Békés Megyei Népújság, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-01 / 204. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TflNACS LAPJA 1981. SZEPTEMBER 1., KEDD Ara: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 204. SZÁM Országos tanévnyitó ünnepség Sárospatakon A hirtelen jött zápor sem. zavarta meg vasárnap a Sárospatakon tartott országos tanévnyitó ünnepséget, amelyet a televízió is közvetített. A fennállásának 450. évfordulóját ünneplő Rákóczi Gimnáziumban az iskola mintegy 700 diákja, s ugyaneny- nyi meghívott vendég jelenlétében Pozsgay Imre művelődési miniszter köszöntötte az ország tanulóifjúságát az 1981—82-es tanév kezdete alkalmából. Pozsgay Imre beszéde Beszéde bevezető részében az ország valamennyi pedagógusát, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szakemberét, az óvodásokat, az általános és középiskolásokat, a szakmunkásképzők és szakiskolák tanulóit, az egyetemi és főiskolai hallgatókat köszöntötte, majd így folytatta: — Kívánom, hogy az újabb fejlődést és sikereket ígérő, de előreláthatóan nem kevés nehézséget is hozó új tanévben, a korábbiaknál több nevelő és tanuló találjon örömet munkájában, feladatában. Az oktatás fejlesztéséről szólva a miniszter hangsúlyozta: az iskolát nem időnkénti lökésekkel, megrázkódtatást okozó változtatásokkal, hanem folyamatos, szakadatlan fejlesztéssel kell beilleszteni a társadalmi haladás menetébe. Fejlesztésre természetesen ezen a területen is szükség van, mert hiszen a gyorsan szaporodó ismeretek elsajátításának módszereit újra és újra létre kell hozni, és alkalmazni kell. Olyan megoldást kell találnunk az iskolarendszer és az oktatás-nevelés fejlesztésében, amely épít a magyar nemzeti oktatásügy évszázados jó hagyományaira, a nemzetközi jó tapasztalatokra, a szocialista iskola- rendszer vívmányaira, a mai iskola sok-sok értékére. Mind a közoktatásban, mind a felső oktatásban hosszú távra szóló, messze tekintő fejlesztési tervek kidolgozása a feladatunk. A továbbiakban a miniszter leszögezte: hogy az általános iskola keretében kell biztosítani a kötelező alap- iskolázás egységének megőrzését, a tankötelezettségi törvény következetesebb érvényesítését ; önálló iskolázási formaként kell megőrizni a középfokú oktatást, s ugyanakkor meg kell oldanunk, hogy az általános műveltség és a szakismeret szerves egységet képezzenek, s tovább kell szélesítenünk a képzésben részt vevők körét. A felsőoktatásban — a tartalmi, szervezeti korszerűsítéssel egyidejűleg — biztosítani kell, hogy kiszélesedjenek az értelmiség ' utánpótlásának társadalmi alapjai. El kell érnünk, hogy az egyetemi, főiskolai felvételhez mindenkinek egyenlő esélyei legyenek, természetesen anélkül, hogy a kiválasztás és a képzés minőségi követelményeiből akár csak jottányit is engednénk. Ellenkezőleg, számottevően javulnia kell az oktatás minőségének. — Továbbra is nagy szükség lesz a felnőttoktatásra. A munka melletti képzésben, a felnőttoktatás fejlesztésében mindenekelőtt azt kel] figyelembe venni, hogy az általános és szakmai műveltség szinten tartása, gyarapítása, a munka és tanulás egybefonódása egyre több ember egész életét átfogó folyamattá válik. A munkahelyek gyorsan változó követelményeihez való alkalmazkodás, az újabb képesítések megszerzése, a műveltségi színvonal emelése, s a választott pálya mind gyakoribb módosításának igénye egyaránt növeli a felnőttoktatás jelentőségét. Emellett még hosszú ideig a felnőtt- oktatás feladata marad az iskoláskori hiányok pótlása is. Miközben a távlati fejlesztési tervek előkészítésén fáradozunk, egy pillanatra sem feledkezhetünk meg az iskola mai gondjairól, feladatairól. Tudjuk, hogy még el kell telnie egy-két esztendőnek, amíg az óvodák zsúfoltságából eredő gondjaink megoldódnak, de már nincs messze ez az idő. Ebben — sajnos — szerepe lesz annak is, hogy ismét csökken a születések száma, s ezzel együtt az óvodáskorba lépő gyerekek száma is. Az általános iskolákat viszont most érte el igazán a megnövekedett létszámú korosztályok hulláma. A legnépesebb csapat éppen az 1981— 82-es tanévben lép az első osztályba. Csaknem 15 ezerrel lesznek többen, mint tavaly. Csak örülhetünk annak, hogy volt legalább néhány esztendő az utóbbi időben, amikor számottevően növekedett hazánk lakossága, és keserűen gondolunk arra, hogy ismét ellentétes irányzat kezd felülkerekedni. De nem hallgathatjuk el, hogy általános iskoláink ma még nincsenek teljes mértékben felkészülve ezeknek a nagy létszámú korosztályoknak a fogadására. Ebből a felismerésből született meg a kormányhatározat az általános iskolák fejlesztéséről, a tanteremhiány okozta gondok enyhítéséről, a nevelési lehetőségek jobb kihasználásáról. A kormány ezzel kapcsolatos programjának megvalósításáig is türelmet, kitartó erőfeszítést és jó nevelői együttműködést kérünk az általános iskolákban dolgozó pedagógusoktól. A tanácsoktól, gazdasági és társadalmi szervezetektől, mozgalmaktól, az állampolgároktól pedig azt kérjük, hogy mint saját ügyüket, karolják fel az általános iskolák fejlesztésének, különösen a tanterem építésének az ügyét. A kulturális kormányzat nevében megígérem, hogy a művelődésigazgatás országos, megyei és helyi szerveit felkészítjük az iskolafejlesztési kezdeményezések méltó fogadására. A közeljövőben megoldandó gondok közt említette a miniszter az ötnapos tanítási hétre való áttérést is — Tudjuk ugyan — mondotta —, hogy mennyi társadalmi előnye van a heti - két pihenőnapnak, az iskolában, azonban — különösen nevelési szempontból — nemcsak előnyös, ez a változás. A bevezetés feltételeinek, lehetőségeinek tisztázására éppen azért széles körű szakmai és társadalmi vita kezdődött. Az idei tanévben minden intézménytípusban, de csak szűk körben próbáljuk ki az ötnapos tanítási hetet és csak a vita, valamint a tapasztalatok hasznosításával ' tesszük általánossá a jövő tanévben. Jó iskolát teremteni a hazának, a szocialista Magyarországnak, ez közös érdekünk és közös felelősségünk. Társadalmi, gazdasági gondjainkon úrrá lenni, népünk további felemelkedését előmozdítani csak jó iskola segítségével lehet. — hangsúlyozta befejezésül Pozsgay Imre. Az ünnepség a DIVSZ- indulóval ért véget. Katonai küldöttség utazott a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaságba A Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság hadserege megalakulásának 10. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségre Csémi Károly vezérezredes, honvédelmi minisztériumi államtitkár vezetésével katonai küldöttség utazott hivatalos baráti látogatásra a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaságba. A Szellőző Művek sarkadi gyáregysége többféle terméket gyárt exportra. A gyáregység naggyantéi telepén Thermovil léghevítőket készítenek, melyek az olajtávvezetékek részegységei, s ezeket szovjet exportra szállítják . Fotó: Szekeres András Az első félév tanulsága: Az ipari szövetkezetek többsége jól alkalmazkodott a változó piaci igényekhez Tegnap, augusztus 31-én az ipari szövetkezetek első félévi gazdálkodását tekintette át a KISZÖV elnöksége, dr. Sümeghy Csaba vezetésével. Az előterjesztés részletesen tartalmazta a népgazdaság különböző szakágazatainak profiljába tartozó szövetkezetek munkasikereit és gondjait. Ami a munka eredményességét illeti — megállapította a testület —, megyénk ipari szövetkezetei összességében továbbra is dinamikusan fejlődtek. Az előző év azonos időszakához képest 12,1 százalékkal növelték a termelést, ezzel az 1981. évi terv időarányos ré* Tanévnyitás a Zeneművészeti Szakközépiskolában Szerény, ám annál nagyobb jelentőségű ünnepség volt augusztus 30-án, vasárnap délután 2 órakor Békéscsabán, a zeneiskola nagytermében. E délutánon rendezték meg a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola első osztályának tanévnyitó ünnepségét. A Himnusz elhangzását követően Rázga József, az iskola igazgatója ünnepi beszédével 23 nappali tagozatos diákot köszöntött, és tájékoztatott az előttük álló feladatokról. Beszélt többek között az egykori békés— tarhosi iskoláról — az elődről —, s arról, hogy a most induló iskola tantestületében vannak volt tarhosi diákok is. Ezt követően szólt az új intézmény megszületésének körülményeiről, s arról, hogy szükség volt erre a szakközépiskolára, hiszen megyénkben igen nagy a muzsikus-, az énektanárhiány. Az elkövetkezendő hétköznapokról is szó esett, így arról, hogy amíg az új iskolaépületet nem veszik birtokukba a diákok, a közismereti órákat a Rózsa Ferenc Gimnáziumban tartják számukra. Így 4 napot ott, kettőt pedig a zeneiskolában töltenek, ahol a szakmai tárgyakat sajátítják el. Rázga József végül bemutatta a tantestület tagjait, köszönetét mondott mindazoknak, akik támogatták az iskola létrejöttét. A zeneiskolában megrendezett ünnepség Gordon László, zongoraszakos hallgató fellépésével ért véget. A zene- művészeti szakközépiskolások ezt követően részt vettek a Rózsa Ferenc Gimnázium évadnyitó ünnepségén. N. Á. Rázga József ünnepi beszédét tartja Fotó: Kovács Erzsébet szét lényegében teljesítették. Kiugró eredmények születtek az orosházi KAZEP-nál (34 százalékos), a füzesgyarmati Univerzálnál (162,3 százalékos), a gyulai fa- fémbútomál (22,2 százalékos), valamint a mennyiségben legnagyobb részarányt képviselő Szarvasi Vasipari Szövetkezetben, 19,7 százalékos termelésnövekedéssel. A vegyiparba tartozó körösladányi Meta- kémia Szövetkezet termelése 1979-től felfelé ível. Itt az első félévben 43 százalékos termelésnövekedést értek el. A könnyűipari profilú szövetkezetek — a textilruházat és a háziipar kivételével —, főként az igen jelentős létszámcsökkenés miatt, fél év alatt 440-en távoztak a munkagépek mellől, a terv teljesítésétől elmaradtak. Az elnökség hasonló megállapításra jutott az építő- és a szolgáltatóipar termelésének elemzésekor is. Az építőipart 7,4 százalékos létszámcsökkenés sújtotta, vetette vissza a termelésben, a szolgáltató- ipart pedig bevételeinek teljesítésében visszaszorította a fogyasztói árkiegészítések ihegszüntetése, illetve nagyobb csökkentése. A szolgáltatások árrendezéséből nem tudnak a szövetkezetek annyi jövedelmet akkumulálni, amennyi fenntartásukhoz szükséges. Azt is megállapította az elnökség, hogy több szövetkezet eredményesen kapcsolódott be az importpótló termékek gyártásába, s általában a nagy- és a kiskereskedelem részére több árut szállítóiak, mint a korábbi időszakban. A készletek mégis növekedtek. A nem rubelelszámolású export tevékenységét bizonyos fokú piaci telítettség jellemezte, ami a tőkés partnerek korábbinál alacsonyabb árajánlataiban jut, illetve jutott kifejezésre. Fellendülés tapasztalható az állami vállalatok és megyénk ipari szövetkezeteinek kooperációs együttműködésében. A fejlődés az első félévben 31,2 százalékos volt. A gazdálkodással összefüggő kérdések igen élénk és mélyreható vitát hoztak. A felszólalók egyetértettek abban, hogy a KISZÖV, mint érdekképviseleti szerv, tekintse át az alacsony fejlődési ütemet tanúsító szövetkezetek munkáját, és segítsen a helyi gondok megoldásában azzal is, hogy a megyei és az országos szerveknek jelezze azokat. Az elmondottakkal párhuzamosan mégis az állapítható meg — összességében —, hogy megyénk ipari szövetkezetei az első félévben igyekeztek jól alkalmazkodni a változó piac igényeihez, a szigorított közgazdasági követelményekhez. D. K. Honvédelmi és sportnap Gödöllftn Az MHSZ-vezetők negyedik országos tanácskozását szombaton és vasárnap tartották Gödöllőn az agrártudományi egyetem aulájában. Az eszmecsere résztvevői — függetlenített vezetők, társadalmi aktivisták és kiváló sportolók — megvitatták Kiss Lajos vezérőrnagy főtitkári referátumát az elmúlt 5 esztendő eredményeiről és a további, tennivalókról. Ez utóbbiakról a felszólalók hangsúlyozták: a közös cél, hogy a Magyar Honvédelmi Szövetség az eddigieknél is fokozottabban vegye ki a részét abból a társadalmi munkamegosztásból, ' amely a lakosság — különösen az ifjúság — hazafias nevelésére, testedzésére, fizikai álló- képességének fejlesztésére, a haza fegyveres szolgálatára irányul. A vasárnapi tanácskozáson a szocialista országok delegációinak nevében Günther Teller altábornagy, az NDK- beli GST elnöke köszöntötte a résztvevőket. A kétnapos eszmecsere tapasztalatait Kiss Lajos főtitkár összegezte, s kívánt további eredményes munkát az MHSZ helyi vezetőinek, aktivistáinak, akik közül többen ez alkalommal részesültek miniszteri, illetve főtitkári kitüntetésben. Az MHSZ-vezetők 4. országos tanácskozása a Szózat hangjaival ért véget. Délután a gödöllői repülőtéren nagyszabású bemutatót rendeztek. A Pest megyei honvédelmi és sportnapra sok száz néző sereglett ösz- sze. A jelenlevők meggyőződhettek arról a magas színvonalú technikai képzettségről, tudásról, amelyet a bemutatókban közreműködők, kiváló sportemberek az MHSZ-klubokban sajátítottak el. Ejtőernyősök, motoros és vitorlázó repülők, modellezők izgalmas, bátorságot és ügyességet követelő produkciókkal szórakoztatták a nézőket. A program a motoros sárkányrepülők bemutatójával ért véget.
