Békés Megyei Népújság, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-23 / 223. szám

l?H;lUUito 1981. szeptember 23., szerda Váltás után a Békéscsabai lí. G. Csaknem nyolc hónap alatt készült el Füzesgyarmaton a helyi Vörös Csillag Termelőszövetkezet keltetőüzeme, amely évente 10 millió naposcsibe keltetésére alkalmas. A beruhá­zás mintegy 45 millió forintba került. A keltetőüzemet a termelőszövetkezet 70 ezer szülőpárja látja el tojással. A naposállatokat 19 partnergazdaságnak és a háztáji gazdasá­goknak szállítják majd. A termelőszövetkezet igénye a kel- tctőállomástól 3,5 millió naposcsibe. A szeghalmi keltetöüze- müket sem zárják be, ott főleg a libakeltetést végzik. Ké­pünkön: a tojások átvizsgálása után folyamatosan töltik fel a keltetőgépeket Fotó: Béla Ottó Megszűnik másfél milliárd forint értékű gazdaságtalan cikk termelése 1985-re. tehát a VI. ötéves tervidőszak végére a kellő­képpen jövedelmező, piacké­pes, vagyis keresett és jól értékesíthető gyártmányok aránya a jelenlegi 50-ről 62 százalékra nő az ország leg­nagyobb gépipari vállalatá­nál, a Csepel Vas- és Fém­művekben. Erre vonatkozóan most részletes intézkedési tervet dolgoztak ki. Az előző esztendőkben több jelentős kapacitásbőví­tő, a műszaki-technológiai színvonalat emelő beruházást megvalósítottak, s most elő­térbe került a modern, nagy termelékenységű gépsorok hatékonyabb üzemeltetése, jobb kihasználása. A program kidolgozói rangsorba állították a cse­peli gyártmányokat. A fúró­gépek, a számjegy- és mikro­számítógép-vezérlésű szer­számgépek, egyes csőgyári és hengerdei gyártmányok vagy a kohászati ágazatban a legmagasabb minőségű DFMC-huzalok a legtöbb nyereséget hozzák, műszaki­lag pedig a legszínvonalasabb termékek. Ezek előállítását nagymértékben bővítik majd. megkétszerezik a korszerű elektródatermelést is, és fo­kozzák a rendkívül keresett rézalapú szalagok gyártását. 1981—85 között mintegy másfél milliárd forint értékű gazdaságtalan cikk előállítá­sát megszüntetik Csepelen. Az ezeken a munkahelyeken dolgozókat időben át kell csoportosítani, számukra új munkahelyet és új munkát kell találni. A csepeli terv legfontosabb célja, hogy a nagyvállalat a 80-as évek­ben és hosszabb távra is sta­bil pénzügyi helyzetű, kellő­en jövedelmező gyár legyen. A Békéscsabai Állami Gaz­daság — a két évvel ez­előtti vezetésváltást követő­en — a BAGE közreműködé­sével felkérte a Debreceni Agrártudományi Egyetemet a gazdaság nyereségcentrikus termelési szerkezetének ki­dolgozására. Az egyetem a munkálatok­hoz természetesen a számí­tástechnikát is segítségül hívta, mindazonáltal a leg­több nyereséget hozó vetés­szerkezet-kialakítás és állat- tenyésztési ágazattársítás így is több hónapig tartott. Magyarázkodás helyett Az élet, a termelés viszont nem állhatott meg! Az új vezetésnek, már a bemutat­kozás éve után is változtatá­sokra kellett elszánnia ma­gát. Nemcsak azért, mert a legtürelmetlenebbek szerint ez a bemutatkozás másként alakult, mint várták. Egyet­len esztendő alatt ugyanis csodát művelni aligha lehet a mezőgazdaságban, de az tagadhatatlan, hogy a türel­metlenséget kiváltó okok' a csabai gazdaság vezetőit is elgondolkodtatták. Három olyan tényezőt em­lítenek alapos elemzések után ma a telekgerendási központban, amely embertől, akarattól függetlenül húzta keresztül a számításokat. Az egyik a 800 hektárnyi hibrid kukoricát tönkretevő fagy, a másik a jövedelmezősége vesztett zöldborsótermesztés, a harmadik pedig az új szarvasmarhatelep beüzemel­tetésével, az állomány tbc- mentesítésével együtt járó buktatók, nehézségek. Ezek külön-külön is elég alapot adnak a fejtöréshez, hát még együtt! A gazdaság vezetősége min­denesetre magyarázkodás he­lvett. még a debreceni egye­tem ajánlásait megelőzően a gyors cselekvés útjára lé­pett. Erre az esztendőre most csak kétszáz hektárt hagyott meg a hibrid kukoricának, visszalépett a zöldborsóval is, 1100 hektárról 600-ra^_ és a felszabaduló területeket a napraforgónak engedte át. II fenek mezején Hogv e váltás után ked­vezőbb szelekre számíthat­nak. annak előjelét nem volt nehéz most az aratáskor föl­ismerni: eredményükkel az ország állami gazdaságai kö­zött a hatodik helyre kerül­tek. A napraforgóról még ko­rai lenne nyilatkozni, egy biztos; 4-5 mázsával hoz töb­bet a tervezettnél. Tovább ja­vít a helyzeten a 100 hektár másodvetésű szója, a szép kukoricatermés kétezer hek­táron és a sose látott nagy hozamú silókukorica 500 hek­táron. Ami pedig talán még en­nél is több: egyetlen év alatt ezer literrel növekszik az egy tehéntől kifejt tej éves mennyisége, elérve a 4700 li­tert egyedenként, 1600 tehén átlagában. Ehhez viszont a technológia teljes átformálá­sára volt szükség. Ide kívánkozik még a gaz­daságnak a kisüzemekkel ki­alakított kapcsolata is. Hi­szen nem kis dolog az, hogy rövid idő leforgása alatt háromszázhatvan bikaborjút tudtak kihelyezni, illetve 580 sertést meghizlaltatni. mi­közben az ISV-vel és a Me- zőhegyesi Sertéstenyésztési Rendszerrel megegyezésben 1200 vemhes tenyészkocasül- dőnek is gazdát találtak1. A gazdaság saját 800 ko­cáját egyébként hagyomá­nyos kürülmények között tartja, akárcsak az évente 1100 tonna húst produkáló juhászatot, példamutatóan alacsony elhullási arány mel­lett mindkét állatfajta eseté­ben. Jön a Skála-Coop! Külön érdekessége e más­fél—két év történetének, hogy időközben a tudomány emberei megoldották felada­tukat, és kiderült: azt aján­lották a Békéscsabai Állami Gazdaságnak a termékszer­kezet átalakításában, amit a gazdaság tulajdonképpen gazdasági kényszerből már meg is tett. Ez nem jelenti azt, hogy az elmélet emberei hiába dolgoztak, mert az általuk kínált program megerősítette a gazdaság vezetését abban a hitében, hogy az átszervezés immár befejeződött, a jövő a finomításoké, a lehetőségek jobb kihasználásáé. Hogy mit kell ezalatt érteni? A mel­léktevékenységeket például. Jelen esetben ez bértárolást jelent Telekgerendáson, il­letve egy — a már kezdet­ben is ígéretes — együttmű­ködést a Skála-Cooppal. A többi majd elválik. Kőváry E. Péter „Naptelepülés” Munkában a középiskolások Juhtenyésztők lakják majd azt a türkmén települést, amelynek energiaellátását teljes egészében a napfény biztosítja. A lakóházak fűté­sét. illetve hűtését, az üveg­házak működtetését, a talaj­víz sótalanítását, valamint a konyhák üzemeltetését egy­aránt a napenergia felhasz­nálásával oldják meg. Türkméniában 1985-ig to­vábbi több száz hasonló te­lepülés felépítését tervezik, és ezzel sok kilométer hosz- szúságú csatorna, víz- és vil­lanyvezeték építését takarít­ják meg. Arra számítanak, hogv a Kara-Kum-sivatag „napfalvakkal” történő be­telepítése hozzájárul annak fokozottabb gazdasági kiak­názásához, az állattenyésztés jelentős fellendítéséhez. Türkméniában a napsüté­ses napok száma eléri az évi 240-et. Vizsgázik az új szerves trágya Az országban elsőként Pécsett oldották meg a szennyvíziszap elhelyezésének gondját: a város i-ari negyedének határában l ájci licenc alapján — 130 mil- X.Ó forintos tanácsi beruházás­sal — automatizált feldolgozó- üzemet építettek, amelyben a szennyvíziszapot talajerőpótló szerré alakítják át. A gépsorok szerelését befejezték, és elkez­dődött az üzemi próba. A mű­szaki átadást követően — még az idén — megkezdődik a fo­lyamatos termelés is. A centrifugáló rendszerből és granulálóból — szárító- és szem­csézőrészlegből — álló üzembe vezetéken érkezik Pécs összes szennyvize, amelynek napi más­fél ezer köbméter iszaptartalmá­ból harminc tonna szerves trá­gyát állítanak elő. A zsákokba kerülő szemcsés anyag — ame­lyet a mezőgazdaság igényei sze­rint nitrogénnel, foszforral vagy más adalékanyaggal is dúsíta­nak — teljesen ártalmatlan a környezetre. Az új szerves trágya a Bi­kái! Állami Gazdaságban egy­éves növénytermesztési kísérlet keretében vizsgázik majd. Megyénk több középiskolá­jában ürültek ki az iskola­padok, jelezve, hogy a diá­kok megkezdték az őszi mun­kákat. Tegnap indultak elő­ször a mezőgazdasági üze­mekbe a szarvasi Vajda Pé­ter Gimnázium és Szakkö­zépiskola tanulói is, akiknek jelentős része a Szolnok me­gyei Izsákon segít a szőlő, illetve az alma szüretelésé­ben. Az Izsáki Állami Gaz­daság és a gimnázium ilyen irányú kapcsolatának már hagyományai vannak. Több évre szóló szerződést kötöt­tek, melynek alapján a tanu­lók — az illetékes megyei és városi szervek hozzájárulá­sával — minden évben segí­tenek a gazdaság betakarítá­si munkáiban. Ugyanakkor a gazdaság évente meghatáro­zott összegű támogatást nyújt az iskolai KISZ-bizottságnak. Több mint 300 diák a helyi üzemekben dolgozik, így az öntözési kutatóintézetben is, ahol a hibrid kukorica beta­karításában vesznek részt Jó néhányan a fajtakísérleti állomáson, illetve a Vető­magtermeltető Vállalatnál végzik egyhetes őszi munká­jukat. Ugyancsak hétfőn indult először munkába a békéscsa­bai Rózsa Ferenc Gimnázium mintegy 600 tanulója. Jelen­tős részük — 450 diák — a Békéscsabai Konzervgyárban dolgozik. A fiatalabbak elő­készítő munkákat végeznek, a 3—4. osztályosok pedig már a szalagok mellett te­vékenykednek. • A gimnázium tanulói közül százan a telek­gerendási termelőszövetke­zetben a hibrid kukorica be­takarításában segédkeznek. Az őszi munkák időtartama a 4. osztályosoknál egy hét, a többi évfolyamnál két hét. A diákok dolgoznak majd a szombati napokon is, s e két napi keresetet a „Két nap az iskoláért” mozgalomba ajánl­ják fel. Az így befolyó ösz- szeg 50 százalékát a sport­csarnokalapba helyezik el, másik felét pedig a KISZ- szervezet támogatására for­dítják. L. J. A világ szénkészlete * Az olajellátásnak a nyolc­vanas évek közepére előre- jelzett szűkössége, valamint az atomerőművek építésé­nek növekvő költségei ismét vonzóvá tették a szenet. A nemzetközi energiahivatal Párizsban közzétett beszámo­lója a szén jövőjéről vilá­gossá teszi, hogy még vi­szonylag csekély gazdasági növekedés és eredményes anyagmegtakarítás mellett is fokozottabb szerep hárul majd a szénre, mint alterna­tív energiahordozóra. A fel­ismerés természetesen nem új: sok ország és sok kőolaj­társaság is hosszú ideje igyekszik biztosítani a ma­ga számára a világ meglevő széntartalékait. A szenet viszonylag köny- nyű kitermelni, és a készle­tek majdnem korlátlanok. A technológiailag és gazdasági­lag jelenleg feltárható szén­készletet 637 milliárd tonná­ra becsülik, ebből 493 milli­árd tonna a kőszén, és 144 milliárd tonna a barnaszén. Közel 40 százaléka van Ázsiában (beleértve a Szov­jetuniót), majdnem 30 szá­zaléka Észak-Amerikában és 20 százaléka Európában. A legjelentősebb szénkészle­tek az Egyesült Államokban vannak, az összes szén 37,8 százaléka. Az Egyesült Álla­mokat követi a Szovjetunió 17,3 százalékkal. Kína 15,5 százalékkal, Anglia 7,1 szá­zalékkal, India 5,2 százalék­kal, az NSZK 5,5 százalék­kal, valamint Ausztrália és Dél-Afrika, egyenként 4,2 százalékkal. A ma kitermel- hetőnek számító készletek, amelyek az elméletileg meg­levő összkészletnek pusztán 6 százalékát teszik ki, a mai kereslet mellett még mindig elegendőek arra, hogy 250 éven át fedezzék a fogyasz­tást. A kitermelhető készle­tek a technikai fejlődés elő­rehaladtával a jövőben va­lószínűleg még bővülni fog­nak. A szakértők aprólékosan elemezték a költségviszonyo­kat is más energiaforrások vonatkozásában, és részlete­sen foglalkoztak azokkal a környezeti problémákkal, amelyek a fokozott szénfel­használás során szükségsze­rűen előállnak. Bár főleg ökológiai téren még sok kér­dést tisztázni kell, meg van­nak győződve arról, hogy a fokozott szénfelhasználás gazdasági feltételei adottak. Számításba veszik azt is, hogy a szén nem csupán energiahordozóként jön szá­mításba. Az iparilag fejlett tőkés országokban szerve­zetten folynak a kutatások a kőszén gazdaságos gázzá való átalakítására. így lehe­tővé válik a szén energiájá­nak nagyobb mértékű hasz­nosítása, és ugyanakkor nem marad vissza annyi szeny- nyező égéstermék. A szén­ből nyert gáz vegyipari to- vábbfeldolgozása is jelentős. Nagy teljesítményű exkavátor egy külszíni szénbányában (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Anyagmozgatás a mezőgazdaságban A mezőgazdasági anyag- mozgatás főleg a növényter­mesztéshez, ezenkívül a ker­tészethez kapcsolódik. Az al­kalmazott szállítóeszközök és rakodógépek tehát elsősor­ban a szántóföldi növényter­mesztés igényeinek felelnek meg. Az egyéb ágazatok kü­lönleges igényeit csak rész­ben, megfelelő átalakítással elégíthetik ki. Az anyagmoz­gató gépek e jellegzetessége várhatóan lényegében meg­marad a jövőben is, bár va­lószínűleg növekedni fog az egyéb ágazatok speciális gé­peinek részaránya. A jelen­leg alkalmazott géprendsze­rek alapvető gépe a 4—5 ton­nás, általános rendeltetésű pótkocsi. 36,8, illetve 66,2 ki- lowattos (50, illetve 90 ló­erős) univerzális traktorral 1-2 pótkocsi vontatható. Az elkövetkező években a ter­melésfejlesztés irányával összefüggésben e téren is je­lentős változás várható. A termelési rendszerek ter­jedése, az úthálózat javulá­sa lehetővé teszi az anyag- mozgatás meggyorsítását, en­nek jelei már ma is megfi­gyelhetők. Korábban például a tehergépkocsi alkalmazása csupán az üzemen kívüli szállításra korlátozódott, ma viszont már a jól gépesített gazdaságokban speciális cél­ra is igénybeveszik. Leginkább a 4—5 tonna te­herbírású mezőgazdasági te­hergépkocsit alkalmazzák, ez azonban a mezőgazdasági te­hergépkocsik kialakításának csak az első lépése. A jövő­ben lényegesen nagyobb, 8—10 tonna hasznos terhelé­sű tehergépkocsira lesz szük­ség, amelyek pótkocsival fel­szerelve legalább 20 tonna elszállítására képesek, és ez­zel átveszik a vasúti szállí­tások egy részét is. Ugyan­akkor kialakításra vár egy olyan kisebb, magas billen- tésű gépkocsi is, amely a ter­ményt a szántóföldi gépektől átveszi, és a kiépített úton várakozó szállítójárműre át tudja rakni. Emellett a trak- torvontatású szállítóeszkö­zökre továbbra is szükség lesz, de teherbíró képessé­gük a kéttengelyes pótkocsik esetében legalább 8 tonnáig növekszik. Az anyagmozgatás gép­rendszeréhez tartoznak a kü­lönféle rakodóberendezések. A jelenleg alkalmazott ra­kodóberendezések nagyará­nyú korszerűsítése az anyag- mozgatás általános fejleszté­sével egyidejűleg várható.

Next

/
Thumbnails
Contents