Békés Megyei Népújság, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-09 / 186. szám

© 1981. augusztus 9., vasárnap n cédrus népe Európai körútja után ha­zánkba. a Néprajzi Múzeum­ba érkezett a kanadai kul­turális minisztérium kiállítá­sa a Kanada csendes-óceáni partvidékének indián kul­túrájáról. Havas hegycsúcsok, buja növényzet, ködös és csipké­zett csendes-óceáni partvo­nal: immár 10 000 éve itt élnek Kanada észak-nyugati partvidékének indiánjai. Közülük a legismertebbek a tlingitek, a haidák, tsim- siánok*, bella coolák. noot- kák és szalisok, akik céd­rusfából készítik a minden­a fáknak lelkűk és hatalmuk van, akárcsak az állatoknak és az embereknek. Hitük szerint a cédrus az égig emelkedett, és egyszerre volt a világ tengelye és út a mennybolt felé. * A cédrus nagyon tartós, el­lenáll a nedvességnek, de elég lágy ahhoz hogy kez­detleges eszközökkel meg­munkálhassák, egyenes ere­zete pedig lehetővé teszi, hogy nehézség nélkül hasít­hassák hosszú, egyforma mé­retű deszkákra. A partvidéki törzsek cédrusból építették nagy. nyeregtetős házaikat és Feketemcdvemaszk Napmaszk Női maszk alakdísszel napi élethez szükséges tár­gyaikat. A francia és az angol nyelvben cédrus a neve az óriás tujafának. Ez nem a bibliai libanoni cédrus, ha­nem a ciprusfajták rokona, 60—70 méter magasra nő, átmérője 2 méternél széle­sebb is lehet. A nyugati part­vidéki népek mítosza szerint 20 méteres kenuikat, ebből faragták totemoszlopaikat, és készítettek sokféle fatár­gyat. Még ruhaneművel is ellátta őket ez a fa, mivel rostos háncsából ruhát, fej­fedőt. takarókat és szőnye­geket szőttek. Kétszáz évvel ezelőtt, a fe­hér ember megérkezésével gyökeresen megváltozott a cédrus népeinek élete. Nem­csak újszerű gazdasági, tár­sadalmi, kereskedelmi, poli­tikai viszonyokkal ismerked­tek meg, hanem a keresz­ténységgel és sok eddig is­meretlen, de annál inkább pusztító betegséggel. A szá­zad elején minden jel arra vallott, hogy fokozatosan ki­hal a cédrus népeinek kul­túrája. Napjainkban igen kedvező megújhodási folya­matnak lehetünk szemtanúi, a régi életmódjukból bizo­nyos vonások újraszületnek, természetesen a mai élet­viszonyok keretében. Űjra felhasználják a nagy cédru­sokat, újra faragnak masz­kokat. használati tárgyakat, totemoszlopokat, újjáélesztve gazdag művészeti hagyomá­nyaikat és megőrizve kultu­rális identitásukat. A negy­venhat tárgyat számláló ki­állítás nem másolatokat, ha­nem mai modern népművé­szeti termékeket, maszkokat, öltözeteket. vadász-halász szerszámokat vonultat fel. A rendkívül érdekes kiál­lítást szeptember 7-ig láto­gathatják a Néprajzi Múze­umban. Kigyóevö % (Hauer Lajos felvételei — KS) Tengerparti hajózási radar Egy francia gyár radarbe­rendezését látjuk a képen, amelynek az a feladata, hogy a La-Manche csatorna élénk hajóforgalmát kísérje szemmel. Nemrégiben Pá­rizsban radarkonferenciát tartottak számos ország szak­értőinek részvételével. Két héten át Párizs volt a „ra­dar fővárosa”. Számos elő­adás hangzott el a radar tör­ténetéről, katonai, de még inkább polgári felhasználási területeiről. A radar a második világ­háborúnak köszönheti ugrás­szerű fejlődését. Napjaink­ban azonban ez a zseniális találmány a légi, tengeri és szárazföldi közlekedés mel­lett nélkülözhetetlen a me­teorológiai kutatásoknál is. A hetvenes évtizedben na­gyot fejlődött a radarképe- zés repülőgépről vagy mes­terséges holdról. A radarké­pek információkat nyújta­nak a városrendezőnek, a hidrológusnak és számos más tudományág képviselő­jének is. Néhány év óta a régészek is támaszkodnak a légi radarképekre, például az egykori maja civilizáció ön­tözőrendszerének kutatása során. Oroszlán parókában Néró. a philadelphiai ál­latkert impozáns külsejű oroszlánja egyszer csak va­lamilyen bőrbetegséget ka­pott, s ennek következtében elveszítette dús sörényét. Ki­derült, hogy négylábú „lakó­társai nem fogadják be a kopasz oroszlánt, és kivétele­sen agresszív magatartást ta­núsítanak vele szemben. Ál­latpszichológiai szakemberek tanácsára Néró számára mesterséges sörényt, valami parókafélét készítettek. Az oroszlán hagyta, hogy rá­adják a parókát, és társaival való kapcsolata nyomban megjavult. A baj csak az, hogy az oroszlánparókát időnként le kell venni, hogy megtisztítsák, de eddig még senki sem akadt, aki hajlan­dó volna erre. Gyermekeknek Verbőczy Antal: Nyár Perzselve éget szép szeme, éket mézszín hajába kacagva tűz. Epedve érte szíveink vérté szétolvad, lángra lobban a tűz. Biztatón intve csókokat hint le, szinarany karja égbe emel. Fürdünk a fénybe észre se véve mint tűnik majd a hűtelen el. Deák Mór: í A ház falán A ház falán apró fénycsepp: égig kószál — • Szép mesékkel • takarózhat ; messzi tónál — ■ Csillagok a barátai, ott marad — ; A ház falán könnyezik a vakolat. Különös kísérleteket kez­deményeztek Svédországban, hogy energiagondjaikat leg­alább részben megoldják. Először 30 hektáron termesz­tenek különböző fákat, bok­rokat, hogy kikísérletezhes­sék, melyek a legalkalma­sabbak a gyors, nagy hoza­mú termelésre. A következő évben 100, majd 300 és 1986* ban 1000 hektáron termesz­tik majd a kiválasztott nö­vényeket. A tervek szerint 1990-ben már 10 000 hektá­ron folyik majd a termelés. Az így nyert nyersanyagot többféleképpen hasznosítják. Speciálisan berendezett elektromos erőművekben egy­szerűen elégetik vagy átala­kítják metanollá, esetleg a faanyag porrá őrölve külön­leges kazánok segítségével tehergépkocsik, mozdonyok hajtására is alkalmazható. A szakemberek még nem tud­ják, hogy fák vagy bokrok lesznek-e alkalmasabbak, de abban bizonyosak, hogy egy hektáron évenként 15 köb­méter száraz anyag termel­hető, ami 2 tonna kőolajnak felelne meg. Az ország ener­giaszükségletének kielégíté­sére kb. 3 millió hektárnyi területre volna szükség — ez viszont a teljes mai mező- gazdasági területet jelente­né. Infarktus és táplálkozás Franciaországban és Ang­liában nagyszabású tudomá­nyos vizsgálatokat folytattak olyan területek lakóin, kik­nek a táplálkozásában nagy szerepet játszottak a vaj a tejföl és a zsíros húsok. A vizsgálatok másik részét olyan területeken végezték, ahol elsősorban olajat, mar­garint, csirke-, borjú-, bir­kahúst és halat fogyasztot­tak. Kiderült, hogy az utób­biak vérvizsgálati adatai job­Tudomány — technika Vizet napenergia segítségével Földünkön évről évre egy­re égetőbbé válik az ener­giatartalékok problémája. Az energiaválság megoldásá­ra több út is kínálkozik. Az első a hagyományos fűtő­anyagok kitermelésének nö­velése, beleértve az atom­energiát is, ezen az úton azonban nem lehet messzire jutni, mivel a fűtőanyag­készletek korlátozottak. A második út a fűtőanyag ha­tékonyabb felhasználása, mivel ennek hatásfoka egye­lőre átlagban nem haladja meg a 40 százalékot. A fű­tőanyag hőértékének tehát kb. kétharmada kárba vész, és ráadásul még a termé­szet ökológiai egyensúlyát is megbontjuk. Szükséges tehát továbbra is a hagyományos­bak voltak. Az első csoport­ban viszont a vérlemezkék rendellenességet mutattak. Egy angol szaklap cikke megállapította, hogy a szív- koszorúerek megbetegedései, a trombózis és az arteriosz- klerózis ritkábban fordul elő azokon a területeken, ahol a lakosság olajjal, margarin­nal főz, és könnyű húsokkal táplálkozik. Televízió-,.cenzúra” A televíziónak a gyerme­kekre gyakorolt káros hatá­sától félő szülők nemsokára a mikroprocesszor-technika segítségét élvezhetik. Egy amerikai feltaláló a mikroprocesszort felhasznál­va olyan készüléket szerkesz­tett, amely kikapcsolja a te­levíziót, bármi is legyen a program, kivéve, ha a prog­ramot előzetesen a szülők kiválasztották. Ez a „videocenzor”-készü- lék a televízió és az anten­na közé csatlakoztatható és onnan nem távolítható el. A szülők egy billentyűszerkeze­ten beüthetik az engedélye­zett műsorok időpontját (nap, óra), a csatornát és a műso­rok időtartamát. Egyidejűleg több program kiválasztása is lehetséges. A „videocenzor” a kiválasztásra nem került többi műsort letiltja. Ez a rendszer, amely egy zsebszámológéphez hasonlít, a mikroprocesszoron kívül egy órát és egy ún. tunert tartalmaz a csatornák kivá­lasztására. Kb. 60 dollár lesz az ára. A feltaláló szerint a ké­szülék után igen nagy az érdeklődés, mivel az nem­csak a televízióműsorok, ha­nem a kábeles televízió programjának és a videojá­tékoknak a kiválasztását is lehetővé teszi. tói eltérő „új energiaforrá­sok” kutatása. Ide tartozik a napenergia is. A Szovjetunió déli álla­maiban, így a Türkmén SZSZK-ban a kutak sós vi­céből napenergiával működő vízlepárló készít ivóvizet. A kutakból napenergiával ki­emelt víz üveggel borított napcsapdákba kerül. Itt a víz a nap hevétől elpárolog, a pára, a gőz lecsapódik, és a sótartalmától megtisztított ivóvíz a tárolótartályokba jut. Türkméniában általában ötven, 19 négyzetméteres egységből álló telepeket használnak e célra. Egy-egy telep több száz liter ivóvizet állít elő naponta, ilyen telep látható az Ashabad közelé­ben készült felvételen. Mérgező algák Mérgező, toxint termelő algák előfordulnak a tenge­rekben és az édesvizekben is. A toxint termelő eddig ismert algafajok három törzsbe tartoznak (kékmo- szatok, sárgamoszatok, két- barázdás moszatok). A toxi- nok szerkezetének felderítése még csak részben sikerült, az ismertek polipeptidek, al- kaloidszerűek és glikolipi- dek. Egyes algatoxinok kü­lönböző halakban és kagy­lókban felhalmozódnak anél­kül, hogy az állatok mérge­zést szenvednének. Az ilyen állatok elfogyasztása azon­ban halálos mérgezést is okozhat. Néhány nagyobb_ mérgezés: 1952-ben az USA- ban kékalgatoxin vízi ma­darak és vadon élő állatok tömeges elhullását okozta, 1940-ben és 1943-ban Dél-Af­rikában szintén egy kékmo- szatfaj okozott mérgezést: több ezer szarvasmarha és juh hullott el. Izrael hal­gazdasága is elég gyakran szenved károkat algatoxin- mérgezéstől. Földünk - fentröl 1977-ben, az első Landsat mesterséges holdakkal kez­dődött a hidrológiai, geoló­giai, mezőgazdasági, tenger­biológiai stb. erőforrások fel­mérése. Az 1978-ig alkalma­zott Landsat mesterséges hol­dak optikái két, egymástól 40 m-re levő tárgyat tudtak megkülönböztetni, természe­tesen az eredmények ma már jobbak. A világon ma 400 tudományos intézmény és szervezet foglalkozik a földi erőforrásokat felmérő mes­terséges holdak mérési ered­ményeinek feldolgozásával és hasznosításával. Bolíviában pl. egy 1000 négyzetkilomé­ter felületű sóstó medrét fe­dezték fel az Andokban. A felfedezés nyomán már igen nagy mennyiségű sót termel­tek ki itt. A Landsat-család is bővült, és 1983-ban a fran­ciák is útjára indítják SPOT nevű kutatóholdjukat. Energia — fából

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents