Békés Megyei Népújság, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-24 / 224. szám
1981. szeptember 24., csütörtök Nagy érdeklődés kíséri Kékesi László grafikusművész kiállítását, amely október 18-ig tekinthető meg Szarvason, a Tessedik Múzeumban. A szarvasi születésű művész vasárnap, 20-án, a helyszínen dedikálta alkotásait Fotó: Kondacs János Népfront-kezdeményezés az Olvasó népért mozgalom továbbfejlesztéséért Az Olvasó népért! mozgalom közösségteremtő erejének elmélyítését, tartalmiszervezeti továbbfejlesztését szorgalmazza a Hazafias Népfront országos titkárságá. nak a napokban közzétett felhívása. Amikor a mozgalom 1969- ben útjára indult, olyan em- Éerformáló tevékenységet tűzött célul, amely azt szolgálja, hogy a művelődés, a tanulás, az anyanyelv ápolása mind többek személyes indítékává, közösségi üggyé váljék, s az abban résztvevőket az egész nemzet műveltségét gyarapító közös munkára serkentse — hangoztatja a dokumentum. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az alkalomszerű akciók után a jövőben az állandóan működő, tudatos csoportok kialakulását szükséges elő-' segíteni. E munkában nemzetünk haladó hagyományai is hasznosíthatók, hiszen egy évszázados múltú munkás és paraszt olvasókörök tevékenykedtek hazánkban, amelyek népi kezdeményezésekből, saját erejükből létesítettek könyvtárakat, olvasótermeket, s teremtettek otthont minden jószándékú művelődési vállalkozásnak. A népfrontmozgalom kötelessége, hogy a különböző helyi kezdeményezéseket — az, utóbbi években léti'ejött oU vasóköröket, klubokat, könyvbarátköröket — ösz- szefogja és segítse. Ennek érdekében hívja fel a Hazafias Népfront az Olvasó népért! mozgalom minden hívét, t>a- lamennyi támogatóját: erősítsék a már meglevő művelődő közösségeket, s járuljanak hozzá mind több új olvasókör megteremtéséhez. Támaszkodjanak e munkában a könyvtárakra, a művelődési otthonokra, a művelődés teljes intézményrendszerére. Társadalmi összefogással megsokszorozhatjuk erőinket nemzeti kultúránk ápolásában — hangzik a felhívás. A Honvédelmi Minisztérium a fegyveres erők napja alkalmából Nem születünk katonának elnevezéssel az 1981—82. évre olvasópályázatot indít. Az akció — amelynek eredményét egy év múlva értékelik, összegzik — a katonafiatalok olvasóvá nevelését, illetve a könyvbarát katonák olvasási kultúrájának fejlesztését tekinti feladatának. Az olvasópályázat középpontjában azok a rangos szépirodalmi és memoáralkotások állnak, amelyek mindenekelőtt a hazafiasság, internacionalizmus, emberi és katonai helytállás, hősiesség és elvhűség kérdéseivel foglalkoznak. Októbertől vasárnaponként is sugároz műsort a televízió a 2-es csatornán. A nézők kívánságának eleget téve határoztak úgy a Magyar Televízió vezetői, hogy a hét más tv-s napjaihoz hasonlóan ezentúl mindkét programot bekapcsolhatják majd a nézők. Az újabb vetítési lehetőség alkalmat kínál az archívumban őrzött alkotások újbóli felhasználására is. Első alkalommal október 4-én jelentkezik vasárnap a 2-es adó: 17 órai kezdettel vetítik az Emil Zola, avagy az emberi lelkiismeret című 4 részes, magyarul beszélő francia filmsorozat első epizódját. A jövőben esti időben is közvetítenek műsort vasárnap a 2-es programon. Laczkó Pál: Szalmakomisszár Talán önkényesnek tűnik a megállapítás, de egy adott tájegység szellemi élete mérhető a tízezer lakosra jutó írók számával is. Mert igaz. ugyan, hogy a tehetséget nem lehet „betervezni”, de támogatni, sőt odacsalni, feladattal ellátni, egzisztenciát biztosítani neki,' igenis lehet, sőt kell. A sokszor emlegetett és kárhoztatott Budapest-centrikusság és monopolhelyzet nemcsak akkor odható és lazítható, ha nem csupán beszélünk az irodalom decentralizásáról, de teszünk is érte. Értve ezen a vidéki könyvkiadást is. Erre pedig nem azért van csupán szükség, hogy szaporítsuk a (valóban kevés) „hivatásos” könyvkiadók számát, hanem, hogy megoldjuk a vidéki szellemi műhelyek rangját, súlyát is. Mindezt pedig a Palócföld Könyvek sorozatának indulásakor mondjuk el, s nem kis' örömmel. Mikszáth és Madách földjén ismét teremnek könyvek, a táj beírja nevét a „nagy” irodalom lapjaira. Méltányolni és dicsérni kell ezt a törekvést, amely nem példanélküli, s remélhetően másoknak is példát mutat. Békéscsabára gondolunk itt, ahol is a Kner- és a Tevan- nyomdák kitűnő tradícióit és lehetőségeit elevenítette fel az Új Auróra szerkesztősége és alkotógárdája. A Palócföld szerkesztősége szellemi tőkéjét kamatoztatja, bizonyítván ezzel, hogy úrrá lehet lenni, mert alakíthatók a körülmények is. Meglepő, hogy az első kötet, amellyel jelentkezik, rögtön próza. Laczkó Pál írásait vehetjük kézbe ebben az elegánsan karcsú kötetben. Mindössze hét novella, ami csak akkor tűnik kevésnek, ha nem vesszük figyelembe a szerző szigorú válogatását. Ezek az írások azonban egy tudatosan építkező, köreit állandóan tágító intellektusnak a produktumai. Nevezhetnénk fejlődésrajznak is, ahogyan a fiatal, eszmékkel, a világgal ismerkedő ember eljut az összefüggések felismeréséig, a megfogalmazásig. Mivel ismerkedik meg először az író ember? Természetesen az irodalommal. Előbb olvasunk, s csak később írunk. Ez: az olvasás és az írás kényszere később fokozatosan elválik egymástól. Van. aki marad az olvasásnál, míg mások — a kevesek — nem tudják abbahagyni az írást sem. Két novella is elemzi ezt az izgalmas serdülőkori problémát: a Regényolvasó, és az Egy eladó nézetei. Az olvasás funkciója az, hogy a fiatalt szembesítse a könyvekben megfogalmazott eszmékkel és a világgal. Ebből építkezik a személyiség, mintegy tudatosítva saját érzés és gondolat- világát. Az irodalom egyik feladata az, hogy viselkedés és jellemmodelleket adjon, amelyekből választani lehet, amelyekkel azonosulva vagy azokat elvetve izmosodjon a tudat és az öntudat. A Regényül vasó című novella igen érdekes módon ennek a regény- és olvasmányéhségnek egy kóros változatát mutatja be. A főhős a regények világáért feláldozza magát, az életet és a cselekvést, s ezzel katasztrófába sodródik. Az Egy eladó nézetei a másik végletet mutatja be. írni annyit tesz, mint megfogalmazni, tudósítani valamit. Márpedig semmire sincs nagyobb szükségünk, mint önmagunkat megfogalmazni. Hőseink — egy fiatal eladó — azért kezd naplót írni, hogy a megfogalmazás tényével rögzítse is, de át is világítsa a még zavaros érzés- és gondolatvilágát. Az eredmény őt magát lepi meg legjobban, de nem minden tanulság nélküli az olvasónak sem. Madách Imrét ritkán választják novellahősül. Miután kötelező .olvasmány, őt is utolérte a klasszikusok végzete, inkább tisztelik, mintsem olvassák, ismerik. Laczkó Pál sem arra vállalkozott, hogy holmi pletykákat mondjon el a Tragédia költőjéről. Vállalva az anakronizmus vádját, újra gondolja és éli Madách életének jelentősebb epizódjait, hogy nagyon is mai gondjainkról szólhasson. Végezetül a novellák stílusáról: Laczkó Pál írói világa szuverén, körüljárható, markáns, egyéni. A Szalmakomisszár című írása a bizonyság rá, hogy képes nagy tereket és időtávlatokat is egységesen látni és ábrázolni. (Palócföld Könyvek. Salgótarján, 1981.) Horpácsi Sándor Népművelés szakosok találkozója A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Felnőttnevelési és Közművelődési Tanszékén az egyetemen 25 éve folyó népművelőképzés alkalmából közművelődési képzési és tudományos vitaülést tartanak 1981. november elsején, 2-án és 3-án. melynek keretében megrendezik az ott végzett hallgatók 111. országos baráti találkozóját. Minthogy nem mindenkinek a címét ismerik, kérik volt hallgatóikat, hogy a helyileg illetékes megyei • művelődési központban jelentkezzenek meghívóért és jelentkezési lapért, és azt legkésőbb 1981. október 5-ig küldjék el a tanszék címére. Ennek alapján szállást tudunk biztosítani, központi alapból. A konferencián való részvétel az országos irányító szervek részéről is továbbképzési alkalomnak tekíntődik, így feletteseitől minden végzett hallgató kérheti hivatalos kiküldetését. Október 11-ig tekinthető meg Mohácsy Mátyás születésének 100. évfordulója alkalmából a Munkácsy Mihály Múzeumban rendezett kiállítás, amelyet a Mohácsy Mátyás-centenárium keretében szeptember 11-én Murányi Miklós, a Békés megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője nyitott meg. Az eseményen megjelent dr. Soós Gábor, államtitkár Fotó: Veress Erzsi HANGSZÓRÓ Élő történelem Akarva akaratlanul ráfigyeltünk a kedd este 8 órától sugárzott dokumentumműsor-sorozat első részére, az „Élő történelem”-re. A nap folyamán még a rádióban is többször elhangzott a kedvcsináló. Ráadásul éppen Battonya, majd Gyula és Békéscsaba felszabadulásának dátumával — tehát megyei eseményekkel — indult a közel egyórás műsor. És most szóljunk arról, hogy várakozásunknak menynyire tett eleget a közel egyórás visszaemlékezés, mely a felszabadulástól, az 1947- es választásokig dolgozta fel történelmünket. Nos, bevallom, én csalódtam. A műsorban töménytelen mennyiségű dátum hangzott el, s mintha éppen a korabeli írott és a különleges értékű hangdokumentumok felhaszpálásával fukarkodtak volna a készítők. A. másik, talán még nagyobb hiányossága az volt, hogy a valóban értékes egykori dokumentumok idézése sem pótolhatta az élő szó, az emberi visszaemlékezések varázsát. (Egyetlen ilyen részt hallhattunk, a földosztásról.) Ha az adatáradattal kissé szűkmarkúbban bántak volna, nem biztos, hogy csorbul a műsor információs értéke.. . Sőt. Mert bár megtudtuk, hogy körülbelül hányán vesztették életüket a világháborúban, hogy nemzeti vagyonunk hány százaléka lett oda, hogy hány üzem, hány híd ment részben vagy teljesen tönkre, mégis többet mondott a közellátási kormánybiztos egykori nyilatkozata, mely szerint a liszt, cukor és nem tudom én még mi minden mellé, május 1- re a gyerekek egy-egy tojást is kapnak . .. „Aki nem tudja, honnan jövünk, vagy fásultan, csak a saját békéjét féltve elfordul a múlttól, amelyből elindultunk, képtelen a jelenben tájékozódni, vágyait a realitásokhoz igazítani, a jö— vőnek érvényes programmal nekivágni, s oda megérkezve azt sajátjának érezni: otthon lenni” — vallja a műsorkészítője, Asperján György. A fent említett hiányosságok ellenére hisszük, hogy a múlt megismerésében sokat segíthet e sorozat figyelemmel kísérése. Már csak azért is, mert sikerült a hazai eseményeket úgy a történelem sodrába ágyazni, hogy a nemzetközi kitekintéssel még teljesebb, még tágabb képet kapjunk az adott időszakokról. . N. A. MAI MŰSOR KOSSUTH RÁDIÓ 8.3Ó: Nótacsokor. 9.20: Irodalmi évfordulónaptár. 9.44: zenevár. 10.05: Diákt'élóra. 10.35: Sibelius: Lemminkäinen. 11.24: Lesz-e idegenforgalmi központ Szarvasból? 11.39: Tom Jones. 12.35: Filmtükörkép. 12.50: Zenemúzeum. 14.06: A? elbeszélés klasszikusai. 14.36: Világhírű énekesek operettfelvételeiből. 15.28: Csiribiri. 16.05: Nagy Lajos: A falu meg a város. 16.15: Jáger Balázs János gor- donkázik. 16.32: Bemutatjuk új felvételeinket. 17.0?: Olvastam valahol . . . 17.27: OlRT-hangjátékfesztivál. Száguldás. 19.15: Kozák Gábor József népi zenekara játszik. 19.40: Holnap közvetítjük . . . 20.00:Élö történelem. 20.52: Zenekari muzsika. 21.29: Olvadáspont. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30 : A Bourne énekegyüttes madrigálfel vételeiből. t 22.45: A telefonnál: Franz Xavér Kroetz. 23.00: Olasz szerzők müveiből. 0.10: Magyar művek rézfúvókra. PETŐFI RÄDI0 8.05: Frederica von Stade és André Dran Offenbach operettjeiből énekel. 8.20: A kelet—nyugati tárgyalások. Brüsszelből nézve. 8.33: Napközben. 10.00: Zenedélelőtt. 12.33: A népművészet mestereinek felvételeiből. 12:55: Rég múltról vall a föld. 13.25: Látószög. 13.30: Muzsikáló természet — Struccfélék. 13.35: Balázs Árpád: Tizennégy könnyű zongoradarab. 14.00: Sportvilág. Ifi.00: Mindenki iskolája. Ifi.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Mozaik. 18.33: Slágerlista. * 19.11: Hétvégi panoráma. 20.33: A hobbi. 22.00: Slágermúzeum. 23.15: Színes népi muzsika. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Vonós kamarazene. 10.15: Részletek a Clash együttes ..London Calling” című dupla albumából. 11.05: Óda egy görög vázához. 11.18 : Monteverdi: Poppea megkoronázása. 15.05: Romantikus mesterművek. 16.00: Zenei Lexikon. lfi.20: Muzsikáról versben, prózában. 16.55: Popzene sztereóban. 17.57: Anda Géza zongorázik. 19.05: Nem tudom a leckét. 19.35: Kilátó. 20.20: Kodály-kórusművek. 20.47: A progresszív beat híres előadói. 21.32: A kamarazene kedvelőinek. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Hétközben. Fórum az energiatakarékosságról. Műsorvezető szerkesztő: Merza Jenő. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap. és műsorelőzetes. BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Fizika. (Ált. isk. 7. oszt.) (f.-f.) 8.35: Angol nyelv. 9.05: Környezetismeret. (Ált. isk. 1. oszt.) 10.05: Magyar irodalom. (Ált. isk. 5. oszt.) 11.05: Fizika. (Ált. isk. 6. oszt.) (f.-f.) 12.10: Világnézet. (Középisk. IV. oszt.) (f.-f.) 13.45: Iskolatévé. Magyar irodalom. (ism.) 14.10: Fizika. (Ált. isk. 7. oszt.) (ism., f.-f.) 14.35: Fizika. (Ált. isk. 6. oszt.) (ism., f.-f.) 15.05: Világnézet, (ism.. f.-f.) 15.50: Hírek, (f.-f.) 15.55: Vadállatok és emberek. 16.40: Tévébörze, (f.-f.) 16.50: Szuper nyolcas. 17.20: Kertünk-udvarunk. (f.-f.) 17.40: Reklám, (f.-f.) 17.50: Pedagógusok fóruma, (f.-f.) 18.30: Telesport. 18.55: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Terefere. 21.05: Reklámújság, (f.-f.) 21.15: Diszkóvarázslat. 21.40: ízlések és pofonok. 22.30: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 16.50: Iskolatévé. (ism.) 17.05: Kémia. (Ált. isk. 7. oszt.) 17.45: Sorstársak, (ism.. f.-f.) 18.00: Unser Bildschirm — A mi képernyőnk, (f.-f.) 18.20: Bolgár est. Bevezető, (f.-f.) 18.25: Bolgár ritmusok. 18.40: Három rajzfilm — három kisfilm. 18.55: A Rodope csodái. 19.05: A Nap városa. 19.15: II. Iván Asszen cár krónikája. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Bevezető, (f.-f.) 20.05: Korlát. (1979.) 21.35: És megszületett. 21.45: Bolgár reneszánz házak. 22.05: Röplabda Európa-bajnok- ság. 23.15: Reklám, (f.-f.) BUKAREST 16.05: Iskolatévé. 17.05: Kulturális híradó. 18.15: Fesztiválhíradó. 18.35: Rajzfilmek. 19.00: Tv-híradó. 19.30: Gazdasági figyelő. 20.00: Fiatalok órája. 20.50: Közvetítés az Enescu fesztiválról. 21.25: Csodák világa. Tudományos sorozat. 21.50: Népzene. 22.05: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Tv-napló. 17.45: Gyermekműsor. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Tv-kabaré. 19.15: A konyha nagy mestereinek kis titkai. 19.27: Ma este. 20.00: Érvek — külpolitikai műsor. 20.50: Vetélkedő. 22.00: Zeneszerző harcosok: Pav- le Sivic. II. MŰSOR 18.30: Csütörtöki zágrábi körkép. 19.15: Idő és pihenés. 19.27: Ma este. 20.00 : Moziszem. 23.00: Huszonnégy óra. SZÍNHÁZ / 1981. • szeptember 24-én, csütörtökön este 19 órakor Gyulán: PÁRHUZAMOSOK A VÉGTELENBEN TALÁLKOZNAK. MOZI Békési Bástya: Szegfű vodkával. Békéscsabai Építők Kultúrottho- na: 5 órakor: Volt egyezer egy vadnyugat I.. II. rész. Békéscsabai Szabadság: de. 10 és du. 4 órakor: Muppet show. fi és 8 órakor: Üvegtörők. Békéscsabai Terv: Languszta reggelire. Gyulai Erkel: Solo Sunny. Gyulai Petőfi: Egy zseni, két haver, egy balek. Orosházi Béke: Puska és bilincs. Orosházi Partizán: Seriff az égből. Szarvasi Táncsics: Nevem: Senki.