Békés Megyei Népújság, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-09 / 186. szám
1981. augusztus 9., vasárnap A II Százötvenféle termék a gyulai fa-fémnél Új gépek Orosházáról Egy műszakban 150 ezer tejfölöspoharat készít az automata Nehéz helyzetbe került tavaly a.z Orosházi Vas-. Műanyagipari Szövetkezet: hirtelen lecsökkent az általuk’ gyártott vákuumformázó gé- . pék nyeresége, ök ezeket a gépeket KGST-szakosodás keretében gyártják, és az első nehézséget a rubel árfolyamának csökkenése okozta. A második gondot a termelési adó jelentette. Mivel ezeket a gépeket belföldön is árulják, a szocialista export nyereségszintje nem haladhatta meg a belföldit. A többlet elvonására 20 százalék termelési adót vetettek ki rá. Ez még nem lett volna baj, de nem minden gépük hozott nagy nyereséget. Voltak olyanok is, melyeken alig-alig maradt hasznuk, vágy éppen ráfizettek a gyártásra. Ezt kompenzálták a jól értékesíthető berendezések többletbevételével. De mert az ad^ minden gépet egyformán sújtott, jó néhány termékük erősen veszteségessé vált. Ez a helyzet nem maradhatott fenn sokáig, ezért a gyártmányskála átalakítása mellett döntött a vezetőség. Abbahagyták vagy erősen csökkentették a veszteséges és alacsony nyereségtartalmú gépek gyártását, és helyettük' újonnan fejlesztett berendezéseket kínáltak a vevőknek. Elsősorban csomagológépeket állítottak elő. mert ezek iránt külföldön is élénk a kereslet. Ezt jelzi náluk a tőkés export növekedése. Tavaly mindössze 800 ezer forint volt ennek az értéke, az idén 3 millió forintnyit várnak. Születőben van egy NSZK- kooperáció, melynek során évente 800 ezer márka értékben vásárolnának tőlük csomagoló automatákat. Ezek a praktikus gépek különféle kisméretű áruk kereskedelmi csomagolására alkalmasak. Nemcsak az apró tárgyak fóliás csomagolása a szövetkezet profilja, hanem a nagyméretű zsugorfóliás rendszereket is sorozatban gyártják. Ilyenek' üzemelnek már többek között a Békéscsabai Tégla- és Cserépgyárban, több konzerv- és üveggyárban. A vákuumgépgyártás a leglátványosabb, de nem ez a legnagyobb értékű a szövetkezetben. Változatlanul a műanyag poharak és tégelyek gyártása adja a legnagyobb bevételt. Ehhez saját tervezésben és kivitelezésben olyan automata gépeket készítettek1, melyek egy műszak alatt 150 ezer poharat tudnak előállítani. Ezek a berendezések megütik a nemzetközi színvonalat is. Az idén két ilyet vásárolt tőlük egy olasz cég. A szövetkezet által gyártott pohárgyártó gépek poli- sztiroi feldolgozására alkalmasak, de tervezik, hogy a hazai előállítású polipropilén felhasználására is kifejlesztik a berendezéseket. Ehhez vásárolnak egy NSZK gyártmányú fóliahengerlőt is. mely a gyártáshoz szükséges alapanyagot készíti majd el. Jelenleg a bőrdíszmű- és a cipőipar a különféle csatok,'gombok, szegecsek többségét importálja, ebből szeretnének mintegy 100 millió forintnyi tőkés importot hazai gyártással kiváltani. A tervek szerint nemcsak a belföldi igényeket elégítenék ki, hanem jelentős mennyiség kerülne külföldre is. ahonnan ezekért cserébe behozhatnánk az itthon nem gyártott kellékeket. L. L. Lassan változó etetési szokások a kisgazdaságokban Ügy kell szervezni, hogy senki ne maradjon munka nélkül 78 százaléka volt táp. S hogy mégis miért elégedetlenek a szakemberek? Egy kilogramm hús előállításához indokolatlanul sok takarmányt használnak fel a kisgazdaságok, és a hizlalást idő is hosszú. Az elavult takarmányozási szokások megváltozásával nemcsak a termelést lehet fokozni, de az előállítás költségei is jelentősen csökkenthetők. Préselt takarmányok etetésével, ebből a mostani igényeknél többet tud gyártani a GMV, jelentős javulás következhet be. A vállalat a korszerű módszerek elterjesztését írásos tájékoztatókkal segíti. A közeljövőben pedig a megye több településén mintaúdvarok létrehozását tervezik. A Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat termékeit ma 42 saját, 49 bizományos és 215 viszonteladói, ÁFÉSZ- tulajdonban levő boltban értékesíti. Ez a hálózat a termelőszövetkezetek takarmányboltjaival kiegészítve megfelelő .szinten kielégíti az igényeket. Az értékesítés egy évtizede tartó gyors növekedése most az év első felében megállt. Az elmúlt év azonos időszakához képest 1981 első félévében 1300 vagonnal kevesebb tápot értékesítettek. Az ok még pontosan nem ismert. Felmérések szerint ugyanis az állatállomány nem csökkent, ezért a háztáji gazdaságok feltételezhetően az 1980-ban tsz-ektől vásárolt nagyobb mennyiségű szemes termény-tartalékokat élik fel. K. J. Éppen 30 éve az idén, hogy tíz kisiparos (bognár, kovács, kerékgyártó és így tovább) összeállt és szövetkezetei alakított Gyulán, Mezőgazdasági Ktsz néven. Ma már csak kevesen tudják, hogy ez a Fa- és Fémbútor- Ipari Szövetkezet őse volt. fl lópatkolástól a „Gyula” székig A szövetkezető iparosok továbbra is saját szakmájukat űzték; ki hordókat készített, ki a szekereket javította, más lovakat patkóit. Mindig azt tették, amire éppen szükség volt. E így ment egy jó darabig, ám egy idő múlva (változó igények) nem lehetett megélni belőle. — Kellett valami árutermelő kiegészítő tevékenység — magyarázza Bőd Antal főkönyvelő —, mert a szolgáltatásból akkor is nehezen lehetett megélni. így jött az ötlet a 60-as évek elején — lévén jó néhány, asztalos- munkákban jártas tagja a szövetkezetnek —. hogy bútorokat csináljunk. Első termékeinket, a „Gyula” székeket a vendéglátóipar részére készítettük. Akkor még ellenérzésekkel fogadták dolgozóink az új profilt, de később már ez lett a népszerűbb, jövedelmezőbb. Fel is hagytak a többi tevékenységgel, és 67- től már csak bútorkészítéssel foglalkoztak. Negyvenezer fnrintos export Ma már mosolyogni való az első export, ami 1960-ban 43 ezer forintot tett ki. Az első külföldi partner pedig a Szovjetunió, amely azóta is a legnagyobb piaca a szövetkezet termékeinek. Az idén több mint 100 millió forint értékben exportálnak ide. — A legbüszkébbek talán arra vagyunk — mondja a főkönyvelő —, hogy mi szállítottuk a KGST-palota belső berendezéseit, és a felújítását is mí végeztük. De a Moszkvai Nagycirkuszban, a jereváni színházban vagy a tbiliszi szállodában is a mi székeinkkel találkozhatunk. A termékszerkezeten nem kell változtatni. A színházi székek, az éttermi és irodai berendezések gyártására szakosodó szövetkezet magas szintet ért el. Másfél száz termék közül választhatnak megrendelőik, és ez nagy előny a piacon, de hátrány a termelésben. Tavaly az eladott összes takarmány 78 százaléka volt a táp Fotó: Veress Erzsi Békés megyében 1971-ben 326, tavaly 590 ezer sertést értékesítettek a kisgazdaságok. Az elmúlt 10 év bebizonyította, hogy ösztönző fel- vásárlási árak, kiegyensúlyozott takarmányellátás mellett a háztáji és kisegítő gazdaságok. állami beruházás nélkül, megbízható termelési forrássá válhatnak. S ha a felvásárlási ár, az adóztatás okozott is kisebb töréseket a háztáji állattartásban, a takarmányellátás színvonala egyenletesen javul. Ez derül ki a forgalmazás adataiból. A Békés megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat 1970-ben 58 ezer, 1980-ban 186 ezer tonna szemes terményt, takarmánykeveréket értékesített a háztáji gazdaságoknak. Az igények növekedésével párhuzamosan új takarmánykeverőket építettek, a régieket korszerűsítették. így ma már Mezőkovácsházán, Füzesgyarmaton, Sarkadon. Gyomán magas automatizált- ságú üzemekben emberi kéz érintése nélkül készülnek' a tápok. Korszerűségben a sarkadi új üzem viszi a pálmát, amely 1979-től termel. Az utóbbi 10 évben a kisgazdaságokban csak lassan változtak a takarmányozási szákások. Ez még akkor is igaz, ha 1970-től gyors ütemben nőtt a takarmánykeverék-gyártás. Tavaly például az eladott összes takarmány Lehet válogatni, és ez a piacon nagy előny — Könnyebb volna a dolgunk. ha csak néhány terméket csinálnánk nagy sorozatban — magyarázza beszélgetőpartnerem. Akkor viszont a piacon lenne nehezebb a helyzet. így azonban vállalnunk kell az átállással járó kisebb feszültségeket, a többletmunkát, ami persze megéri. Tavaly 160 millió forintos termelési értéket — ebből 30 millió a nyereség — állított elő a 380 fős kollektíva. Nyugaton nem megy? Kétségtelen, hogy a szocialista export jövedelmezőbb, mint a belföldre termelés. Ez a szabályozórendszer következménye. Még jövedelmezőbb lenne a termelés, ha dollárért értékesítenének. — Ennek azonban — jegyzi meg a főkönyvelő —akadályai vannak. Termékeink a fejlett tőkés országokban az alapanyagok miatt nem versenyképesek. Sem a fa, sem a fém, de főként a műanyag és kárpit alapanyag nem éri el a Nyugaton megszokott minőséget. Ráadásul az áraink is magasabbak, nem versenyképesek. Van viszont a nem rubel elszámolású kivitelnek is jövője, mégpedig, ha sikerül a harmadik világ piacára betömi. Az idén elnyertek egy iraki pályázatot — meg- előzvé a nyugatnémeteket is —, és már le is szállították egy bagdadi egyetem berendezéseit. Más éghajlat, különleges igény: kárpit nélkül kérték a bútorokat. Példa arra, hogy egy ilyen, látszólag csekély kérés is milyen feszültségeket okozhat. A szövetkezetben négy szakma dolgozik: faipari, vasipari, felületkezelő és kárpitos. Mit csinálnák a kárpitosok, ha nem kell kárpit a bútorra? ök sem tétlenkedhetnek és itt jelentkezik az előrelátó szervezés, tervezés szükségessége. Szatmári Ilona Fotó: Veress Erzsi
