Békés Megyei Népújság, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-08 / 185. szám

1981. augusztus 8., szombat

o

ízNiiUMto__

Fesztivál a Várszínházban

Öze Lajos

Ádám Erzsébet

Fotó: Martin Gábor

Csütörtökön este, nem sokkal kilenc óra előtt érkeztem a Várszínházhoz. A nagy tölgyfa kapu előtt — a várba ezen át lehet bejutni — sűrű tömegben álltak a bebocsátásra várók. Szemre is meghaladta számuk a színházi ülőhelyekét. Sokon reménykedtek, hogy jegyhez juthatnak, pedig délelőtt még negyedháznyi sem volt az érdeklődés. Hiányzott az igazi propagandája ennek az előadásnak, mégis, pótszékekkel sem tudták estére kielégíteni az igényeket. A közönség ráérzett a sikerre.

„Határainkon túli magyar líra fesztiválja” hirdette a műsor az est programját, amelyet a Magyar Televízió Szegedi Körzeti Stúdiója is rögzített, hogy majd az őszön vagy később országosan sugározzák. Legyen ez vigasztalás a számosán kívül rekedteknek. Az egyetlen estére tervezett műsor sikere vitathatatlan: nemcsak a nézőszám alapján, hanem elsősorban azért, amit a nézőknek nyújtott.

Bemutatni e műsort: bátor, igényes és nagyon is szükséges tett volt. Akaratlanul is jól összecsengett a pécsi anyanyelvi konferenciával — ízelítőt adott belőle a televízió —, de a debreceni, a sárospataki, hasonló célú rendezvényekkel is. De nemcsak összecsengett, hanem többet is adott:

hiányt pótolt, figyelmet irányított.

A műsor a határainkon túli magyar lírából nyújtott át tiszteletre méltó csokrot. A Vajdaságban, Szlovákiában, Kárpátalján, Erdélyben élő harmincöt magyar költő negyvenhat verse került bemutatásra színészeink legjava tolmácsolásában. Mégis csak ízelítő volt, hiszen ez a líra művelőiben is, földrajzilag is sokkal szélesebb és gazdagabb. Rádöbbenhettünk, hogy milyen keveset tudunk róluk, milyen kevéssé ismerjük irodalmunknak ezt a részét.

Görömbei András debreceni irodalomtörténész, aki a meditáló, a gondolatokkal gazdag bevezetőt mondta, jogosan állapította meg, hogy a nemzetiségieket — hovatartozásuktól függetlenül — nem szabad csak hídnak tekinteni, eszközzé fokozni, mert emellett önálló értéket is képviselnek, s mindkettőt együtt kell becsülnünk. Ez az est ezt szolgálta.

Versfogyasztó nép vagyunk, legyorsabban az ilyen könyvek fogynak a könyvesboltokból. Jó lenne megteremteni a lehetőségét, hogy a csütörtökön este a Várszínházban elhangzott verseket kötetben is olvashassuk. A műsor végén a távozni nem akaró közönség tapsa is ezt az igényt húzza alá.

— e —

Szemléltetőeszközük az ismeretterjesztésben

Egyre inkább divatjamúlt- takká lesznek a „szimpla” előadások az ismeretterjesztésben is, hiszen a filmhez, televízióhoz szokott közönség igényli a látványt. Ehhez az igényhez alkalmazkodik a TIT Békés megyei Szervezete, amikor a szemléltetőeszközök gazdag skáláját ajánlja a rendezvényekhez.

Elsősorban a dia az, amely leginkább megfelel az igényeknek. A sorozatok kiválóan alkalmasak arra, hogy illusztráljanak egy-egy témakört. A művészeti élet egyes területeit átfogó képek teszik maradandóbbá a közvetített festészeti, szobrászati, színháztörténeti, és egyéb ismereteket. A megyei szervezet szívesen rendelkezésre bocsátja az igénylőknek a

Békés megyei képzőművészek alkotásait megörökítő képsort is. Bőven vannak ezenkívül néprajzi, történelmi, biológiai, földrajzi, hadtudományi diasorok. Kevesebb a nemzetközi kérdésekről szóló, az egészségügyi, kémiai, fizikai, mezőgazda- sági és környezetvédelmi anyag, pedig az ilyen témájú előadások illusztrálása is indokolt lenne.

A térképeken, hanglemezeken kívül speciális szemléltetőeszközeik is vannak. Távcsöveket bocsátanak a csillagászat iránt érdeklődők rendelkezésére, Medgyesegy- házán, a művelődési ház és a TIT közös csillagdájában pedig rendszeres megfigyelések folynak, amelyekre közös látogatások szervezhetők.

G. K.

Békéscsabán augusztus 7-től az országos szemlére való felkészítés céljából egy hétig elméleti és gyakorlati foglalkozásokat tartanak ifjűgárdistáknak, a KISZ-vezetőképző iskolában és a fegyveres erők és testületek bázishelyein. Képünkön: tegnap az Ifjú Gárda-szakasz a megyei rendőr-főkapitányságon elméleti képzésben vett részt

Fotó: Martin Gábor

Végső búcsú Rajz Jánostól

Mély részvéttel vettek végső búcsút tegnap a Farkasréti temetőben a 74 éves korában elhunyt Rajz János, Kossuth-díjas színművésztől, a Magyar Népköztársaság kiváló művészétől. Ravatalánál a Művelődési Minisztérium, a Magyar Színház- művészeti Szövetség és a Nemzeti Színház nevében Sziládi János, a színház igazgatója mondott búcsúbeszédet.

Pályatársai, barátai nevében Szokolay Ottó színművész szólt Rajz János művészi alakjáról s emberi arculatáról, amelyet a szeretet, az önzetlen barátság jellemzett. Mint emlékeztetett rá, ennek az önzetlenségnek nagyszerű jelképeként tette meg nyugdíjba vonulásakor alapítványát, a Nemzeti Színházi fiatal, tehetséges tagjainak támogatásra. Ezt követően felolvasta Rajz János kórházi ágyon fogalmazott levelét, amelyben a művész elbúcsúzott pályatársaitól, a közönségtől.

Koszorúzás Vágó Bála születésének 100. évfordulóján

Vágó Béla újságíró, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt baloldali ellenzékének volt vezetője, a Kommunisták Magyarországi Pártjának egyik alapítója és első Központi Bizottságának tagja, a Tanácsköztársaság belügyi népbiztosa, majd az első hadtest parancsnoka születésének 100. évfordulója alkalmából ko- szorúzási ünnepséget rendeztek pénteken a munkásmozgalmi panteonban levő emléktáblájánál. Az MSZMP Központi Bizottsága nevében Nemes Dezső és Révész Ferenc, a Belügyminisztérium képviseletében Kamara János és Kotvász István, a Honvédelmi Minisztérium

részéről Pacsek Józsej és Györgyi Béla, a Magyar Partizán Szövetség képviseletében Dékán Sándor és Vándor László, a Magyar Üjságírók Országos Szövetsége nevében Romját Irén és Király András koszorúzott, elhelyezte a megemlékezés virágait a család képviselője is.

Ezen a napon megkoszorúzták a XIII. kerületi Vágó Béla utcában levő emléktáblát is. Itt a kerületi pártbizottság, népfrontbi- zotság, az angyalföldi üzemek dolgozói, a kerületi rendőrkapitányság képviselői helyezték el a megemlékezés koszorúit.

II Minisztertanács megtárgyalta

Jnbb együttműködés a szakképzés érdekében

A szakközépiskolák, a szakmunkásképző intézetek', illetve a gyakorlati oktatásban részt vevő vállalatok kapcsolatait szabályozó rendelkezések némelyikét bizonyos pénzügyi-szervezeti aránytalanságok miatt vált szükségessé módosítani.

Oktatási rendszerünk a népgazdaság egésze számára képez jól felkészült, szakmájukat értő fiatalokat, ugyanakkor a mesterségükkel ismerkedő diákok általában a nagyobb vállalatok jól felszerelt tanműhelyeiben tölthetik gyakorlati foglalkozásuk idejét. Ez természetes is. hiszen á korszerű ipari technológiák elsajátításához nagy értékű berendezésekre, műszerekre van szükség, így a képzés tárgyi feltételei nem teremthetők meg valamennyi munkahelyen. A leendő szakmunkásgárda nevelése azonban — éppen az oktatás mindinkább növekvő követelményei miatt — jelentős terheket ró az ebben részt vevő vállalatokra is. Így számos nagyüzem anyagilag került hátrányosabb helyzetbe, amikor olyan fiatalok gyakorlati képzésének költségeit is vállalta, akik az oklevél megszerzése után másutt kezdték meg munkáséveiket. Ezért a kormány csütörtöki ülésén elfogadott módosítás nyomán arányosabb teherviselési rendszert alakítanak ki. Ennek lényege, hogy mindazok' a vállalatok, amelyek igényt tartanak a végzett szakmunkásokra, a lehetőség szerint egyenlő mértékben járuljanak hozzá a képzés költségeihez, illetve a tanulóknak járó juttatások összegének előteremtéséhez.

Az új rendelkezések a szakközépiskoláknak és szakmunkásképző intézeteknek a gyakorlati oktatás színtereinek megválasztásához is tágabb kereteket adnak majd. Ez azt is jelenti egyben, hogy megnövekszik az iskolák' felelőssége, hiszen önmaguk választhatják ki azt a vállalatot, intézményt, amelyben a legkedvezőbbek a feltételek ahhoz, hogy a diákok megfelelő munkakörülmények között s eredményesen sajátítsák el szakmájuk gyakorlati tudásanyagát. A módosítás szerint — a korábbiaktól eltérően — nem kell mindenképpen vállalati partnert sem keresni a gyakorlati képzés megszervezéséhez. Így például egyes vegyipari szakmák tanulói az iskolai laboratóriumokban is kellő felkészültséget szerezhetnek, ők tehát a jövőben tanulóidejüket teljes egészében a tanintézet falain belül tölthetik el.

Az iskolatípusok, illetve foglalkozási ágak sajátosságaihoz, valamint a helyi vállalati lehetőségekhez rugalmasabban alkalmazkodó gyakorlati oktatás végső soron része a korszer rűbb, magasabb színvonalú szakemberképzési rendszer megteremtésének.

Országos fotókiállítás nyílt Gyulán

Tegnap, augusztus 7-én, délután 5 órakor nyitották meg Gyulán, a Dürer-te- remben a XVI. Székely Aladár országos fotókiállítást. A Gyula város Tanácsa, a Békés megyei Tanács művelődésügyi osztálya, valamint a gyulai Erkel Ferenc Múzeum által megrendezett kiállításra, csaknem 80 alkotó mintegy 350 képet küldött be. A zsűri ebből 155-öt talált méltónak a bemutatásra.

A vendégek s az alkotók köszöntését követően Csor~ dás Istvánná dr., a Békés megyei Tanács művelődés- ügyi osztályának vezetőhelyettese tartott megnyitó beszédet. Elmondta többek között, hogy „Székely Aladár művészete előtt tisztelgünk, amikor az országos fotókiállítást hagyományosan szülővárosában, Gyulán rendezzük meg — kit a fotóművészet legnagyobbjai

között tart számon a történelem —, hiszen munkásságával elsőként adott formát, mutatott utat a fotózásnak, ennek az új művészeti ágnak.”

A megnyitó szavakat követően Dér Lajos Gyula város tanácsa elnökhelyettese adta át a legjobbak jutalmát. Az első díjat a budapesti Horváth Péter kollekciója érdemelte ki. Második helyen Gebhardt György képei végeztek. „Ipartelep” című alkotásával egyúttal kiérdemelte Gyula város Tanácsa kü- löndíját is. Harmadik díjas a budapesti Csigó László és a székesfehérvári Nagy Ottó lett kollekciójával.

A XVI. Székely Aladár- fotókiállítást szeptember 4- ig láthatja a fotóművészetet kedvelő közönség.

N. Á.

Fotó: Gál Edit

■■ r

KOML-felhívás

A Szabolcs-Szatmár megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomás kéri azt a személyt, aki július 29-én délután 4—5 óra tájban a 41-es számú főúton Vásáros- namény és Baktalórántháza között, egy tehergépkocsiból kiszállva felvett egy személyautó által elütött rókát, majd azt a visszaérkező gépkocsi utasainak átadta, hogy saját érdekében jelentkezzék a lakóhelye szerinti illetékes közegészségügyi állomáson. A laboratóriumi vizsgálatok ugyanis bebizonyították, hogy az elpusztult róka veszettségben szenvedett, így annak érintése veszélyes lehetett a tehergépjárműből kiszállt személy számára is.

Nőtt a közvetlen értékesítés

Az eddigi tapasztalatok szerint az elmúlt évhez képest az idén Várhatóan megháromszorozódnak a kistermelők, a háztáji és kiskerttulajdonosok olyan értékesítései, ' amelyekkel kiiktatják az áru útjából a kerülőket, az átrakásokat. A kistermelőknek mind nagyobb hányada •— élve a lehetőséggé*! — a lehető legközvetlenebb kapcsolatot keresi a vásárlókkal. Számukra az utak

mentén, a tereken és a piacokon kijelölt helyeken kínálják . portékáikat. Más esetben egyetlen „közvetítő- állomást” használnak, azaz annak az állami vagy szövetkezeti boltnak adják el terményüket, amelyik árujukat nyomban ki is méri. A kistermelők áruvá vált gyümölcse és zöldsége mind több helyen talál kedvező fogadtatásra.

Én elmentem a vásárba...

1981. augusztus 10., hétfő: Országos állat- és kirakóvásár: Dömsöd (Pest), Egyek (Hajdú), Mezőkövesd (Borsod), Putnok (Borsod), Siklós (Baranya), Szekszárd (Tolna).

1981. augusztus 11., kedd: Országos állat- és kirakóvásár: Iván (Győr), Magyar- keszi (Tolna), Regöly (Tolna), Szombathely (Vas), Zalaegerszeg (Zala).

1981. augusztus 12., szerda: Országos állat- és kirakóvásár: Csorna (Győr), Mező- csát (Borsod), Sárrétudvari (Hajdú), Törökszentmiklós (Szolnok).

1981. augusztus 13., csütörtök:

Országos állat- és kirakóvásár: Cece (Fejér), Gyönk (Tolna), Mélykút (Bács).

1981. augusztus 14., péntek: Országos állat- és kirakóvásár: Nyírábrány (Hajdú), Pusztamérges (Csongrád) Szigetvár (Baranya).

1981. augusztus 15., szóm-* bat: —

1981. augusztus 16., vasárnap:

Országos állat- és kirakóvásár: Dunaföldvár (Tolna), Mázaszászvár (Baranya), Monor (Pest), Nagykáta (Pest), Tiszakécske (Bács). 1981. augusztus 11., kedd:

Országos állatvásár: Tapolca (Veszprém).

1981. augusztus 12., szerda:

Országos állatvásár: Heves), Makó (Csongrád).

1981. augusztus 14., péntek:

Országos állatvásár: Sze- ged-Kiskundorozsma.

1981. augusztus 16., vasárnap:

Autóvásár:,! Ajka (Veszprém), Debrecen, Dunaújváros, (Fejér), Kaposvár (Somogy), Mázaszászvár (Baranya), Miskolc, Mohács (Baranya), Monor (Pest), Nagykanizsa (Zala), Nyíregyháza (Szabolcs), Orosháza (Békés), Sopron (Győr), Szeged, Szolnok (Szolnok), Tatabánya (Komárom),