Békés Megyei Népújság, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-24 / 224. szám

1981. szeptember 24., csütörtök Nagy érdeklődés kíséri Kékesi László grafikusművész kiál­lítását, amely október 18-ig tekinthető meg Szarvason, a Tessedik Múzeumban. A szarvasi születésű művész vasár­nap, 20-án, a helyszínen dedikálta alkotásait Fotó: Kondacs János Népfront-kezdeményezés az Olvasó népért mozgalom továbbfejlesztéséért Az Olvasó népért! mozga­lom közösségteremtő erejé­nek elmélyítését, tartalmi­szervezeti továbbfejlesztését szorgalmazza a Hazafias Népfront országos titkárságá. nak a napokban közzétett fel­hívása. Amikor a mozgalom 1969- ben útjára indult, olyan em- Éerformáló tevékenységet tű­zött célul, amely azt szolgál­ja, hogy a művelődés, a ta­nulás, az anyanyelv ápolása mind többek személyes indí­tékává, közösségi üggyé vál­jék, s az abban résztvevőket az egész nemzet műveltségét gyarapító közös munkára serkentse — hangoztatja a dokumentum. Az eddigi ta­pasztalatok azt mutatják, hogy az alkalomszerű akciók után a jövőben az állandóan működő, tudatos csoportok kialakulását szükséges elő-' segíteni. E munkában nem­zetünk haladó hagyományai is hasznosíthatók, hiszen egy évszázados múltú munkás és paraszt olvasókörök tevé­kenykedtek hazánkban, ame­lyek népi kezdeményezések­ből, saját erejükből létesítet­tek könyvtárakat, olvasóter­meket, s teremtettek otthont minden jószándékú művelő­dési vállalkozásnak. A népfrontmozgalom köte­lessége, hogy a különböző he­lyi kezdeményezéseket — az, utóbbi években léti'ejött oU vasóköröket, klubokat, könyvbarátköröket — ösz- szefogja és segítse. Ennek ér­dekében hívja fel a Hazafias Népfront az Olvasó népért! mozgalom minden hívét, t>a- lamennyi támogatóját: erő­sítsék a már meglevő műve­lődő közösségeket, s járulja­nak hozzá mind több új ol­vasókör megteremtéséhez. Támaszkodjanak e munká­ban a könyvtárakra, a mű­velődési otthonokra, a műve­lődés teljes intézményrend­szerére. Társadalmi összefo­gással megsokszorozhatjuk erőinket nemzeti kultúránk ápolásában — hangzik a fel­hívás. A Honvédelmi Minisztéri­um a fegyveres erők napja alkalmából Nem születünk katonának elnevezéssel az 1981—82. évre olvasópályáza­tot indít. Az akció — amely­nek eredményét egy év múl­va értékelik, összegzik — a katonafiatalok olvasóvá ne­velését, illetve a könyvbarát katonák olvasási kultúrájá­nak fejlesztését tekinti fel­adatának. Az olvasópályázat középpontjában azok a ran­gos szépirodalmi és memo­áralkotások állnak, amelyek mindenekelőtt a hazafiasság, internacionalizmus, emberi és katonai helytállás, hősies­ség és elvhűség kérdéseivel foglalkoznak. Októbertől vasárnaponként is sugároz műsort a televí­zió a 2-es csatornán. A né­zők kívánságának eleget té­ve határoztak úgy a Magyar Televízió vezetői, hogy a hét más tv-s napjaihoz hasonló­an ezentúl mindkét progra­mot bekapcsolhatják majd a nézők. Az újabb vetítési le­hetőség alkalmat kínál az archívumban őrzött alkotá­sok újbóli felhasználására is. Első alkalommal október 4-én jelentkezik vasárnap a 2-es adó: 17 órai kezdettel vetítik az Emil Zola, avagy az emberi lelkiismeret című 4 részes, magyarul beszélő francia filmsorozat első epi­zódját. A jövőben esti időben is közvetítenek műsort vasár­nap a 2-es programon. Laczkó Pál: Szalmakomisszár Talán önkényesnek tűnik a megállapítás, de egy adott tájegység szellemi élete mér­hető a tízezer lakosra jutó írók számával is. Mert igaz. ugyan, hogy a tehetséget nem lehet „betervezni”, de támogatni, sőt odacsalni, feladattal ellátni, egziszten­ciát biztosítani neki,' igenis lehet, sőt kell. A sokszor emlegetett és kárhoztatott Budapest-centrikusság és monopolhelyzet nemcsak akkor odható és lazítható, ha nem csupán beszélünk az irodalom decentralizásáról, de teszünk is érte. Értve ezen a vidéki könyvkiadást is. Erre pedig nem azért van csupán szükség, hogy szapo­rítsuk a (valóban kevés) „hivatásos” könyvkiadók számát, hanem, hogy meg­oldjuk a vidéki szellemi műhelyek rangját, súlyát is. Mindezt pedig a Palóc­föld Könyvek sorozatának indulásakor mondjuk el, s nem kis' örömmel. Mik­száth és Madách földjén is­mét teremnek könyvek, a táj beírja nevét a „nagy” irodalom lapjaira. Méltá­nyolni és dicsérni kell ezt a törekvést, amely nem példa­nélküli, s remélhetően má­soknak is példát mutat. Bé­késcsabára gondolunk itt, ahol is a Kner- és a Tevan- nyomdák kitűnő tradícióit és lehetőségeit elevenítette fel az Új Auróra szerkesztősége és alkotógárdája. A Palóc­föld szerkesztősége szellemi tőkéjét kamatoztatja, bizo­nyítván ezzel, hogy úrrá lehet lenni, mert alakítha­tók a körülmények is. Meglepő, hogy az első kö­tet, amellyel jelentkezik, rögtön próza. Laczkó Pál írásait vehetjük kézbe eb­ben az elegánsan karcsú kö­tetben. Mindössze hét novel­la, ami csak akkor tűnik kevésnek, ha nem vesszük figyelembe a szerző szigorú válogatását. Ezek az írások azonban egy tudatosan épít­kező, köreit állandóan tágító intellektusnak a produktu­mai. Nevezhetnénk fejlődés­rajznak is, ahogyan a fiatal, eszmékkel, a világgal ismer­kedő ember eljut az össze­függések felismeréséig, a megfogalmazásig. Mivel is­merkedik meg először az író ember? Természetesen az irodalommal. Előbb olva­sunk, s csak később írunk. Ez: az olvasás és az írás kényszere később fokozato­san elválik egymástól. Van. aki marad az olvasásnál, míg mások — a kevesek — nem tudják abbahagyni az írást sem. Két novella is elemzi ezt az izgalmas serdülőkori problémát: a Regényolvasó, és az Egy eladó nézetei. Az olvasás funkciója az, hogy a fiatalt szembesítse a könyvekben megfogalma­zott eszmékkel és a világ­gal. Ebből építkezik a sze­mélyiség, mintegy tudatosít­va saját érzés és gondolat- világát. Az irodalom egyik feladata az, hogy viselkedés és jellemmodelleket adjon, amelyekből választani lehet, amelyekkel azonosulva vagy azokat elvetve izmosodjon a tudat és az öntudat. A Regényül vasó című no­vella igen érdekes módon ennek a regény- és olvas­mányéhségnek egy kóros változatát mutatja be. A fő­hős a regények világáért feláldozza magát, az életet és a cselekvést, s ezzel ka­tasztrófába sodródik. Az Egy eladó nézetei a másik végletet mutatja be. írni annyit tesz, mint meg­fogalmazni, tudósítani vala­mit. Márpedig semmire sincs nagyobb szükségünk, mint önmagunkat megfogal­mazni. Hőseink — egy fia­tal eladó — azért kezd nap­lót írni, hogy a megfogal­mazás tényével rögzítse is, de át is világítsa a még za­varos érzés- és gondolatvi­lágát. Az eredmény őt ma­gát lepi meg legjobban, de nem minden tanulság nélkü­li az olvasónak sem. Madách Imrét ritkán választják no­vellahősül. Miután kötelező .olvasmány, őt is utolérte a klasszikusok végzete, inkább tisztelik, mintsem olvassák, ismerik. Laczkó Pál sem ar­ra vállalkozott, hogy holmi pletykákat mondjon el a Tragédia költőjéről. Vállal­va az anakronizmus vádját, újra gondolja és éli Madách életének jelentősebb epizód­jait, hogy nagyon is mai gondjainkról szólhasson. Végezetül a novellák stí­lusáról: Laczkó Pál írói vi­lága szuverén, körüljárható, markáns, egyéni. A Szalma­komisszár című írása a bi­zonyság rá, hogy képes nagy tereket és időtávlatokat is egységesen látni és ábrázolni. (Palócföld Könyvek. Salgó­tarján, 1981.) Horpácsi Sándor Népművelés szakosok találkozója A debreceni Kossuth La­jos Tudományegyetem Fel­nőttnevelési és Közművelő­dési Tanszékén az egyete­men 25 éve folyó népműve­lőképzés alkalmából közmű­velődési képzési és tudomá­nyos vitaülést tartanak 1981. november elsején, 2-án és 3-án. melynek keretében megrendezik az ott végzett hallgatók 111. országos bará­ti találkozóját. Minthogy nem mindenkinek a címét ismerik, kérik volt hallgatói­kat, hogy a helyileg illetékes megyei • művelődési központ­ban jelentkezzenek meghí­vóért és jelentkezési lapért, és azt legkésőbb 1981. októ­ber 5-ig küldjék el a tan­szék címére. Ennek alapján szállást tudunk biztosítani, központi alapból. A konfe­rencián való részvétel az or­szágos irányító szervek ré­széről is továbbképzési al­kalomnak tekíntődik, így fe­letteseitől minden végzett hallgató kérheti hivatalos ki­küldetését. Október 11-ig tekinthető meg Mohácsy Mátyás születésének 100. évfordulója alkalmából a Munkácsy Mihály Múzeum­ban rendezett kiállítás, amelyet a Mohácsy Mátyás-centená­rium keretében szeptember 11-én Murányi Miklós, a Békés megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője nyitott meg. Az eseményen megjelent dr. Soós Gá­bor, államtitkár Fotó: Veress Erzsi HANGSZÓRÓ Élő történelem Akarva akaratlanul ráfi­gyeltünk a kedd este 8 órá­tól sugárzott dokumentum­műsor-sorozat első részére, az „Élő történelem”-re. A nap folyamán még a rádió­ban is többször elhangzott a kedvcsináló. Ráadásul éppen Battonya, majd Gyula és Bé­késcsaba felszabadulásának dátumával — tehát megyei eseményekkel — indult a közel egyórás műsor. És most szóljunk arról, hogy várakozásunknak meny­nyire tett eleget a közel egy­órás visszaemlékezés, mely a felszabadulástól, az 1947- es választásokig dolgozta fel történelmünket. Nos, bevallom, én csalód­tam. A műsorban töményte­len mennyiségű dátum hang­zott el, s mintha éppen a korabeli írott és a különle­ges értékű hangdokumentu­mok felhaszpálásával fukar­kodtak volna a készítők. A. másik, talán még nagyobb hiányossága az volt, hogy a valóban értékes egykori do­kumentumok idézése sem pótolhatta az élő szó, az em­beri visszaemlékezések vará­zsát. (Egyetlen ilyen részt hallhattunk, a földosztásról.) Ha az adatáradattal kissé szűkmarkúbban bántak vol­na, nem biztos, hogy csorbul a műsor információs érté­ke.. . Sőt. Mert bár megtud­tuk, hogy körülbelül hányán vesztették életüket a világ­háborúban, hogy nemzeti va­gyonunk hány százaléka lett oda, hogy hány üzem, hány híd ment részben vagy tel­jesen tönkre, mégis többet mondott a közellátási kor­mánybiztos egykori nyilatko­zata, mely szerint a liszt, cu­kor és nem tudom én még mi minden mellé, május 1- re a gyerekek egy-egy tojást is kapnak . .. „Aki nem tudja, honnan jövünk, vagy fásultan, csak a saját békéjét féltve elfor­dul a múlttól, amelyből el­indultunk, képtelen a jelen­ben tájékozódni, vágyait a realitásokhoz igazítani, a jö— vőnek érvényes programmal nekivágni, s oda megérkezve azt sajátjának érezni: otthon lenni” — vallja a műsorké­szítője, Asperján György. A fent említett hiányosságok ellenére hisszük, hogy a múlt megismerésében sokat segít­het e sorozat figyelemmel kí­sérése. Már csak azért is, mert sikerült a hazai esemé­nyeket úgy a történelem sod­rába ágyazni, hogy a nem­zetközi kitekintéssel még tel­jesebb, még tágabb képet kapjunk az adott időszakok­ról. . N. A. MAI MŰSOR KOSSUTH RÁDIÓ 8.3Ó: Nótacsokor. 9.20: Irodalmi évfordulónaptár. 9.44: zenevár. 10.05: Diákt'élóra. 10.35: Sibelius: Lemminkäinen. 11.24: Lesz-e idegenforgalmi köz­pont Szarvasból? 11.39: Tom Jones. 12.35: Filmtükörkép. 12.50: Zenemúzeum. 14.06: A? elbeszélés klasszikusai. 14.36: Világhírű énekesek ope­rettfelvételeiből. 15.28: Csiribiri. 16.05: Nagy Lajos: A falu meg a város. 16.15: Jáger Balázs János gor- donkázik. 16.32: Bemutatjuk új felvételein­ket. 17.0?: Olvastam valahol . . . 17.27: OlRT-hangjátékfesztivál. Száguldás. 19.15: Kozák Gábor József népi zenekara játszik. 19.40: Holnap közvetítjük . . . 20.00:Élö történelem. 20.52: Zenekari muzsika. 21.29: Olvadáspont. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30 : A Bourne énekegyüttes madrigálfel vételeiből. t 22.45: A telefonnál: Franz Xavér Kroetz. 23.00: Olasz szerzők müveiből. 0.10: Magyar művek rézfúvókra. PETŐFI RÄDI0 8.05: Frederica von Stade és André Dran Offenbach operettjeiből énekel. 8.20: A kelet—nyugati tárgyalá­sok. Brüsszelből nézve. 8.33: Napközben. 10.00: Zenedélelőtt. 12.33: A népművészet mesterei­nek felvételeiből. 12:55: Rég múltról vall a föld. 13.25: Látószög. 13.30: Muzsikáló természet — Struccfélék. 13.35: Balázs Árpád: Tizennégy könnyű zongoradarab. 14.00: Sportvilág. Ifi.00: Mindenki iskolája. Ifi.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Mozaik. 18.33: Slágerlista. * 19.11: Hétvégi panoráma. 20.33: A hobbi. 22.00: Slágermúzeum. 23.15: Színes népi muzsika. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Vonós kamarazene. 10.15: Részletek a Clash együttes ..London Calling” című dupla albumából. 11.05: Óda egy görög vázához. 11.18 : Monteverdi: Poppea meg­koronázása. 15.05: Romantikus mesterművek. 16.00: Zenei Lexikon. lfi.20: Muzsikáról versben, prózá­ban. 16.55: Popzene sztereóban. 17.57: Anda Géza zongorázik. 19.05: Nem tudom a leckét. 19.35: Kilátó. 20.20: Kodály-kórusművek. 20.47: A progresszív beat híres előadói. 21.32: A kamarazene kedvelői­nek. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Hétközben. Fórum az ener­giatakarékosságról. Műsor­vezető szerkesztő: Merza Jenő. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap. és műsorelőzetes. BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Fizika. (Ált. isk. 7. oszt.) (f.-f.) 8.35: Angol nyelv. 9.05: Környezetismeret. (Ált. isk. 1. oszt.) 10.05: Magyar irodalom. (Ált. isk. 5. oszt.) 11.05: Fizika. (Ált. isk. 6. oszt.) (f.-f.) 12.10: Világnézet. (Középisk. IV. oszt.) (f.-f.) 13.45: Iskolatévé. Magyar iroda­lom. (ism.) 14.10: Fizika. (Ált. isk. 7. oszt.) (ism., f.-f.) 14.35: Fizika. (Ált. isk. 6. oszt.) (ism., f.-f.) 15.05: Világnézet, (ism.. f.-f.) 15.50: Hírek, (f.-f.) 15.55: Vadállatok és emberek. 16.40: Tévébörze, (f.-f.) 16.50: Szuper nyolcas. 17.20: Kertünk-udvarunk. (f.-f.) 17.40: Reklám, (f.-f.) 17.50: Pedagógusok fóruma, (f.-f.) 18.30: Telesport. 18.55: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Terefere. 21.05: Reklámújság, (f.-f.) 21.15: Diszkóvarázslat. 21.40: ízlések és pofonok. 22.30: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 16.50: Iskolatévé. (ism.) 17.05: Kémia. (Ált. isk. 7. oszt.) 17.45: Sorstársak, (ism.. f.-f.) 18.00: Unser Bildschirm — A mi képernyőnk, (f.-f.) 18.20: Bolgár est. Bevezető, (f.-f.) 18.25: Bolgár ritmusok. 18.40: Három rajzfilm — három kisfilm. 18.55: A Rodope csodái. 19.05: A Nap városa. 19.15: II. Iván Asszen cár kró­nikája. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Bevezető, (f.-f.) 20.05: Korlát. (1979.) 21.35: És megszületett. 21.45: Bolgár reneszánz házak. 22.05: Röplabda Európa-bajnok- ság. 23.15: Reklám, (f.-f.) BUKAREST 16.05: Iskolatévé. 17.05: Kulturális híradó. 18.15: Fesztiválhíradó. 18.35: Rajzfilmek. 19.00: Tv-híradó. 19.30: Gazdasági figyelő. 20.00: Fiatalok órája. 20.50: Közvetítés az Enescu fesz­tiválról. 21.25: Csodák világa. Tudomá­nyos sorozat. 21.50: Népzene. 22.05: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Tv-napló. 17.45: Gyermekműsor. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Tv-kabaré. 19.15: A konyha nagy mesterei­nek kis titkai. 19.27: Ma este. 20.00: Érvek — külpolitikai mű­sor. 20.50: Vetélkedő. 22.00: Zeneszerző harcosok: Pav- le Sivic. II. MŰSOR 18.30: Csütörtöki zágrábi körkép. 19.15: Idő és pihenés. 19.27: Ma este. 20.00 : Moziszem. 23.00: Huszonnégy óra. SZÍNHÁZ / 1981. • szeptember 24-én, csütörtö­kön este 19 órakor Gyulán: PÁRHUZAMOSOK A VÉGTELENBEN TALÁLKOZNAK. MOZI Békési Bástya: Szegfű vodkával. Békéscsabai Építők Kultúrottho- na: 5 órakor: Volt egyezer egy vadnyugat I.. II. rész. Békéscsa­bai Szabadság: de. 10 és du. 4 órakor: Muppet show. fi és 8 órakor: Üvegtörők. Békéscsabai Terv: Languszta reggelire. Gyu­lai Erkel: Solo Sunny. Gyulai Petőfi: Egy zseni, két haver, egy balek. Orosházi Béke: Pus­ka és bilincs. Orosházi Partizán: Seriff az égből. Szarvasi Tán­csics: Nevem: Senki.

Next

/
Thumbnails
Contents