Békés Megyei Népújság, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-06 / 183. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES fl MEGYEI TANACS LAPJA 1981. AUGUSZTUS 6., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 183. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Gépek az erdőkben Körösi Állami Gazdaság ígéretes a rizs meg a napraforgó ■■■■■■MHMnnRBnBBMmnHHBacannBBicsuMnHHi Félmillió hektárral nőtt az elmúlt 30 évben az ország erdőterülete, és évente már több mint 7 millió köbméter tát termelnek ki a gazdaságok. Az eredmények még jobbak lehetnének, ha az erdőkben a műszaki .fejlesztés is mindig lépést tartana a faállomány bővítésével, illetve a felhasználók igényeivel. A hazai erdő- és fafeldolgozó gazdaságok gépészeti fejlesztése némi lépéshátránnyal indult meg, az eredmények azonban már a fellendülés időszakáról tanúskodnak. Az elmúlt 10 évben 25 százalékkal nőtt az erdei munkák gépesítettsége, amely jelenleg mintegy 65 százalékos. Mindenekelőtt a nehéz fizikai munka kiváltásánál mutatkoznak meg a sikerek. A fadöntést, a galy- lyazást, a szállítást és még jó néhány erdei munkát már teljes egészében gépekre bízták. Ám nem ennyire egyértelműek az eredmények — különös módon — éppen a hazai jellegzetes, úgynevezett keménylombos fafajoknál. A külföldről beszerezhető technikai felszerelések ugyanis főként a fenyőerdők kitermelésére alkalmasak. Az erdőgazdaságok a művelési munkáknál mintegy háromnegyed részben hazai fejlesztésű, részben mezőgazdasági gépekből átalakított eszközöket használnak. A Zalai Erdő. és Fafeldolgozó Gazdaságban öt év alatt megháromszorozódott a gépi teljesítmény. Korszerű fűrészeket, szállítójárműveket és rakodókat állítottak munkába. A kitermelést közel 50 százalékkal úgy növelték, hogy időközben negyedére csökkent a munkáslétszám. A gazdaságok szívesen vásárolnak külföldi gépeket. Beszerzésüket — a szűkös anyagi lehetőségek miatt — alapos tervezés előzi meg. Zalában jövőre állítják munkába a kanadai gyártmányú, három nagy gépből álló berendezést, amely az erdő- gazdaság egyik fontos munkáját oldja majd meg: az úgynevezett előhasznosítást. A gép fadöntő és rakodó, továbbá közelítő-szállítójárműből áll, és további egysége a gallyazó-daraboló-osztályo- zó berendezés. Mindössze három ember szolgálja majd ki. A Buda-vidéki erdészetek 18 millió forintos beruházással áttérnek az úgynevezett apríték termelésére, ezzel a farostlemezipar számára adnak majd alapanyagot. Somogybán is lehetővé teszik a feldolgozóipar jobb ellátását. Üj gépükkel forgácsalapanyagot készítenek, és ezzel javítják az erdőgazdálkodás jövedelmezőségét is. Vasban az elkövetkező öt évben mintegy 200 millió forintot költenek a fatermesztés és -kitermelés további fejlesztésére és a gépesítésre. Az üzemben a komplex gépesítési program a következő években is tervszerűen halad, és várhatóan rövidesen megérnek az iparszerű termelés megvalósításának feltételei. Lehet, hogy a Körösi Állami Gazdaság „kikölcsönzött’’ négy Claas Dominátora már haza is érkezett a Nagyidai Állami Gazdaságból, ahova — több éves együttműködési szerződés keretében — a betakarítást mentek segíteni, miután az aratás Gyoma környékén már július 17-én befejeződött. A lényeg, hogy a csaknem 5700 hektáron gazdálkodó gyomai nagyüzemben az idén nem hozhatta búzaágazat a tőle elvártat, mivel a vetésből 450 hektárt nem az említett kombájnok jártak meg, hanem a belvíz. Ami vigaszt nyújt most az állami gazdaságban, az a napraforgó meg a rizs, legalábbis a növények jelenlegi fejlettségi állapotával. Ugyanakkor az időjárás a takarmánynövényeknek végképp nem kedvezett, s emiatt az állattenyésztés zavartalan takarrriányellátása nem kis nehézségekbe ütközik. A másodvetések és a legelők öntözése ezen a gondon legfeljebb enyhíteni tud. A csökkenőben levő elhullások és a növekvő hozamok ellenére sújtja az állattenyésztést az is, hogy a juhászat a GYTV-től szerződésben nem kapott bérhizlalásra akkora „megrendelést”, amellyel a lehetőséget a gazdaságosság fokozására ki is lehetne aknázni. Ebben a főágazatban a szarvasmarhatartás az, amely az első hét hónapban eredményeivel nem adott okot a panaszra, ráadásul a telep átalakításával, korszerűsítésével további tartalékok megmozgatására is képesek még a nagyüzemben. Nagyot lépett előre a gazdaság kiegészítő- és mellék- tevékenységek színvonalának emelésében. A gépjavításban a teljesítménybéres javadalmazási forma bevezetése hozott minőségi változást, míg az' építőbrigádok a helyi halászati tsz halfeldolgozó üzemének kemény próbatételt jelentő beruházásán edződtek. Utóbbira szükségük is volt, hiszen azóta a DATE Mezőtúri Főiskolai Karán, a békéscsabai Szabadság Tsz- ben és a BAGE-nél is vállaltak építési munkákat. A főágazatok termelésének fejlésztése mellett a közeljövő kiemelt feladata a Körösi Állami Gazdaságban a vállalati eredményt kedvezően befolyásoló ipari melléktevékenység meghonosítása. K. E. P. Hirosima intelme A békeharang hangját egyperces emlékezés követi, majd Hirosima polgármestere a Béke-park síremlékénél kiegészíti az atombomba áldozatainak névsorát. Minden év augusztus 6-án így emlékeznek meg a tragédia évfordulójáról a város lakói. Két nappal később pedig Nagaszaki templomainak harangjai zúgnak fel... Az amerikai atombombák 36 évvel ezelőtt sok ezer életet oltottak ki, és több évtizedre tönkretették a következő nemzedékek egészségét a két japán városban. Hirosima és Nagaszaki tragédiája még ma sem ért véget: 400 ezer ember szenved a barbár támadások következményeitől. Napjainkban számos országban vetítik a „Hallom az anyám hangját — én, Yu- riko, az atom örvénye után született gyermek” című japán filmet. Yuriko Hatanaka édesanyja fehérvérűségben halt meg. ő maga „hibakuszia” — bénultan született, értelmi képessége egész életében egy hároméves gyermek szintjén marad. Szülővárosában, Ivakuniban ma amerikai tá- ; maszpont működik. A japán kommunisták szerint már a 60-as években nukleáris fegyvert telepítettek a támaszpontra, és rendszeresen hajtanak végre ott atomháború esetére felkészítő hadgyakorlatokat. A hirosimai békeharang most har- minchatodszor emlékezteti az emberiséget a fegyverkezési verseny veszélyeire, a leszerelés és a béke szükségességére. Hirosima intelme különös jelentőségű ma, amikor az USA-ban a „nukleáris nyomógomb” fölött olyan emberek gyakorolnak ellenőrzést, akik távol állnak attól, hogy megértsék — mi is az az óvatosság és humanizmus. A múltban az USA elsőként hozta létre és két ízben alkalmazta az atomfegyvert, ma pedig elsőként fejleszt ki egyre újabb fegyverrendszereket. Washington a 80-as éveket „a párbaj évtizedének” nyilvánította, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy katonai és politikai nyomást gyakoroljon a Varsói Szerződés tagállamaira; hogy korszerű fegyverekkel segíthesse a reakciós rendszereket; nukleáris rakétákat telepíthessen Nyugat-Európába. Korunk halaszthatatlan feladata — elhárítani az atomháború veszélyét, biztosítani a népek békés jövőjét. A Szovjetunió és a többi szocialista ország tettekkel bizonyítja, hogy e cél elérése érdekében hajlandó minden erőfeszítésre. Nincs olyan fegyvernem, amelynek korlátozásához, betiltásához az egyenjogúság és az egyenlő biztonság elve alapján ne járulna hozzá a szocialista közösség. Hirosima tragédiájának 36. évfordulójáról világszerte megemlékeznek. Mindenütt felemelik szavukat a békeszerető erők a fegyverkezés ellen. Japánban létrehozták a „népek bíróságát”, ezen fórumon a tudomány és a kultúra neves személyiségei „mondanak ítéletet” az emberiséget atomháborúba taszítani készülő imperializmus felett. Nyugat-Európában nemzetközi békemenet tiltakozik az USA és a NATO militarista tervei ellen. A menet a szovjet ‘ nép Nagy Honvédő Háborúja kezdetének évfordulóján indult el Koppenhágából, és augusztus 6-án, Hirosima napján ér Párizsba. ... Hirosima harangja messze hangzik tehát. A világ népeit éberségre, az államférfiakat józanságra -inti: Hirosima tragédiájának nem szabad megismétlődnie soha! Ittíia. Panova Befejeződött a műemlékvédelmi nyári egyetem Tegnap befejeződött Egerben a műemlékvédelemmel foglalkozó nyári egyetem. A tudományos fórumra az idén a hazai szakembereken kívül tizenkét országból érkeztek vendégek. A téma ezúttal képzőművészeti emlékeink védelme volt. Megemlékeztek a fórumon arról is, hogy éppen száz éve, 1881-ben alkották meg hazánkban a műemlékek fenntartásáról szóló törvényt, ám lényegbeli előrelépést csak a 13 1949-es törvényerejű rendelet hozott, amely új alapokra helyezte ezt a rendkívül fontos tevékenységet. Új paradicsomfajtákat mutattak be a gyakorlati szakembereknek tegnap Kecskeméten, a Zöldségtermesztési Kutató Intézetben. Ezek egyike az ipari célra nemesített „Korall”, amely minden eddigi fajtánál keményebb húsú, s a 10—15 dekás bogyók törődés nélkül szállíthatók konténerben. Beltartalmi értéke a legjobb külföldi fajtákkal is felveszi a versenyt. Hozama a szántóföldeken elérheti a 70—80 tonnát hektáronként.Szívesen töltik szerda délelöttjeikct a Munkácsy Mihály Múzeumban a békéscsabai napközis tábor kis lakói. Tegnap délelőtt is mintegy 30 gyerek vett részt filmvetítésen, majd körülnéztek az újonnan kialakított „Békés megye állatvilága” című kiállításon Fotó: Gál Edit Szeptemberig: 230 milliót érő taneszköz Szeptemberre az iskolákban lesz a megrendelt taneszközök, berendezések zöme — mondják az Országos Tanszergyártó és -értékesítő Vállalatnál. Az év elejétől au°usztus végéig 230 millió forint értékű taneszközt . és 250 millió forint értékű bútort adtak; illetve adnak át az iskoláknak, oktatási intézményeknek. Köztük van az új nevelési-oktatási tervek alkalmazásához szükséges újabb nyolcféle eszköz is. A tanév kezdetén az általános iskolai oktatók, tanulók rendelkezésére áll például az úgynevezett szerelőkészlet, amely 55-féle elemet és kilencféle szerszámot tartalmaz, és amelyet a 3. osztályban a technika tantárgy tanításához használnak a nevelők. Útnak indítják a hangosított diaképsorozatot, az írásvetítő transzparenst, a munkalapokat, a szókártyákat, a grafikus díaképeket tartalmazó csomagot a 6. osztályos tanulók főnévtanulásához s a nagyméretű színes reprodukciókat a 7. osztályosok rajzóráihoz. A környezetismeret, az ének—zene, a magyar nyelv és irodalom és a történelem tanítását segítő hatféle új eszközt a tanév kezdete után, az év végéig juttatja el az iskolákba a vállalat. Néhány taneszköz — például az Arany Jánosról szóló hangosított diasorozat, néhány falitérkép és hangszalag — gyártása késik, ezeket a tanév második felében kapják kézhez a pedagógusok, a tanulók. Tovább gyarapszik a középfokú iskölák szemléltetőeszközeinek száma is: a TANÉRT fénytani kísérleti készletet, a hullámmozgás demonstrálására ingasorozatot, rugós erőmérőt, dinamómétert és más eszközöket gyártott. Olcsóbb öntözőfelszerelés — növekvő kereslet A mezőgazdasági ellátókereskedelem gyakorlatában szokatlan akcióra került sor: a gazdaságok a főszezonban vásárolhatnak árengedménynyel öntözőberendezéseket, szerkezeteket. A lehetőség felkeltette az üzemek érdeklődését: egy hónap alatt csaknem száz nagy teljesítményű öntözőgép talált gazdára. Az országos készlet értéke az AGROKER-vállalatok telepein mintegy 150 millió forint, ebből egy hónap alatt 35 millió forint értékű gép, öntözőcső és szórófej talált vásárlóra. A kedvezmény mértéke 20 százalékos volt, így az üzemek összesen 7 millió forintot takarítottak meg. A mezőgazdasági üzemek szakemberei vásárlási készségükkel arra adtak választ, hogy van beruházói kedv, elképzelés és szándék abban az esetben, ha a felszerelésekhez olcsóbban juthatnak hozzá. Korábban ugyanis sokan megkérdőjelezték azt, hogy fellendülhet a forgalmazás az öntözőkészletekből. Sokan úgy találták ugyanis, hogy a viszonylag mérsékeltebb öntözési eredmények az öntözővíz drágulásával hozhatók összefüggésbe. Kétségtelen, hogy ez is közrejátszott a visszafogottabb teljesítményekben, a mostani árusítási siker azonban jelzi, hogy a magasabb vízárak ellenére is sokan vállalkoznak az öntözőtelepek berendezésére és az öntözésre, ha az ipari eszközökhöz alacsonyább áron hozzáférhetnek. Az év első felében — mindenekelőtt természetesen a nyári hetekben-hóna- pokban és a tavasz esőtle- nebb időszakában — összesen 140 ezer hektárnyi terület kapott mesterséges csapadékot; ez a teljesítmény alatta marad a korábbi évek kiugró öntözési eredményeinek, de ez csak részben magyarázható a felszerelések korábban viszonylag magas árával. Az idén a növények viszonylag egyenletes csapadékutánpótlásban részesülnek, az elmúlt négyöt hétben például szinte rendszeresen kapott csapadékot a talaj. Ennél fogva az öntözésre csak ott van szükség, ahol zöldségfélék és a nedvességellátásra érzékeny egyéb kultúrák tenyésznek, ezek viszont szinte a nap minden szakában megkapják a szükséges mesterséges csapadékot.
