Békés Megyei Népújság, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-17 / 218. szám

1981. szeptember 17., csütörtök o Havasi Ferenc látogatása a Belügyminisztériumban Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára szerdán látogatást tett a Belügyminisztériumban. A vendéget Horváth István belügyminiszter és Kovács György, az MSZMP belügy­minisztériumi bizottságának első titkára fogadta. Havasi Ferenc találkozott a minisz­térium vezetőivel, meghall­gatta Horváth István tájé­koztatóját a Belügyminiszté­riumban folyó munkáról, ez­után látogatást tett a BM hírközpontjában, a számító- gépes adatfeldolgozó köz­pontban és megtekintette a forradalmi rendőri ezred be­mutatóját. Elismerését fejez­te ki a személyi állománynak a magas színvonalon végzett munkáért. Havasi Ferenc délután a Belügyminisztérium vezető munkatársai részére tájékoz­tatást tartott időszerű politi­kai kérdésekről. Napirenden a népesedés Az 1973-ban hozott népese­déspolitikai határozat végre­hajtása volt a fő téma a Vö­röskereszt Békés megyei ve­zetősége szeptember 16-án, tegnap délelőtt, Öz Ferenc megyei titkár vezetésével megtartott ülésén. A határo­zat végrehajtásának helyi ta­pasztalatairól a Vöröske­reszt szarvasi járási vezető­sége tett jelentést, s ennek alapján áttekintette a testü­let a megye népesedéspoliti­kai helyzetét. A megyei ve­zetőség megítélése szerint szükséges ismét nagyobb fi­gyelmet fordítani a népese­déspolitikai határozatban foglaltakra, ezzel kapcsola­tosan a közvélemény formá­lására. Változatlanul fontos az egészségügyi felvilágosító munka, az egészségnevelés, s a helyes közszemlélet kiala­kítása, amely nem tűri a kö­zömbösséget, tiszteli a csalá­dot. Szükséges mindez egye­bek között azért, mert a me­gyei adatok a népességsza­porulat csökkenésére figyel­meztetnek. (T. I.) Elkészült a hatvanezredik autóbusz Jubileumhoz érkezett az Ikarus székesfehérvári gyá­ra: szerdán elkészült az üzem fennállása, 1962 óta gyártott 60 ezredik autóbusz. A ne­vezetes jármű, egy IK—260 típusú városi büsz a Szov­jetunióba kerül. Hasonlóan termelési siker, hogy a szé­kesfehérvári gyárból útnak indították az ötezredik — al­katrészenként szállított — úgynevezett KD-autóbuszt Angolába. Az autóbuszgyártás 1962- ben kezdődött Székesfehér­váron. Azóta az első idők teljesítménye a negyvensze­resére emelkedett, az egy jármű összeszerelésére fordí­tott munkaidő pedig 1200 óráról 400 órára csökkent. Az idén összesen 7500 autó­busz készül az Ikarus szé­kesfehérvári gyárában. Népfronttanácskozás a területfejlesztésről Az elmúlt évtizedben az arányosabb ipartelepítési po­litika, a mezőgazdaság fejlő­dése és a nagyarányú lakás- építkezések eredményeként kiegyensúlyozottabbá váltak a hazánk különböző vidéke­in élők életkörülményei, azonban nem a társadalom által elvárt mértékben csök­kent a különbség a kisebb- nagyobb településformák nyújtotta szolgáltatások, a teljesebb emberi élet megte­remtésének tárgyi feltételei között. E megállapításból ki­indulva vitatta meg a VI. öt­éves terv területfejlesztési feladatait szerdai ülésén a Hazafias Népfront területfej­lesztési albizottsága. A HNF székházában tar­tott tanácskozáson megálla­pították, hogy a tervkoncep­ció kialakításakor — a Ha­zafias Népfront véleményét is figyelembe véve — az ed­diginél is nagyobb hangsúlyt kapott a rendelkezésre álló központi és helyi erőforrá­sok arányosabb felhasználá­sa. így jobban össze kíván­ják hangolni a városok és vonzáskörzetük fejlesztését, s a terv fontos céljává vált, hogy — elsősorban az alap­ellátás bővítésével — a köz­ségek képessé váljanak la­kosaik megtartására. E törekvést tükrözi az is, hogy a megyei tanácsok be­ruházási kereteiből a koráb­bi tizennégy helyett a mos­tani ötéves tervben 20 száza­lékkal részesednek a közsé­gek, s ezekben épül fel az új otthonok 36 százaléka, emel­lett számos intézkedés szol­gálja a munkalehetőségek bő­vítését is. E kedvező törekvések elle­nére továbbra sem rajzoló­dik ki a tervkoncepcióban hazánk aprófalvainak, tanya- központjainak megnyugtató jövője — hangsúlyozták az ülés résztvevői. Többen to­vábbi lépéseket sürgettek an­nak érdekében, hogy e kis közösségek felbomlása se vál­jék törvényszerűvé. Szóvá tették a vitában azt is, hogy néhol ellentmondás érzékelhető az épületfelújí­tásra szánt jelentős összegek, és a helyi építőipari kapaci­tás szűkössége között. Az ülé­sen hangoztatták, hogy a te­lepülésfejlesztési feladatok megvalósításának fontos fel­tétele a lakossági pénzesz­közök fokozottabb igénybe­vétele, ám ebben megfelelő hitelpolitikával és más mó­don a korábbiaknál jobban érdekeltté kell tenni az érin­tetteket. MÁV—Volán együttműködés Szerdán a MÁV vezérigaz­gatóságán az együttműködés fejlesztéséről tárgyaltak a MÁV és a Volán képviselői. Egyebek között megállapod­tak abban, hogy közös bel­földi szállítmányozási iro­dát hoznak létre, mely lehe­tővé teszi a piackutató te­vékenység összehangolását. Tovább folytatja a Volán a gyenge kihasználtságú vas­útvonalak személyforgalmá­nak átvételét. Egyezteti a két vállalat a menetrend­tervezeteket, s továbbfejlesz­tik a vasúti autóbuszcsatla­kozások rendszerét. Megálla- Dodtak abban is, hogy együttműködnek az ötnapos munkahét bevezetésével kap­csolatos forgalomfejlesztési és szervezési feladatok meg­oldásában, valamint abban, hogy tovább javítják az utaskiszolgálást és utastájé­koztatást. Az együttműködés koordinálására közös sze­mélyszállítási szakbizottság létrehozásáról határoztak. Megszólalt a lelkiismerete? Űrizetbe vették Katona István gyilkosát Katona István honvéd őr­vezető sérelmére elkövetett emberölés ügyében a rend­őrség szeles körű nyomozást indított. A lakosság részéről több bejelentés érkezett. A rádió és a televízió felhívá­sai hatására a késő esti órák­ban a rendőrségen önként je­lentkezett Lengyel István 27 éves vonatvezető-jegykezelő, budapesti lakos, és beismer­te a bűncselekmény elköve­tését. A vizsgálat eddigi ada­tai szerint Lengyel szeptem­ber 13-án az esti órákban a Keleti pályaudvaron ismer­kedett meg Katona István honvéd őrvezetővel. Felcsal­ta lakására, ahol homosze­xuális kapcsolatot akart kez­deményezni, majd dulakodás közben áldozatát megfojtot­ta. Holttestét egy tévédoboz­zal borított szennyestartó lá­dába helyezte, amelyet szep­tember 14-én délután teher- taxival a Keleti pályaudvar melletti 72-es postahivatal elé szállított. Lengyel Ist­vánt a rendőrség őrizetbe vette. Ügyében a nyomozás folyik. Aranyérmes bika A szokásosnál későbben kez­dődött meg a szarvasbőgés a Kisalföldön. A szeptemberi meleg és a nyári dunai áradások meg­zavarták a vadak életét. A szi­getközi Duna-ártérre nemrégen tértek vissza a szarvasok. A hű­vösebb éjszakákon már egyre erősödik a bőgés. Néhány nap alatt 13 szarvasbikát kaptak pus­kavégre az itt cserkésző hazai és külföldi vadászok. Gönyünél egy 12,5 kilós agancsú aranyér­mes bikát is lőttek. Elejtették az első szarvasbikákat a Hanság­ban is. Őszies, nyugodt hangulatot áraszt a békéscsabai ifjúsági ház előtti tér Fotó: Gál Edit Mecseki harcsaóriások A Mecsek hegyei között fekvő Pécsi-tavon befejező­dött a harcsaszezon, melynek során különlegesen nagy mé­retű halak kerültek horogra. A legtermetesebbek hossza meghaladta a két métert, körméretük pedig csaknem egyméteres volt. öreg ragadozók voltak, a szakemberek tizennyolc—ti­zenkilenc évre becsülték a korukat. Bendőjükben akár tízkilós hal is elférhetett volna. Rendkívül nagy kárt okoznak a Pécsi-tó értékes halállományának hiszen mi­nél öregebbek, annál többet esznek. Saját testsúlyuk min­den kilogrammját hét-nyolc kiló halból és egyéb vízi ál­latból „építik fel” ezek a bajuszos óriások. Az első harcsák még a hatvanas, évek elején kerültek a Du­nából a mecseki tóba, s a kedvező biológiai körülmé­nyek1 között mértéktelenül elszaporodtak, és hatalmas példányokká fejlődtek. Min­denképpen kívánatos a gyé­rítésük, ezért a baranyai hor­gászok intéző bizottsága évek óta premizálja a nagy étvágyú ragadozók zsákmá­nyul ejtőit. Minden tíz ki­logrammnál nagyobb súlyú harcsáért egy évre szóló te­rületi jegyet kapnak ingyen a szerencsés horgászok. Az idén tizenkét kapitális hal került horogra, összsúlyuk 360 kilogramm volt — ez az eddigi csúcs. Sajtótájékoztató a budapesti művészeti hetekről Szeptember 25-én, az Erkel Színházban megrendezendő Bar- tók-esttel kezdődik meg a bu­dapesti művészeti hetek egyhó­napos programja. Az ünnepi nyi­tány közreműködői: a Magyar Állami Hangversenyzenekar, Fe- rencsik János és Kocsis Zoltán — jelentették be a rendezvény- sorozat szervezői szerda délelőtt a Fészek Klubban tartott /Sajtó- tájékoztatón. A hangversenyek legtöbbjén a centenáriumra em­lékezve Bartók Béla művei is felcsendülnek, s a közönség több világhírű hazai és külföldi elő­adóművészt, együttest — Ránki Dezsőt, Yehudi Menuhint, a Bar­tók- és a Smetana-vonósnégyest — köszönthet a fővárosi koncer­teken. flmire a vevő nem kiváncsi A termékszerkezet egész­séges átalakításáról az elmúlt évtizedben több fórumon esett szó. Az első valóban hathatós lépéseket azonban a hetvenes évek vé­gén tették meg a vállalatok és szövetkezetek. Igaz, a kés­lekedésre bőséggel akadt ma­gyarázat. De mivel a piacon aligha kíváncsiak néhány gazdasági vezető magyaráz­kodására, így a honi gazda­sági szakemberek mindin­kább rádöbbenhettek arra: a jövőben nem lehet boldogu­lásunk forrása, ha nagy- és kisüzemeinkben gazdaságta­lanul készülnek a vásárlók igényeit nem megfelelően ki­elégítő termékek. A piacon ugyanis csak a tényeket tisz­telik, azokat mérlegelik, vagyis azt, ki tud a kor em­berének igényeit a lehető legjobban kielégítő árut gaz­daságosan termelni. ^ A tétel tehát egyszerű. Az első lépéseket azonban sok helyütt nehezebben sikerült megtenni, mint az indokolt lett volna. Igaz, tudjuk jól, a hazai gazdaság rugalmassá­gáról szóló híradásokat is­merve, nem remélhettük, hogy egyik napról a másik­ra valamennyi vállalatunk a gazdaságosság követelmé­nyeinek megfelelve, a legké­nyesebb igényeket is kielé­gítő termékkel tud jelentkez­ni a világpiacon. Ma azonban bízvást mond­hatjuk, túl vagyunk az első lépéseken. A kül- és belföl­di piaci viszonyok változása, valamint egyéb közgazdasági tényezők és szabályozók mó­dosulása önmaguk tevékeny­ségének elemző vizsgálatára késztette a vállalatokat. Rendszeres gyakorlattá vált a termelési szerkezet, az élő- és holtmunka felhasználásá­nak, valamint a termelés és értékesítés gazdaságosságá­nak elemzése. Akad olyan nagyüzem, ahol néhány év alatt húsz százalékról egy százalékra csökkentették a gazdaságtalanul előállított termékek arányát, és sok üzemben módosították a gyár­tástechnológiát. Az üzemek jelentős hányadában napja­inkban már nem ismeretle­nek az olyan fogalmak, mint a munkaszervezés, a minőség javítása, az anyag- és ener­giatakarékosság. Ki-ki a sa­ját területén tudja leginkább megállapítani az első lépé­sek gazdasági eredményessé­gét, amelyekre méltán lehe­tünk büszkék. Néhol azon­ban már önelégültséget vál­tottak ki a kezdeti sikerek. És talán éppen az elége­dettség hatására, de mintha kevesebb szó esne a termék­szerkezet-váltást hátráltató (jobbára emberi) tényezőkről és az e téren meglevő tarta­lékainkról. Elég csak arra gondolni, milyen mértékben gátolják az üzemek munká­ját a munkaszervezés jelen­való hiányosságai, a munka­erő-gazdálkodás fogyatékos­ságai, amelyek a munkafe­gyelem javulásának gátjává válnak. Alighanem jobban kellene ügyelni a munkajog szabályainak érvényesülésére, a jogok és kötelezettségek összhangjának megteremtésé­re. E tényezők hiányosságai ugyanis hatással vannak a termékek gazdaságos előállí­tására is. Gyakran elámulunk, ami­kor arról hallunk, hogy drá­ga pénzért hívott külföldi munkaszervezők néhány hét alatt szinte csodákat művel­nek a honi üzemek némely­kében. Aztán megbízatásuk lejárta után néhol visszatér­nek az eredeti kerékvágásba. Ugyanakkor sok hazai mun­kaszervezéssel foglalkozó szakember panaszkodik ar­ról, hogy a feltételek hiányá­ra vagy vélt érdekekre hi­vatkozva nem tudja megva­lósítani elképzeléseit, javas­latai többnyire már az első szűrőn fennakadnak. Érde­mes lenne elgondolkozni ezen, meg azon, hogy miért kapnak felkészültségük bizo­nyítására az indokoltnál ke­vesebb lehetőséget. Ugyancsak a hátráltató té­nyezők között említhetjük (évek óta!) a szerződési fe­gyelem hiányosságait. Oly­annyira, hogy hovatovább csodaszámba megy, ha idő­ben teljesítik a szerződésben vállalt kötelezettségüket. A károsultak pedig csak ritkán érvényesítik jogaikat, mert akkor esetleg ki lennének szolgáltatva a késlekedők ké­nye-kedvének. Emiatt állnak kihasználatlanul a gépek, és ebből fakad a munkaszerve­zés hiányosságaként ismert gondjaink jelentős hányada. De érdemes lenne továbbgon­dolkodni azon is, hogy nap­jainkban, amikor alapvető gazdasági érdek az export fo­kozása, a vállalatok miért kapnak a szükségesnél jóval kevesebb információt a vi­lágpiac igényeiről? A z eredmények és a hátráltató tényezők felsorolása korántsem teljes. De olyan tényezők ezek, amelyek elengedhetet­len feltételei továbbhaladá­sunknak. Márpedig nem mondhatunk le az állandó fejlődésről, mert a külpiaci verseny éleződik, és ott so­sem azt kérdezik, ki, miért nem képes a vásárlók igé­nyeinek megfelelő termékek­kel kirukkolni, hanem a té­nyekre kíváncsiak. Császár Nagy László Felejthetetlen sztárok a filmklubok műsorán A megyei moziüzemi vál­lalat a Magyar Filmtudomá­nyi Intézettel és a Filmarchí­vummal közösen több me­gyénkben helységben ismét megszervezte a népszerű filmklubokat. A „legfiatalabb művészeti ág”, a film klasz- szikusainak maradandó él­ményeket nyújtó alkotásait láthatják majd a sorozatok­ra bérletet váltó érdeklődők. A három városban,; Békés­csabán, Gyulán, Orosházán október 10-től lesz ismét filmklub. A februárig havi egy-egy alkalommal sorra kerülő vetítéseken hat alko­tást mutatnak be Felejthe­tetlen filmek — felejthetet­len színészi alakítások össze­foglaló címmel. A közönség Greta Garbo, Ingrid Berg­man, Marina Vlady, Simone Signorét. Belmondo és Lati- novits Zoltán főszereplésé­vel készült alkotásokat te­kinthet meg. Füzesgyarmaton Az erő­szak ábrázolása a nyugati filmművészettel címmel, Gyomán pedig a Magyar filmművészet felszabadulá­sunktól a hatvanas évekig című sorozat hat alkotását nézhetik meg a bérletesek. Békésen, Medgyesegyházán és Szeghalmon a helyi mo­ziban Rejtélyes kalandok — titokzatos történetek címmel indítanak filmklubot, amely­nek keretében ugyancsak hat film kapott helyet a világ filmművészetének „nagy hát- borzongatói” rendezéseiben. A békéscsabai ifjúsági és úttörőház nagytermében min­den hónapban egy-egy csü­törtökön este ismét a közép­iskolásoknak nyújtanak a rendezők maradandó filmél­ményt. Október 8-án, a nyi- tóvetítésen a Kopasz kutya című új magyar alkotás ke­rül a vászonra a HBB elne­vezésű popegyüttes főszerep­lésével. A tervek s?erint ezt követően még hét, a fiata­loknak fiatalokról szóló ze­nés filmalkotást vetítenek itt. A békési mezőgazdasági szakmunkásképző tanintézet diákjainak is külön filmösz- szeállítású klubot szeretné­nek létrehozni. (ni)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents