Békés Megyei Népújság, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-25 / 225. szám

1981. szeptember 25.» péntek 0 Fél évvel a megalakulás után az orosházi géphasznosítási szakcsoportnál A szakcsoport egyik tagja munka közben, Orosháza határá­ban Lapunk ez év április 3'i számában arról írtunk, hogy az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ Nagyszénáson meg­tartott küldöttgyűlésén meg­szavazta, illetve jóváhagyta a géphasznosítási szakcso­port létrejöttét. A közel­múltban az ÁFÉSZ-központ- ban találkoztunk Fazekas Józseffel, a szakcsoport el­nökével, akitől megkérdez­tük: — Hol tart jelenleg e szakcsoport, melynek létre­jöttét a szövetkezettel szer­ződéses viszonyban levő há­romezer kistermelő többsége szorgalmazta. — A géphasznosítási szak­csoport ez év márciusában alakult meg — tájékoztat Fazekas József elnök. — Akkor 22-en mondtuk ki létrejöttét, azóta hárommal szaporodott a tagság szá­ma. Közben Udvari Imre, az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ szakcsoportokkal foglalkozó előadója egy stencilezett körlevelet tesz elénk. A két­oldalas tájékoztató részlete­sen ismerteti, hogy az ÁFÉSZ keretében tevékeny­kedő géphasznosítási szak­csoport, illetve azok tagjai személy szerint milyen munkák végzését tudják vál­lalni. E körlevélből tudjuk meg, hogy különböző típusú traktorokkal szántást, ta­laj-előkészítést, vetést, tár­csázást, szántóföldi és kerti permetezést, kultivá- torozást, fűkaszálást, gyűrűs hengerezést, fogasolást, rend­sodrást, kukoricacsőtörést, trágyakihordást, szállítást stb. vállal a szakcsoport. Ha nem tévedek, s körle­vélnek elsősorban az volt a célja, hogy a szövetkezettel szerződéses viszonyban álló valamennyi kistermelő meg­ismerje a géphasznosítási szakcsoportot. — így igaz — kaptuk a választ a szakcsoport elnöké­től. — Már a megalakulás­kor egyetértettünk azzal, hogy a szakcsoport létrejöt­te csak az első lépést jelen­ti. Éppen ezért már kezdet­ben azt vallottuk: a szemé­lyi és tárgyi feltételek meg­teremtésével, továbbá a működési szabályzat elkészí­tésével úgyszólván egy idő­ben meg kell ismertetni ma­gunkat, tevékenységünk körét az ÁFÉSZ-szel kap­csolatban levő valamennyi kistermelővel, nem utolsó­sorban a , szakcsoportokkal. bolgár—szláv iskolák létre­hozásában. Büszkék vagyunk, hogy Bulgáriában született meg a Bogumil-mozgalom is, amely tömeges méretű szociális és antifeudális mozgalom volt, amely a társadalom szociális és szellemi megújhodásáért harcolt, és széles körben el­terjedt egy sor európai or­szágban. Büszkék vagyunk az Ivaj- ló-felkelésre, Európa első antifeudális felkelésére, amely a világ azon kis számú parasztfelkelései közé tarto­zott, mély győzelemmel vég­ződött, és amely az állam élére állította vezérét. Büsz­kék vagyunk arra, hogy 13 évszázados történelmünk a néptömegek kizsákmányolok és betolakodók elleni harcá­nak, felkeléseknek, a szabad­ságért, a szociális haladásért végrehajtott példátlan hőstet­tek és önfeláldozások szaka­datlan láncolata. Büszkék vagyunk a szelle­mi, nemzeti, politikai és szo­ciális felemelkedésért folyta­tott harcunk olyan nagy ve­zéreire, mint Paiszil Hilen- darszki, Szofronii és Vra- csanszki, Illarion Makario- polszki, Noefit Rilszki, olya­nokra, mint Vaszil Levszki és Hriszto Botev, Goce Del- csev, Alexander Sztambo- lijszki, Dimitar Blagoev, Georgi Dimitrov és sokan mások. A hősi lázadások és felke­lések hamvain öt évszázados megszakítás után a felsza­badító orosz—török háború eredményeképpen a bolgár Mert géphasznosítási szak­csoportunk tevékenysége az Orosháza ésVidéke ÁFÉSZ működési területének egé­szére kiterjed. Udvari Imre már az ala­kulás időszakában nagy re­ményeket fűzött . e szakcso­porthoz. — A néhány hóna­pos tevékenység mennyire igazolta a reményeket? — Ügy vélem, már e rövid idő alatt bizonyítani tudtuk: mi komolyan vesszük azt, amit e szakcsoport létrehozá­sakor megfogalmaztunk — mondotta Fazekas József el­nök. — E kérdés kapcsán kell megemlítenem, hogy a szakcsoport tagjai elé magas mércét állítottunk. Nem más ez, mint a minőségi munkára törekvés, mellyel hosszú távra megalapozhat­juk jövőnket. Továbbá ga­rancia erre a szakcsoportban tevékenykedő,, illetve az intéző és ellenőrző bizottság­ban tisztséget viselő jó né­hány szakember is, akik üzemmérnöki, mezőgazda- sági gépészi, vagy éppen könyvelői képesítéssel ren­delkeznek. •— Végül is, hogyan lehet­ne összegezni e géphasznosí­tási szakcsoport tevékenysé­gét? — Megítélésem szerint sok mindenre képesek szakcso­állam újból feltámadt. Az orosz bogatírok és a bolgár felkelők vérével kötődött a megbonthatatlan bolgár— orosz testvériség. Csupán 13 évvel a török hódoltság alóli felszabadulás után Dimitar Blagoev és harcostársai le­rakták Bulgáriában a forra­dalmi marxista párt alapjait, amely később lenini típusú kommunista párttá alakult át. Ez a párt, a Bolgár Kom­munista Párt, állt élére a munkások és parasztok kapi­talizmus és fasizmus elleni harcának, szervezte és vezet­te az 1923. szeptemberi fel­kelést és az 1944. szeptember 9-i szocialista forradalmat, amely a legendás szovjet hadsereg segítségével jutott győzelemre. flz internacionalizmus jegyében A szocialista forradalom győzelme új korszakot nyi­tott a bolgár állam fejlődé­sében, és mélyreható politi­kai, társadalmi és osztály- strukturális átalakulások kezdetét jelentette. Szocialis­ta államunk a bolgár nép eddigi állami szervezettségé­nek legmagasabb foka. Tör­vényes örököse és folytatója mindannak, ami progresszív és demokratikus Bulgária 1300 éves történelmében. Az elmúlt 36 év alatt szo­cialista álalmunk teljes egé­szében talpra állt, elmaradott országból modern ipari-agrár ország lett, valóra váltva portunk tagjai. Még akkor is így igaz ez, ha a tagok egy része csak mellékfoglalko­zásként vesz' részt a mun­kában. Egyébként az idei esztendőben 300 ezer forin­tos bruttó árbevételre szá­mítunk. Kép, szöveg: Balkus Imre Új kemény- magnófejek Az eddigi típusoknál jóval kopásállóbb és kétszer hosz- szabb élettartamú magneto­fonfejek gyártására rendez­kedtek be a Budapesti Rá­diótechnikai Gyárban. Az új, úgynevezett keménymagnó- fejek háromezer-négyezer órát is üzemelhetnek. A tí­pust a gyár műszaki gárdá­ja fejlesztette ki, s jelenleg a ' gyártósorokon nyolcvan százalékban már az új — Recovak márkájú —- fejek készülnek. A gyár tervei szerint jövőre a kemény- magnófejek már teljes egé­szében .felváltják- a régebbi típusokat. A BRG évente csaknem hárommillió kombinált, illet­ve törlőfejet állít elő. pártunk áprilisi vonalát; gyorsított és stabil tempóval fejlődnek a termelési erők, tökéletesebbé válnak a tár­sadalmi viszonyok, a szocia­lista életmód és demokrácia. Fejlődik a tudomány, a mű­vészet és a műveltség. Foly­tonosan emelkedik a bolgár nemzet kulturális és szelle­mi életének szintje. Bulgária következetes és elvhű politikát folytat egész Európában és a világon. A szocialista Bulgáriának nin­csenek területi követelései egyetlen országgal szemben sem. Mai határain belül elég tág teret talál fejlődéséhez. A bolgár állam 1300. évfor­dulóját ünnepelve újfent, ün­nepélyesen megerősíti akara­tát, hogy békében és jó­szomszédi viszonyban éljen a balkáni népekkel és államok­kal. Mély meggyőződésünk, hogy munkásosztályunk — népünk vezető osztályereje —, a mezőgazdasági dolgozók és népi értelmiségünk szö­vetsége erős, és feltétlen hí­ve kommunista ügyünknek, ami meghatározza a nép­front, a szakszervezetek és a dimitrovi Komszomol, vala­mint a művészi, tudományos­technikai és minden más tár­sadalmi szervezetünk tevé­kenységét. Ebben a szövetségben rej­lik egész népünk energiája, és annak garanciája, hogy sikeresen teljesítjük a Bolgár Kommunista Párt XII. kong­resszusának a határozatait, ami záloga szocialista hazánk boldog jelenének és jövőjé­nek. Az ésszerű erdőgazdálkodásért fl legrégibb társadalmi egyesület Amint az Erdészeti Lapok 1867-ben megjelent negyve­nedik számában olvasható: a Magyar Erdészegylet rendkí­vüli közgyűlésén az előadó kifogásolta, hogy egylet tizenöt éves fennállása óta kizárólag a német ajkú er­désziskolák alapítását szor­galmazza, és a magyar erdé­szeti irodalom ápolására egyetlen garasocska sem jut. Javasolta ezért az egylet alapszabályainak módosítá­sát, és az egylet székhelyének Pozsonyból való azonnali Pestre helyezését. Ilyen előzmények után ala­kult meg 115 éve az Orszá­gos Erdészeti Egyesület — a legrégibb társadalmi egylet —, amely nemrégiben tartot­ta Győrött a száztizenharma­dik közgyűlését annak a gondolatnak jegyében, hogy az erdőgazdálkodás alapja az erdőművelés. A második világháború után az ország erdősűrűsége alig érte el a 12, ma pedig meghaladja a 17 százalékot. Az 1 683 000 hektárnyi er­dőnkből évente 7 200 000 köb­méter fát lehet kitermelni. Szeretjük, ápoljuk és gondoz­zuk erdeinket. Különösen sok gondot fordítunk az erdők kulturáltságára, a természet- védelemre. Az egyesület győ­ri közgyűlésén dr. Keresztesi Béla akadémikus, az Erdé­szeti Tudományos Intézet fő­igazgatója megállapította, hogy az erdőművelés egyes területein világviszonylatban az elsők között vagyunk. Erdőgazdálkodásunk és er­dőművelésünk tehát nemzet­közi tekintélynek örvend, s ebben nem kevés része van az Országos Erdészeti Egye­sületnek. amely hosszú távon tervezi és segíti az erdőmű­velés és erdőtelepítés felada­tait. Ebből a munkából je^ lentős részt vállal az egye­sület huszonnégy — többek között az erdőfenntartási, er­dőfeltárási, szociológiai, fa­technikai, természetvédelmi, oktatási, valamint a nemré­giben alakult termelőszövet­kezeti — szakosztálya. Ezek mindegyike önálló szellemi műhelynek tekinthető, adott témákat dolgoznak fel, s nem egyszer tesznek olyan javaslatokat, amelyeket az állami vezetés eredményesen hasznosít. A szakosztályokon kívül működik az egyesületnek 34 helyi csoportja az állami gazdaságokban, az erdőgaz­daságokban, a termelőszövet­kezetekben és a KPM külön­böző területein. Ezek a cso­portok a helyi problémákkal foglalkoznak, valamint a ter­melést segítő új technológiák kialakítását és bevezetését segítik. Az Országos Erdészeti Egyesület ötezerhétszáz tag­jára felelősségteljes munka vár az elkövetkezendő idők­ben is, hiszen a VI. ötéves terv időszakában az eddiginél is több és jobb minőségű fát Vár erdeinkből a népgazda­ság. De ugyanekkor gondol­ni kell a távolabbi jövőre is, hiszen a jövő erdeje a mai nemzedék telepítő, erdő­művelő tevékenységén ala­pul- Ágh Tihamér Folyik a hibrid kukorica feldolgozása A szokásosnál tíz nappal előbb kezdődött m-eg a hibrid kukori­ca feldolgozása a hódmezővásár­helyi tangazdaság üzemében, ahol a tavalyinál csaknem ezer hektárral nagyobb terület — mintegy négyezer hektár — ter­mését fogadják az idén. Az év végéig tartó nagy szezonban 950 vagon szavatolt, jn minőségű ve­tőmagot dolgoznak fel: tisztíta­nak. csomagolnak. A hibridüzem szakemberei a jó minőség mellett bőséges vá­lasztékot is ígérnek: a gazdasá­gok talaj- és éghajlati adottsá­gaiknak megfelelően nem keve­sebb. mint 18 fajtából választ­hatnak. Az elmúlt évekhez ké­pest növekedett a rövid tenvész- idejű fajták aránya, mivel az ilyen kukoricák iránt ország»- szerte megnőtt a kereslet. 1 Népek a BNV-röl Az idei BNV-nck volt eddig a legtöbb külföldi résztvevője. Főleg a fejlődő országok nagyarányú részvétele figyelemre­méltó. Először szerepelt Budapesten kiállítással a Benini Népi Köztársaság A Videoton díjat kapott az infravörös távvczérlésű színes televíziójáért. Várhatóan októberben kerül az üzletekbe, irányára 33 800 forint Hasonló téma a szovjet kiállításról: az ott bemutatott hír­adástechnikai készülékek érthetően vonzották a látogató­kat A barkácsmozgalom külön szakkiállítást kapott az idén. Az ezen bemutatott gépeket, szerszámokat a látogatók is ki­próbálhatják Gyönyörű szőnyegek, kelmék, faragott bútorok láthatók Szí­ria kiállításán (Fotó: Lányai László)

Next

/
Thumbnails
Contents