Békés Megyei Népújság, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-07 / 184. szám

1981. augusztus 7., péntek IgHlUMTd Ez a film vitára való! Solo Sunny kétséges kételyei Haumann, a gumiarcú színész , Fiatalnak számít-e az a 28 éves nő, akire már ráta­padt a mindennapok pokol­járásának sara, nemegyszer Visszás tapasztalata? Ha igen, ha nem: környezeté­nek, pillanatnyi és pár hetes szerel mei n ek -szeretőinek, munkáltatóinak, ha úgy tet­szik, a társadalomnak szük­sége van-é őrá? Ha az el­rontott, azazhogy „eltolt” életkezdet okai után kutat­va szükségszerű-e egyből a társadalmat hibáztatni ki­mondatlanul is? Lehetne folytatni azt a kérdéssort, amit a hamaro­san moziba kerülő, minden jel szerint érdeklődést keltő film kiválthat a nézőből. E pár kérdést a Solo Suny cí­mű, a Német Demokratikus Köztársaság DEFA-stúdiójá- ban 1979-ben készült színes és magyarul beszélő játék­film teszi föl. A hírek sze­rint az NDK-beli bemutató­jakor is nézőcsúcsokat ho­zott a kétrészes Goya-film rendezőjének, Konrad Wolfnak új alkotása. Sőt: a nyugat-berlini filmfesztivá­lon két nagydíjat is nyert. Az egyiket Renate Krössner, a címszereplő kapta alakítá­sáért. A nemzeti díjas rendező filmjének kicsit talán szo­katlan története van (Wolf­gang Kohlhaase írta a for­gatókönyvet, ő egyben társ­rendező is!): Ingrid Sommer szövőnőből Solo Sunny, az­az egy meglehetősen ala­csony rangú zenekar énekes­nőjévé lesz illő sikerekkel, férfiak ostromgyűrűjével kö­rülzártam Majd Sunny va­lahogy elveszti önmagát, kis időre visszamegy dolgozni, aztán jelentkezik egy éne­kest kereső diákzenekar ap­róhirdetésére . . . Nem sokat mond ez a tar­talmi kivonatolás. Óhatat­lanul valamiféle besorolást követel a nézőtől a film. És akaratlanul is oda lyuka­dunk ki: ifjúsági film. De hát ebből is háromféle lehet: az ifjúságról szóló, az ifjú­ságnak szánt, az ifjúságot különösen megfogó film. Igen, itt bezárul a kör. Mert akkor minden film if­júsági, vagy egyik sem az. És mégis akad kivétel. Mint ez a film is. Elsősorban nem azért, mert fiatalokról szól és nem azért, mert a Torná­dó elnevezésű zenekar dzsesszt játszik. Hanem, mert nagyon sok olyan kér­dést vet fel, ami a tizen-, Avar kori leletek Száznál Is több sírt tártak fel az idén a Zalakomár hatá­rában fekvő avar kori temető­ben. Az immár ötödik éve tar­tó kutatás ebben az észtendő- ben is szép eredményekkel lepte meg a régészeket. Külö­nösen a koraavarkori leletek becsesek. A most előkerült huszonévesek lelkét-szíyét nyomja. A magyarországi fiatalokét is olyannyira, mint NDK-beli barátainkét. Hosszú a film. Nemcsak időben, de vágásában is. De közben azért kibomlik vi­rágsziromként a tartalom. Csak éppen fogékonyság kell hozzá, hogy kiválasszuk a felesleges, a dudva közül. Mert végeredményben a szocialista társádalom és a művészetek, az egyén és a társadalmi környezet kap­csolatáról van szó. A kicsit suta, nem is mindig igaz szentenciákat Sunny egyik szeretője, egy állástalan, céltalan életű filozófus mondja ki; Amit aztán Sunny akaratlanul is átél, önmagába táplál. Ezek az életelvek egyáltalán nem marxisták! Erre szokták mondani, hogy „meredek”. Inkább az egzisztencializmus és más burzsoá gondolati műből áradó „bölcselet” ki­vonatai. Néha az is torzan, fölhígítva. Az nagyszerű és szükséges dolog, hogy az alkotó lehető­séget nyújt a közönségnek műve utángondolására. Csak hát az is természetes; hogy a mű már eleve bizo­nyos medret szab — fino­man és soha nem erőszakol­tan, hogy „kilássék a lóláb” — ennek az utángondolási folyamatnak. A közönség (most: a néző) elemi joga, hogy a művészeti alkotásból olyan következtetéséket von­jon le, amilyenre eleddigi tapasztalatai, tudása alap­ján képes. S ha ez nincs meg, akkor egyrészt szétfo­lyik az alkotói szándék, más­részt céltalanná és felesle­gessé, amorffá válik minden. Legfeljebb „a mást” juttat­ja eszünkbe, ami nem egyen­lő az utángondolással. S még egy-két megjegyzés a hazánkban forgalmazott kópiákról. Enyhén szólva gyenge a minőség. A színek hamisak és fakók, nemegy­szer élettelen a másolás. A szinkronizálás össze-vissza csúszott. Mégis ajánlani tudjuk a Solo Sunnyt. A fiataloknak, de nemcsak nekik. És itt az alkalom arra, hogy az ifjú­sági klubok, KlSZ-alapszer- vezetek közösségei érdekes, izgalmas, „résekkel teli” té­mán, alkotó módon vitatkoz­hassanak. Ebben a filmben sok minden olyan téma van, amin kell és érdemes. ezüstfülbevalók. gyöngyök, gyöngysorok tovább gazdagí­tották az itt talált ékszerek kollekcióját. Az úgynevezett fegyveres sírok között rábuk­kantak egy halász örökös nyug­helyére is. Vele együtt elteme­tett szerszámai — horgok, há­lókötő. bogozó —- közül a nagy méretű nehéznyíl a legérdeke­sebb. Ezzel ugyanis halakat lőttek. Középiskolás korában or­vos szeretett volna lenni. De színész lett. Gyógymódja egyszerű, de roppant hatá­sos: megríkat, megnevettet, megdöbbent és elandalít — feloldja a bennünk keringő feszültséget, megszabadít — hacsak néhány röpke órára is — a mindennapi gondok­tól, problémáktól. Vérbeli aktor, talpától ko­pasz fejebúbjáig. Gumiarca van. Smink nélkül is töké­letes átlényegülésre képes. Arcával, szemeivel, kézjáté­kával. testtartásával, min­den porcikájával. Élő em­bert képes formálni a leg- egysíkúbb. legváltozatosab­ban megírt szerepből is. S azon kevesek közé tartozik, akiknek minden szavát ért­jük. még a legtávolabbi széksorokból is. Éedig ... korántsem volt egyenes, töretlen az út, ame­lyet végigjárt a népszerűség, a siker Parnasszusának csú­csaiig. Alig egy hajszálon múlott, hogy nem vették fel a Színművészeti Főiskolára, s az első időkben szinte minden vizsgáján épp hogy csak átcsúszott. Vidéken — Debrecenben és Pécsett — eltöltött évei után szerződ­tette az akkoriban megala­kult. s azóta megszűnt Hu­szonötödik Színház. Amikor megkapta első feladatát: Pla­ton „Szókratész védőbeszé­de” című monodrámáját, megrémült. De megbirkózott vele. Sporthasonlattal: két vállra fektette. A közönség — a jó értelemben vett szen­zációkra mindig fogékony pesti publikum — zarándo­kolni kezdett a •Rottenbiller utcába, egy kis kultúrházba, ahol a Huszonötödik Szín­ház működött, albérlőként... Haumann Péter ezzel a szereppel berobbant az or­szág színházi közéletébe. Nemcsak a közönség fedezte fel, de a film, a televízió, a rádió, s gyors reagálással a kritika is. A következő év­adra a József Attila Színház­hoz szerződött. 1973. óta pe­dig a Madách Színház tár­sulatának egyik vezető mű­vésze. Hosszan sorolhatnánk em­lékezetes szerepeit, minde­nekelőtt Csicsikovot a Holt lelkek című Gogol-drámá- ban. Alakításáról nemcsak lelkendező kritikák adtak hírt, de nagy lélegzetű ta­nulmányok is. Sőtér István így írt róla: „Játékában az egyszerűség érvényesül, a színészi egyéniség pedig mindvégig a tárgynak ren­deli alá magát”. Szakonyi Károly szerint; „Tökélete­sen pontos jellemrajzot ad Csicsikovról. Fel nem sorol­ható, hogy mennyit tud er­ről az alakról. Nincs hely arra; hogy alakításának minden mozzanatáról beszél­jek, pedig játéka arra sar­kall, annyira eleven, való­ságos élmény”. így vall önmagáról: — Pályám kezdete óta mindig is gondot fordítottam , arra. hogy teljes személyisé­gem, egész testem részt ve­gyen a színpadi játékban. A mozgással, mozdulatokkal persze »gazdaságosan kell bánni, mert nagy a túlzások csábítása. Ezt jogosan szóvá tette néhányszor a kritika is velem szemben. Mégis vé­lem: nem elég csak a szó ereje, az egész személyiséget bele kell vinni a játékba. Persze nagyon fontosnak tar­tom a szép színpadi beszé­det. Az érthetőség a színész egyik legfontosabb tulajdon­ságai közé tartozik. Én kez­detben nagyon rosszul be­széltem, de szerencsére a főiskolán nagyszerű beszéd­tanár: Fischer Sándor kezé­be kerültem. Sokat gyako­roltam otthon is. Némi hiú­ság is vezetett. Nem mások közül akartam kiválni, in­kább önmagam korábbi tel­jesítményeit igyekeztem túl­szárnyalni. Feledhetetlenül félelmetes III. Richárd volt Shakes­peare drámájának tévévál­tozatában. Tündéri csirkefo­gó Tersánszky Kakuk Mar­cijában, fergeteges humorú komédiás a Városmajori Színpadon néhány évvel ez­előtt bemutatott Bolond va­sárnap című Katajev-vígjá- tékban. korlátoltan ügybuzgó honpolgár Dömölky János „A kard” című filmvígjáté- kában és eredeti felfogású Lucifer Az ember tragédiá­ja hanglemezváltozatában. (Amikor a Madách Színház a minap műsorra tűzte a Haumann a Sok hűhó sem­miért című Shakespeare-víg- játékban tragédiát, sokan „tippeltek” az örök tagadás szelleme...) arra. hogy ezúttal is ő lesz A tévé legutóbbi szilvesz­teri műsorában merőben új oldalról ismerhettük meg: mint Csehov „Három nővér­ének egyikét. Férfiszínész — szoknyaszerepben — múlha­tatlanul groteszk jelenség, s elég egy hajszál, hogy át­csússzon az ízléstelenségbe. Nos: Haumann tudta — hol a határ. Az idei évadban ismét há­lás lehetőséget kapott a Madách Színházban, Ronald Harwood „Az öltöztető” cí­mű színművének címszere­pében. Amit Mensáros Lász­lóval kettesben produkálnak, az éppenséggel nem shakes- peare-i színvonalú darabban — az átlényegülés. a vérbeli színjátszás magasiskolája. S ne feledkezzünk meg legújabb alakításáról Dür­renmatt „A baleset” című keserű komédiájában, ö az a jelentéktelen külsejű an­gol textilügynök, aki egy megrendezett bírósági szín­játék áldozata lesz. Tucatjával ismerhetünk olyan színészeket, akik a színpadon többnyire „privá­tok”, a magánéletben pedig szüntelenül „alakítanak”. Haumann Péter — szeren­csére — mindezek fordított­ja. Nincsenek látványos szí­nészi „allűrjei”, magánem­berként legszívesebben visz- szahúzódik meghitt családi fészkébe, ahol felesége, há­rom tündéri kisgyermeke és Bence, a hatalmas, ám rop­pant szelíd komondor várja a próbák filmforgatás, szín­házi fellépés után. — Mivel tölti szabad ide­jét? — Ha a gyerekek már le­feküdtek, zenét hallgatok a legszívesebben. Dicsekvés nélkül mondhatom: szép le­mezgyűjteményem van, el­sősorban komoly zenei mű­vekből. S ha épp „beesik” egy szabadnap: vállamra akasztom öreg mordályomat, s vadászni indulok, őszintén szólva: mindeddig nem sok kárt tettem a hazai vadál­lományban. No, és antik bú­torokat gyűjtök, persze csak módjával, hiszen az ilyesmi nem éppen olcsó mulatság... A pénzre pedig nem „haj­tok rá”; nem vállalok el akármit, csak azokat a „há­zon kívüli” feladatokat, ame­lyekben nekem is örömöm telik. Garai Tamás Nemzetközi hungarológiai kongresszus Először rendeznek nem­zetközi hungarológiai kong­resszust Budapesten, au­gusztus 10—14. között. Hu­szonkét országból mintegy 150 külföldi szakembert vár­nak a tanácskozás-sorozatra, az európai országokon kívül az Amerikai Egyesült Álla­mokból, Kanadából, Japán­ból, sőt Vietnamból is ér­keznek tudósok. A program augusztus 10- én a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság végre­hajtó bizottságának ülésé­vel kezdődik, ezt követően — az első napokon —- a ma­gyar filológia külföldi okta­tásáról hangzanak el elő­adások. A kongresszuson két fő témában — a Magyaror­szágon kívüli filológiai okta­tásról és a magyar versről — összesen mintegy másfél- száz előadást tartanak. A kongresszus másik nagy témaköre a magyar vers; fordításainak lehetőségei, és útjai, a népköltészeti elemek hatása, a magyar lírai alko­tások ritmusa. Az 1977-ben alakult Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság, mint koordináló intézmény, nem­zetközi méretekben össze­fogja az e tudományágakban dolgozó kutatók tevékenysé­gét, publikációs lehetőséget teremt számukra, és széles körben támogatja az egye­temi, főiskolai oktatók mun­káját. E tevékenység jelen­tőségét jól szemlélteti, az a tény, hogy Japántól Kana­dáig ma már 23 ország 77 egyetemén oktatnak magyar nyelvet és irodalmat. Tanévkezdésre készül az Iskola­televízió Tanévnyitásra készül az Isko­latelevízió. Tizennyolcadik tan­évét a gyerekeknek és felnőt­teknek. tanulóknak és pedagó­gusoknak egyaránt szóló Sza­márfül című irodalmi összeál­lítással nyitja meg, augusztus 29-én. Az első igazi iskolatelevíziós órára szeptember 15-én „csen­getnek be”; ekkor jelentkezik első ízben a hetedikesek kémia- oktatását segítő műsor, amely az atomok belső világába veze­ti el a 13 éves gyerekeket Alki- mó — dr. Varga Ernő közép­iskolai tanár — közreműködésé­vel. Az általános iskolai „óra­rendben” a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a kör­nyezetismeret, a rajz- és mű­alkotás elemzés, a technika, a kémia, a fizika, a földrajz, és osztályfőnöki óra szerepel. A középiskolások Itv-s mű­soraiban a hangsúlyt a magyar irodalom, a művészeti nevelés, a filmesztétika, a fizikai kísér­letek, a világnézeti tantárgy oktatására helyezik. Lesz tele­víziós orosz és angol nyelvű óra, az osztályfőnöki órák ke­retében pedig szót ejtenek az egészséges életmód, a dohány­zás és az alkoholfogyasztás ká­ros következményeiről. Nemesi László MAI MŰSOR KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: „Bányászat mikroszkóppal. 8.35: Schubert és Wolf műveiből. 9.33: Hej, Dunáról fúj a szél . . . 10.05: A kincses sziget. 10.32: A századelő irodalmának hetei. 10.37: Martha Angelici és Michel Dens francia operettekből énekel. 11.00: Gondolat. 11.45: A Gregg Smith kórus éne­kel. 12.35: Olasz művészek operafelvé­teleiből. 13.30: A Magyar Néphadsereg Ze­nés Tiszthelyettesképző Szakközépiskolájának fú­vószenekara játszik. 13.49: „Egy résnyi ragyogás volt az ifjúság.” 14.44: Magyarán 6zólva. 15.10: Két zenekari szvit. 16.05: Gondolatjel, (ism.) 17.13: Kersics Anka és ötvös Csaba népdalokat énekel. 17,35: Alapellátás. 18.00: Francia madrigálok. 19.15: Tudósítás az országos úszó­bajnokságról és az orszá­gos atlétikai bajnokságról. 19.25: Puccini: Tosca. 20.48: Talabér Erzsébet és Hollay Bertalan nótákat énekel. 21.30: Ami a számok mögött van. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Kovács Lóránt fuvolázik. 23.30: Bach: C--dúr szvit. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Szalmás Piroska kórusmű­veiből. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Slágermúzeum. 9.36: ..Négy lábán fehér ló.” 10.00: Zenedéielőtt. 11.45: Tánczenei koktél. 12.33: Édes anyanyelvűnk. 12.38: Nótamuz-sika. 13.15: Gyermekeknek. 14.00: Kettőtől ötig . . . 17.00: Fiatal dalosok találkozója, *81. 17.30: ötödik sebesség. 18.33: Nosztalgiahullám. 19.26: Életutak — mindig munká­val. 20.00: Félóra népzene. 20.33: Egy keresztespók tapaszta­latai. 21.51: A tegnap slágereiből. 22.40: Lengyel vér. 23.15: Rodgers zenés játékaiból. III. MŰSOR 9.00: Rádiószínház. 9.37: Operaáriák. 10.15: Kamarazene. 11.05: Századunk zenéjéből. 12.33: A Beatles együttes összes felvételei. 13.12: Nagy mesterek kamaraze­néjéből. 14.40: Vokális zene. 15.10: Babits Mihály: A magyar jellemről. 15.20: Don Pasquale. 16.30: Tip-top parádé. 17.00: Yehudi Menuhin vezényli a bathi fesztivál zenekarát. 18.00: És kilépünk az életbe. . . 18.30: Rádióhangversenyekről. 19.05: Két zongoraszonáta. 20.01: Dal a hazáról és a szere­lemről. 20.21: Dzsesszfelvételekből. 20.50: Mahler: IÍI. szimfónia. 22.30: Rádiószínház. Istenek via­dala. SZOLNOKI STŰDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Ritmusrodeó. Zentai Zol­tán összeállítása. 17.35: Grafikon. Gazdaságpoliti­kai magazin. Szerkesztő: Palatínus István. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: A nótakedvelőknek Kiss Károly énekel. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. BUDAPEST, I. MŰSOR 16.20: Hírek, (f.-f.) 16.25: Szigetek az óceánban. 16.45: Az ítélet, (ism., f.-f.) 17.30: A céltábla bűvöletében, (f.-f.) 17.55: Reklám, (f.-f.) 18.00: Ablak, (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tv-torna. 19.15: Esti mese. 19.30! Tv-híradó. 20.00: Delta, (f.-f.) 20.25: Hazalátogatók. 21.15: Rang és mód. -22.35: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.01: Az ítélet, (f.-f.) 20.45: Bumm . . . 20.55: Tv-híradó 2. 21.15: Tavasz Bécsben. BUKAREST 16.30: Német nyelvű adás. 18.35: A volánnál. Autóvezetők­nek. 18.50: A legkisebbeknek. 19.00: Tv-híradó. 19.25: Gazdasági figyelő. 19.45: Dokumentumfilmek. 20.15: A te táncod. Osztrák film. 22.05: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.40: Tv-napló. 18.05: Tv-naptár. 18.15: Kicsiny világ. 18.45: A dal. amely tart. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Dubrovniki nocturno. 21.00: A maffia eredete. 22.05: Operaalakoir képtára. II. MŰSOR 19.00: Tudomány. 19.27: Ma este. 20.00: Dokumentumműsor. 20.55: Népi muzsika. 21.25: Társadalom és kultúra. MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Kon­voj, 6 és 8 órakor: Mindhalálig zene. Békéscsabai Építők Kul- túrotthona: Gábor diák. Békés­csabai Kert: Klisén banda boldo­gul. Békéscsabai Szabadság: de. 10, du. 4 és 6 órakor: Zugügy­véd zavarban, 8 órakor: Edén­kért a sikátorban. Békéscsabai Terv: Óvakodj a törpétől! Gyu­lai Erkel: Csak a szerelem. Gyu­lai Kert: Solo Sunny. Gyulai Pe­tőfi: Majmok bolygója. Orosházi Béke: Csendes amerikai Prágá­ban. Orosházi Partizán: Sheila meghalt és New Yorkban él. Szarvasi Táncsics: 6 órakor: A vadnyugat hőskora I., II. rész. A Hurrá fiúk című bohózatban (MTI-fotó — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents