Békés Megyei Népújság, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-12 / 188. szám

I 1981. augusztus 12., szerda Szomszédolás mmmoRsm Szerelem. — Most már csak velem jársz, ugye? — a lány meg­csókolta a fiú fülét. — Már mondtam, hogy te vagy jó nálam. — Szeretsz tulajdonkép­pen? — Hát persze, hogy szeret­lek. — Azt Is mondtad, hogy akár feleségül is vennél. — Igaz, mondtam. — Ugye, semmi sem fon­tosabb nálam... — Semmi — így a fiú. fü­léhez kapta a készüléket, le­fejtette nyakáról a becéző karokat, és kissé arrébb hú­zódott. Most hallgass! Kez­dődik a meccs. Szúnyogirtás, olcsóbban. A szegedi Univerzál Szövetke­zet egyik korábbi terméké­nek felhasználásával kikí­sérletezett új vegyszerrel ir­tották a szúnyogokat. Ha beválik, jövőre az egész or­szágban ezzel permeteznek. S hogy a szúnyogok mit szólnak ehhez? Remélhető­leg szóhoz sem tudnak jut­ni. Vérmedve garázdálko­dott. A Hargita erdőrenge­tegeiben legtöbbször csend­ben, nyugalmasan töltik napjaikat a medvék. Közöt­tük azonban vannak véreng­zésre hajlamosak is. Gyer- gyóújfalu határában több mint 80 nagyállat esett ,áldo- zatul. A megyei vadászok ezért a napokban meglesték, utolérték, és éppen tehenet marcangolt, amikor lelőtték. Egy alapító munkásőr. Szabó Miklós egyike azok­nak, akik a munkásőrség megszületése óta tagjai a fegyveres testületeknek. Így vall szolgálati éveiről: „Bir­tokosa vagyok a munkásőri Szolgálati Érdemérem 5, 10, 15 és 20 éves fokozatának. A szolgálat ma már hozzátar­tozik az életemhez, s láza­san készülünk a 25 éves év­fordulóra. Távozik, vagy marad? Bi­zonyságként, hogy az átiga­zolásokkal kapcsolatban nemcsak a labdarúgásnál : vannak problémák, idézünk ! egy kézilabdázó klubcseréjé­nek bonyodalmaiból: „Nem zárkóztunk el az ettől koráb­bi szabályos átigazolástól, de ezt az új lépést nem tart­juk korrektnek, hiszen egy korábbi megállapodást tesz semmissé, anélkül, hogy ve­lünk bárki is tárgyalt volna.” Kosár. — Kosarat nem szabad bevinni! — Miért? — Ki van írva. — És akkor hova tegyem? — Ki van írva. hogy tilos bevinni! (A fenti párbeszéd egy eladó és egy vevő kö­zött zajlott le.) Sokat ígérő kísérlet. Az elmúlt év szeptemberében hét vendéglátó üzlet vezető­jét bízta meg a Belkereske­delmi Minisztérium üzleti szintű árkalkuláció jogával. A mindenkori kereslettől, a vendég igényétől, a szezon jellegétől, "az eseményektől függően változtathatják az ételek, italok, késztermékek árait. Nem olcsóbb, csak szür­kébb. Jászberényben bizo­nyították, hogy egyszerű módszerekkel lehet a lakó­telepek szürkeségén változ­tatni. A lehangoló színeket élénkkel, az egyhangúságot változatossággal cserélik fel. Az első kísérlet egy 37 lakásos épületnél volt. A reagálás: megrökönyödés, hi­szen a megszokotthoz mér­tek nyúlni. Gönczi mama érzi. — Szólítson kedveském, Gönczi mamának, mások is így mondják. Kerüljön bel­jebb. Csak nem azért jött, hogy a szociális otthonba menjek? Nem szeretnék, jobb nekem itthon, hiszen nem vagyok én tehetetlen, meg aztán, jók az emberek, mindenki segít... A bűvös kocka bűvölése. Matematikai számítások sze­rint, mintegy 43 trillió vál­tozat létesíthető a lapok ren­dezésével. A sok lehetőség közül egy könnyen megta­nulható változatot ajánl D. Nagy János a kezdőknek. Üjra kezdeni. Nem hoz megoldást a gyógyszer, az alkohol, a cinizmus, de még a munkába temetkezés sem. A magányosság pedig ször­nyű. Mindezekből követke­zik, hogy új kapcsolatot, új családot kell 'teremteni. Az új társsal aztán megkezdőd­het a kilábalás a hullám­völgyből. Férfiöltöny. A szolnoki Vö­rös Csillag Ruházati Ipari Szövetkezet dolgozói az el­múlt napokban gyakran em­legették az új üzemet, amely ■A már légkondicionált lesz. A javuló munkakörülmények nemcsak a közérzetet fogják befolyásolni, hanem a ter­mékek minőségét is. Elfogy a pénz, a türelem. Lakásszövetkezetek. Ha nem lenénnek, ki kellene találni, mert hiszen, ahogyan azt a legutóbbi vizsgálat alapján a Szolnok megyei NEB is megállapítota. lakást építeni és fenntartani szövetkezeti keretek között a legkedve- ■ zőbb, már ami a magánerő­ből tető alá hozott hajléko­kat illeti. És mégis ... Mit jelent önnek a Tisza? Kovács Katalin újságíró na­pokon át faggatta a szolno­kiakat, mit jelent nekik a Tisza. Idézet egy „őslakos­tól”. — Tiszavirág, hagyja már! Ha arról akar írni. mit jelent a Tisza, akkor ne a lárvák látványos párzását hiányolja, nézen csak körbe. Se strand, se hajó, se pezs­gő vízi élet. Pedig volt, évti­zedekkel ezelőtt versengtek a szolnokiak azért, hogy be­kerülhessenek abba az eve­zős házba, ami most ott csúfoskodik a parton, és minden, csak nem evezős­ház. CSONSD.il> * MEGVEI m Msyyl UMi. HÍRLAP Hogyan élnek a mezőgaz­daság irányítói Szentesen? Mindenki saját maga felelős azért, menyire illeszkedik be lakóhelyének közösségi éle­tébe. Sajnos, még vannak tennivalók, hiszen az agrár­értelmiség létszámához ké­pest aránytalanul kevés a közéletben részt vevők szá­ma. Szalmaégetés. Nagy vétek a tarlón elégetni a szalmát, amelynek során egyébként 3 tonnányi mérgező széndioxid is a levegőbe kerül a ko­rommal, a pernyével együtt. Egyes helyeken olyan üzemi indokkal teszik ezt mégis, hogy több éves tartalékaik vannak búzaszalmából. A szegváriak összefogása községükért. Szegváron ”76- ban a társadalmi munkák értéke még csak megközelí­tette a 4 milliót. Nyolcvan­ban viszont meghaladta a 9 millió forintot, és így sze­mélyenként 1538 forintra emelkedett a közért végzett munka. Társai képviseletében. Rácz Ibolya szövőipari szak­munkás 16 évesen, betaní­tott munkásként kezdett dol­gozni. 1975-ben beiratkozott a textilipari szakközépisko­lába, és 1979-ben végzett szövőszakon. Munkájával és magatartásával mindig pél­dát mutatott társainak. Az ötnapos munkahétre történő áttérésről a következőket mondta: „Nem lesz könnyű feladat rövidebb idő alatt ugyanannyit, vagy még töb­bet teljesíteni.” összeállította: Lovász Sándor Július közepén adták át Mezőkovácsházán a helyi ÁFÉSZ, valamint a PIÉRT papír- és író­szerboltját. Az új üzletben 1,2 millió forintos árukészletből lehet válogatni Fotó: Martin Gábor Szakcsoportok Mezőkovácsházán Az V. ötéves terv az élel­miszertermelés növelését irá­nyozta elő. E feladat megva­lósítása a nagyüzemeken kí­vül a háztáji és a kisegítő gazdaságokra hárult. Hogyan sikerült e kívánalmaknak eleget tenni Mezőkovácshá­zán? Ezt tette mérlegre a közelmúltban a helyi fo­gyasztási szövetkezet, amely­nek öt szakcsoportja van a nagyközségben. A sertéshizlaló szakcso­port munkája bizonyítja: az utóbbi években egyre töb­ben vállalkoznak állattartás­ra. öt esztendő alatt 6830 hí­zósertést adtak az államnak. A tervidőszak első évében különösen szép eredményt értek el: 1100 helyett 2300 hízott sertésre kötöttek szer­ződést. A takarmányok ár­változása némileg visszave­tette a felvásárlást. Tavaly és 1979-ben viszont az átvé­teli felár kedvezően befolyá­solta a termeltetést. A vágó­nyúl nagy részét is a szak­csoport tagjaitól vásárolja meg a szövetkezet. Az elmúlt tervidőszakban 375 tenyész- ryulat adtak a kistermelők­nek. Ennek a fele kedvezmé­nyesen került a tagokhoz. Ugyancsak eredményesen dolgoztak a galambtenyész­tők, akik 469 mázsa vágóga­lambot szállítottak az ÁFÉSZ-nek, 123 mázsával többet a tervezettnél. Ehhez hozzájárultak a különböző kedvezmények, támogatások és hitelek. A zöldségtermelő szakcso­port általában paradicsomot, Befejeződött a tiszai vizi túra Véget ért az a tiszai vízi túra, amelynek résztvevői — a Közép- Tisza-vidék megyéinek szakem­berei : múzeumi néprajzosok, képzőművészek, ornitológusok, biológusok — Kiskörénél száll­tak halászladikokba és 20 napot töltöttek a víz hátán, illetve a folyó menti településeken. A száz kilométeres út végcélja Martfű térsége volt. Az expedíció néprajzosai a viz' menti falvakban sok tucat tár­gyi emléket gyűjtöttek össze a halászok, révészek hagyatékából. Százával készültek a fotófelvéte­lek, és hangszalagra rögzítették a vidék halászregéit, szokásait is. A biológusok az ártéri növény­világot térképezték föl, az or­nitológusok több ritka madarat gyűrűztek meg, a képzőművé­szek, grafikusok a tiszai táj szépségeit örökítették meg. Nagy Kristóf szobrászművész és Kalmár Sándor fafaragó nép­művész tölgyfából faragott em­lékművet a hajdani Tisza menti pákászok tiszteletére. A több mint négy méter magas, ágas- szerű fatörzs tetején halászladi­kot ábrázoló szobrot rövidesen a Szolnok határában levő Műté­ren állítják fel, ahol a vízügyi múzeum a Közép-Tisza-vidék emlékeit őrzi. Az expedíció munkájában rö- Videbb-hosszabb ideig norvég, holland és csehszlovák szakem­berek, egyetemi hallgatók is részt vettek. paprikát és uborkát termelt. Vegyes zöldségből 1350 má­zsa jutott a piacra. Az utób­bi két évben fellendült a szabadföldi zöldségtermesz­tés. Főleg a konzervgyári uborka szállításárat kötöttek sokan szerződést. A munka megkönnyítésére, az őszi-ta­vaszi talajelőkészítésre a szö­vetkezet segítségével kerti traktort vásárolt a szakcso­port. A fóliát szintén 40 szá­zalékos árkedvezménnyel kapják a tagok. De gondol­De, hogy ki ne jöjjenek a gyakorlatból, és folyamato­san ismerkedjenek a leg­újabb módszerekkel, techni­kával : szorgalmasan gyako­rolnak, készülnek a várt és váratlan esetekre, önkéntes és hivatásos tűzoltók mérik fel tudásukat, előbb helyi, majd regionális, végül pedig országos versenyeken, bemu­tatókon. Az idén Szombat­hely, Hajdúszoboszló. Szek- szárd adott otthont az „elő­döntőknek”, majd augusztus 20—21—22-én, Szolnok lesz a háromnapos országos tűz­oltóverseny, amélynek prog­ramját ezúttal kulturális eseményekkel, népművészeti vásárral, lapböngészdével is bővítik. És a rendezők re­mélik: sokan iktatják majd ünnepi programjukba a lát­ványos eseménysorozat meg­tekintését. A verseny apro­pójából érdemes néhány ér­dekességet megtudni a tűz­oltókról és munkájukról. Például azt, hogy az ország­ban a hivatásosak munkáját 53 514 önkéntes, 50645 válla­lati. és 25 384 úttörő és ifjú gárdista tűzoltó is segíti. És ez nem is akármilyen segít­ség: csak 1976—1980 között például 2100 tűzesetnél és másféle káresetnél segítettek az önkéntesek. Több, mint tízezer alkalommal láttak el tűzvédelmi ügyeletet, 16 780 esetben ipari létesítménynél, 479 ezer (!) alkalommal pe­dig lakóházakban végezték el a tűz megelőzésére szol­gáló tűzvédelmi ellenőrzést. Az ország minden városá­ban, fontosabb községeiben, ipari létesítményeiben mű­ködik természetesen hivatá­sos tűzoltóság is. Akik ugyan a közigazgatási hatá­rok szerinti szervezési for­mában dolgoznak, de az ő munkájukra nem jellemző ez a mondás, hogy „a megye* nak a község gyümölcsellátá­sára is. Csaknem 3 ezer gyü­mölcsfát ültettek el öt év alatt. Meghatározták a teendőket is. Ebben ‘ a tervidőszakban megerősítik a szakcsoportok vezetését, bővítik a szakmai továbbképzésekét. A jövőben gyakrabban ellenőrzik a szer­ződések megtartását, elisme­résben részesítik a jól dol­gozó kistermelőket és a kivá­lóan működő szakcsoporto­határnál megáll minden”. Aki olvassa a napilapokban a — szerencsére ritka — nagy füzekről szóló tudósí­tásokat, gyakran tapasztal­hatja; a szomszéd megye, a legközelebbi nagyváros tűz­oltói i<5 azonnal jönnek se­gíteni, amikor kiderül, hogy kevés a helyi erő a lángok megfékezésére. Ezt szolgálja például a Riasztási és Segít­ségnyújtási Terv, amelynek célja: „...mindig és min­denhol, a lehető legrövidebb időn belül kellő erő és esz­köz álljon — a tűzoltóegysé­gek illetékességi és működé­si területétől függetlenül — a tűzoltás vezetőjének ren­delkezésére”. E terv kidolgozását min­den településre pontos fel­mérés és alapos elemzés elő­zi meg, ami kiterjed min­denre: az adott település földrajzi adottságaira, a hely­színen rendelkezésre álló erőkre, eszközökre, felszere­lésekre, a tűzjelzés lehetősé­gére, a segítségnyújtásnál számításba vehető minden olyan erőre és eszközre, ame­lyeket az ipari, mezőgazda- sági létesítményektől lehet mozgósítani. Tehát, nem ak­kor kezdődik a tűzoltók munkája, amikor valahon­nan tüzet kiáltanak, mert akkor már a „jól olajozott” gépezet lép működésbe. A tűzoltók munkájának csak a „mindenki által lát­ható” része a tüzek oltása, de a tűzvédelem, a tűzmeg­előzés, amely sokkal kevés­bé látványos, ugyanolyan, ha nem nagyobb fontosságú és mennyiségű részét teszi ki feladataiknak. A propagan­da. az információ is lénye­ges' — és eredményes. Több, mint ötszázezer néző látott egy év alatt tűzvédelmi fil­meket, és remélhető, hogy tanultak is belőle. 2642 tűz­Országos verseny Szolnokon II tűz parancsoló! Többnyire munka közben látjuk őket. Az ő munkájuk még a nézőknek sem jelent örömet — mert olyankor hívják a szürke egyenruhásokat, ha baj van. Ha lakás, pince, padlás, csűr, pajta lángol; ha baleset van köz­úton, vasúton, ha jármű esik vízbe; nyáron, ha a ter­més, vagy a szalma gyullad ki, ha az erdő ég. Ma meteoritzápor A csillagászok mára „csil­lagzáport” ígérnek az eget kémlelőknek. Az augusztusi „csillaghullást” az a meteo­ritraj idézi elő, amely július 29-től augusztus 17-ig keresz­tezi Földünk pályáját. A ha­zánk fölött most átvonuló meteoritraj annak az üstö­kösnek a maradványa, me­lyet 1862-ben észleltek elő­ször. A raj legsűrűbb részét szerdára várják a csillagá­szok, ezért ezen a napon az átlagosnál nagyobb „meteo­ritzáporra”, óránként 40—50 aláhulló csillagra számíta­nak. A „hullócsillagnak” tartott jelenség nem más, mint a rajból kiváló egy-egy meteo­ritdarabka, amely a Föld lég­terébe érve két-három ezer Celsius-fokra felhevül, és 80 —100 kilométer magasság­ban, miközben hamuvá ég, fénycsóvát húz maga után az égbolton. A meteorithullás nem ritka jelenség. Földünk naponta átlagosan ötezer ton­na meteorit anyaggal talál­kozik, de a legnagyobb látvá­nyosságot mégis az augusz­tusban feltűnő meteoritraj ígéri. Emellett felfigyeltek a tudósok a meteoritok időjá­rásbefolyásoló szerepére is. Az elégett meteoritdarabkák hamuján ugyanis kicsapódik a légköri nedvesség. A mete­orithamu 25—30 nap alatt ér a Föld alsóbb légkörébe, így szeptember második hetében idézhet elő esőt. védelmi témájú előadáson 185 ezer ember ismerkedett meg azzal: mit tehet mun­kája közben azért, hogy mi­nél kevesebbszer szóljon a tűzjelzőcsengő, vagy a sziré­na ... Játék, versengés for­májában majdnem mindenki szívesebben és könnyebben tanul, mint Oktatásokon: ta­valy 590 tűzvédelmi vetélke­dőt rendeztek országszerte, amelyeknek 56 ezer résztve­vője volt. Az iparvállalatok, mező- gazdasági üzemek vezetői is sókat tesznek a tűzvédelem, a tűzmegelőzés érdekében — hogy megszűntessék a sza­bálytalan technológiákat, vagy anyagfelhasználást, mely tüzet okozhat. A főha­tóságok, minisztériumok a tűzvédelmi szakvizsgáztatást szigorúan betartják, hogy senki se mondhassa el: ő nem is tudta, mi az, hogy tűzveszélyes? És mit tehet az, aki — például a szolnoki versenyen látottak hatására fel akar csapni hivatásos tűzoltónak? Hivatásos tűzoltó bárki le­het, aki elmúlt 18 éves, bün­tetlen előéletű, egészségileg alkalmas, és legalább általá­nos iskolát végzett, letöltöt­te sorkatonai szolgálatát, vagy az alól mentesítették. Tehát „az utcáról” is benyit­hat bárki, egy önéletrajzzal és egy erkölcsi bizonyítvány­nyal a helyi tűzoltó-parancs­nokságra — ha megfelel, fel­veszik. Érdekes, hogy a bu­dapesti tűzoltók közül sokan laknak vidéken. A szolgála­ti beosztás ugyanis kedvez azoknak, akik otthon, a ház körül, kertben szeretnek dol­gozgatni — ugyanis 24 óra szolgálatot 48 óra szabad idő követ. Aki pedig a tűzoltómunka magasabb képzettséget kívá­nó ágait akarja hivatásul vá­lasztani, az érettségi után je­lentkezhet a Budapesti Ybl Miklós Építőipari Főiskola tűzvédelmi üzemmérnök sza­kára. Mindez csak egy kis be­tekintés a tűzoltók sokrétű munkájába. Akit közelebbről is érdekel, az a szolnoki ver­senyen élőben ismerkedhet az izgalmas, bátorságot, ügyességet és erőt kívánó szakmával. Szatmári Jenő István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents