Békés Megyei Népújság, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-01 / 204. szám
IgHilUT&Tcl 1981. szeptember 1., kedd Jubileumi vadászkiállítás Kondoroson Koszorúzási ünnepség Háy László sírjánál Az egykori Geiszt-kastélyban szeptember 5-ig tekinthető meg a kondorosi dolgozók vadásztársasága által, rendezett kiállítás A kondorosi dolgozók vadásztársasága jubileumi vadászkiállítást rendezett, amelyet IMányik Mihály elnök nyitott meg augusztus 29-én, délután, a nagymajori kastély épületében. A vadgazdálkodás eredményeinek ismertetése előtt röviden áttekintette a történeti előzményeket. A vadászat — mint mondotta — nem különülhet el a többi társadalmi tevékenységtől. A felszabadulás után a Vadászok Országos Szövetsége is újjáalakult, s a vadásztársaságok megszervezését követően — a politikai és szakmai oktatás mellett — fokozott figyelmet fordítottak a vadgazdálkodás feltételeinek megteremtésére. Ma már tény, hogy a lőtt- és élővadexportjából származó jövedelem jelentős devizabevételhez juttatja Magyarországot. A szövetség megalakulásának 100. évfordulója alkalmából rendezett kiállítással egy időben az Egyesült Tsz hímzőszakköre is bemutatja legszebb kézimunkáinak egy részét az érdeklődőknek. A kondorosi Egyesült Tsz 32 tagú hímzőszakköre is bemutatja kézimunkáinak egy részét a látogatóknak Kép, szöveg: Bukovinszky István Szezonzáró kempingtalálkozó Szarvason A Magyar Camping és Caravanning Club tagjai szeptember 4—6. között rendezik meg hagyományos szezonzáró találkozójukat a szarvasi kempingben. Az országos találkozó szervezését az MCCC budapesti—északbudai területi szervezete vállalta. A találkozó megnyitójára szeptember 5-én 9.30 órakor kerül sor. 'A változatos programban autós ügyességi verseny, KRESZvetélkedő és egyéb játékos vetélkedők, tábortűz, folklórműsor, halászléfőzés szerepel. A résztvevők megismerkednek Szarvas nevezetességeivel is. A találkozó szervezői várják a taglétszámban igen szépen gyarapodott Békés megyei szervezet tagságát is, jelentkezni a találkozó időpontjában a helyszínen is lehet. (—n,) Háy László kommunista orvos, közgazdász, politikus, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyisége, gazdasági és tudományos életünk egyik volt vezető egyénisége születésének 90. évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepséget rendeztek tegnap a Mező Imre úti temetőben levő sírjánál. Az MSZMP Központi Bizottsága nevében Huszár 1st. ván, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének főigazgatója és Tímár Mátyás államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke; a Magyar Tudományos Akadémia képviseletében Bach Zsigmondi Pál akadémikus, az MTA alelnöke; a Történelemtudományi Intézet igazgatója és Fálusné Szikra Katalin akadémikus, a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem tanára helyezett el koszorút. Megkoszorúzták a sírt, a Külkereskedelmi Minisztérium és a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem képviselői, elhelyezték a kegyelet virágát a családtagok, a volt munkatársak és a tisztelők. A koszorúzási ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. Nemzetközi növénytermesztési tanácskozás A Magyar Agrártudományi Egyesület, a Nádudvari Kukorica- és Iparinövény- termelési Együttműködés (KITE), valamint a Debreceni Agrártudományi Egyetem rendezésében négynapos nemzetközi növénytermesztési tanácskozás kezdődött tegnap Debrecenben. A szimpózionon a több, mint 200 hazai szakember mellett 16 ország csaknem 70 mező- gazdasági, illetve a mező- gazdasági termeléssel kapcsolatban álló ipari szakembere vesz részt. A nemzetközi konferencia fő témája a búza, a kukorica, a napraforgó, a cukorrépa és a rizs komplexen gépesített és kemizált termelési rendszere és fejlesztési lehetőségei. A bevezető előadást Dénes Lajos mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes tartotta „Magyarország mezőgazdasága és élelmiszer-termelése” címmel. Szólt arról, hogy hazánkban három évtized alatt megkétszereződött a mezőgazdaság bruttó termelése. Ez időszakban terjedtek el a nagy teljesítményű, korszerű gépeket alkalmazó, iparszerű termelési technológiák. Jelenleg 7,3 millió kilowatt teljesítményű traktor, önjáró betakarítógép, tehergépkocsi és egyéb gép szolgálja a mezőgazdasági termelést. Az eredményekben döntő szerepük volt és van az iparszerű termelési rendszereknek. Ezek a rendszerek fejlődésükkel az elmúlt évtized alatt az egész mező- gazdasági termelés arculatát megváltoztatták. Hatásukra meggyorsult természeti erőforrásaink kihasználása is. Jelenleg a mezőgazdaságban 77 iparszerű termelési rendszer dolgozik, amelyből 22 a szántóföldi növénytermesztés, 31 a kertészeti termelés, 24 pedig az állattenyésztés ágazatainak termelésfejlesztését integrálja. Jelentőségüket mutatja, hogy az ország búza-vetésterületének 75 százalékát, a kukoricának 85, a napraforgónak 82, a cukorrépának 74 százalékát fogják át a termelési rendszerek. A kertészeti termelési rendszerek 40 ezer hektár gyümölcsöst, 25 ezer hektár szőlő- és 30 ezer hektár zöldségterületet fognak össze. A termelési rendszerekben 10 —20 százalékkal magasabbak a fajlagos termelési mutatók. A plenáris ülésen elhangzott előadások képet adtak a növénytermesztés biológiai alapjairól, valamint az exportlehetőségekről. A konferencián összesen több mint száz előadás hangzik el, amelyből 3-4-et külföldi szakemberek tartanak. kapcsolódik a társaság idei, sorrendben 46. vándorgyűlése. A tanácskozás elnökeként AcLám György, profesz- szor felidézte, hogy fél évszázaddal ezelőtt Szent- (työrgyi Albert, akkor a szegedi egyetem életvegytan tanára tett előterjesztést a társaság szervezetének és munkájának szabályozására. A mostani szakmai programnak hat fő témaköre van, mintegy félszáz előadásban foglalkoznak a hazai élettani kutatások legújabb ered- rhényeivel. • Békéscsabai ebtenyésztő sikere A Gyöngyös melletti Nagyíü- geden rendezték augusztus 30-án az országos agárversenyt. Az ebek ötszáz méteres pályán műnyúl után futottak, átlagosan 50 —60 kilométeres óránkénti sebességgel. A hattagú döntők se- mor-kategóriájában kettős békéscsabai siker született. Dr. Zsíros Géza tenyésztő Áchim utcai Cecilia nevű angol agara első helyezést ért el. A szintén ebben a kategóriában rajthoz állt Áchim utcai Edda nevű, de még csak junior korosztályú angol agár is sikerrel versenyzett: negyedik helyezett lett. Aszfaltos utcák Eleken Augusztus elején kezdték, és szeptemberben fejezik be a Hódmezővásárhelyi Közúti Építő Vállalat Gyulai Főépítés-vezetőségének szakemberei az öt utcát érintő, 2,4 kilométeres, 4 méter széles aszfaltút építését Eleken. Az ötmillió forintos beruházás pénzügyi fedezetének jelentős részét — 4 millió 670 ezer forint — felsőbb tanácsi hozzájárulással valósítják meg. A helyi tanács 330 ezer forintot fordít az útépítésre. Az új utak mentén korszerűsítik a közvilágítást is. 270 ezer forintos költséggel higanygőzlámpákat szerelnek fel. így nemcsak a közvilágítás színvonala javul, hanem az energiatakarékos lámpák üzembe helyezésével csökken az energiafelhasználás is. Az országos verseny győztese: Áchim utcai Cecilia angol agár Emlékezés, tanulságokkal gazi tragédia kezdődött 1939. szeptember elsején, különösen az európai népek számára: a hitlerista hadihajók nehéz ágyúi tűzet nyitottak a Gdansk északi szegélyén húzódó keskeny félsziget, a Westerplatte lengyel helyőrségére. Ez az ágyútűz jelezte a második világháború kezdetét. Mire a háború végigperzselte Európát, s tüze az atombombák robbanásával kilobbant Japánban, több, mint 50 millió halottat számláltak össze a harcmezőkön, a hátországokban. Ez volt az emberiség legpusztítóbb, legnagyobb áldozatot követelő háborúja. De vajon ez volt-e az utolsó? — tették fel a kérdést már a háború után közvetlenül. s teszik fel — sajnos, nagyon jogosan — ma is. Jóformán még eltemetni sem érkeztek a második világháború halottjait, mikor az Egyesült Államok militarista körei már nem az óriási áldozatok árán kivívott békére, hanem világhatalmi terveik megvalósítására gondoltak. Ennek következtében az emberi haladást, az országok és a népek békés kapcsolatait zavaró hidegháborús évek következtek. A békeszerető emberiségnek és kormányoknak óriási erőfeszítések árán sikerült csak a 60- as és a 70-es évek fordulóján palackba zárni a hidegháború szellemét. Ez a küzdelem történelmi jelentőségű áttörést eredményezett az enyhülési politika felé. A jelenre is érvényes tanulság, hogy a nagy fordulat az enyhülés irányában a népek összefogásával sürgetett két* és többoldalú tárgyalások eredményeként jött létre. A Szovjetunió és a többi szocialista ország kezdeményezése nyomán elsősorban Nyugat-Európával kialakult az államközi kapcsolatok új elve. E politika térnyerésének hatására az Egyesült Államok is változtatott kapcsolatain a Szovjetunióval és az európai szocialista országokkal. Ez az út vezetett el a helsinki konferencia záróokmányához, amelyben az aláíró országok — köztük az Egyesült Államok is — ünnepélyesen megfogadták: erőfeszítéseket fognak tenni, hogy az enyhülés állandó, átfogó és egyetemes méretű folyamattá váljon. A záróokmány reményt és lehetőséget adott arra, hogy katonai enyhüléssel támasszák alá a politikai enyhülést, s hogy megszilárduljon a bizalom légköre Európában. A helsinki záróokmány aláírása után azonban rövidesen- nyilvánvalóvá vált, hogy bizonyos amerikai politikai körök, s a mögöttük álló, a fegyverkezésben érdekelt monopóliumok nem nyugszanak bele a béke megszilárdítására tett erőfeszítések sikereibe. A hetvenes évek második felére már éles harc alakult ki az' új és a régi politika hívei között. Egy ideig az enyhülés még együtt erősödött a fegyverkezési hajszával. de 1978rban a NATO már a század végéig tartó, nagyszabású fegyverkezési programot hirdetett meg. Ekkor Európa népeinek tiltakozása még vereséget mért Carter tervére, amely a neutronfegyver gyártását célozta, de 1979-ben Washington újabb lendületet adott a fegyverkezésnek: nyomására a NATO úgy döntött, hogy amerikai közepes hatótávolságú rakétákat és szárnyas rakétákat telepít Nyugat-Eu- rópába. Ennek már szinte logikus következménye, hogy Carter 1980-ban elhalasztatta a SALT—II. szerződés ratifikálását, s olyan doktrínával állt elő, amely meghirdette az Egyesült Államok katonai jelenlétét a világ minden térségében, és aláírt egy utasítást, amely megszabja az atomháború folytatásának „rendjét” a Szovjetunió ellen. A Reagan ^Kormányzat még drasztikusabb lépéseket tett a hidegháború és a fegyverkezés felé. Ennek legfrissebb jele az amerikai elnök döntése a neutronfegyverek tömeges gyártásának elkezdéséről. Ez példátlan cinikus kihívás az emberiség, de különösen Európa népei ellen, hiszen az amerikai vezetés Európában szeretné megvívni az általa korlátozottra tervezett és remélt atomháborút. Érthető, hogy Európa népei tiltakozó mozgalmat kezdtek az amerikai rakétatelepítési program és a ne- utronfegyver-gyártás ellen. A szocialista országok ismételt kezdeményezései nyomán napjainkban megelevenednek a NATO-országok vezetői által feledésre kárhoztatott javaslatok az észak- és dél-európai atommentes övezet létesítéséről, a neutronfegyverek gyártásának, felhalmozásának és felhasználásának betiltásáról. A fegyverkezés megfékezésére, a katonai és politikai enyhülés erősítésére, az országok és a népek közötti jó kapcsolatok, a bizalom javítására irányuló szovjet javaslatok ismét sürgető tárgyalási témákká váltak. Az erősödő tiltakozó mozgalom hatására az amerikai vezetők is elkezdték hangoztatni, hogy az' Egyesült Államok is érdekelt a tárgyalásokban. De, hogy milyen megbeszélésekre készülnek, azt világosan jelzi: a jövendő tárgyalások amerikai résztvevőit a legszélsőségesebb fegyverkezéspárti személyekből válogatják össze. Nem titkolják azt sem, hogy olyan fegyverkorlátozási intézkedéseket akarnak a Szovjetunióra kényszeríteni, amelyek biztosíthatnák az amerikai katonai fölényt. Ez azonban hibás számítás. A szovjet vezetők számtalanszor leszögezték: semmiféle diktátumot nem fogadnak el, s csakis az egyenlőség. az egyenlő biztpnság alapján hajlandók tárgyalni. Ahhoz, hogy a világ, és különösen Európa ne félelemmel, hanem nyugodtan, bizalommal nézhessen a jövőbe, a jelenlegi szinten kell befagyasztani a fegyverkezést. És azután tárgyalások sorozatán át el lehetne jutni olyan helyzethez, amelyben nem kell rettegni egy új, eddiginél pusztítóbb háborútól. furópa népei a második világháború r után: „Soha többé háborút!” jelszóval megfogadták, hogy megakadályozzák az újabb világégést. Lényegében ez az értelme a helsinki ígéretnek is. A háborús emlékekből, a hidegháborúról és az amerikai kormányzat jelenlegi politikájából leszűrt tanulságok egyaránt arra intenek, hogy sürgősen tárgyalásokat kell kezdeni, elsősorban a Szovjetunió és az Egyesült Államok között — mint Kalevi Sorsa, finn politikai vezető mondta — a „megsemmisülés veszélyének enyhüléséről”, a megromlott nemzetközi politikai légkör javításáról, Európa és a világ békéjének tartós megőrzéséről. Kovács István Forgalomkorlátozás a bátaszék—bajai közúton Megkezdték a Gemenci erdőt a Duna-hídig átszelő 55. számú bátaszék—bajai közút korszerűsítését, bővítését. Az idén öt kilométeres szakaszt építenek át, látnak el új burkolattal, s egyúttal szélesítik az útpályát. A járművek az útépítés közben csak csökkentett sebességgel haladhatnak, hétfőtől kezdve három napon át a pör- bölyi vasúti átjáró átépítése miatt azon a részen reggel 7-től 16 óráig. A forgalmat irányítják, a járművezetőktől fokozott figyelmet kérnek. Ötvenéves a Magyar Élettani Társaság Jubileumi üléssel emlékeztek meg tegnap, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Nagyvárad téri épületében a Magyar Élettani Társaság megalapításának 50. évfordulójáról. Jelenleg ez az egyik legnagyobb — több mint félezer tagot számláló — orvostestület, amely a Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetsége keretében tevékenykedik. A jubileumi eseményhez — miként az ünnepségen bejelentették — háromnapos szakmai tanácskozásként
