Békés Megyei Népújság, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-11 / 187. szám
1981. augusztus 11., kedd 0 lavult a borjúnál, romlott a baromfinál Kedvező helyzetben a megye állategészségügye Hogy mindjárt egy jó hírrel kezdjük: sosem volt még ennyire kedvező a megyében található állatállomány egészségi helyzete. Sem országosan, sem megyénkben nem pusztítotak járványok, az első félévben zavartalanul fejlődhettek, termelhettek a haszonállatok. Az 1979 végére befejeződött szarvasmarha gümő- kór-mentesítési program vívmányait az év első felében is sikerült megóvni. Jó ütemben halad a VI. ötéves terv egyik nagy célkitűzése, a fertőző vetélést okozó bru- cellamentesítés is. örvendetes, hogy már csak a telepek tizennyolc százaléka fertőzött ezzel a betegséggel. Most ezek fertőtlenítése, vagy felszámolásos mentesítése ad nagy munkát az üzemeknek, amelyek várhatóan 1983-ban végeznek a feladattal. A múlt év végi 18 százalékos borjúveszteség majdnem öt százalékkal csökkent. Ez nemcsak a megyei állategészségügyi állomás és intézet tevékenységét, hanem a termelők fegyelmezett munkáját is bizonyítja. A 'járási főállatorvosok tavaly óta rendszeresen ellenőrzik a borjak születése utáni első tej, a föcstej megitatását. Ennek is jelentős szerepe van abban, hogy mind több üzemben itatják meg az újszülött bocikkal a fontos védőanyagokat tartalmazó tejet, amely így külön gyógyszeradagolás nélkül növeli az állatok ellenálló képességét, az életben maradás esélyeit. / • A juhágazatban a nagy létszámnöveléssel együtt az üzemek nem tudták kellőképpen javítani a tartási, takarmányozási körülményeket. A 11 százalékos bárány- veszteségi mutató hasonló a múlt évihez, javulást nem mutat. Gyakran az ólak építési módja miatt pusztulnak el a bárányok. A gépi ki- trágyázási technológia ugyanis nagy légterű épületeket kíván, ezek azonban gyakran huzatosak, hidegek. Mind több üzem próbálkozik álmenyezet építésével csökenteni a légteret, és ezzel együtt növelni a hőmérsékletet, javítani a felnevelés körülményeit. Segítenek a szövetkezetek, gazdaságok a háztáji juhtartóknak az exportálásához nélkülözhetetlen tavaszi fürdetések megr szervezésében, lebonyolításában. A Füzesgyarmati Lucerna Rendszer által kidolgozott állategészségügyi program előírásait egyre többen veszik át és tartják be, így rövidesen kedvező változás várható a juhágazatnál is. • Valamelyest — másfél százalékkal — csökkent a nagyüzemi sertésállomány felnevelési vesztesége. A szakemberek szerint a jelenlegi állapot tartása is nagyon jó eredménynek számítana a közeljövőben. A javulásban nagy szerepe van a mind szélesebb körben használt Gentroxer készítménynek, amely a hozam fokozása mellett baktériumölő hatásával is javítja a malacok életképességét. Kevesebb jót mondhatunk a baromfiágazatról. Az év első felében nem egészen fél százalékkal nőtt az elhullás, összefügg ezzel, hogy erősen megnőtt a baromfihús iránti kereslet. Ezt nem követte egyenes arányban a tojóállomány fejlődése, gyakran olyan csibéket is hizlalásba fognak, amelyek minősége nem megfelelő. A tojótyúkok állományának fejlesztéséről határozott programjuk van a keltetőállomásoknak és a törzsállományok tartóinak, így röviden időn belül jelentős javulás várható ezen a területen is. • A kisebb létszámban tartott baromfifélék, a liba, a kacsa, a pulyka felnevelési vesztesége is csökkent az év első felében. A nyúlágazat- ról is csak jót lehet mondani, sosem volt ilyen egészséges az állomány. Nem volt gond a halakkal, a méhek is mentesek maradtak a betegségektől. • A megye első féléves állategészségügyi helyzete minden eddiginél kedvezőbb képet mutat. A szakterület felelősein kívül a termelőüzemeké az igazi érdem: fegyelmezett munkájuk bizonyítéka. Elsősorban az ő feladatuk a mostani állapot megóvása, illetve további javítása. M. Sz. Zs. Gyártó — kontra felhasználó Az alkatrész nyomában Hengeres bálázóval gyűjtik a lucernát a kunágotai Bercsényi Tszbcn Fotó: Martin Gábor A betakarított búza után maradó tarlót egyre több helyen szántják föl. Képünk a medgyes- egyházi határban készült Fotó: Martin Gábor Hl ■ Növényvédelmi teendők Egyre erősödik megyénkben a káposzta-bagolylepkék kelése. Főként a déli részen található sok a veszedelmes kártevőből. A csomóban élő fiatal lárvák a levelek fonákján kis foltokat rágnak, később szétszóródva behatolnak a káposztafejekbe vagy a karfiolba, és járatokat készítenek. Ezekbe a járatokba víz és kórokozó szervek kerülnek, hatásukra az egész növény bűzösen elrothadhat. Nagyon fontos, hogy lehetőleg már fiatal korban pusztítsuk el a hernyókat. Javasolt szerek: Ditrifon 50 WP, Unitron 40 EC, Unifosz 50 EC. Megjelent a burgonyaföldeken a burgonyabogár második nemzedéke. A tojásból kikelt lárvák először a csúcsleveleket rágják le. Ha elszaporodnak, lerágják a szárat és levélnyelet, néha az egész lombozatot. Jól irtható a burgonyabogár is a Ditrifonnal, valamint a Sevin és Fiiból E szerrel. A paprikaföldeket fenyegető betegség a baktériumos vara- sodás. Az egész megyében terjedő kórokozó jól irtható a réz- tartalmú készítményekkel, így a Euprosan, Cuprovit szerekkel. A meleg időjárás kedvezett szinte valamennyi kultúrán a le- véltetvek elterjedésének is. A hagyományos rovarölő szereken kívül jó hatású lehet ellenük a Pirimor és a Bi—58. A Castor rakodógéphez is hiányzik alkatrész A szerző felvételei Ha munka közben eltörik a kapa nyele, bosszúságot okoz. Amennyiben az üzletekben nem lehet kapni, akkor megpróbálunk egy alkalmas husángból fabrikálni, amely nem biztos, hogy olyan jó lesz, mint elődje volt. De ha egy több százezer forint értékű gép hibásodik meg, akkor ennek javítása nagyobb gondot okoz. Különösen akkor, ha nem lehet Wbzzá alkatrészt kapni, vagy a meghibásodott darab gyártása bonyolult. így aztán néha hónapokig szétszedve, kihasználatlanul áll egy-egy munka- vagy erőgép. — A mezőgazdasági gépek alkatrészellátása kritikán aluli — kezdi Sári Béla, a dobozi Petőfi Tsz elnöke. — Nyugodtan mondhatom: az elmúlt években milliókat költöttünk gépek vásárlására, s ezek egy részének semmi hasznát nem vesszük: alkatrész hiánya miatt állnak. — Sorolja: a T 130-as traktor talplánca szétszakadt, másikat nem kapni: Az egymillió forint értékű T 100 M lánctalpas traktor három hónapja áll szétszedve: egy 500 forint értékű csapágy miatt. Nincs sehol az országban. — Ezeknek a gépeknek lenne munkája: az árvíz után a leiszapolódott talaj fellazítálátást. Alkatrészgondok vannak a munkagépeknél is: hónapok óta hiányzik az NDK gyártmányú E 280-as és 281- es önjáró szecskázógép erőátviteli szíjazata. Hiába üzemképes a gép, emiatt hónapok óta csak áll. Pedig most már azokra is szükség lenne, kezdődik a silózás ideje. A közös gazdaság tavaly vásárolt két NDK bálázógépet. A nyári munkákhoz csak úgy tudtak hozzálátni, hogy egyikből javították a másikat. Aztán az aratás harmadik órájában a John Deer amerikai kombájn ékszíja elszakadt. Három anyagbeszerző vette nyakába a megyét, szerencsére kaptak, de csak kölcsön. Nemcsak a külföldi, hanem a hazai gyártmányú gépek alkatrészellátása is akadozik. — A Hemster rendfelszedő felszedő részét sem tudjuk javítani alkatrészhiány miatt — kapcsolódik a beszélgetésbe Balogh János műhelyvezető, majd a Lajta vetőgépekhez hív: — Nézze meg ezeket a 32 soros vetőgépeket. Egy szezont vetettünk velük, a magvezető csövei kitöredeztek, nem lehet velük dolgozni. Ha boldogulni akarunk, akkor majd barkácsolunk hozzájuk. Ez vagy sikerül vagy nem ... — s indulunk tovább a gépműhely udvarán álló román gyártmányú Castor típusú rakodógéphez. Két éve több mint egymillió forintért vásárolták, de alig dolgoztak vele. Kezelője, Szűcs Mihály nincsen éppen rózsás kedvében. — A gép olajelosztójával a második éve kínlódunk. Tavaly nyáron az árvízvédelemnél tönkrement a hidraulika szivattyúja, emiatt 8 hónapig állt. — De kaptunk hozzá 40 ezer forintért — szól közbe az elnök. — Sajnos, az olajelosztó gyakran elreped, csak kóká- nyolni tudjuk, s az is ideig- óráig jó... — folytatja a gépkezelő. A gépműhely udvarán találkozunk Deák Lászlóval, a szövetkezet műszaki vezetőjével. — Az utóbbi évtizedben megedzette idegeimet az alkatrészhiány — próbál ke- délyeskedni, majd komolyra fordítja a szót: — AT 100 M-es traktor egy új típusú erőgép, még kevés van belőle az országban. Ezeknek a típusoknak az alkatrészforgalmazásával az Építőgépjavító Vállalat van megbízSáriBéla: több, mint három hónapja áll szétszedve” sára vásároltunk hozzájuk több százezer forintért munkagépeket. Az altalaj lazítást most K 700-assal végezzük, de azok is három kés helyett kettővel dolgoznak. Ennek a munkának most lenne az optimális ideje — kesereg az elnök. Persze, nem csak ezekhez az erőgépekhez hiányzik az alkatrész. Az IFA tehergépkocsikhoz tavasz óta úgymond semmit sem kapnak. Ahnoz, hogy boldoguljanak, egy tehergépkocsit szétszedtek, igy oldották meg az alkatrészelva. De ők nem tudnak adni hozzá semmiféle alkatrészt, örülnek, ha a garanciahálózatuk a szavatossági javításokat meg tudja oldani — hallom, miközben a szövetkezet elnöke jegyzeteit lapozgatja, majd kisvártatva megszólal : — A termelőszövetkezetekben igen sok az UAZ terepjáró tehergépkocsi. Nekünk is évek óta van, s évek óta dBalogh János: „...a magvezető csövei kitöredeztek” nem kapunk hozzá semmit. Pedig már nagyon kellene differenciálmű, sebességváltó és kuplung — sorolja a legfontosabb hiánylistát. Majd azt magyarázza, miért is aggasztó helyzetük. — Szövetkezetünk az átlagosnál nehezebb talajviszonyokon gazdálkodik, nálunk a gépek az átlagosnál jobban igénybe vannak véve. Létkérdésünk, hogy a talajmunkákat, a betakarítást optimális időben, jó minőségben el tudjuk végezni. Az alkatrészellátás kirajzolódó képén túlságosan sok a fekete szín. A Petőfi Tsz példája tipikus, mint csepp- ben a tenger tükröződése. Reménnyel kecsegtetően, nyűhetetlen optimizmussal látogatásom végén a dobozi tsz-elnök még megjegyzi: beléptünk a KITE alkatrésztársulásába, közös alapot hoztunk létre, javulást várunk. Sajnos, nagyon^ sok a hiánycikk, s a reménnyel nem lehet koptatni. A fogyasztó így látja, így szenvedi. Miként látják ugyanezt az erre hivatott kereskedők? Holnap erről szólunk. Szekeres András
