Békés Megyei Népújság, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-05 / 182. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! 1981. AUGUSZTUS 5., SZERDA Ara: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 182. SZÄM Készülnek az indulásra a cukorgyárak ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ Szeptember elején kezdődik a cukorgyártási szezon, a gyárak karbantartási munkái jó ütemben haladnak. Az üzemekben arra számítanak, hogy miután a répa érése meggyorsult, a feldolgozást az idén a tavalyinál előbb kezdhetik meg. Az idén önállóvá vált cukoripari üzemek anyagbeszerzési, gépvásárlási és más műszaki fejlesztési jellegű teendőiket részben önállóan látják el, részben pedig a gyárak által közösen alapított és finanszírozott Cukoripari Szolgáltató Közös Vállalatra bízzák. Ez a vállalat intézte egyebek között az import felszerelések beszerzésével kapcsolatos tennivalókat és segítségére volt az üzemeknek abban is. hogy a cseredarabok, illetve az új gépek a lehetőség szerint időben a helyükre kerüljenek. A Cukoripari Iroda — amely költségvetési szervként működik — a cukorfeldolgozási szezon indításával kapcsolatos egyeztetési feladatokra vállalkozott. Hazánk legnagyobb cukorgyárában. a Kábái Hajdúsági Cukorgyárban a felújítások mellett az idén kisebb beruházásokat is megvalósítanak. A gyár szivattyúit jobb teljesítményű, korszerűbb egységekre cserélik ki, és holland laborfelszerelés munkába állításával új cukorvizsgálati módszert honosítanak meg. Újdonság lesz a nedves répaszeletek1 nagyüzemi — egyelőre kísérleti jellegű — gyártása. Az olcsó tömegtakarmány készítése mellett a tartósítószer gyártására is felkészülnek, ebből a készítményből szeptembertől korlátlan mennyiséget biztosítanak más ta- karmánytartpsítással foglalkozó üzemeknek is. Időelőnyben vannak a Sárvári Cukorgyár dolgozói a nyári karbantartással. A 86. idényére készülő gyárban a géppark szokásos átvizsgálása és javítása mellett felújítják az üzemépületek egy részét. Egyebek között bővítik a beérkező cukorrépa fogadó- és átvevőterét, továbbá új mérlégsort és szűrőberendezéseket szerelnek fel. A gyárban új rakodógépekkel gyorsítják a munkát. Különben 300 ezer tonna répa átvételével számolnak, és úgy tervezik, hogy január elejéig készülnek el az alapanyag feldolgozásával. A Kaposvári Cukorgyárban felújítják a víztisztítóberendezéseket és korszerűsítik a rápatárolót. A gyár körzetében a termelőkkel egyeztették az átvételi programokat. szinte naprakészen tudják már, hogy mikor milyen tempóban érkeznek később a földekről szállítmányok. A betakarítást segítő gépeket és rakodókat rendbe hozták, és új rakodógépeket állítanak munkába. A földeken több francia importból származó komplex gépsor segíti majd a munkát, így a gyárak nagyobb ütemben vehetik' át a szállítmányokat. A Sarkadi Cukorgyárban a technológiai karbantartással elkészültek, 55 millió forintot fordítottak erre a munkára, a fejlesztésre pedig 54 millió forintot költöttek. A feldolgozási szezon kezdetéig még van munkájuk: gyorsított ütemben végzik’ az iparvágány rekonstrukcióját és mérlegházat építenek. Felújítják a mosóházat, a répafelvonót és kondenzátorállomást emelnek. Hátra van még a nagy teljesítményű kazán karbantartása is.- A Mezőhegyesi Cukorgyárban szeptember elején indul a munka. A gyárat műszakilag felkészítették a termés fogadására. A mész- kemencét azonban egyelőre még hagyományos módon töltik' fel, a kemenceszerkezet új mechanikája ugyanis a késedelmes külföldi szállítás miatt szeptember elejére nem készül el. Az automatát várhatóan szeptember- végén helyezik üzembe, és ez sokat segít majd a feldolgozásnál. A répaátvevőhelyeket az orosházi és a makói körzetben bővítették, innen számítanak ugyanis jelentősebb többlettermésre. Jégeső Szabolcsban Másfél kilós jeget is találtak Hazai körülmények között ritkán előforduló kiterjedésű és arányú jégverés pusztított hétfőn este Sza- bolcs-Szatmár megyében. A rendkívüli erősségű jégverés és ezt kísérő vihar 19 órakor zúdult a tájra, s főként a mátészalkai, a kisvárdai, a vásárosnaményi és a nyírbátori járásban okozott tetemes károkat. Általában borsószem nagyságú jég esett, de helyenként tyúktojás nagyságú szemek hullottak. Volt olyan terület, ahol másfél kilós jeget is találtak. A jégeső, illetve a vihar elvonulása után — már az éjszakai órákban — megkezdték a kidöntött fák eltávolítását az utakról, s az Állami Biztosító, az összes illetékes szervek támogatásával nyomban megkezdte a károk felmérését. Intézkedés történt, hogy ahol a kárbecslés megtörtént, ott azonnal ki kell fizetni a kártérítési összeget. A rendkívüli arányú jégkár felmérése előreláthatóan a hét végére fejeződik be. Az előzetes adatok szerint Sza- bolcs-Szatmár megye egész területén körülbelül 2000 lakást rongált meg a vihar, illetve a jégeső. Elsősorban a* palával fedett épületek szenvedtek erős jégkárt. Sok üzemi épület — istálló, nyáriszállás, ól stb. — is megrongálódott. A vásárosnaményi termelőszövetkezetnél a vihar által összerombolt szarvasmarhaszállásban álla- • tok is elpusztultak. A mezőgazdasági üzemeket ért károkat jelenleg még csak hozzávetőlegesen sem lehet felbecsülni. Jellemzi viszont a helyzetet az a tény, hogy a -jégeső éppen azokat a területeket sújtotta leg- , erősebben, amelyekre a megye alma-, burgonya- és dohánytermelése koncentrálóÉvente ezer tonna bicosin Megkezdődött a termelés a Komáromi Kőolajipari Vállalat új egységében, ahol keddtől az ipari üzemek, számára állítanak elő olyan adalékot, ami a fűtőolajba keverve számottevően javítja az égés hatásfokát. A fűtőolaj eltüzelése közben ugyanis különféle égéstermékek keletkeznek, s ezek a kazánok falán lerakódva rontják a hőhatást, a tüzelő- berendezés teljesítményét. A „bicosin” elnevezésű égésjavító adalék ezt a káros lerakódást minimálisra csökkenti, s ilyen módon javul az égés hatásfoka, vagyis kevesebb fűtőolaj felhasználásával növelhetik az üzemekben, gyárakban a tüzelőberendezések teljesítményét. Egyelőre évenként ezer tonna bicosint készítenek Komáromban, a későbbiekben azonban — számolva azzal, hogy egyre több felhasználó ismeri fel az adalékanyag gazdasági hasznát — növelik a termelést. Tiszabecsnél tutajexpedíció szállt vízre a napokban. Utasai tíz napot töltenek a folyón és a part menti vidéken, hogy feltérképezzék a folyó felső szakaszának élővilágát, néprajzi, nép- művészeti szokásait, emlékeit. A maguk készítette jármű — amely az „Unicum” nevet kapta — hét. méter hosszú. Fenyőből készült járófelülete alatt tizenkét, egyenként kétszáz literes hordót helyeztek el. Négy és fél méter magas árbocához nyolc négyzetméteres vitorla tartozik. Az „Unicum”-on Tokajig hajózhatnak a vállalkozó kedvű utasok (MTI-fotó: Oláh Tibor felvétele — KS) Csaknem 50 nőnek biztosít munkalehetőséget Nagyszénáson a hódmezővásárhelyi Apolló Cipőipari Szövetkezet részlege. Itt készítik bérmunkában a kényelmes Scholl-papucsokat. A nagysZénási asszonyok és lányok napi 1500—2000 pár sarok- behúzását és talpbélésragasztását csinálják. A félkész papucsok a központi telepre kerülnek, majd a megrendelőhöz, és kis mennyiségben a hazai boltokba Fotó: Veress Erzsi Csütörtökön: Zánkán, a balatoni úttörővárosban folytatódik a Béke- és barátság elnevezésű nemzetközi táborozás, amelynek résztvevői az első két hetet Csillebércen töltötték. Harmincnégy ország 40 gyermekszervezetének képviseletében 292 külföldi és több, mint 2500 magyar gyermek vesz részt a táborban. A megyéket és a fővárost a kiváló őrsök, az Orion-őrsök, valamint pályázatot nyert úttöa béke napja rők képviselik. A program kiemelkedő rendezvényei között találhatók különböző víziprogramok — vitorlázás, hajózás, vízibiciklizés — sportversenyek, nemzetközi kulturális bemutatók. Augusztus 6-án, csütörtökön rendezik meg a béke napját, amelyen egyebek között társadalmi munkaakciót, plakátrajzversenyt, baráti estet rendeznek. Kimerültek a rosszabb vízgazdálkodású talajok nedvességtartalékai A kánikula a Duna-Tisza közén, a Monori-dombság' tói délre, az amúgy is rossz vízgazdálkodású homoktalajok utolsó nedvességtartalékát is felszippantotta. Du- nay Sándor, az Agrometeorológiai Szolgálat vezetője az MTI munkatársának elmondotta, hogy ezen a területen a talaj felső, félméteres rétegének nedvességtelítettsége 20—30 százalékos, ami az évszakhoz képest is igen alacsony érték. Azokon a földeken, ahol a vízkészlet mindössze 20 százalékot tesz ki, a növények már semmiféle nedvességutánpótláshoz nem jutnak, számukra „hozzáférhetetlen” ez az igencsak minimális vízadag. A növényzet helyenként sárgul, és azokat a jellegzetes tüneteket mutatja, amelyekből a mezőgazdászok egyértelműen következtetni tudnak a növényzet hiányos ellátására. Másutt az országban a növényállomány viszonylag jól tűri a 35 fokos hőséget. Az északkeleti országrészben a talaj még kellő mennyiségű nedvességet tárol, igaz, ez a vízkészlet a szokásosnál valamivel mélyebben van, de a kukorica gyökérzete számára még elérhető közelségben. A Dunántúlon átlagosan 40—50 százalékos a talaj felső rétegének telítettsége, a Kisalföldön csak ennél valamivel rosszabb — néhány százalékkal —, s ezeken a vidékeken is általában fölveszik a növények a fejlődésükhöz, érésükhöz szükséges, vízben oldott tápanyagokat. Természetesen ezek csak átlagos értéknek tekinthetők. Még a nagyobb tájkörzetekben is előfordul, hogy egyegy gazdaság kapásnövényei most ugyancsak szorongatott helyzetben 'vannak, mert a korábbi időszakban az adott terület kimaradt az: esőzónából. A kánikulai napokon a talajfelszín — amennyiben kellőképpen telített nedvességgel — 7—8 millimétemyi csapadék elpárologtatására képes négyzetméterenként. Ez az érték most lényegesen alacsonyabb, mivel a talaj nedvességtartalma augusztusban túlságosan alacsony, ennél fogva a párologtatás is szerényebb mértékű. A gazdagon növekvő kapásnö- vény-állomány amúgy is zárt rendet alkot a földeken, s az erős párolgás ellen bizonyos fokú védelmet jelent. Az agrometeorológusok mérései szerint három _ év óta először a növényállomány a' nyári időszakban végre hozzájutott a szükséges hőtömeghez, ami segítette a növények fejlődését. A fény- és energiafelvétel is zavartalan volt. A kánikula átvészeléséhez furcsa módon hozzásegített az, hogy a kora nyári hetekben szárazság volt, s a kukorica mélyebb gyökérzétet fejlesztett ki, így most, az augusztusi szárazabb időszakban a mélyebb rétegekből hozza fel a nedvesség egy részét. Országszerte nagy erővel önötznek a gazdaságokban. Az öntöző főművek gépei éjjel is járnak.
