Békés Megyei Népújság, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-17 / 218. szám

\ BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS II MEGYEI TANÁCS LAPJA 1981. SZEPTEMBER 17., CSÜTÖRTÖK Ara: 1,40 lorint XXXVL ÉVFOLYAM, 218. SZÁM ■■■■■ ' »" hm \j Ülést tartott az országgyűlés szociális és kulturális bizottsága Heves és Somogy megye egészségügyi fejlesztéséről, és ennek kapcsán az egészség- ügyi beruházásokról, rekonst­rukciókról tanácskozott az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága szer­dai ülésén. A VI. ötéves tervidőszak rekonstrukciós lehetőségeiről, a felújítási és fejlesztési igé­nyek összehangolásáról szól­va elsőként a Heves megyei eredményeket, terveket is­mertette Szalay István, a megyei tanács elnökhelyette­se. Az elmúlt tervidőszakban Hevesben 686 millió forintot költöttek az egészségügyi­szociális intézmények bővíté­sére, korszerűsítésére, továb­bi 140 millió pedig a felújí­tást szolgálta. (Ám az ily te. temes fejlesztés ellenére is a rendelők, kórházak jelentős része zsúfolt.) A hevesieknek tehát rekonstrukció ügyben nagy a gyakorlatuk. A me­gyei kórház rekonstrukciójá­nak utolsó üteme már jó ideje tart, s 1983-ban befeje­ződik, hogy máris hozzálát­hassanak a gyöngyösi kórház rendbehozatalához. Mindezt tenni kell megannyi kelle­metlen, ám elkerülhetetlen körülmény szorításában. Mi­közben ugyanis az épület egyik felében műtik a bete­geket, a másikban szétbont­ják a falakat. Juszt Lajos egészségügyi miniszterhelyettes hangsú­lyozta is hozzászólásában: a rekonstrukciók időszakát él­jük; megőrizve a meglevő értékeket, ésszerű szervezés­sel a régit felújítva, bővítve kell magas színvonalú ellá­tást biztosítani. Megéri? — teszik fel még ma is sokat a kérdést, felemlegetve a re­konstrukciók buktatóit. Ám vitának csak akkor lenne ér­telme, ha valamiféle bőség­szaruból bőven meríthet­nénk ... A népgazdaság je­lenlegi helyzetében viszont marad a felújítás, korszerű­sítés egyáltalán nem megve­tendő módszere, s ehhez a költségvetés az ágazatnak ki­emelt összeget biztosított a VI. ötéves tervidőszakban. A Somogy megyei fejlesz­tésekről Balassa Tibor, a megyei tanács elnökhelyette­se elmondotta, a megyei kór­ház rekonstrukciós terve el­készült, eszerint többek kö­zött új sebészeti tömb, or­vos-, nővérszálló, infúziós la­boratórium épül majd. A siófoki kórház — ahol a nyá­ri idegenforgalom másutt la­kó betegek százainak ellátá­sát is az orvosok, nővérek vállaira rója — 140 ágyas elmegyógyászati pavilonnal és infúziós laboratóriummal bővül. Heves és Somogy megye példája azonban nemcsak a fejlődésre, hanem az egész­ségügyet is terhelő számta­lan beruházási gondra is jel­lemző. Általában jellemző, hogy a tervezéstől az építke­zés befejezéséig olyan hosszú idő múlik el, hogy a terve­zett műszerek, készülékek je­lentős része használatba vé­telkor erkölcsileg már el­avult. S hogy az idő múlá­sa ezen túlmenően is mit je­lent, arra érzékletes az a Heves megyei példa, mely szerint a megyei kórház re­konstrukciójának első' üteme az engedélyokiratban 314 millió forintos summát tar­talmazott, a most várható végszámla pedig már a fél- milliárdhoz közelít. A prob­léma fő forrása, hogy az egészségügy kötötten, költ­ségvetésből gazdálkodik, az építői, szállítói viszont a pi­actól és nyereségre ösztön- zöttek, nem teljesen egybe­vágóak tehát az érdekek. Juszt Lajos elmondotta például, hogy tavaly a mi­nisztérium 14 építőipari vál­lalat ellen indított pert, s kapott mindannyiszor kárté­rítést. De nem bírságra, ha­nem elsősorban és végered­ményben kórházi ágyakra, rendelőintézetekre van szük­ség. Pesta László, a bizott­ság elnöke a kérdéshez kap­csolódva kijelentette: adott esetben a parlamenti ál­landó bizottság határozottan fellép a kivitelezők, szállítók nemtörődömségével, felelőt­lenségével szemben. laber fll-flhmed M-Jaber fll-Sabah távirata Losoaczi Pálhoz Budapestről elutazásakor — a repülőgép fedélzetéről — Losonczi Pálhoz, az Elnöki Tanács elnökéhez intézett táviratában Jaber Al-Ahmed Al-Jaber Al-Sabah sejk, Ku- vait állam uralkodója a ma­ga és kísérete nevében nagy­ra értékelte azt a szívélyes fogadtatást és vendéglátást, amelyben Magyarországon részesültek. Mint írta: ez a bensőséges fogadtatás is tük­rözte a két ország közötti, örvendetesen alakuló baráti kapcsolatokat, amelyeket mindkét részről határozott szándékkal szeretnénk to­vábbfejleszteni népeink javá. ra. Kifejezte örömét, hogy alkalma nyílt megismerkedni az Elnöki Tanács elnökével, és véleménycserét folytatni a kölcsönös érdeklődésre szá­mot tartó kérdésekről. „Meg­győződésem — áll a távirat­ban —, hogy a látogatás je­lentősen hozzá fog járulni kapcsolataink erősítéséhez, egymás megértésének foko­zásához és gyümölcsöző együttműködésünk új útjai­nak feltárásához.” Az ural­kodó végezetül a legőszintéb­ben személyes boldogságot kívánt Losonczi Pálnak, és további sikereket Magyaror­szág baráti népének. „Hazám, szerelmem, Bulgáriám.. Két zászló függött kedden, szeptember 15-én este a bé­késcsabai Kulich Gyula If­júsági és Üttörőház színpad­függönye fölött: egy fehér- zöld-piros és egy piros-fehér- zöld. A két — azonos színek­ből összeállított — zászló jól jelképezte a bolgár és a ma­gyar nép sok évtizedes ba­rátságát, melynek egyik meg­nyilvánulása volt ez az iro­dalmi est. A Magyar Rádió, a Magyar Írók Szövetsége, az Oj Aurora szerkesztősége, a Békés megyei Tanács műve­lődésügyi osztálya, a békés­csabai Városi Tanács műve­lődésügyi osztálya, valamint az ifjúsági és úttörőház kö­zös rendezvényeként ünne­pelhette a békéscsabai kö­zönség a meghívott bolgár írókkal, költőkkel együtt a bolgár állam fennállásának 1300 éves évfordulóját^ Fábián Zoltán, a Magyar írók Szövetségének titkára mondott bevezetőt, melyben idézett az Üj Aurora kiadá­sában erre az alkalomra megjelent „Bolgár tánc” cí­mű kötetből. — Alig van állam Európá­ban, amely történelme során annyiszor veszítette el füg­getlenségét, mint Bulgária. A szabadságvágy sajátos rokon- szenvet alakított ki a bolgár és a magyar nép között — mondotta. A mintegy egyórás, igényes irodalmi összeállítás, amely­ben hallhattunk népköltést, megismerkedhettünk a „bol­gár Petőfi”, Hriszto Botev néhány versével, s műsorra kerültek kortárs költők, írók alkotásai is, arról győzött meg bennünket, hogy nem csak Bulgária történelme, de a bolgár nép mai életérzése is hasonló a miénkhez. Nem véletlen, hogy költőink, író­ink szívesen fordítják — méghozzá igen színvonalasan — irodalmi alkotásaikat, sőt, Nagy Lászlót, Juhász Feren­cet, Weöres Sándort meg is ihlette a nép, az ország. Az irodalmi est sikeréhez hozzájárult az öt kitűnő elő­adó, Dévai Nagy Kamilla, Dévai Nagy Kamilla bolgár dalokat énekel Kohut Magda, Papp János, Szersén Gyula és Szokolay Ottó. Valamennyien értőn, átéléssel tolmácsolták a sza­badságvágy, a szerelem, a hazaszeretet költői gondola­tait, ezáltal hozva közelebb a hallgatósághoz egy baráti ország nem eléggé ismert iro­dalmát. Az est második részében a vendégül látott bolgár írók­kal, költőkkel ismerkedhe­tett meg, beszélgethetett a közönség. G. K. Szersén Gyula és Szokolay Ottó Fotó: Fazekas László Az ősz első két hónapja nemcsak az iskolakezdés, hanem a diákok népgazdaságot segítő mezőgazdasági munkájáé is. Hétfőn közel négyszáz gyulai középiskolás — az Erkel Fe­renc Gimnázium és Szakközépiskola tanulói — a Békéscsa­bai Konzervgyár II. számú, pósteleki telephelyén kezdték el a kéthetes őszi munkát: többek között az úgynevezett vita­minpaprika szeletelését és (képünkön) a svéd exportra ké­szített félkilós zöldborsókonzervek címkézését Fotó: Fazekas László Eredményeink a zöldségvetömag-termelésben A Békés megyei Zöldség- vetőmag-termelési Modell- társulás intéző bizottsága szeptember 16-án, szerdán tartotta ülését. A megbe­szélésen a társulás 1985-ig szóló termelésfejlesztési programját vitatták meg. Az 1977-ben alakult mo- delltársulás napjainkig je­lentős sikereket ért el a ve­tőmagtermesztésben. Ezalatt az idő alatt a taggazdaságok mintegy 15 ezer hektáron 22 ezer tonna vetőmagot állítot­tak elő. A korábban alkal­mazott kisüzemi vetőmagter­melés módszereit a bab, a hagyma, az uborka, a papri­ka, a sárgarépa, a saláta ese­tében a tervidőszak végéig gépesített nagyüzemi techno­lógiával váltották fel. Kor­szerűsödött az ágazatok irá­nyítása, és egyúttal sokolda­lú szakmai fejlődés jelle­mezte ezt a tevékenységet. Az 1985-ig szóló terme­lésfejlesztési program jelen­tős beruházásokat irányoz elő. így a terv szerint gépek vásárlására 53, úgynevezett technológiai színek építésére 32 millió forintot költenek a taggazdaságok. A termelés- fejlesztési elképzelések kivi­telezését azonban számos el­lentmondás teszi kétségessé. A vetőmag-termeltető vál­lalat igénye ugyanis kisebb bizonyos növényféleségek te­kintetében, mint amennyi előállítására a nagyüzemek az elmúlt években felkészül­tek. Ugyanakkor a vállalat igénye paradicsom- és diny- nyevetőmagból nagyobb, mint amennyi termesztésére a gaz­daságok vállalkoznak, ennek oka, hogy e két növény ve- tőmagvainak termesztése gazdaságtalan. Márpedig az elkövetkezendő években a társulás is célul tűzte ki be­rendezéseinek jobb kihasz­nálását, a hatékonyság, az eredményesség növelését. Szovjet kiállítók a BNV-n Tizenhárom szovjet külke­reskedelmi vállalat 1500 négyzetméternyi fedett és 200 négyzetméternyi szabadtéri kiállítási területen mutatja be a szovjet fogyasztásicikk- ipar újdonságait és hagyo­mányos termékeit. Valerij Spakov, a szovjet kiállítás igazgatója, szerdán, a szovjet klubban megtartott' sajtótájékoztatón elmondta, hogy fogyasztási cikkeik a nemzetközi seregszemlén egyebek közt képet adnak a KGST-kooperáció eredmé­nyeiről. Erről mindenekelőtt az Avtoexport kiállításán győződhetnek meg a látoga­tók, ahol megismerkedhetnek a szovjet gépkocsik legújabb modelljeivel,-például a 2105- ös, és a 2106-os Ladával, va­lamint a luxuskivitelű Moszk. viccsal. Érdekességeket ígér a- TECHNOINTORG külkeres­kedelmi vállalat kiállítási standja is, ahol az új ház­tartási gépeket, rádiókat, tv- készülékeket, köztük a Shil­jalis—C 402 típusú hordoz­ható színes tv-t, a Rubin, az Elektron, a Vitjaz új típu­sait, valamint fényképező- és filmfelvevőgépeket láthatnak az érdeklődők, de itt tekint­hetők meg a neves szovjet óraipar termékei is. Gazdag látnivalókat ígér a Litván SZSZK bemutatója. A bútoripar nappali garnitúrá­kat, elemes és gyermekbúto­rokat vonultat fel, de a lá­togatók gyönyörködhetnek a híres litván szőrmeárukban, szőnyegekben, valamint a borostyán- és aranyéksze­rekben, ajándék, és dísztár­gyakban is. A sajtótájékoztatón hang­súlyozták: a magyar külke­reskedelmi forgalom egyhar- madát teszi ki a Szovjetunió­val folytatott árucsere. Ha­zánk pedig a szovjet külke­reskedelmi forgalomban az ötödik helyet foglalja el. Az őszi BNV-n a hagyományok­nak megfelelően több üzleti szerződés megkötése, aláírá­sa is várható.

Next

/
Thumbnails
Contents