Békés Megyei Népújság, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-23 / 223. szám
l?H;lUUito 1981. szeptember 23., szerda Váltás után a Békéscsabai lí. G. Csaknem nyolc hónap alatt készült el Füzesgyarmaton a helyi Vörös Csillag Termelőszövetkezet keltetőüzeme, amely évente 10 millió naposcsibe keltetésére alkalmas. A beruházás mintegy 45 millió forintba került. A keltetőüzemet a termelőszövetkezet 70 ezer szülőpárja látja el tojással. A naposállatokat 19 partnergazdaságnak és a háztáji gazdaságoknak szállítják majd. A termelőszövetkezet igénye a kel- tctőállomástól 3,5 millió naposcsibe. A szeghalmi keltetöüze- müket sem zárják be, ott főleg a libakeltetést végzik. Képünkön: a tojások átvizsgálása után folyamatosan töltik fel a keltetőgépeket Fotó: Béla Ottó Megszűnik másfél milliárd forint értékű gazdaságtalan cikk termelése 1985-re. tehát a VI. ötéves tervidőszak végére a kellőképpen jövedelmező, piacképes, vagyis keresett és jól értékesíthető gyártmányok aránya a jelenlegi 50-ről 62 százalékra nő az ország legnagyobb gépipari vállalatánál, a Csepel Vas- és Fémművekben. Erre vonatkozóan most részletes intézkedési tervet dolgoztak ki. Az előző esztendőkben több jelentős kapacitásbővítő, a műszaki-technológiai színvonalat emelő beruházást megvalósítottak, s most előtérbe került a modern, nagy termelékenységű gépsorok hatékonyabb üzemeltetése, jobb kihasználása. A program kidolgozói rangsorba állították a csepeli gyártmányokat. A fúrógépek, a számjegy- és mikroszámítógép-vezérlésű szerszámgépek, egyes csőgyári és hengerdei gyártmányok vagy a kohászati ágazatban a legmagasabb minőségű DFMC-huzalok a legtöbb nyereséget hozzák, műszakilag pedig a legszínvonalasabb termékek. Ezek előállítását nagymértékben bővítik majd. megkétszerezik a korszerű elektródatermelést is, és fokozzák a rendkívül keresett rézalapú szalagok gyártását. 1981—85 között mintegy másfél milliárd forint értékű gazdaságtalan cikk előállítását megszüntetik Csepelen. Az ezeken a munkahelyeken dolgozókat időben át kell csoportosítani, számukra új munkahelyet és új munkát kell találni. A csepeli terv legfontosabb célja, hogy a nagyvállalat a 80-as években és hosszabb távra is stabil pénzügyi helyzetű, kellően jövedelmező gyár legyen. A Békéscsabai Állami Gazdaság — a két évvel ezelőtti vezetésváltást követően — a BAGE közreműködésével felkérte a Debreceni Agrártudományi Egyetemet a gazdaság nyereségcentrikus termelési szerkezetének kidolgozására. Az egyetem a munkálatokhoz természetesen a számítástechnikát is segítségül hívta, mindazonáltal a legtöbb nyereséget hozó vetésszerkezet-kialakítás és állat- tenyésztési ágazattársítás így is több hónapig tartott. Magyarázkodás helyett Az élet, a termelés viszont nem állhatott meg! Az új vezetésnek, már a bemutatkozás éve után is változtatásokra kellett elszánnia magát. Nemcsak azért, mert a legtürelmetlenebbek szerint ez a bemutatkozás másként alakult, mint várták. Egyetlen esztendő alatt ugyanis csodát művelni aligha lehet a mezőgazdaságban, de az tagadhatatlan, hogy a türelmetlenséget kiváltó okok' a csabai gazdaság vezetőit is elgondolkodtatták. Három olyan tényezőt említenek alapos elemzések után ma a telekgerendási központban, amely embertől, akarattól függetlenül húzta keresztül a számításokat. Az egyik a 800 hektárnyi hibrid kukoricát tönkretevő fagy, a másik a jövedelmezősége vesztett zöldborsótermesztés, a harmadik pedig az új szarvasmarhatelep beüzemeltetésével, az állomány tbc- mentesítésével együtt járó buktatók, nehézségek. Ezek külön-külön is elég alapot adnak a fejtöréshez, hát még együtt! A gazdaság vezetősége mindenesetre magyarázkodás helvett. még a debreceni egyetem ajánlásait megelőzően a gyors cselekvés útjára lépett. Erre az esztendőre most csak kétszáz hektárt hagyott meg a hibrid kukoricának, visszalépett a zöldborsóval is, 1100 hektárról 600-ra^_ és a felszabaduló területeket a napraforgónak engedte át. II fenek mezején Hogv e váltás után kedvezőbb szelekre számíthatnak. annak előjelét nem volt nehéz most az aratáskor fölismerni: eredményükkel az ország állami gazdaságai között a hatodik helyre kerültek. A napraforgóról még korai lenne nyilatkozni, egy biztos; 4-5 mázsával hoz többet a tervezettnél. Tovább javít a helyzeten a 100 hektár másodvetésű szója, a szép kukoricatermés kétezer hektáron és a sose látott nagy hozamú silókukorica 500 hektáron. Ami pedig talán még ennél is több: egyetlen év alatt ezer literrel növekszik az egy tehéntől kifejt tej éves mennyisége, elérve a 4700 litert egyedenként, 1600 tehén átlagában. Ehhez viszont a technológia teljes átformálására volt szükség. Ide kívánkozik még a gazdaságnak a kisüzemekkel kialakított kapcsolata is. Hiszen nem kis dolog az, hogy rövid idő leforgása alatt háromszázhatvan bikaborjút tudtak kihelyezni, illetve 580 sertést meghizlaltatni. miközben az ISV-vel és a Me- zőhegyesi Sertéstenyésztési Rendszerrel megegyezésben 1200 vemhes tenyészkocasül- dőnek is gazdát találtak1. A gazdaság saját 800 kocáját egyébként hagyományos kürülmények között tartja, akárcsak az évente 1100 tonna húst produkáló juhászatot, példamutatóan alacsony elhullási arány mellett mindkét állatfajta esetében. Jön a Skála-Coop! Külön érdekessége e másfél—két év történetének, hogy időközben a tudomány emberei megoldották feladatukat, és kiderült: azt ajánlották a Békéscsabai Állami Gazdaságnak a termékszerkezet átalakításában, amit a gazdaság tulajdonképpen gazdasági kényszerből már meg is tett. Ez nem jelenti azt, hogy az elmélet emberei hiába dolgoztak, mert az általuk kínált program megerősítette a gazdaság vezetését abban a hitében, hogy az átszervezés immár befejeződött, a jövő a finomításoké, a lehetőségek jobb kihasználásáé. Hogy mit kell ezalatt érteni? A melléktevékenységeket például. Jelen esetben ez bértárolást jelent Telekgerendáson, illetve egy — a már kezdetben is ígéretes — együttműködést a Skála-Cooppal. A többi majd elválik. Kőváry E. Péter „Naptelepülés” Munkában a középiskolások Juhtenyésztők lakják majd azt a türkmén települést, amelynek energiaellátását teljes egészében a napfény biztosítja. A lakóházak fűtését. illetve hűtését, az üvegházak működtetését, a talajvíz sótalanítását, valamint a konyhák üzemeltetését egyaránt a napenergia felhasználásával oldják meg. Türkméniában 1985-ig további több száz hasonló település felépítését tervezik, és ezzel sok kilométer hosz- szúságú csatorna, víz- és villanyvezeték építését takarítják meg. Arra számítanak, hogv a Kara-Kum-sivatag „napfalvakkal” történő betelepítése hozzájárul annak fokozottabb gazdasági kiaknázásához, az állattenyésztés jelentős fellendítéséhez. Türkméniában a napsütéses napok száma eléri az évi 240-et. Vizsgázik az új szerves trágya Az országban elsőként Pécsett oldották meg a szennyvíziszap elhelyezésének gondját: a város i-ari negyedének határában l ájci licenc alapján — 130 mil- X.Ó forintos tanácsi beruházással — automatizált feldolgozó- üzemet építettek, amelyben a szennyvíziszapot talajerőpótló szerré alakítják át. A gépsorok szerelését befejezték, és elkezdődött az üzemi próba. A műszaki átadást követően — még az idén — megkezdődik a folyamatos termelés is. A centrifugáló rendszerből és granulálóból — szárító- és szemcsézőrészlegből — álló üzembe vezetéken érkezik Pécs összes szennyvize, amelynek napi másfél ezer köbméter iszaptartalmából harminc tonna szerves trágyát állítanak elő. A zsákokba kerülő szemcsés anyag — amelyet a mezőgazdaság igényei szerint nitrogénnel, foszforral vagy más adalékanyaggal is dúsítanak — teljesen ártalmatlan a környezetre. Az új szerves trágya a Bikái! Állami Gazdaságban egyéves növénytermesztési kísérlet keretében vizsgázik majd. Megyénk több középiskolájában ürültek ki az iskolapadok, jelezve, hogy a diákok megkezdték az őszi munkákat. Tegnap indultak először a mezőgazdasági üzemekbe a szarvasi Vajda Péter Gimnázium és Szakközépiskola tanulói is, akiknek jelentős része a Szolnok megyei Izsákon segít a szőlő, illetve az alma szüretelésében. Az Izsáki Állami Gazdaság és a gimnázium ilyen irányú kapcsolatának már hagyományai vannak. Több évre szóló szerződést kötöttek, melynek alapján a tanulók — az illetékes megyei és városi szervek hozzájárulásával — minden évben segítenek a gazdaság betakarítási munkáiban. Ugyanakkor a gazdaság évente meghatározott összegű támogatást nyújt az iskolai KISZ-bizottságnak. Több mint 300 diák a helyi üzemekben dolgozik, így az öntözési kutatóintézetben is, ahol a hibrid kukorica betakarításában vesznek részt Jó néhányan a fajtakísérleti állomáson, illetve a Vetőmagtermeltető Vállalatnál végzik egyhetes őszi munkájukat. Ugyancsak hétfőn indult először munkába a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium mintegy 600 tanulója. Jelentős részük — 450 diák — a Békéscsabai Konzervgyárban dolgozik. A fiatalabbak előkészítő munkákat végeznek, a 3—4. osztályosok pedig már a szalagok mellett tevékenykednek. • A gimnázium tanulói közül százan a telekgerendási termelőszövetkezetben a hibrid kukorica betakarításában segédkeznek. Az őszi munkák időtartama a 4. osztályosoknál egy hét, a többi évfolyamnál két hét. A diákok dolgoznak majd a szombati napokon is, s e két napi keresetet a „Két nap az iskoláért” mozgalomba ajánlják fel. Az így befolyó ösz- szeg 50 százalékát a sportcsarnokalapba helyezik el, másik felét pedig a KISZ- szervezet támogatására fordítják. L. J. A világ szénkészlete * Az olajellátásnak a nyolcvanas évek közepére előre- jelzett szűkössége, valamint az atomerőművek építésének növekvő költségei ismét vonzóvá tették a szenet. A nemzetközi energiahivatal Párizsban közzétett beszámolója a szén jövőjéről világossá teszi, hogy még viszonylag csekély gazdasági növekedés és eredményes anyagmegtakarítás mellett is fokozottabb szerep hárul majd a szénre, mint alternatív energiahordozóra. A felismerés természetesen nem új: sok ország és sok kőolajtársaság is hosszú ideje igyekszik biztosítani a maga számára a világ meglevő széntartalékait. A szenet viszonylag köny- nyű kitermelni, és a készletek majdnem korlátlanok. A technológiailag és gazdaságilag jelenleg feltárható szénkészletet 637 milliárd tonnára becsülik, ebből 493 milliárd tonna a kőszén, és 144 milliárd tonna a barnaszén. Közel 40 százaléka van Ázsiában (beleértve a Szovjetuniót), majdnem 30 százaléka Észak-Amerikában és 20 százaléka Európában. A legjelentősebb szénkészletek az Egyesült Államokban vannak, az összes szén 37,8 százaléka. Az Egyesült Államokat követi a Szovjetunió 17,3 százalékkal. Kína 15,5 százalékkal, Anglia 7,1 százalékkal, India 5,2 százalékkal, az NSZK 5,5 százalékkal, valamint Ausztrália és Dél-Afrika, egyenként 4,2 százalékkal. A ma kitermel- hetőnek számító készletek, amelyek az elméletileg meglevő összkészletnek pusztán 6 százalékát teszik ki, a mai kereslet mellett még mindig elegendőek arra, hogy 250 éven át fedezzék a fogyasztást. A kitermelhető készletek a technikai fejlődés előrehaladtával a jövőben valószínűleg még bővülni fognak. A szakértők aprólékosan elemezték a költségviszonyokat is más energiaforrások vonatkozásában, és részletesen foglalkoztak azokkal a környezeti problémákkal, amelyek a fokozott szénfelhasználás során szükségszerűen előállnak. Bár főleg ökológiai téren még sok kérdést tisztázni kell, meg vannak győződve arról, hogy a fokozott szénfelhasználás gazdasági feltételei adottak. Számításba veszik azt is, hogy a szén nem csupán energiahordozóként jön számításba. Az iparilag fejlett tőkés országokban szervezetten folynak a kutatások a kőszén gazdaságos gázzá való átalakítására. így lehetővé válik a szén energiájának nagyobb mértékű hasznosítása, és ugyanakkor nem marad vissza annyi szeny- nyező égéstermék. A szénből nyert gáz vegyipari to- vábbfeldolgozása is jelentős. Nagy teljesítményű exkavátor egy külszíni szénbányában (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Anyagmozgatás a mezőgazdaságban A mezőgazdasági anyag- mozgatás főleg a növénytermesztéshez, ezenkívül a kertészethez kapcsolódik. Az alkalmazott szállítóeszközök és rakodógépek tehát elsősorban a szántóföldi növénytermesztés igényeinek felelnek meg. Az egyéb ágazatok különleges igényeit csak részben, megfelelő átalakítással elégíthetik ki. Az anyagmozgató gépek e jellegzetessége várhatóan lényegében megmarad a jövőben is, bár valószínűleg növekedni fog az egyéb ágazatok speciális gépeinek részaránya. A jelenleg alkalmazott géprendszerek alapvető gépe a 4—5 tonnás, általános rendeltetésű pótkocsi. 36,8, illetve 66,2 ki- lowattos (50, illetve 90 lóerős) univerzális traktorral 1-2 pótkocsi vontatható. Az elkövetkező években a termelésfejlesztés irányával összefüggésben e téren is jelentős változás várható. A termelési rendszerek terjedése, az úthálózat javulása lehetővé teszi az anyag- mozgatás meggyorsítását, ennek jelei már ma is megfigyelhetők. Korábban például a tehergépkocsi alkalmazása csupán az üzemen kívüli szállításra korlátozódott, ma viszont már a jól gépesített gazdaságokban speciális célra is igénybeveszik. Leginkább a 4—5 tonna teherbírású mezőgazdasági tehergépkocsit alkalmazzák, ez azonban a mezőgazdasági tehergépkocsik kialakításának csak az első lépése. A jövőben lényegesen nagyobb, 8—10 tonna hasznos terhelésű tehergépkocsira lesz szükség, amelyek pótkocsival felszerelve legalább 20 tonna elszállítására képesek, és ezzel átveszik a vasúti szállítások egy részét is. Ugyanakkor kialakításra vár egy olyan kisebb, magas billen- tésű gépkocsi is, amely a terményt a szántóföldi gépektől átveszi, és a kiépített úton várakozó szállítójárműre át tudja rakni. Emellett a trak- torvontatású szállítóeszközökre továbbra is szükség lesz, de teherbíró képességük a kéttengelyes pótkocsik esetében legalább 8 tonnáig növekszik. Az anyagmozgatás géprendszeréhez tartoznak a különféle rakodóberendezések. A jelenleg alkalmazott rakodóberendezések nagyarányú korszerűsítése az anyag- mozgatás általános fejlesztésével egyidejűleg várható.
