Békés Megyei Népújság, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-24 / 224. szám

" 1981. szeptember 24., csütörtök SZERKESSZEN VELÜNK! Vésztőn a nagyközségi tanács költségvetési üzemének kivitelezésében épül a hatlakásos OTP-társasház, melynek földszintjén könyvesbolt, illetve takarékszövetkezet kap helyiséget Fotó: Fazekas László Levelekből — sorokban „ ... Jobb lábam hiányzik, a másik is béna, nagyon be­teg asszony vagyok — írja többek között Mészáros Endréné békéscsabai lakos. — Elromlott az olajkályhám, amivel egyetlen szobámat fűthetem. Eljött a tüzelőké­miai vállalattól Odrobinák Mihály és megcsinálta. Ami­kor fizetni akartam. nem vette el a pénzt. Szerényen csak ennyit mondott: «Ez az én hozzájárulásom a rokkan­tak évéhez.“ Nagyon köszö­nöm ... * * * „ ... Békéscsaba és Gyula között vágánycsere történt. A minket érintő, Fényesi szőlők lakóit kellemetlenül érint. A vágányok ugyanis megemelkedtek, a fel és le­szállás nagjbtn nehézkes. So­kan segítség hiányában kény­telenek a lépcsőre fel térdel­ni és úgy felkapaszkodni. Ez pedig roppant balesetveszé­lyes. Emellett fárasztó. Kö­zeledik a csúszós, esős, ködös idő. Jó lenne, ha az illeté­kesek megoldanák a problé­mánkat, mielőtt baleset tör­ténne ..." — írják a Fényesi szőlők lakói. Döntött a Legfelsőbb Bíróság Válaszolnak az illetékesek Az Országos Találmányi Hivataltól egy mérnök a ta­lálmányára szabadalmi oltal­mat kért, de elutasították. Az indoklás szerint a szaba­dalmaztatni kívánt szerkezet működésképtelen, mert a tu­domány jelenlegi állása ér­telmében nem lehet olyan gépet szerkeszteni, ami mun­kát végez anélkül, hogy az­zal egyenértékű energiát használna fel. A hivatal dön­tésének megváltoztatásáért a mérnök bírósághoz fordult. A per a Legfelsőbb Bírósá­gon dőlt el, ahol a kereseti kérelmet elutasították. A végzés indoklása szerint a szakértői vélemény adatai alapján is megállapítható, hogy a bejelentés tárgya sza­badalmi oltalomra nem al­kalmas, mivel a szabadal­mazhatóság egyik elengedhe­tetlen feltétele a gyakorlati alkalmazhatóság. A kérelmezőnek bizonyíta­nia kellett volna, hogy ké­szüléke működésképes és — az elméleti ellenvetésekkel szemben — a megoldás a gyakorlatban megvalósítható. ÉRTÉKŐRZÉS A MUNKÁSSZÁLLÁSOKON Egy szolgáltató vállalat ál­tal fenntartott munkásszállá­son — szerződés alapján egy állami építőipari vállalat dolgozói is helyet kaptak. A szálláson sorozatosan lopá­sok. történtek. Volt, akitől ötezer forint készpénzt, más­tól ezer forint értékű luha- neműt, egy harmadiktól ezer­kétszáz forintra becsült sze­mélyes használati tárgyakat tulajdonítottak el. Kárukat munkaadójuk: az Állami Építőipari Vállalat megtérí­tette, majd á muftkásszállást fenntartó vállalat ellen en­nek visszafizetéséért pert in­dított. A szolgáltató vállalat csak a második dolgozótól el­lopott ruhaneműk értékének felét és a harmadik dolgozót ért kár teljes összegét volt hajlandó megtéríteni. Az ügy a Legfelsőbb Bíróságon dőlt el, amely a, szolgáltató válla­latot — elismert kötelezettsé­gén felül — kétezer foiint megfizetésére kötelezte. Az ítélet indoklása sze­rint az állandó bírói gyakor­lat a szigorú szállodai fele­lősséget a munkásszállásokra is kiterjesztette, mert igény­be vételük az ottlakók szá­mára a szállodához hasonló helyzetet teremt. — Az a munkás, akitől öt­ezer forintot loptak el, ezt figyelmen kívül hagyta, hol­ott elég lett volna ha csak kétezer forintot tart magá­nál — olvasható az ítéletben. — Az, akitől ruhaneműt lop­tak el. szintén gondatlan volt, mert szobájából távo­záskor szekrénye kulcsát áavában a párna alá tette. Tekintve, hogy tőle már ko­rábban is eltulajdonítottak egyet-mást, a kulcs orzesere nagyobb gondot kellett vol­na fordítania, ezért a kara fele részének megfizetései e tarthat igényt, ezt pedig a szolgáltató vállalat hajlandó megtéríteni. Akitol viszont ötezer forintot loptak el, csak kétezer forint kártalanitasra jogosult. CSÖKKENTHETÖ-E A ROSSZ MAGAVISELETÉ asszony tartásdíja? Egy ötvenéves asszony hu­szonöt évi házasság után va lópert indított telje ellen egyben házastársi tartasdijat is igényelt tőle. Arra hivat­kozott, hogy fene a lukas­ban elkülönült tőle, a naz tartáshoz nem járul hozza, o pedig - betegsege miatt munkát vállalni nem tud, ezért eltartásra szói ul. ko lábban nem volt aljasban, hanem a háztartást latta > és a gyerekeket nevelte A járásbíróság, majd íejlebbe zésre a megyei bíróság a há­zasságot felbontotta es a férjét havi 1600 form fizeté­sére kötelezte. Töryenyesse- gi óvásra a Legfelsőbb Bíró­ság a jogerős ítéletnek a tar­tásdíj ' összegére vorfo» részét hatályon kívül helyez te és ebben a vonatkozás bán új bizonyítási eljárást ' e*A döntés indoklása szerint a házasság felbontása eseten volt házas társától tartust, a. követelhet, aki arra onh.ou- ián kívül rászorul, kiveve, ha a házasság fennállása alatt tanúsított magatartása miatt arra érdemtelenné vaU. A tartás mérteke tehat f* önhibán kívüli rászorultság mértékéhez igazodik. Ennek megállapításánál a volt ha zastárs egészségi állapotánál , családi viszonyának kieme jelentősége van. _ Ebben az esetben_a ki halhatott orvosszakérto vé­leménye szerint az asszony munkaképesseg-csokkenese 40 százalékos. Nagyobb fizu- kai megterheléssel jaro mun- kát nem tud végezni, háztartási teendőket, vagy csökkentett munkaidőben könnyebb fizikai munkakör­ben alkalmazható. Azt azo ban a bírósagok nem vizs gálták, hogy korára egészsé­gi állapotára és a helyi adott súgókra való tekintettel mi­lyen kereső foglalkozást vé­gezhet. Amennyiben .akohe fvén megfelelő munkalehe­tőség van. az elerheto jöve­delme beszámításával < su pán kiegészítő tartást >-e nyelhet. Nincs tisztázva, host vele élő gyermeke haz.arta sában munkáiét mennyiben hasznosítia. vagy csak uno­kái felügyeletét latja el. A rászorultság mérvének meg- állanításánál ezt figyelembe kell venni. Hajdú Endre Baróti István gyulai lakos arról írt rovatunknak, hogy a közelmúltban egy jugoszláv barátjával a Gulyáscsárdá­ban vacsorázott. Sörözgettek, de nem voltak ittasak. Ügy kilenc óra körül az asztaluk­hoz ült két ismeretlen fiatal­ember. Két üveg sört rendel­tek, de amikor elfogyasztot­ták, - „angolosan távoztak". A pincér a jugoszláv ven­déggel akarta kifizettetni, mivel az nem volt hajlandó, mérgében felpofozta. Kéri, hogy vonják felelős­ségre az arrogáns pincért, hi­szen külföldi állampolgárt pofozott meg, és elviszi a magyar vendéglátás rossz hí­rét. Kérésünkre a Békés me­gyei Vendéglátóipari Válla­lat vezetői megvizsgálták a panaszt. Levélírónk tanúkat megnevezni nem tudott, ab­ban az időben felszolgáló pincérek, és akik ott tartóz­kodtak, egyik sem emlékszik arra, hogy tettlegességre ke­rült volna sor. Szombati- Mi­hály pincér a saját zsebéből befizette a két üveg sör árát. Mivel nem volt tanú a po­fozkodásra még a vendégek köréből sem, így a vállalat, vezetősége elfogadta Szom­batí Mihály védekezését, fe­gyelmi felelősségrevonást nem alkalmazott ellene. Tanulság: ha bárhol bár­kit megvádolunk, csak az igazat írjuk, amit minden­kor lehet bizonyítani. * * * Bevonulások idején gyak­ran kapunk levelet, amely­ben érdeklődnek: katonai szolgálat alatt mi legyen a CSÉB-bel? Az Állami Rizto- sító vezetőinek válasza: „ . .. Katonai szolgálat alatt is érvényes a CSÉB és a ve­le járó szolgáltatás, ha szü­lő, vagy bárki, hozzátartozó rendszeresen befizeti a tag­sági díjat. Mivel nincs mun­kabére ^a katonának, nincs miből levonni, így leghelye­sebb, ha bevonulás előtt fel­keresi a területileg illetékes Állami Biztosítót, postai be­fizetőcsekket kér. Erre bárki befizetheti az összeget, ha nem megerőltető a család­nak, akár egy évre előre is. Ha három hónap a hátra­lék, utólag befizeti, és újból érvényes a CSÉB-tagság. De aki többszöri felszólításra sem fizeti be, azt törlik a névsorból, és ez esetben le­szereléskor nem jár segély. Nincs árvízveszély, pihennek a csónakok a Körös Vidéki Víz­ügyi Igazgatóság békési kikötőjében • Fotó: Fazekas László Az öregek hónapja alkalmából szeretettel köszöntjük me­gyénk valamennyi idős emberét. A sok munkában elfáradt idős asszonyoknak és férfiaknak jó pihenést kívánunk Fotó: Martin Gábor Fogyasztásra alkalmas... Nagy felháborodást keltett a napokban Békéscsabán, a Kulich Gyula-lakótelepi bisxtróban _a következő eset: az egyik vásárló egy kilónyi cipókenyeret kért. Amikor megkapta, belecsípett, meg­kóstolta és fintorogva kér­dezte: „— Ma még senki nem reklamált a kenyér minősége miatt?" Amikor megkapta a vá­laszt, hogy nem, fogta a ke­nyeret, úgy, ahogy volt, se­lyempapírba csomagolva, s bedobta a bisztró előtt levő virágágyásba. Köztudomású, hogy renge­teg kenyér és péksütemény kerül a kukába, gyakran lát­ni kenyeret a sárban, a jár­dán eldobva. Az is tény, hogy nem minden esetben pazarló szándékkal dobják el a pékárut. Előfordul, hogy sületlen, keletien, vagy sava­nyú a kenyér. Ez esetben az eldobott kenyeret megvizs­gáltattuk a Békés megyei Élelmiszerellenőrző és Vegy­vizsgáló Intézetben. Kide­rült, hogy az eldobott ke­nyér héja vöröses barna, fé­nyes volt, rugalmas, jól süR, idegen anyagot nem tartal­mazott, egyenletesen lyuka­csos, vékony pörusú, idegen illat nem volt észlelhető. A megvizsgált kenyér emberi fogyasztásra alkalmas volt. Amikor a világ különböző tájain éheznek az emberek, mi magyarok ennyire pazar­lók vagyunk? . .. „Kuka utas" címen 1981. szeptember 11-i számunkban megjelent írásra a Volán 8. számú Vállalat vezetői rea­gáltak. .......A GF 29-76-os a utóbuszban a gépkocsiveze­tő önhatalmúlag olyan fel­iratot helyezett el, mely jog­gal háborítja fel az autóbusz utazóközönségét, ezért a cse­lekedetéért a buszvezetőt el­ítéli a vállalat... A vállalat vezetése részéről meg van tiltva bármilyen feliratnak, címkének, matri­cának, képnek az autóbusz utasterébe való elhelyezése. Ennek ellenére előfordul — mint jelen esetben is —, hogy egyes fegyelmezetlen gépkocsivezetők ezt nem tartják be. Mint ahogyan ezt a GF 29-76-os panoráma­autóbusz vezetője sem tartot­ta be. Intézkedtünk a kihelyezett felirat eltávolítására, és va­lamennyi autóbuszunkat fe­lülvizsgáljuk, és a vizsgálat­tal egy időben az autóbu­szokban található feliratokat, matricákat onnan eltávolít­tatjuk. A GF 29-76-os rend­számú autóbusz gépkocsive­zetője ellen fegyelmi vizsgá­latot és felelősségrevonást rendeltünk el. Az utazóközönségtől ezúton is szíves elnézést kérünk...” Plakáttitok Közhely, de igaz. hogy a téma az utcán hever, bár ez jelen esetben nem egészen pontos, mert függőleges hely­zetből néz vissza a járókelőkre a biztosítást propagáló plakát. Szerte a városban; előttünk épp egy lapos osz­lopról, melynek legfelső részén egy hajdan volt utcai óra hűlt helye látszik. Hogy mi volt valaha, arra már keve­sen emlékeznek1, mivel rég eltűntek a számok, sőt az idő múlása helyett, annak állását sokáig még makacsul őrző mutatók is. Volt, nincs. Akár mindé e földön, még maga az emberi élet is. melynek végességét hivatott hirdetni a szóban forgó plakát: Életbiztosítás. E szűkszavú egyszerűség: a tömör lényeg, nincs is más rajta, ami a múlandóságra utalna, ha csak a teljes teret betöltő női mellkép nem az. Szemrevalósága mellett bizonyítandó a statisztikák által is jelzett igazságot, a gyöngébb nem szívósságát illetően. Ami átszámítva átlagéletkorra, hét-nyolc plusz esztendő. Persze, a plakátról nem hetven, vagy nyolcvanon túli mosoly virít, hanem a sokkal ifjabb, s a tárgyhoz illő finom titokzatossággal, mely az' öltözetre is kiterjed. Nincs dúsan omló drága selyem, bársony, vagy csipke, csak a természet adta eszközök: egy piros virágszirom a keblen, és sok-sok belőle a hajkoronán. Egy egész k'alap- nyi. Egyéb, semmi. Azt jelképezve talán, hogy mindenki ruha nélkül jön a világra, tehát magát az életet, amely sokkal törékenyebbnek tűnik így, mint a biztonságot sugalló felöltözöttségben. S ha még tovább folytatnánk az életbiztosításra a sza­vakon kívül semmire sem utaló plakát titkának megfej­tését, biztosan egy csomó rejtett érv kerülne felszínre. De elégedjünk meg csupán eggyel. Gyerek, kutya, fóka, szép lány: biztos siker. Itt ugyan a négy közül csak egyet vetettek be. de hogy a többi sem hatástalan — legalábbis filmen —, Hollywood bizonyítja. V. M.

Next

/
Thumbnails
Contents