Békés Megyei Népújság, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-08 / 185. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljelek! 1981. AUGUSZTUS 8., SZOMBAT Ára: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 185. SZÁM Gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténeti atlasz Harisnyagyári ifjúsági napok Szeghalmon A Budapesti Harisnyagyár fiataljai az idén ötödször augusztus 7—fi—9-én rendezik meg a harisnyagyári napokat. Ezúttal a rendezvénysorozatnak szeghalmiak a házigazdái. A találkozóra a harisnyagyár pesterzsébeti, nagybátonyi, gyulai, dobozi telepéről érkeztek a fiatalok a járási székhelyre. A megnyitó tegnap, augusztus 7-én. délután volt, majd a fiatalok üzemlátogatásra indultak Szeghalom üzemeibe. így többek között a Sárréti Tsz-be, a Sárréti Tej önálló Közös Vállalathoz, és természetesen a harisnyagyár szeghalmi telepével is ismerkedtek. A nap végül műsoros, vidám esttel zárult. Ma, szombaton sportrendezvényeken mérik össze tudásukat a fiatalok. Este vetélkedőműsor teszi teljesebbé a napot. Vasárnap a vállalat vezérigazgatója, a szeghalmi járás és város vezetői fórumon „fogadják” a találkozó részvevőit. Ezt követően értékelik a három nap eseményeit, és ezzel véget érnek az első ízben Szeghalmon megrendezett harisnya - gyári ifjúsági napok. Hazai és — minden bizonnyal — világviszonylatban is egyedülálló vállalkozásra : gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténeti atlasz kiadására készül a Kartográfiai Vállalat. Különleges atlasz koncepciótervét az Országos Pedagógiai Intézet munkatársai készítették. Olyan tanulói segédeszközt alkottak, amely elősegíti a gazdasági, társadalmi folyamatok, viszonyok, művelődés- és életmódtörténeti jelenségek összefüggéseinek megértését, a tanulók történelemszemléletének kialakítását. Nem kisebb a feladat, mint az, hogy papírra-tér- képre — vessék azt a sok adatot, ismeretet, amely a hazai és az egyetemes történetet, a gazdasági, társadalmi. kulturális fejlődést szemlélteti. Térképeken ábrázolják a többi közt. hogy a termelő- eszközök fejlődése miként hatott a világ országainak gazdasági, politikai fejlődésére, az emberek életmódjára, kultúrájának alakulására. a jogi kapcsolatok változásaira, s hogy az európai úthálózat hogyan segítette elő a kereskedelmet; a demográfiai „hullámok”, pusz tító járványok következtében milyen mértékben változott a föld lakóinak száma. Kartográfiai eszközökkel bemutatják a műszaki találmányok gazdasági hatását, egyes korok kulturális központjait. s azok kisugárzását, képet adnak az uralkodó eszmék, világvallások, művészeti irányzatok terjedéséről is. Az ez ideig kiadott történelmi térképek főleg csak az eseményeket, a politika történetét ábrázolják. Az új atlasz jól kiegészíti a meglevő kartográfiai taneszközöket. A térképek vázlatait, a kartográfusok kivitelezési terveit a következő hónapokban vizsgálja meg az atlasz szerkesztőbizottsága, amelyben szakértőként részt vesznek a Magyar Tudományos Akadémia, a tudományegyetemek szakemberei, és gyakorló pedagógusok is. A körülbelül 40 oldal 'er- jedelmű térképet és 60—!!0 térképszelvényt tartalmazó kiadvány előreláthatóan 1985-ben jelenik meg. A középiskolai tanulók, az egyetemi és főiskolai hallgatók segédeszköze lesz. Várható azonban, hogy nemcsak a diákok, hanem a szakemberek, a művelődni vágyók körében is keresett lesz. A határainkon túli magyar líra fesztiválja volt csütörtökön este a gyulai Várszínházban, amelyet a televízió is rögzített. A fesztivál színpadképe. (Tudósítás a 3. oldalon) Fotó: Martin Gábor Megkezdődött a lóbab betakarítása A Szarvasi Állami Tangazdaságban tegnap megkezdték a kísérleti jelleggel termesztett lóbab betakarítását. A rövid tenyészidejű bab a gyengébb minőségű földeken is jó termést hoz, és átlagosan 25 ezer forintos árbevételt ad hektáronként. Előnye továbbá, hogy a márciusban elvetett lóbab már augusztusban betakarítható, s így a terület búza- termesztés céljaira előkész.t - hető. Mivel gyökerein nitro- génlekötő baktériumok cinek. az utána vetett búza kitűnően feflődik. A Szarvasi Állami Tangazdaságban hektáronként 400—1000 kilogrammal terem több búza ott. ahol az elővetemény lóbab volt. A nagyszemű termés sokoldalúan hasznosítható. Fehérjetartalma magas, 25 százalékos, így a takarmányokban jól helyettesítheti a szóját. Alkalmas étkezési célokra is, és kedvező áron exportálható. Termesztéséhez külön célgép nem szükséges, vetése és betakarítása a mezőgazdaságban már meglevő gépekkel történhet. Duschek Lajosné New Yorkba utazott Elkészült a pancsoló Békésszentandráson Tegnap New Yorkba utazott Duschek Lajosné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke. A magyar nőszervezet vezetője a keleteurópai szocialista országok nőszervezeteinek képviseletében vesz részt és szólal fel augusztus 11-én az ENSZ apartheid elleni bizottságának ülésén, amelyet a délafrikai és a namíbiai nők iránti szolidaritás napja alkalmából tartanak. Tegnap délelőtt dr. Lindner Károly professzor, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola tanszékvezetője az egészséges táplálkozásról tartott előadást Gyulán, a rendelőintézetben. A tanácskozás után a részvevők megtekintették a megyei kórházban a több élelmiszer-feldolgozó, illetve -értékesítő vállalattal közösen rendezett termékbemutatót, amelyen a diabetikus étkezés szempontjából jelentős árukat ismerhettek meg az érdeklődők Fotó: Martin Gábor Boldogok al békésszentand- rási 1-es számú óvoda gyerekei, és dolgozói: elkészült és birtokba vették. a 8x4 méteres pancsolót. Tulajdonképpen ez több mint egy egyszerű lubickoló, szabályos szefogással készült el a medence. A kivitelezésben részt vettek a nagyközség üzemei, sőt még a Szarvasi Vasipari Szövetkezet, a Szirén Szövetkezet és az ÁFÉSZ is segített. kis medence, amelybe 90 centiméteres vizet is ereszthetnek. Így úszásoktatásra is használhatják. Ha mindent másokkal csináltatnak, 150 ezer forintba került volna a pancsoló, de Demcsák Andrásné vezető óvónő lelkes szervező munkája nyomán társadalmi öszA tegnapi avatással csak a munka első fele készült el, mert máris újabb nagy tervet forgatnak a fejükben az óvoda dolgozói: szeretnékté- liesíteni a medencét, hogy egész évben élvezhessék a fürdés örömeit az óvodások. Kép, szöveg: Lónyai László Befejezte munkáját a IV. anyanyelvi^ konferencia Első ízben adták át a Bárczi Géza-emlékérmeket Pécsett záróprogramjához érkezett tegnap a IV. anyanyelvi konferencia. Délelőtt az orvostudományi egyetem aulájában a bizottságok vezetői összegezték az egyheti munka eredményét, tapasztalatait. Az ülésen felszólalt Cserháti József pécsi megyés püspök, aki hangsúlyozta, hogy továbbra is nagy szerepe van a külföldi magyar egyházak nyelvmegtartó, magyar kultúra ápoló tevékenységének. Délután plenáris üléssel zárult az anyanyelvi konferencia. Ezen a kormányzat képviseletében Rátkai Ferenc művelődési miniszter- helyettes méltatta az anyanyelvi mozgalom kiemelkedő eseményét, a Magyarok Világszövetsége által immár negyedik alkalommal megrendezett anyanyelvi konferenciát, amelyre három kontinens húsz országából érkeztek külföldi magyarok, akik szívügyüknek tekintik a magyar nyelv, a magyar kultúra áoolását és terjesztésének ügyét. Az anyanyelvi konferencia védnöksége emlékérmet alapított Bárczi Gézának, a védnökség első elnökének tiszteletére. A védnökség a mozgalom tizedik évfordulója alkalmából, most első ízben ítélte oda a kitüntetést, amelyet öt hazai és tíz külföldi személyiség vehetett át. Magyarországról Imre Samu akadémikus. Ginter Károly tanár, L örincze Lajos c. egyetemi tanár. Maróti Gyű. la tanár és Szende Aladár tanár, Angliából Czigány Lóránt irodalomtörténész, Lilly white-Daróczi Sára tanár, Ausztriából Moór János tanár. Tölly Ernő tanár, az Egyesült Államokból Nagy Károly tanár, Sinor Dénes tanár. Koloss- váry Béla tanár. Franciaországból Nagy Pál író, Hollandiából Assendelft-Krisz- tics Ilona tanár és Svédországból Kisch Klára tanár. Az ülésen, a már kialakult hagyományok szerint, most is zárónyilatkozatot fogadtak el a konferencia résztvevői. Ebben megállapították, hogy az első anyanyelvi konferencia óta eltelt évtized nagy jelentőségű időszak a Nyu- gat-Európában, illetve a tengerentúli országokban élő magyarok és a hazai magyarság kapcsolatának alakulásé pap. Örömmel vették tudomásul, hogy az anyanyelvi konferenciák alkalmából lehetőség nyílt a szocialista országokban élő magyar pedagógusokkal, kulturális vezetőkkel, tudósokkal való tapasztalatcserére is. A konferencia megállapította, hogy a III. anyanyelvi konferencia ajánlásainak többsége megvalósult. Így az elmúlt években is eredményesen működtek az anyanyelvi mozgalom intézményei. mint például a balatoni nyelvtanító gyermektáborok, a sárospataki nyári kollégium, fokozódó érdeklődés kísérte a külföldi magyar nyelvoktatók nyári továbbképzését, aminek Debrecen adott otthont. A jövőben — mondották — a magyar nyelv oktatását az eddigieknél is jobban ösz- sze kell kapcsolni a legtágabb értelemben vett magyar kultúra megismertetésével. Ugyanakkor arra kell törekedni, hogy a külföldön élő magyarok fiatalabb nemzedékei nyelvük és kultúrájuk teljességének birtokában nőjenek fel. mert magyarságtudatuk megőrzéséhez is ez a leginkább célravezető út. Javasolta a konferencia, hogy a hazai és a külföldi szakemberek egyaránt keressék és tegyék közkinccsé az iskolai és családi magyar nyelvoktatás és a magyar kulturális nevelés összehangolásának lehetőségeit, újabb módszereit. A konferencia védnökségének javasolta: jelentessenek meg tanköny- sorozatot. a magyarul egyáltalán nem tudó külföldi gyermekek számára. A javaslatok közé került továbbá, hogy a hazai honismereti és helytörténeti mozgalom és hasonló külföldi kutatások tapasztalatainak hasznosításával. az anyanyelvi mozgalom keretében induljon meg egyes nagyobb külföldi magyar népcsoportok történetének feldolgozása. A konferencia megbízta a védnökséget, készítse elő és megfelelő időpontban — lehetőleg 1985-ben — hívja össze az V. anyanyelvi konferenciát.
