Békés Megyei Népújság, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-17 / 218. szám
IZHUUETilt* 1981, szeptember 17., csütörtök Ipari szövetkezeteink a BNV-n Lételemünk az alkotó vita... Beszélgetés dr. Molnár Bélával, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkárával Pénteken nyílik az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár, mely hagyományosan a fogyasztási cikkek szakvására. Erre a nagyszabású bemutatóra minden évben fokozott figyelemmel készülnek megyénk ipari szövetkezetei, hiszen többségük olyan jellegű termékeket gyárt, melyek' az itt bemutatásra kerülő cikkek közé sorolhatók. Egy ilyen bemutató mindig nagy felelősséget ró a kiállítókra, hiszen nemzetközi mezőnyben kell helytállniuk. Ilyenkor hamar kiderül, hogy mivel tudnak többet a konkurrensek, és melyek azok a gyártmányok, melyeknél mi tartunk előbbre. Minden nemzetközi vásárnak az a tanulsága, hogy nem elég elkészíteni egy korszerű prototípust, hanem ennél lényegesen nagyobb feladat: megszervezni a sorozatgyártást, majd az értékesítést. Az eddigi tapasztalatok alapján úgy tűnik, hogy megyénk ipari szövetkezetei többségükben nem a BNV- re „termelnek”, az új cikkek ió része hamar megjelenik a kereskedelmi forgalomban. Az idén is úgy készítették el a kiállítási anyagot a szövetkezetek, hogy csakis gyártásra alkalmas termékek szerepeljenek benne. A békési Start Sportszergyártó Szövetkezet például a műszerezett Tréner erőfejlesztő berendezést, az alumínium focikapukat, szobai bordásfalakat, a különféle könyvtári állványokat, és a már hagyományosan gyártott sportszerek széles választékát mutatja be. A Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezet teljes gyártmányválasztékát a látogatók elé tárja. A különféle lámpatestek, vasalók, húsgépek, kávéfőzők nyilván megérdemelt tetszést aratnak majd. A Mezőberényi Műszaki Vasipari Szövetkezet a számítástechnikai fémbútorcsaládot vonultatja fel. Kiállítja azt a terminálasztalt is, melyet a Videoton számítógéprendszereihez fejlesztettek ki. Minden évben sikert aratnak bútoripari szövetkezeteink is. A Békéscsabai Bútoripari Szövetkezet az idén a szállodai stílbútorokat viszi a vásárra. A Mezőberényi Faipari Szövetkezet nem a már ismert koloniálterméke- it, hanem rusztikus kisbútorait mutatja be, és hasonló gyártmányokkal jelentkezik a Szarvasi Bútoripari Szövetkezet is. Állandó résztvevője a BNV-knek az Endrődi Cipész Szövetkezet. Az idén is ott találjuk őket a kiállítók között legújabb modelljeikkel, melyek között lesznek tűsarkú divatmodellek, kényelmes strapacipők, csizmák is. Az újfajta divat- irányzatnak megfelelően termékeik jó része színes bőrből készül. A békéscsabai Körösvidéki Cipész Szövetkezet hagyományosan papucsokat gvárt. Most is bemutatja a bel- és külföldre készített férfiklumpákat, különféle napucsokat, gyógyci- pőket. Újdonság lesz az óvodai és iskolai váltócipők családja, mellyel régi hiányt szüntetnek meg. A szarvasi Szirén Ruházati Szövetkezet konfekciótermékeit vonultatja fel. A különféle anyagokból készült divatingek között újdonság a Trapper férfiing, melyből a vásár idején árusítás is lesz. Itt láthatják először a látogatók a szövetkezet új termékeit, a vékony, béleletlen anyagból készült sportdzsekiket. A Gyomai Háziipari Szövetkezet gyermek és felnőtt kötöttárut és különféle konfekciótermékeket állít ki. Mint már beszámoltunk róla, a BNV-vel egy időben és helyen sorra kerülő III. Interplayexpón vesz részt a szarvasi Plastolus Játék- készítő Szövetkezet. A kö- rösladányi METAKÉMIA Ipari Szövetkezet is új termékekkel jelentkezik. A Csillag tisztítószercsalád több tagja most lesz először látható, újdonság a textil- pblítő szer, de elviszik a vásárra hagyományos termékeiket is. L. L. Fél év telt el a Hazafias Népfront VII. kongresszusa óta. Az esemény igazolta: a népfront a szocialista nemzeti egység megvalósulásának, a szövetségi politikának nemcsak kerete, de pótolhatatlan színtere is. Dr. Molnár Bélával, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkárával a mozgalom céljairól, terveiről beszélgettünk. — A kongresszus állásfoglalása nyomán elkészült a mozgalom öt esztendőre szóló feladatterve. Melyek az új program fő vonásai? — Előtérbe kerültek a gazdasági feladatok, hiszen a VI. ötéves terv teljesítése meghatározó az ország, a nép boldogulása szempontjából. Hasonlóan fontosnak tartjuk a szocialista demokrácia erősítését. Minden eszközt megragadunk, hogy az állampolgárokat széles körben bevonjuk a közügyek intézésébe. A tervezetben újdonság, hogy külörr fejezet foglalkozik a szocialista életmód és közgondolkodás alakításával. — A lakosság és az államhatalmi szervek közötti kapcsolat szervezése korábban is a népfront feladatai közé tartozott. Mit tesznek azért, hogy ez a kapcsolat a jövőben még tartalmasabb légiién? — Továbbfejlesztjük együttműködésünket az országgyűléssel és a tanácsokkal. Fórumok egész sorát hoztuk létre azért, hogy a választók és választottak rendszeresen találkozhassanak egymással, a képviselők és a tanácstagok ismerjék az országos és helyi tennivalókat. Ilyen fórumok például a fogadóórák, a választott tisztségviselők részvétele a népfronttanácskozásokon, vagy a képviselőcsoportok ülései. — Igazi demokrácia elképzelhetetlen megfelelő színvonalú tájékoztatás nélkül. Csak az szólhat bele sorsának alakításába, akinek ehhez a szükséges információk is a birtokában vannak ... — A lakosság tájékoztatására a jövőben az eddiginél is nagyobb gondot kell fordítanunk. Arról is többet kell beszélnünk, hogy mit tett a népfront a politika alakítása során. Eddig ebben kissé szemérmesek voltunk. Pedig nemegyszer kezdeményezünk országos jelentőségű kérdésben vitát, vagy munkabizottságaink révén javaslatokkal egészítjük ki a készülő tervezeteket. Csak egy néldát erre: a törvény- tervezetek társadalmi vitái ma már mindenki előtt ismertek, ám azt talán kevesebben tudják, hogy nem születik olyan jelentős törvény hazánkban, amit előzőleg a Hazafias Népfront szervezésében meg ne vitattak volna. Észrevételeink jelentős mértékben hatottak például a családjogi törvény módosítására, vagy a belkereskedelmi törvényre. Most szeretnénk általánossá tenni, hogy a helyi tanácsok rendeletalkotását is hasonló kollektív viták előzzék meg. — A jogalkotás mellett más, nem kevésbé fontos társadalompolitikai döntések előkészítéséből is részt vállal a népfront. A készülő új településfejlesztési koncepcióról mi az álláspontjuk? — Tíz esztendővel ezelőtt, az első átfogó településfejlesztési terv Európa-szerte korszerűnek számított. A gyakorlat mégis azt mutatta, hogy egy sor gondot nem old meg, néhány hibája pedig a településszerkezet torzulásához vezet. Elég csak a „szerep nélküli községek” kategóriáját említeni. A népfront felhívta az állami szervek figyelmét arra, hogy az aprófaivak és a társközségek sok helyütt lassú sorvadásra ítéltettek. Ezért a következő években minden eszközzel arra törekszünk, hogy növeljük a kisközségek népességmegtartó erejét, enyhítsük hátrányos helyzetüket. — A program sokat foglalkozik a szocialista életmód elterjesztésével, gazdagításával. Mire összpontosítanak, hogy ne essenek a túlságosan sokat markolók hibájába? — Mozgalmunk sokoldalúan foglalkozik a szocialista erkölcs, az állampolgári magatartás, az általános műveltség kérdésével, a család, a munkahely, a sokféle kisközösség, az emberi kapcsolatok erősítésével. Ebben rendkívül fontosnak tartjuk a népfront közművelődést segítő tevékenységét. Elsősorban a lakótelepek és a kistelepülések szorulnak segítségre, nagyobb figyelemre, hagyományteremtő kezdeményezésekre. — A honszeretetre való nevelés kezdettől fogva vezérelve a mozgalomnak. Mit tesznek azért, hogy ne szakadjon meg ez a nemes hagyomány? — Egész tevékenységünket áthatja a szocialista hazafi- ság és a nemzetköziség tudata. Ezt plántáljuk a fiatalokba, ápoljuk mindenkiben. Nemcsak akkor cselekszünk így, amikor honismereti szakkört szervezünk, vagy emlékhelyek ápolására, üzemtörténet-kutatásra buzdítjuk az embereket. Áttételesen bár, de még a kertbarátok összejövetele is ezt a célt szolgálja. A hazafias nevelésnek azonban a családban kell elkezdődnie. Hiszen aki a családjához sem kötődik, azt nagyobb közösséghez aligha fűzhetik erős szálak. Megtaláltuk a kapcsolatot a családokhoz. A szülői munkaközösségeken keresztül szülők százezreivel értünk szót. Ez az a bázis, amire a jövőben is támaszkodunk. — Hogyan jellemezné a népfrontmozgalom munkastílusát? — Meghatározó a számunkra, hogy a mozgalom demokratikus jellegét erősítsük. Akárcsak eddig, arra törekszünk, hogy a választott testületek vezessenek, az apparátus pedig ezt segítse. Lételemünk az alkotó viták sorozata. Valamennyi fórumunk lehetőség erre. Egyre vigyázunk mi is: a viták ne helyettesítsék, hanem ösztönözzék a cselekvést. Gazsó L. Ferenc Pénzből élünk A Törökbálinti Állami Gazdaságban megkezdték az almaszedését. A munkában az érdi Vörösmarty Gimnázium diákjai is segédkeznek. A képen: diákok osztályozzák és rakják rekeszekbe a goldenalmát (MTI-fotó: Fényes Tamás felvétele — KS) Gyermek esöcsizma a Tisza Cipőgyárból Az Orosházi Üveggyárban a vasszerkezeti üzem épületének bejáratánál a négyszeres Kiváló Üzem felirat hívja fel magára a figyelmet. Dátum szerint: 1976, 1977, 1978, 1981. — Két év hiányzik. Mi történt? — kérdezem Pod- maniczki László lakatostól, az üzem szakszervezeti főbizalmijától. — Volt jobb nálunk. Akkoriban egy kicsit méltatlankodtunk, de beláttuk, hogy vitatkozás helyett még jobban kell dolgoznunk. Ennek — mint látható — 1981-ben újra meglett az eredménye. — A haszna is? — A kiváló cím főleg erkölcsi elismerést jelent, bár az- eredményes munka több keresettel is jár. A hajtóerő azonban — mi tagadás — elsősorban a pénz. Itt fiatalok, 30—35 évesek dolgoznak, és családosok mind. Podmaniczki László 10 éve dolgozik együtt társaival. Régebben műhelybizottsági iag volt, másfél éve főbizalmi. Tíz bizalmi tartozik hozzá. A termelés eredményességének az elősegítését tartja a legfontosabb tennivalójának, amiről így beszél: — Százharmincán dolgoznak az üzemben: lakatosok, hegesztők, csőszerelők, festők, kovácsok, gépkezelők, targoncavezetők. Nyolcvan százalékuk törzsgárdatag. Törekvők, csak pénz legyen. — Van lehetőség az ösztönzésre? — Van. Ebben a kérdésben Tóth József üzemvezetővel teljes az egyetértés. — Mit vesznek figyelembe az elbírálásnál? — Az üzem feladata a felújítás, karbantartás az egész gyárban. Ennek megfelelően a legfontosabbnak a határidő betartása mellett a munka minőségét tartjuk. — Mit okozhatna a késés? — Ha például valamelyik huta felújítása csak egy nappal is késne, 1 millió forint értékű üveg nem készülne el. — Tudják ezt a társai? — Igen, valamennyien. És azt is tudják, hogy a veszteség az ő zsebükből is kiveszi a pénzt. — Más vonatkozásban milyen a kapcsolata Tóth Józseffel? — Mintha egy főbizalmi vére is folyna az ereiben ... Például tudvalevő dolog, hogy a vas „eszi” a munkaruhát. Néhány munkakörben a kihordási idő előtt annyira tönkremegy, hogy a dolgozók kénytelenek maguk újat vásárolni. Vele és a bizalmiakkal tervet dolgoztunk ki a cserére vonatkozóan, amit azonban az szb elutasított, de reméljük, újra megvizsgálja majd a javaslatunkat, — Vita? — Ritkán fordul elő. Bármilyen kérdés elbírálásánál a jó eredmény elérésének lehetőségét tartjuk szem előtt. Aligha van fontosabb érdek- védelmi feladat, mint a jó kereset feltételeinek a biztosítása. mert pénzből élünk valamennyien, és csak pénzből lehet a gyárat fejleszteni. valamint az állam iránti kötelezettségeket teljesíteni. — Az üzemben sok az elismert szakember. Ök bizonyára törekednek újítási javaslatokkal is elősegíteni a jó gazdasági eredményt. — Vannak nálunk kiváló újítók, mint Komjáti Ferenc, Csanda Sándor, és még mások is. Arra ösztönözzük őket, hogy törjék a fejüket egy-egy jó megoldáson, és figyelemmel kísérjük, hogyan kapják meg az újítói díjat. Sok olyan újítás, ész- szerűsítés van, amit a társaim be sem adnak, de használjuk azokat. — Panasz? — Főként az a baj, hogy többeknek nincs lakásuk. A gyár a lehetőségekhez mérten anyagi támogatást nyújt a vásárláshoz, építkezéshez, amit az üzemi négyszög bírál el. Igyekszünk tárgyilagosak maradni. Figyelembe vesszük, hogy ki mióta és hogy dolgozik, valamint azt, hogy milyenek a szociális körülményei. Munka szerinti elbírálás alapján szinte kivétel nélkül minden kérelmező megérdemelné a lakást. Ennek bizonysága a négyszeres Kiváló Üzem cím, amit csak együtt, összefogva lehetett elérni. Podmaniczki László jól érzi magát ebben az üzemben, s a következőket mondja még: — Szeretem a munkakörömet, elégedett vagyok a keresetemmel is. Nagy öröm számomra, hogy októberben beköltözhetek majd a családommal, a feleségemmel, az általános iskolás Krisztina lányommal és az óvodás Krisztián fiammal az új lár- sasház háromszobás lakásába. Az Orosházi Üveggyár 44 ezer forint kamatmentes kölcsönt adott a lakás megvásárlásához. Ezt a nagy segítséget igyekszem további jó munkával viszonozni. Pásztor Béla Az első hazai gyártmányú, színes műanyagból készült gyermek esőcsizmákat — a martfűi Tisza Cipőgyár termékét — a napokban vehette át a kereskedelem. Ilyen praktikus pvc-láb- beliket eddig csak külföldről hoztak be: belőlük az év végéig százezer párat gyárt az ipar. A könnyű, elegáns és könnyen tisztítható csizmácskákat olcsón — 150 forint körüli áron — árusítják majd. A gyár új termékéhez viselési tanácsot is mellékel. Javaslata szerint a műanyag csizmát egyfolytában két óránál hosszabb ideig nem tanácsos hordani. Ez az ajánlat egyébként minden olyan lábbeli viselésére vonatkozik, amelyben nem szellőzik a láb. A pvc-csizma később készül majd meleg, s kihajtott béléssel is. s lesz nagyobb méretben: hamarosan megkezdik Martfűn, a női esőcsizmák gyártását is. Focipálya az étteremben — részegnek puha ágyiké Egyes esetekből sohasem szabad általánosítani, de abból már levonható némi következtetés, ahogyan ezeket látjuk, fogadjuk s elbíráljuk. A történet: mégyénk egyik másodosztályú éttermébe, tisztának éppen nem mondható munkaruhában állított be egy vendég. Roppant erősnek érezte magát. Ebédelni óhajtott. Rántott szeletet rendelt, nem is egy adagot. Kiszolgálták becsületesen, mint a többi, helyhez illő ruhában öltözöttet. Egyszer csak azt látják, hogy a magát erősnek érző vendég az étterem padozatára vágja a finom falatokat tányérostól, majd az asztalok között futball-labda gyanánt rugdossa a tenyérnyi húsdarabokat. Mindenki meglepődött, megbot- ránkozott. Szólni senki sem mert, hiszen a vendég az úr, mindent megtehet, ő fizet, vagyis nem szabad korlátozni emberi jogaiban. Ugyanebben a városban az egyik városlakó _kisipa- ros, miután alaposan leré- szegedett, odament a szállodai portáshoz, és éjszakára szobát kért. Kapott, mert neki ehhez joga, illetve pénze volt. A szobát a harmadik emeleten kapta meg. Még fel is kísérték, karjánál fogva, hogy egyáltalán lépni tudjon. Néhány óra múlva a második emeleten lakó vendég csöngetett a szobaasszonynak, mert víz csöpögött az ágyába. Felnéztek a meny- nyezetre, s látták, hogy az már nemcsak csöpög, hanem csorog is. Rohantak a harmadik emeletre. A kisiparos magára zárta az ajtót. Hiába dörömböltek, nem volt hajlandó kinyitni. Betörték hát, és elzárták a mosdókagyló meg a zuhanyozó csapját, de ott ekkorra már bokáig jártak a vízben. A részeg kisiparos megsértődött, mert őt, aki tisztességesen fizet, éjszaka háborgatni merték. A szoba- asszonyt és a szálloda egyik közben odaérkező vezetőjét önérzetében és becsületében többször is megsértette. Miután nem tudták az il- | letőt jobb belátásra bírni, j szóltak a rendőrségnek. Két rendőr kisvártatva megjelent, és a „vendégurat” próbálták jobb belátásra bírni, közben kérték, ne kiabáljon, mert felveri a többi vendég éjszakai nyugalmát. Mit sem használt, mert úgymond: ő erre az éjszakára kivette a szobát, és ott azt ; csinál, amit akar. Ehhez ; neki joga van. Valamit nem értek: miért I tétovázunk azokkal szemben, akik vétenek az emberi jogok ellen, hiszen a mi társadalmi életünkben nem a pénznek van joga, hanem azoknak, akik társadalmi normáink szerint élnek. Az étteremben randalírozó vendégnek ajtót kellett volna mutatni, a pénzes, lerésze- gedett emberért pedig a mentőket kellett volna hívni, egy kis detoxikáláshoz, nem pedig részére puha ágyikót vetni a harmadikon. Olyan helyzetet kell teremteni, hogy az ilyen típusú emberek tanulják meg tisztelni azt a társadalmat, amely számára emberi körülményeket teremtett. Végtére is az ember legrangosabb feladata, emberi joga, hogy társait ne hagyja emberi mivoltából kivetkőzni, a megteremtett értékeket károsítani, tönkretenni. Dupsi Károly
