Békés Megyei Népújság, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-13 / 215. szám
0 1981. szeptember 13-, vasárnap IgHilUkTitá Bemutatjuk a Magyar Országos Levéltárat Pótolhatatlan, egyedi iratok A levéltár épülete Tudomány — technika Napsugárfűtésű falu A levéltárak hazánkban is az ügyek írásbeli intézésének elterjedését követően jöttek létre. A világi iratok iránti igény nagyjából a XI—XII. század fordulóján jelentkezett. s a leggyakrabban adásvételkor vagy peres ügyek intézése esetén merült fel. Az írásbeliség termékeinek1 megőrzéséről — tudomásunk szerint — IV. Béla korában esett először szó. A jogbiztosító ügyiratokat eleinte alighanem a visegrádi királyi palotában gyűjtötték, majd a XIV. század közepén Budára, a tárnoki házba szállították. Ezek az okiratok, sajnos, a történelem viharaiban elpusztultak, illetve szétszóródtak1 a világban. EGY INTÉZMÉNY — KÉT SZÜLETÉSNAP Az emberek és az intézmények azonban továbbra is őrizték a számukra értékes okmányokat. Az országos jelentőségű iratok gyűjtését 1723-ban már törvény is biztosította, előírásai azonban csak 1756-ban váltak valóra, amikor is megszületett az ország levéltára, az Archívum Regni. Az intézmény az országgyűlés határozatainak másolatát és a nádor iratait gyűjtötte. A polgári állam és társadalom igényeinek megfelelő Országos Levéltárat 1874-ben hozták" létre. Az új intézménybe a polgári átalakulással megszűnt kormányhatóságok, kancelláriák kézirattárai, valamint az 1848—49-es minisztériumok okiratai kerültek. S mivel az Archívum Regni anyagát is beolvasztották az állományba. egy évszázad múlva furcsa dolog történt: az Országos Levéltár előbb (1956- ban) ünnepelte a 200. születésnapját, mint a 100-at, amelyről 1974-ben emlékeztünk meg. HARMINCNÉGY KILOMÉTERES ÁLLOMÁNY A budai várban, a Bécsi- kapu téren álló, Pecz Samu tervezte neoromán stílusú épületben működő Magyar Országos Levéltár 1969 óta ún. zárt levéltári funkciót tölt be. csak a felszabadulás előtti, társadalmi, politikai, művészeti szempontból történeti jelentőséggel bíró iratokat őrzi, az azóta keletkezetteket pedig az Űj Magyar Központi Levéltár gyűjti. Azt gondolhatnánk, hogy azT945 utáni anyagtól megszabadított Országos Levéltár azon ritka közgyűjtemények egyike, amelyek nem küszködnek helyhiánnyal. Az épület raktárai azonban telítve vannak. Az intézmény harmincnégyezer iratfolyóméternyi anyagot őriz, vagyis az egymás mellé rakott okmányok harmincnégy kilométeres iratkígyót alkotnának. Az évente kettő—négy folyómétert kitevő, magánosoktól vett vagy letéti megőrzésre kapott anyagot már nem tudják az épületben elhelyezni, sőt, a XIX—XX. századi közlekedéstörténeti dokumentumok egy VIII. kerületi pincében porosodnak, és a pénzintézeti központ anyagát is külső raktárban tartják. De ez a gond, a tárolóhelyiségek1 tömörraktárrá alakításával, remélhetőleg hamarosan megoldódik. ISMERETLEN KÁRTEVŐK Az Országos Levéltár fő feladata, hogy a gyűjtőkörébe tartozó anyagot megőrizze és az olvasók rendelkezésére bocsássa. Ezenkívül a hiányzó dokumentumok beszerzéséről sem feledkezhet meg, s a nála levő iratok állapotát is figyelemmel kell kísérnie, állaguk megőrzéséért mindent el kell követnie. Sajnos, az utóbbi időben ismeretlen penész- és gom- bafaiták támadták meg a dokumentumokat, s egész rubrikákat tüntettek el a kiszemelt iratokból. A levéltár fertőtlenítőberendezésével évente csupán száztíz folyóméternyi iratot tudnak kezelni, és a fertőtlenített dokumentumokat kénytelenek a fertőzött raktárakba visz- szatenni. Az intézmény munkatársai már csak abban reménykedhetnek, hogy mihamarabb elkészül a következő ötéves tervidőszakra ígért, nagyobb kapacitású fertőtlenítőberendezés. De nemcsak az ismeretlen kártevők rongálják az állományt. A gyakori használat is árt a dokumentumoknak, ezért a legkelendőbb irategységeket mikrofilmre veszik. A fotózott anyagok eredeti példányát csupán kivételes esetekben adják ki, illetve akkor, amikor a kutatás az eredeti dokumentum vizsgálatát kívánja meg, mint például az írás- vagy pecséttörténet. A mikrofilmezésre kiválasztott anyagról két másolatot készítenek. Az egyiket a levéltár épületében őrzik, a másikat a városon kívül helyezik el. így egy esetleges természeti katasztrófa se okozhat jóvátehetetlen kárt az állományban. Keserű tapasztalatok késztették erre az előrelátó gondoskodásra a levéltárosokat. A második világháború és az 1956-os ellenforradalom alatt két rak- tárnyi pótolhatatlan irat — többek között a Tisza-család levéltára és az 1848-as jobbágyfelszabadítást lezáró úrbéri bíróságok anyaga — esett áldozatul a harcok során keletkezett tűznek. AZ IGÉNYBEVÉTEL KORLÁTÁI A levéltárak anyagát az állampolgárok csak 18. életévük betöltése után használhatják, de a gyakorlatban kutatási engedélyt — állományvédelmi okokból — csak azok kapnak, akik ún. közérdekű kutatásokat folytatnak. Közérdekű kutatásnak tekintik a szakmai felkészülés érdekében vagy a tudományos feldolgozás és feltárás igényével végzett vizsgálódást, valamint a közművelődési célt szolgáló gyűjtőmunkát, például a dokumentumkötetek összeállítását. Népgazdasági érdek is vezérelhetné az ide látogatókat, de ezzel a lehetőséggel igen kevesen élnek. Pedig a levéltár óriási anyaggal rendelkező térkép- és tervtára megkönnyíthetné a napjainkban építkezők munkáját. A kutatókat szivélyes légkör fogadja a levéltárban, az anyagban való eligazodásukat különféle segédletek biztosítják. Csupán egyetlen kutatói réteget fogadnak „ferde szemmel” a levéltár dolgozói, azokat, akik mások vagy — a jobbik esetben — saját családjuk története iránt érdeklődnek. Jóllehet, tiszteletre méltó, ha valaki ápolja a hagyományokat, de be kell látnunk, hogy ennek a kíváncsiságszámba menő szórakozásnak nem áldozhatjuk fel a levéltár érdekeit. Azokat viszont, akik pusztán gyönyörködni szeretnének a régi iratokban, megnyugtathatjuk: ősztől tárt kapukkal várja a csoportos érdeklődőket a levéltár ritka iratait bemutató kiállítóterem, ahol egyes évfordulókhoz kapcsolódó, meghatározott tematika szerint összeállított anyagokat is láthatnak majd az érdeklődők. Mátraházi Zsuzsa Autó — motor n hátsó híd hibái A hátsó hídnak nevezett fődarab — népszerűén a difii — elengedhetetlen tartozékuk a kocsiknak. Az elnevezés annyiban nem pontos, hogy a differenciálmű nemcsak hátul lehet az autóban, hanem akár elöl is, ha azok a motor által hajtott kerekek. Az egymástól függetlenül futó, külön-külön csapágyazott kerekek kanyarvételkor annak megfelelően forognak, amennyi utat a felületüknek meg kell tenniük. A kényszer hatása alatt mozgó, hajtott kerekeknél más lenne a helyzet, ha nem lenne közbeiktatva az említett elmés szerkezet, az útkülönbségeket kiegyenlítő differenciálmű. mely egy tányér- és kúpkerékből, valamint az ún. Bolygó- és rózsakerekekből áll. Mivel ma már igen korszerű szerkezeteket gyárt az ipar, e szerkezeti egység meghibásodási lehetősége is a minimumra csökkent. Ám azért előfordulhatnak hibák, •törések. A hirtelen terhelést, feszülést még a legedzettebb fogak is megsínylik (a hirtelen indulásnál, a drasztikus sebességváltásnál fordulnak elő ilyen terhelések.) Ha a tányér- vagy a kúpkerékből csak egy fog hiányzik, akkor kattogó hang hallható. Amennyiben több fog tört le, a kocsi el sem indul. De nem mozdul az autó akkor sem, ha a rózsa- vagy a bolygókerekek közül valamelyik hibás, vagy az egyik féltengely eltörött. Á vélt hibát általában csak szétszerelés után lehet megállapítani, és kijavítani. Ámde a diffit köny- nyebb szétszerelni, mint összerakni. Tányér- és kúpkereket még a szakképzett szerelők közül is csak kevesen tudnak úgy összeszerelni, hogy az hangot ne adjon. Ha mégis magunkra vagyunk utalva az összeszerelésnél, vigyázzunk arra, hogy a tányérkerék a házba szereléskor ne forduljon el. Ha ez megtörténik, akkor hátramenetben lesz négy sebességünk, míg előremenet- ben csak egy! A diffi felől érkező, jellegzetes morgó, daráló hang a golyós- és kúpgörgős csapágyak hibájára utal. Általában a kúpkerék csapágyai mennek tönkre, különösen akkor, ha túl szorosra van- ' nak szerelve. Ha ügyelünk erre az új csapágy behelyezésekor, elkerülhetjük az ismételt berágódást. _ Nem árt többször is meggyőződni róla, hogy valóban a hátsó hidból jön-e a morgó hang, mert előfordulhat, hogy a másfelől érkező csapágyhangot véljük a diffi hibájának. A sűrűn fogazott végű féltengelyek is képesek olykor út széli rostokolásra késztetni az autót. Ha valakinek átlagos szerelői készségé van, maga is ki tudja cserélni a meghibásodott féltengelyt. Problémát csak az okozhat, ha nem tudja eltávolítani a hátsó hidból a törött tengelyt. No meg, az is igaz, hogy a féltengely nem tartozik azok közé az alkatrészek közé, amelyeket az ember tartalékol, vagy éppen magával is hord. Elég gyakori hibának tekinthető a viszonylag híg kenőanyagnak a hátsó híd- ból való csöpögése, folyása. Ilyenkor a differenciálmű vagy a tömítőgyűrűk hibája, vagy a diffiház rossz hegesztése miatt veszíti az olajat. Az előbbi hibát a szimergyűrű viszonylag egyszerű cseréjével, míg az utóbbit új varrattal lehet megszüntetni. Ám a hegesztéssel csínján kell bánni, csak szakember végezheti el, a hátsó híd ugyanis a felrftelegedés következtében deformálódhat. Ilyenkor azután már csak a komplett hátsó híd cseréje következhet. A differenciálmű olajcseréjét egyébként ajánlatos tízezer kilométerenként elvégezni. B. I. Párizs peremkerületeiben javában folynak azok a kísérletek, amelyeknek célja kombináltan felhasználni a nap- és a biotermikus energiákat. Közöttük az egyik legérdekesebb a fővárostól nem messze fekvő Melun- Senart nevű település, ahol március közepe óta már a napsugarak fűtik a húsz házból álló lakónegyedet. A tervezők a környezetvédelmi minisztérium finanszírozása és irányítása mellett dolgoznak, s az első húsz lakóházat még ötszáz más hasonló berendezésű lakóépület létesítése követi. Az eddigi megállapítások szerint azonban főleg uszodák1, üzemek. lakótelepek fűtésére gazdaságos az eljárás, ahol az energiamegtakarítás a 30 —50 százalékos arányt is elérheti. A „napimportra” épülő város- építészetileg is érdekes és látványos déli fekvésű terjedelmes verandáival, üvegpadlásaival, amelyek mögött lakószobák, fürdőszobák, konyhák és melegvíztárolók: helyezkednek el- A hőcirku- láltatás a padló alatt történik. míg más tervezésű épületekben a központi fűtés rendszerét veszik alapul. MeA reklám a piac sója, hatalma és rangja van az üzletvilágban. A huszadik század egyik legnagyobb karrierjét a hirdetés futotta be. Több mint száz évvel ezelőtt jelent meg az első magyar ^reklám a világsajtóban ... A néhány éve elhunyt amatőr kutató, Tóth Lajos gyűjteményéből származik a múlt századbeli esemény krónikája: Pest a hatvanas években fejlődött hirtelen kereskedővárossá. Trieszt nagy tételekben öntötte piacra a legváltozatosabb árucikkeket, Becs már valóságos eldorádója volt a vállalkozó kedvű kereskedőknek. A virágzásnak indult gyarmatáru-kereskedelem fortélyait egy gazdag bécsi nagykereskedőnél sajátította el a bácskai Brazovics család fia, Kálmán. Amikor Pesten egymás után nyíltak meg a belvárosi üzletek, Brazovics gyarmatáru-kereskedést alapított a Múzeum körúton, a Nemzeti Múzeummal szemben. Vállalkozása rövidesen aranybányának bizonyult. A legtöbb vidéki fedeles lovaskocsi az ő üzlete előtt várakozott, elsőként hozott forgalomba az országban nagyban narancsot, fügét, kávét, teát. Üzleti elve az volt, hogy minden rendelésnek azonnal eleget kell tenni: naponta a csomagok százait küldte vidékre is. Brazovics Kálmán időközben felvette a Brázay nevet. Nagyhazafi volt, sok elfoglaltsága mellett szakított időt arra, hogy Kossuth Lajost száműzetésében gyakran meglátogassa. Ezekről az utakról lelkesedéssel és gondokkal terhelve tért vissza. Aggasztotta a turini remete anyagi ügyeinek rendezése. Az olasz pénzügyi válság miatt minden pénzét elvesztette, a Collegno al Baracconei villájáért kapott pénze is elúszott. Kiderült, hogy a volt kormányzónak nincs miből élni! Hívei olyan megoldást választottak, hogy a hazafiak állun-Senart tulajdonképpen csak kedvcsinálásra szolgál. A megalakult napenergia-bizottság úgy tervezi, hogy 1985-ig hatszázezren vennék igénybe a hőtermelés és -fel- használás új módját. Ameny- nyiben elég megrendelő lesz, úúv le lehet szorítani a ma még tetemes költségeket is a jelenlegi helységenkénti tízezer frankról hétezer frankra. Érdeklődnek az új megoldások iránt az üzemek is. A híres Pernod italgyár Lyon melletti új üzemében már napsugárral fognak fűteni, s így évi kétszáz tonna olaj- megtakaritás ígérkezik1. A napiparnak máris számos ágazata van, közöttük azok a cégek, amelyek a különféle rendszerű napfénycsapdákat készítik. Természetesen a napenergia felhasználásához mindenekelőtt kellő meny- rrúségű napsugárzás kell, s ezért a földrajzi fekvés is fontos. Minthogy semmiféle környezetszennyezéssel nem jár, a környezetvédő mozgalmak máris lelkesen támogatják. De a jócskán felvetődő műszaki problémákon felül még az emberi konzervatívizmussal is meg kell küzdeni. tál összeadott évi 6000 forintot befizették az Athenaeumba, és onnan könyvének tiszteletdíjaként továbbították Kossuthhoz. Brázay mentőakciói a legjobbkor segítették, Eötvös Károly így írt ezekről „Van érdeme Brázaynak, ez kereskedő. Hejh, ha Magyarországnak minden kereskedője így gondolkodnék és cselekednék!” Brázay árucikkeinek legjavával ajándékozta meg Kossuth Lajost, akivel élénk levelezést is folytatott. Egyszer Kossuth panaszolta, hogy szembántalom zavarja az írásban. Az orvosa operációt ajánlott. Brázay egy láda sósborszeszt küldött Turinba. „Uram, az ön sósborszeszének köszönhetem szememnek egészségben fenntartását... 75 évem dacára nem tudok azon rossz szokásról lemondani, hogy gyertyavilág mellett olvasgassak éjfélig is ... ha szemeim fáradni kezdenek, jól megmosom sós- borszesszel”. — írta hálás köszönetében Kossuth. Visszanyerte szemvilágát, és felhatalmazta Brázayt ennek közlésére, Brázay feladta a monarchia legnagyobb hirdetését. A világ valamennyi lapjában megjelent Kossuth gyógyulásának a híre. A hirdetés példátlan eredménnyel járt. Milliós tételekben keresték a Brázay-féle sósborszeszt. Kossuth világméretű népszerűségét bizonyította az a minden képzeletet felülmúló megrendelés- áradat, amely a Múzeum körúti üzletházba özönlött. A sósbor- szesz világhírű lett! Egy vagon újság érkezett a szélrózsa minden irányából a Keleti pályaudvarra, ezekben jelent meg az első magyar reklám, az első magyar kereskedelmi hirdetés ... A Brázay-sósborszeszre még itthon is emlékeznek. Híres nótát faragtak róla, és dallama generációkon át hangzott. Erdős! Mária Hungarika a levéltárból (Hauer Lajos- és MTI-fotó — KS) R. Sz. I. A napfűtötte ház Hirdetés a világ valamennyi lapjában Világhíres sósborszesz