Békés Megyei Népújság, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-05 / 182. szám

©1981. augusztus 5„ szerda

A népművelő kulcsember

A közművelődés emberi tényezője

Ha . már a nyitott közművelődés, a nyitott ház elvéről beszélünk, természete«; a szóhasználat: kulcsember a népművelő. Kulcs, mely a kulturális élet minden zárját nyitja.

Az anyagi források megcsappantak, a népművelőre egyre nagyobb szerep vár. A hatodik ötéves terv közművelődési mozgatóit így jelölte meg Pozsgay Imre művelődési miniszter: „...nemcsak a fejlesztési eszközöket kel] megkeresni, hanem mindazokat az erőket és lehetőségeket, amelyekkel a közművelődési programot teljesíteni lehet... Ha már az emberi tényezőkről any- nyi szó esett: éppen a népművelőben látom azt a képességet és lehetőséget, amellyel á nehézségeket úgy lehet áthidalni, hogy a hatodik ötéves tervidőszakban se következzék be visszaesés ..

Képesség meg képzettség

Tehát “a népművelőben a képesség és a lehetőség... Hogy a helyi igények alapján, helyi emberekkel — értük és nekik szóló művelődést szervezzen.

Lóm, megannyi emberi tényező. Hogy is állunk ezzel a népművelők esetében? Ha statisztikához fordulnánk, megtudhatnók, hogy kevesebb a főhivatású népművelőnk, mint kéne, s ennek is jó része (hol a harmada, hol a fele) nem szakképzett. Ám a számok elrejtenék azt, hogy a főhivatásúak milyen népművelői képességgel rendelkeznek, milyen hittel és felelősséggel dolgoznak, egyáltalán tudják-e, értik-e tisztüket?

A képzettség meg a képesség két dolog. A képzettség nem pótolhatja az emberi rátermettséget. Magam is vallom azt, amiről Vitányi Iván, a Művelődéskutató Intézet igazgatója egy interjúban az újságíró megjegyzésére (miszerint vannak népművelők, akik megfelelő képzettség híján is igen eredményesen dolgoznak, mert megvan bennük az emberi, lojsáspatrióta vagy nevelői lendület, valamint az

Bezárult a táncházi zenész tábor tegnap Győrött. Másfél hetes programjában 30 fiatal muzsikus vett részt, akik előadásokat hallgattak a népzenéről, s gyakorlati foglalkozásokon, szólampróbákon tökéletesítették hangszeres tudásukat. A délutáelengedhetetlen helyismeret) — így válaszolt: „Különösnek tűnhet, hogy a Művelődéskutató Intézet igazgatója előnyben részesíti a népművelők természetes nevelői magatartását a képzettséggel szemben ... Ha szabad ilyen nagyképűen mondani, ez ná-‘ lám tudományos meggyőződés. A népművelő tudásának is a személyiségét kell támogatnia”. (Űj tükör, 1981.)

A személyiség törékenysége

Elérkeztünk a közművelődés „emberi tényezője” témájában a lényeghez: a személyiség milyenségéhez. Az említett beszédben Pozsgay miniszter hangoztatta, hogy az emberi tényezőről nem lehet másként szólni, mint a „teljes személyiséget számításba véve”. Lényeges szempont. Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy ha van eny- nyi meg ennyi főhivatású népművelőnk, akkor már minden emberi tényező adott. Pedig hány buktatója lehet annak, hogy jól is dolgozzon. Ismerünk szakképzett népművelőket, akik nagy akarással fogtak munkához, aztán erejük-hitük megbicsaklott. Személyiségükben valami elbizonytalanodott, ösz- szezavarodott, vagy elké- nyelmesedett. Mihelyt azt mondjuk: a népművelő teljes személyiségével jelen van a munkában, már számolnunk- kell mindazzal a körülménnyel (a lakástól, a családi életen, illetve az egyedülléten, a szerelmi zűrzavaron át a lelkiállapot sokféleségéig), mely munkakedvét. közérzetét, munkabírását befolyásolja.

Megkérdeztem néhány tapasztalt megyei népművelőtől, hogyan látja a népművelő szerepét, lehetőségeit, személyiségét. Első ellenérvük az volt: kiválaszthatjuk-e magunknak emberünket? Vagy még visszább mennek: az egyetem, a főiskola végez-e rátermettségi (természetes emberi) képességvizsgálatot? A megyék örülnek, ha egyáltalán jelentkezik új, szakképzett népművelő. A diplomások zömmel a városokban meg

nokat közös muzsikálással töltötték. A tábor tananyagában az erdélyi, köztük a mezőségi és a széki táncok kísérőzenéje is szerepelt. A táborozás részét képezte annak a kétéves táncházi zenész képzésnek, amely kora tavasszal indult a Rába-par- ti városban.

néhány nagyközségben helyezkednek el. Pedig a falu kulturális életében lenne (lehetne) meghatározó szerepe egy-egy jó népművelőnek. Különösen ott égetően fontos a jelenlétük, ahol a községhez tartozó falvakban megszűnt az iskola, elköltözött az értelmiség.

Önvizsgálat és útkeresés

Nagy gond, hogy gyorsan változtatják helyüket a népművelők. A községet, annak embereit nincs idejük megismerni. a helyi igényekhez szabott kulturális életet nincs idejük megteremteni. Pedig a szocialista közművelődés egyik alapfeltétele, hogy a népművelői tevékenység az adott település, az adott közösség igényeire és lehetőségeire épüljön. Ehhez természetesen kétoldalú ismeretszerzés kívánatos: ismerjék meg a művelődéskutatók vizsgálatainak tapasztalatait, s az abból adódó javaslatokat: gyakorlatias önvizsgálatot tartva hasznosítsák mindazt, ami megvalósítható a maguk kulturális területén.

No, de ehhez forgatni kell a legfrissebb szakirodalmát, s ugyanakkor forgolódni a legfrissebb falusi-városi létben. Hogyan állunk ezzel? Tapasztalataim nem kedvezőek; ritkán észleltem, hogy a népművelő töpreng a Kultúra és Közösség című folyóirat valamely „földsza- gú” (mert a valóság mélyéből metszett) tanulmánya fölött, érzékelvén, hogy itt róla is szó van. Ugyancsak ritkán találkoztam a faluját alaposan ismerő népművelővel. Olyan ugyan akadt, aki tudta a „szöveget”, mindig a település" igényeire hivatkozott (programját igazolandó), ám nem volt érkezése ezt az igényt közelebbről megismerni.

Lám, mennyi összetevője van a művelődési életnek, a kulturális élet sokat hangoztatott „emberi tényezőjének”! És mennyi összetevője a népművelő személyiségének, munkálkodásának, hatékonyságának. Mennyi . az összetevő kint (a településen) és benn (az emberben).

Vigasztaló

Mégis: újulni kell! Mind a művelődési életnek, mind a népművelőnek meg kell újítani önmagát, hogy eredményesen dolgozhasson. Eszközök vannak hozzá; a már említetteken kívül például az iskolák bekapcsolódása a művelődési folyamatba, a ■kultúrház társadalmi vezetőségének közreműködése stb. Mindez még gyengén, erőtlenül jelentkezik a művelődésben. De már a küszöbön van ...

Balogh Ödön

Filmművészeti nyári egyetem Egerben

Augusztus 8-án nyílik az idei filmművészeti nyári egyetem Egerben, ahol a résztvevők minden évben egy-egy mai magyar rendezővel és alkotásaival ismerkedhetnek meg. Ezúttal Kovács András alkotói útját mutatják be a hallgatóságnak, akik között különböző nemzetiségű érdeklődők akadnak. Bemutatják számukra a magyar filmművészet legújabb jelentős alkotásait, s a program keretében találkozhatnak, elbeszélgethetnek a filmek rendezőivel is. Előadások hangzanak el a magyar filmművészet történetéről, filmgyártásunk jelenéről, jövőjéről, gondjairól, és nemzetközi sikereinkről. A nagy múltú város augusztus 17-ig ad otthont a filmművészeti nyári egyetemnek.

Jogi emlékektől a kriminalisztikáig

Mátyás király korának jogáról, a XIX. századi igazgatástudományról, Széchenyinek a feudális jogrend átalakítására tett törekvéseiről, és más jogtörténeti érdekességről szóló kötet kerül a napokban a könyvesboltokba, Csizmadia Andor könyve Jogi emlékek és hagyományok címmel jele- ' nik meg.

A Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó az elkövetkező hetekben több, széles körű érdeklődésre is számottartó kötetet jelentet meg. Her- czgeh Gézának, humanitárius nemzetközi jog fejlődésével és mai problémáival foglalkozó könyve például olyan témákat érint, mint a gerillák nemzetközi jogi státusza, illetve a nem nemzetközi jellegű fegyveres ösz- szeütközésekre vonatkozó szabályok. Elsősorban a kük kapcsolatokkal rendelkező intézményeknek, gazdálkodó szerveknek nyújt fontos információkat Mádl Ferenc és Vékás Lajos kötete a magyar nemzetközi magánjog hatályos rendelkezéseinek összefoglalásával. A bűnözés okainak, összefüggéseinek elemzésével, valamint a nyomozás tudományának, a kriminalisztikának legújabb eredményeivel foglalkozik Gödöny József sajtó alatt levő könyve, amely Kriminológiai és kriminalisztikai tanulmányok címmel jelenik meg.

A kis jogszabálysorozat legújabb kötete a szabálysértési jogszabályok hatályos, különböző szintű rendelkezéseinek egységbe foglalása lesz, s ugyancsak hamarosan megjelenik a polgári. peres eljárás jogszabály-összeállítása is.

Befejeződött

a táncházi zenész tábor

Szocialista tulajdon az iskolában--------------------IJUiim-fíTd

A szocialista tulajdon védelme, gyarapítása minden magyar állampolgár kötelessége, hiszen a munka hozza létrg. Ezért arra kell törekednünk, hogy társadal. műnk — erkölcsi arculatát tekintve — egyre inkább a munka társadalma legyen. Mindazt, amink van, népünk nehéz harcokban vívta ki, védte meg, és saját keze munkájával teremtette meg. -A személyes boldogulásnak, az. egyéni óhajok, tervek megvalósításának egyetlen biztos módja a közérdek jelismerésében és érvényesítésében rejlik. Ez a szocialista társadalom alapvető erkölcsi normája.

Amikor a szocialista tulajdonról beszélünk az iskolában, a fentebb leírtakból kell kiindulnunk. A szocialista tulajdon az alapja azoknak a feltételeknek, amelyek biztosítják egy-egy iskolában a szocialista nevelés-oktatás folyamatát. A mi feladatunk — nevelők, tanulók, szülők feladata — tehát az, hogy élve a biztosított feltételekkel, együtt munkálkodva végezzük fiataljaink szocialista neveié- sét-oktatását.

A ma iskolája szocializmust építő népünk alkotó tevékenysége alapján teremtődött meg. Az elméleti oktatás minden eszköze, feltétele adott. Legfontosabb feladatunk tehát olyan iskolai közösség kialakítása, amely eljut a közérdek felismeréséig, s elősegíti annak érvényesítését. Vonatkozik ez az említett nagyobb iskolai, de a kisebb osztály-, KISZ- és szülői közösségekre egyaránt. E közösségek, formálódása már az iskola birtokbavétele előtt elkezdődött, akkor, amikor nevelői-tanulói és szülői közösségek együtt és külön-külön is, fáradságot

nem ismerve takarították, csinosították, bebútorozták a tantermeket, előadókat. A közösség erkölcsi arculatát, erejét, szilárdságát az elkövetkezendő időszakok mutatták meg, s fogják a jövőben is megmutatni: nevezetesen azt, hogy a szocialista tulajdont az iskolában meg kell óvni, sőt gyarapítani is kell. Iskolaközösségünk az elmúlt fél évben az említett követelményeknek megfelelt. Természetesen voltak olyanok, akik a közösségi tevékenységből kimaradtak. Nem volt azonban olyan tanulónk, akire hatással ne lett volna az új környezet, a réginél lényegesen jobb tanulási feltétel. Egyre kevesebb azóknak a tanulóknak a száma, akik nem tesznek semmit iskolájuk tisztaságáért, csinosításáért. Ezt sokan azért teszik, mert ez a „követelmény”, előírja a „Házirend” is. Tudjuk, hogy közösségeink ilyen irányú tevékenysége, a szocialista társadalom alapvető erkölcsi normájából fakad; abból, hogy a szocialista tulajdon .védelme állampolgári kötelesség.

Ami az egyes közösségek együttműködését illeti, elmondhatjuk, hogy formálódik, alakul, de különböző szinten. Sokat kell még fáradoznunk azért, hogy a szülői munkaközösség hatékonyabban befolyásolja az iskolai oktatást-nevelést.

Talán ha sikerül az otthoni „Házirendet”, annak követelményeit jobban összehangolni az iskolával, akkor gyorsabban fognak előrehaladni a személyi boldogulást, az egvéni érdekeket is megvalósító közösségi tevékenység útján a diákok, védve-gyarapítva szocialista tulajdonunkat.

Mitykó János

igazgató

Egyre többen keresik fel a geszti Arany-házat. Elsősorban csoportos látogatók, diákok, táborozok, felnőtt kollektívák néznek itt körül, ám nő azok száma is, akik maguk zarándokolnak el nagy költőnk egykori lakhelyéhez. Eddig az Arány-házban mintegy 150-en jártak ezen a nyáron

Fotó: Fazekas László

MAI MŰSOR

KOSSUTH RÁDIÓ

8.25: Terényl Ede: Szonáta Bar- tók-motívumokra.

8.55: Rádiószínház.

9.30: Végh. Menyhértné énekel, a somogysámsoni citerazene- kar játszik.

9.49: Kis magyar néprajz.

10.05: A kincses sziget.

10.36: Szerpentin.

11.36: Herbert von Karajan operettfelvételeiből.

12.35: Magvetők.

12.55: Operaslágerek.

13.25: Dzsesszmelódiák.

14.33: Kóruspódium.

14.49: Kritikusok fóruma.

15.10: Gasparone. *

16.10: Olasz muzsika.

17.07: Embert; tolláról... —

avagy: írószerpiac Magyar- országon.

17.32: Verbunkosok, nóták.

19.15: A századelő Irodalmának hetei.

20.00: Puccini: Tosca.

20.59: Népzenekedvelőknek.

21.30: Külpolitikai arcképcsarnok. 22.20: Tíz perc külpolitika.

22.30: Romantikus kórusmuzsika. 22.52: Mikrofilm és számitógép. 23.07: Natalia Gurejeva orgonahangversenye.

0.10: Tardos Péter táncdalaiból.

PETŐFI RÁDIÓ

8.05: Koltay Valéria és Külkey László Lehár operettjeiből énekel.

8.20: A szertefoszló remények évei.

8.33: Idősebbek hullámhosszán.

9.28: Válaszolunk hallgatóinknak.

9.43: A Lipcséi Rádió tánczenekara játszik.

10.00: Zenedélelőtt.

11.33: A Szabó család.

12.03: Énekszóval, muzsikával.

12.33: Tánczenei koktél.

13.30: Labirintus.

14.00: kettőtől négyig . . .

16.10: Nem zavarok?

16.40: Fiataloknak!

17.30: ötödik sebesség.

18.33: A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságai.

18.55: önarckép a zenében.

19.25: Nóták.

19.45: A beat kedvelőinek..

20.33: Válás (s)z!

21.25: Újdonságainkból — külföldi táncdalok.

22.05: Operettegyüttesek.

23.15: Kovács Lajos nótákat énekel. *

23.30: Gyulai Gaál Ferenc szerzeményeiből.

III. MŰSOR

9.00: Euryanthe.

10.00: Romantikus szerzők műveiből.

11.50: Híres előadóművészek kamarazene-felvételeiből.

13.07: A századelő irodalmának hetei.

13.25: Kodály-kórusok.

13.47: A holdbéli csónakos.

14.27: Zenekari muzsika.

16.10: Operettdalok.

16.29: Élet a tóparton.

16.49: öt földrész zenéje.

17.00: Hangverseny századunk zenéjéből.

18.00: Attila. i

19.05: Romantikus zongoramuzsika.

20.18: Külföldi tudósoké a szó.

20.33: Emlékezetes dzesszhangver. senyek..

21.18: Juhász Gyula versei.

21.23: Üj lemezeinkből.

SZOLNOKI STÜDIÓ

17.00: Hírek.

17.05: Két dal, egy előadó. A Saragossa Band énekel. 17.15: Noteszlap.

17.20: Régi népdalokat énekel az újszászi Almási Klára.

17.30: Zenés autóstop. Szerkesztő: Vágási Kálmán.

18.00: Alföldi krónika. „

18.15: Táncmelódiák.

18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes.

BUDAPEST, I. MŰSOR

9.00: Tévétorna, (ism.)

9.05: Csak gyerekeknek!

9.25: Delta, (ism.)

9.50: Várkastély a Kárpátokban, (ism.)

11.55: Régészeti leletek a Rajna vidékén, (ism.)

16.05: Hírek, (f.-f.)

16.10: Testünk, (ism.)

16.35: A cél kiválasztása.

17.50: Reklám, (f.-f.)

17.55: Mérlegen, (f.-f.)

18.25: Dél-alföldi krónika, (f.-f.) 18.55: A Közönségszolgálat tájékoztatója. (f.-f.)

19.00: Reklám, (f.-f.)

19.10: Tévétorna.

19.30: Tv-híradó.

20.00: A tenger titkai.

20.50: Ki járt jobban? (f.-f.) 21.15: Fekete könnyek.

21.35: Fiatalok órája.

22.35: Tv-híradó 3.

II. MŰSOR

20.01; Mérlegen, (f.-f.)

20.30: Carmen McRae koncertje. 20.55: Tv-híradó 2.

21.15: Reklám, (f.-f.)

21.20: Búcsú a békétől.

BUKAREST

16.05: Iskolatévé.

16.25: Szünidei matiné.

17.10: Üttörőhiradó.

17.35: Hires dalénekesek.

18.00: Brassó.

18.25: Költészet.

18.50: A legkisebbeknek.

19.00: Tv-híradó.

19.30: Nőkről — nőknek.

20.10: Cimaron. Amerikai játékfilm.

22.10: Tv-híradó.

BELGRAD, X. MŰSOR

17.40: Tv-naplő.

18.05: Tv-naptár.

18.15: Szézám utca.

18.45: Műkedvelők.

19.15: Rajzfilm.

19.27: Ma este.

20.00: Nyári hangverseny.

21.15: válogatás szerdán. >

II. MŰSOR

19.00: Aktualitások.

* 19.27: Ma este.

20.00: Hasan Kaimija utolsó szerelme.

21.40: Kamionosok. (ism.)

22.40: Nyitott könyv.

MOZI

Békési Bástya: 4 órakor: Zugügyvéd zavarban, 6 és 8 órakor: A túlélés ára. Békéscsabai Szabadság: minden előadáson: Sivatagi show. Békéscsabai Tetrv: A Pogány Madonna. Gyulai Erkel: fél 6 órakor: Pokoli torony I., II. rész. Gyulai Petőfi: 4 és 6 órakor: A rejtélyes bankbetét, 8 órakor: Hét tonna dollár. Orosházi Partizán: Rally.