Békés Megyei Népújság, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-15 / 216. szám

KÉPERNYŐ

o1981. szeptember 15., kedd

Múzeumok a világban

Kis muzeológia

Iskolabővítés a szarvasi gimnáziumban

Az ember: múzeumlátogató élőlény. Gyűjti a skalpokat: láttam a Mona Lisát, a Guernicát, a British Múzeumot, az Ermitázst... A régi görögök se gondolták volna, hogy a múzsáknak szentelt helyeket — a museionokat —* egyszer majd ezer és ezer láb tapodja, mindenféle „sze. dett-vedett nép”. Hát még azt, hogy utódaik egyik legfontosabb pénzbevételi forrása éppen az lesz, amit ők emeltek az isteneknek — például az Akropolisz. Hát kissé megváltozott a világ.

A múzsák helye, persze, ma is szent, csak egy kissé más értelemben. A nemzetek történetének szent helyei. Amikor 1802-ben Széchényi Ferenc megalapította a Magyar Nemzeti Múzeumot, és vele együtt a nemzeti könyvtárat, a legmagasztosabb célt tűzte ki: őrizzük meg múl. tunk emlékeit, mutassuk meg magunknak, a világnak, mennyit érünk. Politikai tett volt, szembeszállás a Habsburgokkal.

1802-ben — ezelőtt 179 évvel. Nem kell szégyenkeznünk a nagyvilág előtt, hiszen lássuk csak, mikor alakultak a világ múzeumai.

Az elsőket a középkor végén a reneszánsz szelleme hívta életre Itáliában. Az Esték, a Mediciek, a pápák képeket, gemmákat, érméket gyűjtöttek, hogy ezzel is emeljék palotáik pompáját, gazdagságát. A Mediciek gyűjteményük számára 1580- ban külön palotát emeltettek Firenzében, az Uffizit. Ez a világ legrégibb galériája, értékei szinte felbecsülhetetlenek. Itália már csak azért is szerencsés helyzetben volt, mert a régi római birodalmat örökölte, a földet szinte csak meg kellett egy kicsit bolygatni, s márványcsodák bukkantak fel belőle: gyönyörű félkarú nők, istenek stb.

Ahogy elterjedt a reneszánsz szelleme, úgy terjedt a gyűjtési szenvedély. Még Magyarországra is elhatolt, pedig Janus Pannoniusunk még didergő kis mandulafának érezte magát a fagyos Pannóniában. Mátyás király leghíresebb gyűjteménye a Corvina Bibliotheca volt. Századának elejéről még egy neves magyar művészetszeretőről meg kell emlékeznünk: II. Lajos özvegyéről. Képeit II. Fülöp spanyol király örökölte, s a Pradóba kerültek. Mátyás király hagyatéka prédául esett.

A nagy múzeumalapítások kora azonban a XVIII. század. Addigra úgy felszaporodnak a képek, szobrok, érmék, műtárgyak, hogy elérkezik a számbavétel, a tanulmányozás, a rendszerezés ideje. Együtt, egy helyen tárják fel a kincseket, s felmerül egy másik, mégpedig nagyon is modern igény: láthassa őket a közönség is.

Az első nyilvános múzeumot Angliában alapították: 1753-ban, a parlament törvényt hozott, hogy az állam vásárolja meg házastul Sir Sloane gyűjteményét. Hat esztendő múlva, 1759-ben, Londonban megnyitották a későbbi British Múzeum ősét. Franciaországban a jakobinus diktatúra intézkedett: rátette a kezét a király Louvre nevű palotájára, s 1793-ban múzeumot (képtárat) nyitott meg benne. Aztán jött Napóleon. Gyorsan elnevezte Napóleon-múzeumnak, ügynökeit elküldte katonáival Egyiptomba, s telisde-teli tömte fantasztikusnál fantasztikusabb kincsekkel. A Szent Szövetségnek éppen elég dolgot adott, hogyan ossza széjjel a zsákmányt, vagy hogyan juttassa vissza régi gazdáihoz. A Louvre-ot bezárták. Egy újabb forradalom nyitotta meg ismét, a párizsi kom- mün.

Közben Oroszországban is történt valami. Ismét a XVIII. században vagyunk. II. Katalin cárnő uralkodik. Megépítteti a Téli Palotát, s építtet mellé egy palotácskát is, amelyet Rousseau-imáda. tában Ermitázsnak (remetelaknak) keresztel. Ugye, ismerős név? Itt helyezi el a cári család képgyűjteményét. A tárat csaknem egy évszázad múlva, 1852-ben nyitották meg, de csak az „előkelő közönség” számára.

Északon, Svédországban, egy ugrásra Pétervártól, sem sokkal jobb a helyzet. A Svéd Királyi Múzeum ugyan már 1794-ben megnyílt, de még a XIX. század közepén is lehetett egy olyan pénztárosa, bizonyos von Röök, aki azért akart belépődíjat szedetni, hogy „azt a népséget, amely csak piszkot hagy maga után”, távol tartsa tőle.

XIX. század a múzeumalapítás másik klasszikus korszaka. Magyarország, a többi szegényebb, elmaradottabb állam mind-mind ekkor lép az alapkőlerakók sorába. Végezetül még egyetlen országra vessünk pillantást, az európai civilizáció bölcsőjére, Görögországra. Tragikus, hogy előbb volt múzeuma Londonban, Párizsban, Berlinben, mint saját földjén, otthon. Például a XVIII. század végén, a konstantinápolyi angol követ, Lord Elgin, szabályosan kifosztotta az Akropoliszt, a legszebb szobrokat behajózta Angliába, s ráadásul pénzért adta el a British Múzeumnak. Az athéni nemzeti múzeumot több kisebbnek az összevonásával 1889-ben alapították. Idekerült a német Schlie- mann trójai és mükénéi ásatásainak anyaga. Egyelőre ennyi muzeológiát. Ha az ásatások tovább folytatódnak, talán újabb leletekre bukkanunk.

Győri László

Katonai tiszteletadás a szigetvári hősöknek

Szigetváron vasárnap megemlékeztek az 1566-os hősi várvédelem évfordulójáról. A vár sáncárkában — a hagyományoknak megfelelően — mozsárágyú dörgése idézte fel a 415 évvel ezelőtti küzdelem vészterhes hangulatát.

Az úgynevezett belső várban katonai tiszteletadással emlékeztek Zrínyi Miklósra és katonáira. Ez volt a drámai esemény színhelye: innen indultak utolsó rohamra a várvédők, vesztették életüket a török túlerővel vívott harcban. A város vezető testületéinek és a lakosságnak a képviselői koszorút helyeztek el Zrínyi Miklós szobránál.

Ez alkalommal avatták fel Zrínyi ifjú zászlótartójának, Juranics Lőrincnek a szobrát az egykori bosnyák negyedben. A várból való kitöréskor — a hagyomány szerint — a király zászlajával a kezében Zrínyi előtt haladt, és az elsők között esett el a küzdelemben. A bátor zászlós bronzszobrát a Pécsett élő szobrászművész, Trischler Ferenc formálta meg.

A vár előtti téren történelmi tárgyú könyvekből kiállítást és vásárt rendeztek.

A vár szabadtéri színpadán a KISZ Központi Művészegyüttese szerepelt. A Zrínyi téren, a híres oroszlánszobornál, a honvédzenekar adott hangversenyt.

Alig egy esztendeje jelent meg írásunk e lap hasábjain arról, hogy a szarvasi Vajda Péter Gimnázium és Szakközépiskola vezetése komoly társadalmi összefogásra számítva próbál hozzáfogni az iskolabővítéshez. A remények várakozáson felül váltak be. Járási beiskolázású középiskola lévén az emeletráépítés anyagi és tárgyi feltételeinek megteremtésében több vállalat, üzem, intézmény is részt vett a szarvasi járásból. így a kon- dorosi Egyetértés Termelő- szövetkezet, a csabacsüdi tsz, a Szarvasi Állami Tangazdaság, az ÖKI, Békés- szentandrás két termelőszövetkezete, a Szirén, a szarvasi Táncsics Termelőszövetkezet, valamint a városi tanács kivitelező részlege is felajánlotta segítségét.

így kezdődhetett meg ez év augusztusában a 765 ezer forintos bekerülési költséggel épülő emeletráépítés a gimnázium főépületében, mely által két kisebb tanterem, és egy csoportfoglalkozásra alkalmas terem segíti majd a lényegesen jobb feltételeket igénylő fakultatív oktatási rendszer munkáját. A viszonylag olcsó építkezés költségein az is könnyített, hogy a terveket a Békés megyei Tanácsi Tervező Vállalat társadalmi munkában készítette el.

A kivitelezésre vállalkozó

Szarvasi Állami Tangazdaság dolgozói jó ütemben haladnak a munkálatokkal, amelynek eredményeképp várhatóan ez év vége felé már bekapcsolódhatnak az új termek is az oktatásba. S mivel a diákok és pedagógusok munkáján javítanak az új létesítmények, a diákok is felajánlották anyagi segítségüket.

E három kisebb terem segítségével lényegesen javul majd a gimnáziumi oktatás feltétele Szarvason, bár a több hátránnyal is járó ingázás a Kossuth utcába ezzel még nem szűnik meg. A távoli jövőben — tájékoztatott bennünket Holp József igazgató — szeretnék az emeletráépítést tovább folytatni, s ezzel megszüntetni az ingázást. A Kossuth úti épületet akkor majd teljesen birtokba veheti a szakmunkásképző iskola.

S ha már a jövőről szóltunk ... Idén 508 diák iratkozott be a szarvasi gimnáziumba és szakközépiskolába, de az előrejelzések azt mutatják, a létszám fokozatosan emelkedni fog, s ezért is szükséges még időben

gondolni a további iskolabővítésre. Egyébként az elmúlt évet a továbbtanulás szempontjából eredményesen zárta a gimnázium. A 66 érettségizőből 11 felső fokú intézetbe 41 diákot vettek

fel.

B. S. E.

Szeszélyes

évszakok

Sokan kedvelik a televízió szórakoztató magazinjait. E műfajban sok minden elfér, a szatírától a burleszkig, a rajzfilmtől a show-ig. Előnye talán épp sokszínűsége, hisz így a közönség különféle rétegeinek széles igényskáláját képes kielégíteni. Viszont ez az a buktató, amelybe a magazinok összeállítói sokszor bele is esnek, valamiféle átlagnéző igényeit véve figyelembe.

A szombat esti „Szeszélyes évszakok” című összeállítás ezt a hibát elkerülte. Beleesett viszont egy másikba: a változó színvonal hibájába. A nevettető, moso. lyogtató, vagy épp elgondolkodtató humoros jelenetek mellett jól megfértek az erőltetett, semmiféle hatást nem keltő „sziporkák”. Pedig a humor „professzorait” kérték fel a néhány perces műsorszámok megírására. Talán az lehetett a hiba, hogy az írók alkotás közben kevesen gondoltak a látvány szemszögéből is humoreszkjeikre. Pedig másképp néz ki egy-egy történet leírva, az olvasó képzeletére bízva, és másképp, ha készen tálalják a látványt. Ilyen szempontból szerencsések voltak, s talán a műsor csúcspontjának számítottak az eleve vi- zualitásra épülő, remek rajzfilmek.

Egv-egy ilyen könnyű szombat esti egyveleg sikeréhez vagy sikertelenségéhez nagyban hozzájárulhatnak a színészek, és a műsor vezetői. Kezdjük az előbbiekkel. Igaz, nagy művészi produkciókra most nem nyílt lehetőség, egy igazi színész azonban örömet talál abban is. ha jól szórakoztathat. Lehet, hogy Balázs Péter, Koncz Gábor, Pécsi Ildikó rövidke alakításai jobban megmaradnak a nézők emlékezetében, mint jelentősebb szerepeik. (Annál is inkább, mert ezeket többnyire korlátozott számban tekinthetik meg a színházakban.)

Antal Imre igazi showman. Ezt már többször megállapíthattuk, legutóbb például a táncdalfesztiválon. Hogy kicsiny, de tehetségekben bővelkedő országunkban ő az egyetlen, az viszont már nehezen hihető. Üj arcok, új tehetségek bemutatása: ez is lehetne egy ilyen műsor célja. Igaz, kényelmesebb jól bevált munkatársakkal dolgozni, de a frissítés csupán hasznára válhat még egy könnyed összeállításnak is.

Szombat este milliók nézik a televíziót, igénylik a ki- kapcsolódást. Jó, ha a szórakoztatás minél igényesebben történik, hisz így töltheti be a televízió nagyon fontos, szórakoztatva nevelő funkcióját.

— gubucz —

A Fejér megyei Tác község határában megtalálták a római kori Gorsium városfalait, illetve a település legnagyobb fürdőjének nyomát. A székesfehérvári István király Múzeum régészei most a tárgyi emlékek után kutatnak. A képen: a régészek munka közben a gor- siumi ásatásoknál (MTI-fotó — Tóth Gyula felvétele — KS)

MAI MŰSOR

KOSSUTH RÁDIÓ

8.27: Artúr királytól a Gyűrűk uráig.

8.57: A longjumeau-i postakocsis.

9.44: A doktor bácsinál.

10.05: MR 10—14.

10.35: Nótacsokor.

11.39: Tom Jones.

12.35: Törvénykönyv.

12.50: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek.

14.00: Külföldről érkezett.

14.20: A Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének énekkara énekel.

14.42: Arcképek a jugoszláv irodalomból.

15.10: ötvös Csaba népdalokat énekel, Pászti György furulyán és dudán játszik.

15.28: Nyitnikék.

16.05: örökzöld dallamok.

17.07: Mozgásterek.

17.32: West Side-i történet.

17.45: A Szabó család.

19.15: Hallgassuk együtt!

20.05: Prizma.

20.35: A Magyar Rádió hangversenye az OIRT tagországai részére.

21.13: Kenyér és bor.

22.20: Tíz perc külpolitika.

22.30: Békeffy Sarolta népdalokat énekel.

22.50: Helyettesek.

23.00: Clifford Curzon zongorá0.10: A Leningrádi RTV énekkara három Sosztakovics- poémát énekel.

PETŐFI RÁDIÓ

8.05: Déki Lakatos Sándor népi zenekara játszik. Kárpáti István nótákat énekel.

8.20: Tíz perc külpolitika.

8.33: Társalgó.

10.00: Zenedélelőtt.

12.25: Gyermekek könyvespolca.

12.33: Melódiakoktél.

13.28: Éneklő Ifjúság.

14.00: Kettőtől hatig . . .

18.00: Tip-top parádé.

18.33: Gramofonalbum.

19.03: Operettkettősök.

19.23: Tízezer négyzetkilométeres a magyar földből.

19.33: Csak fiataloknak!

20.33: Hogyan veszett össze Iván Ivanovics Iván Nyikiforo- viccsal.

20.48: Vujicsics Tihamér: Kurucok emlékezete.

21.01: A Rádió Dalszínháza.

23.15: A dzsessz a 70-es években.

III. MŰSOR

9.00: Iskolarádió.

9.30: Szimfonikus zene.

11.05: Külpolitikai könyvespolc.

11.20: Kamarazene.

12.20: Operaáriák.

13.07: Rádiószínház. Krimi.

14.02: Maurizio Pollini zongorázik, az Olasz vonósnégyes játszik.

15.20: Berlioz: Requiem.

16.45: Labirintus.

17.00: Népzene sztereóban.

17.30: Harminc perc alatt a Föld körül.

18.00: Magyar művészek operafelvételeiből.

19.05: Iskolarádió.

19.40: Magyar szerzők kórusműveiből.

20.14: Debussy: A tenger.

20.38: Nagy siker volt!

22.00: Eszmecsere a hagyomány- ápolásról.

SZOLNOKISTÜDIÓ

17.00: Hírek.

17.05: Két dal, egy előadó. A Chilly együttes játszik.

17.10: Nők negyedórája. Szerkesztő : Cseh Éva.

17.25: A hajdúszoboszlói pedagóguskórus énekel.

17.35: Lesz-e lucernavetőmag- exportunk? Riporter: Balogh György.

17.45: Sanzonok.

18.00: Alföldi krónika.

18.15: A War együttes felvételeiből.

18.26:—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes.

BUDAPEST, I. MŰSOR

8.00: Tévétorna, (ism.)

8.05: Iskolatévé: Kémia (ált. isk. 7. oszt.).

8.40: Csak gyerekeknek!

1. Mindent tudni akarok, (f.-f.) 2. Én és a kutyám.

9.00: Csata fekete-fehérben,

(ism., f.-f.)

14.30: Iskolatévé: Hogyan tanítok tv-vel? (ism., f.-f.)

15.15: Kémia (ism.)

15.55: Hírek, (f.-f)

16.00: Testünk, (ism.)

16.30: Különös fogadás.

17.25: Elefántcsontba faragták.

17.50: Reklám (f.-f.)

18.00: Emlékszel még?

18.30: Színek harmóniája.

19.00: Reklám (f.-f.)

19.10: Tévétorna.

19.15: Esti mese.

19.30: Tv-híradó.

20.00: Az isztambuli vonat. 21.05: Hatvanhat, (f.-f.)

22.05: „Csoda magyar módra”, avagy az MTV Nino Manf- redi születésnapján.

23.10: Tv-híradó. 3.

II. MŰSOR

20.01: Tom Jones-koncert. (ism.) 20.50: Tv-híradó 2.

21.10: Világszínpad.

22.00: Súlyemelő Világbajnokság.

BUKAREST

16.05: Iskolatévé.

17.10: Folklór.

17.30: Egészségügyi középiskolák vetélkedője.

18.00: Üttörőhíradó.

19.00: Tv-híradó.

19.40: Gazdasági figyelő.

20.05: Beköszöntő. (Az iskolaév kezdetén.)

20.45: IV. Henrik. Angol tévéfilm.

22.05: Tv-híradó.

BELGRAD, I. MŰSOR

17.10: Tv-napló.

17.45: A törpéknek fogalmuk

sincs.

18.15: Nyitott könyv.

19.15: Rajzfilm.

19.27: Ma este.

20.00: Gyújtópontban.

21.00: A vasárnap messze van.

n. MŰSOR

18.45: Nagy kiállítások.

19.15: Kis komoly zenei hangverseny.

19.27: Ma este.

20.00: Külföldi szórakoztató zene. 20.50: Valami egészen személyes. 21.25: Zágrábi körkép.

21.40: Nagyvásári tv-iroda.

21.50: Források.

21.55: Huszonnégy óra.

MOZI

Békési Bástya: 4 órakor: Kirándulás gyilkosságokkal. 6 és 8 órakor: Vadember. Békéscsabai Szabadság: Minden előadáson: A Pogány Madonna. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: Nyári rét, fél 8 órakor: Örökség. Gyulai Erkel: fél 6 órakor: Hintó géppuskával, fél 8 órakor: Méreggel. Gyulai Petőfi: 4 órakor: A sah táncosnője. 6 és 8 órakor: Szöktetés. Orosházi Partizán: Majmok bolygója. Szarvasi Táncsics: 6 és 8 órakor: Kóma. 22 órakor: Mindenkinek a maga keresztje.