoszláv gyártmá­nyú, 35 lóerős kistraktorral és munkagépeivel. A gépeket a társult mun­kaalapszervezet vásárolta, majd tízéves hitelre tovább­adta a magántermelőknek, akik a munkaszervezeten ke­resztül kedvezményesen jut­nak üzemanyaghoz, és oda mennek dolgozni, ahová a szolgálat, a héttagú irányító csoport küldi őket. A mun­káért kapott pénzből tör­leszthetik a kombájnra fel­vett hitelt, és fedezhetik megélhetésük költségeit. Az így társult kombájnosok mentesülnek a 24—34 száza­lékig terjedő forgalmi adó alól. Az alkatrészbeszerzésben is segít az irányító csoport. Gyakran nagy nehézségek árán sikerül egy-egy alkat­részt felkutatniuk. Pedig a Zmaj-kombájnokat Jugo­szláviában készítik, és ott is érvényes az előírás, misze­rint a gyártók 10 évig köte­lesek minden típushoz alkat­részt biztosítani. A gazdasá­gosság miatt ezt nem nagyon tartják meg. Szerencsére, mindig ráakadnak valahol a hiányzó darabokra. Szabó Bernát, a munkaszervezet igazgatója szerint a szomszéd üzemek segítenek ebben a legtöbbet, s ők igyekeznek hasonlóképpen tenni. Amiről nevezetesek A falu és gazdái messze földön híresek az üszőneve­lésről. Vásárolt vagy saját bocikat nevelnek fel 450— 500 kilogrammos súlyig. Évente csaknem hatszázat adnak át a felvásárlóknak. A hizlalásba állított szi- mentáli fajták jövedelme­zőségét így jellemezte az igazgató: — Ha a saját mun­kát, kukoricát nem számol­ják, kifizetődő. Ugyanis je­lentősen megnőtt a tápok és a vásárolt kukorica ára. Másik kedvelt állat a ser­tés: évente négy és fél ezer hízót értékesít a falu lakos­sága a munkaalapszerveze- ten keresztül. Csak vékony szalonnát adó hússertésekkel foglalkoznak, van olyan porta, ahol egy termelő 80- at hizlal évente. A munkaigényes kertészet fő növényei: a paprika, sár­garépa. zöldborsó, zöldbab, burgonya, hagyma, gyökér­zöldségek. Jelentős a 120 holdon termesztett dohány. Főként a Burley fajtával foglalkoznak, a levelek több mint felét géppel fűzik fel. A Jugoszláv Partizanka és Novosadska rana búzafajták hektárra számítva a mieink­hez hasonló jó eredménye­ket produkálnak. Együtt a faluval összességében a társult munkaalapszervezet évente csaknem ötvenmillió dinárt forgalmaz. Ebből hatmillió dinár a nyereség. Ezt év vé­gén felosztják, illetve egy Helytállásukról, áldozat- készségükről sok nagyszerű példát őriz a krónika. Ott találjuk őket árvizek idején a gátakon, a nagy építkezé­seken, ilyenkor ősszel a me­zőgazdaságban. Katonák. A magyar néphadsereg katonái. Közülük negyvennégyen most az eleki Lenin Terme­lőszövetkezetben segítik a betakarítást. © — Néhány hete még úgy tűnt, az előttünk álló felada­tokat önerőből is meg tud­juk oldani — magyarázza Nyilas Károly, az eleki Le­nin Termelőszövetkezet ter­melési főmérnöke. — A vártnál jóval nagyobb zöld­ségtermés betakarítására — paradicsomból például 100 tonna termett hektáronként — mozgósítani kellett egész tagságunkat. Csakhogy idő­közben eljött a hibrid kuko­rica törésének ideje is. Most mit tegyünk? — kérdezték a szakemberek. Ha a hibrid kukoricába irányítjuk dol­gozóinkat, nem jut munka­erő a paradicsom, uborka stb. szedésére. Ilyen hely­zetben fordultunk a megyei tanács mezőgazdasági osz­tályához. részét közös vásárlásra for­dítják. Mint nálunk, a jugoszláviai faluban is jelentős szerepet játszik a mezőgazdasági szervezet. A munkaszerve­zethez kötődő gazdák jöve­delmük négy százalékát fize­tik be községfejlesztésre. Ebből épült a saját orvosi rendelő, gyógyszertár, a 350 személyes színházterem, az óvoda, az új iskola. És épül­nek — nemcsak közös pénz­ből, hanem közös összefo­gással — az utak. Mint Madarász Ernő, a helyi kö­zösség titkára mondotta: rö-* vid időn belül kiűzik a falu­ból a port. Ebben nagy ré­sze van a lakosság önkéntes társadalmi munkájának, amely egyértelműen bizo­nyítja: lakói sajátjuknak ér­zik Mihajlovót. A munkaalapszervezet és a falu együtt fejlődik. Van le­hetőség a szórakozásra is, kocsival vagy busszal bárki bemehet a közeli Zrenjanin- ba, ha éppen ahhoz van kedve. Ha nem, akkor a he­lyi színházterem is gyak­ran kínál érdekességet. Mint megtudtuk, az előadások többnyire telt ház előtt zaj­lanak. Inkább a fiatalok vágynak a diszkóba, nagyvá­rosi étterembe szórakozni. És ők azok, akiket mind kevés­bé vonz a mezőgazdaság. Hiába kínál jó megélhetést, más életmód az ideáljuk. Igazat kell adni Bibu Péter termelőnek, aki családjával évente csak sertésből 80-at ad le: — Hiába a gép és a felszerelés, a tehénnek nem lehet megszabni, hogy mikor legyen éhes! Itt állandóan dolgozni kell. M. Szabó Zsuzsa Hankó László, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának osztályvezető-helyettese: — Békés megyében az őszi mezőgazdasági munkák idején mintegy 30—40 ezer ember vesz részt a betaka­rításban, talaj-előkészítés­ben, vetésben, szállításban. A rendelkezésre álló mun­kaerő, a diákokkal kiegé­szülve, rendszerint meg tud­ja oldani a feladatokat. Ese­tenként helyenként azonban a honvédség segítségét kér­jük. Az elmúlt napokban 140 katona volt segítségére a mezőgazdasági üzemeknek. A honvédség a későbbiek­ben a cukorrépa szállításá­ban ad nélkülözhetetlen tá­mogatást. o — Szeptember 13-án ér­keztünk Elekre — mondja Sütő Endre százados. — Tő­lünk azt várják a szövetke­zet vezetői, hogy segítsünk a nagy értékű hibrid kukori­ca fosztásában. Még az in­dulás előtt elmondtuk: fe­gyelmezett munkát, helytál­lást várunk mindenkitől. Olyan helyre jöttünk, ahol nagy szükség van ránk. így is fogadtak bennünket. A katonák igyekezete, aka­rása példamutató. Barna Sán. dór őrvezető, civilben gép­lakatos. — Szívesen maradnánk még, de úgy tűnik, rövidesen a Hidasháti Állami Gazda­ságba vezényelnek. — Nem árt egy kis válto­zatosság — veszi át a szót Németh Dezső, de azt azért valamennyien elismerjük, itt kevesebb a szabad idő, mint a laktanyában volt. — A fosztás látszólag nem nehéz munka. Nemrég diá­kokat hoztak ide, akiket rö­videsen a kertészetbe irá­nyítottak át uborkát szedni. A nedves csövekről nem bír­ták eltávolítani a csuhét. öt­fős brigádokban dolgozunk, így könnyebben mérhető a munkánk. © A kikapcsolódást gazdag, munka utáni programok biz­tosítják. A katonák felvet­ték a kapcsolatot a tsz KISZ-szervezetével. A közös gyulai kiránduláson, a kul- túrotthonban rendezett ve­télkedőn jutott idő a beszél­getésre is. Az alakulat tag­jai meghívást kaptak a helyi határőrségtől, ahol többek közt bemutatón ismerked­tek meg azzal, hogyan lát­ják el feladatukat a határ­őrök. Ma, szeptember 29-én a határőrökkel, a tsz KISZ- szervezetével együtt közös vacsorán vesznek részt. Az eltelt két héten többször is sportdélelőttön mérték ösz- sze erejüket 'a helyi fiata­lokkal. S, hogy az elekiek mennyire megszerették a ka­tonákat, azt bizonyítja Illés Zoltán esete is. A fiatalem­ber, aki egyébként kitűnően gitározik és énekel, nemegy­szer kénytelen volt rögtön­zött műsorokat adni. — A katonák reggel héttől délután 5 óráig dolgoznak. Mi csak megköszönni tudjuk munkájukat. Nélkülük nem tudnánk megoldani az őszi betakarítást. Jellemző, hogy 15—20 százalékkal nagyobb teljesítményre voltak képe­sek az elmúlt napokban, mint a tsz tagjai. A 220 hektárról betakarított hib­rid kukorica egyharmadát készítettük el eddig szállí­tásra a Hódmezővásárhelyi Állami Gazdaság kútvölgyi hibridüzemébe. Kértük, hogy a katonák még tovább ma­radjanak. Jó kapcsolat ala­kult ki a honvédek és a tsz- tagok között — összegezte véleményét Borzsák Lajos, a szövetkezet elnöke. Kepenyes János Befejezéséhez közeledik a komló szedése a Tamási Állami Gazdaságban. A százötven hektáros ültetvényről mintegy ti­zennyolc vagon komlót takarítanak be, amelyet a hazai sör­iparnak szállítanak. A képen: a komló indáinak vágása (MTI-fotó: Cser István felvétele — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents