Békés Megyei Népújság, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-29 / 202. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1981. AUGUSZTUS 29., SZOMBAT Ara: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 202. SZÄM Növekvő termelés, színvonalasabb szolgáltatás, biztos megélhetés Szövetkezeti aktívaiilés Békéscsabán Az aktívaiilés elnöksége A magyar szövetkezeti mozgalom 1981-ben újabb jelentős állomásához érkezett. Kibontakozott és a szövetkezetek számára is meghatározó feladatot jelent pártunk XII. kongresszusa határozatának végrehajtása, a VI. ötéves tervidőszak megkezdése. Ilyen körülmények között kerül sor a mezőgazdasági szövetkezetek IV., az ipari szövetkezetek VIII. és a fogyasztási szövetkezetek IX. kongresszusának előkészítésére, majd az év utolsó hónapjaiban megtartására. E gondolatokkal köszöntötte tegnap délelőtt Békéscsabán, a megyei tanácsnál rendezett szövetkezeti kommunista aktívaülés résztvevőit dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános elnökhelyettese. Az elnökségben helyet foglalt Poden Gyula, az MSZMP KB alosztályvezetője, Csatári Béla. a megyei pártbizottság titkára, Lehoczki Mihály, a TOT főtitkárhelyettese, Mészáros Vilmos, az OKISZ elnökhelyettese és Dajka Balázs, a MÉM főosztályvezetője. A megnyitót követően Csatári Béla emelkedett szólásra. Vitaindítójában először vázolta hazánk szövetkezeti mozgalmát. Kiemelte: ma az országban 1425 mezőgazda- sági 870 ipari termelőszövetkezet, 282 általános fogyasztási és értékesítő szövetkezet, valamint több mint 1300 egyéb — lakásépítő és fenntartó, üdülő-, garázs-, takarék-----szövetkezet működik. A z aktív dolgozók közül mintegy egymillió 160 ezer embert a szövetkezetek foglalkoztatnak, akik a nemzeti jövedelem mintegy egynegyedét termelik meg. Jelen vannak a gazdasági élet minden területén, és meghatározó szerepük van a mezőgazdaságban. ahol a háztájival együtt a termékek kétharmadát állítják elő. Az ipari szövetkezetek az ipari termelés hét százalékát, a lakossági szolgáltatás közel 60 százalékát biztosítják. Az ÁFÉSZ-ek 35 százalékkal részesednek a kereskedelmi forgalomból, a takarékszövetkezetek közel 19 milliárd forint lakossági betétet kezelnek, 205 ezer lakásról szövetkezetek gondoskodnak. — A mezőgazdasági, ipari és fogyasztási szövetkezetek kongresszusi előkészületeinek befejező szakasza előtt állunk. A tapasztalatok bizonyítják, hogy a mozgalomban dolgozó kommunisták felelősségteljesen mérlegelik az eddig végzett munkát, folyik a termelés, a fogyasztás, a szolgáltatás területén dolgozó szövetkezetek előtt álló sajátos feladatok megfogalmazása. Kifejezésre jut ebben, hogy a szövetkezetek társadalmi rendszerünk részesei, fontos gazdasági, politikai tényezők — hangsúlyozta az előadó, majd így folytatta: — A népgazdaság anyagi lehetőségeivel, a gazdálkodó szervek munkájának színvonalával összhangban, arányosan növekedtek a munkásság és parasztság jövedelmei. Az alapvető osztályok életkörülményei a társadalombiztosítási ellátás javításával, a nyugdíjkorhatár kiegyenlítésével közeledtek egymáshoz. színvonaluk emelkedett. Mindez erősítette a munkás-paraszt szövetséget, segítette a szövetkezeti tagság tudatának fejlődé-- sét, a közösséghez való kötődését, a fiatalok szövetkezeti munkavállalását. Az eredmények mellett a fejlődésben néhány területen elmaradás is tapasztalható, így például a kívánatosnál lassúbb ütemű a hatékonyság javulása, a szövetkezetek egy részének eredménye elmarad saját adottságaitól. A mennyiségi növekedéstől is elmarad a minőségi fejlődés, s a kialakult demokratikus fórumok működése sok helyen nem megfelelő. Ezt követően a gazdasági továbbhaladást elemezte az előadó. A korszerű termelési szervezési eljárások, módszerek alkalmazásában, elterjesztésében az élenjáró szövetkezeteknek az eddiginél nagyobb feladatokat kell vállalniuk. Ezt a segítséget, tapasztalatot is hasznosítva gyorsítani lehet a ma közepesnek minősülő szövetkezetek fejlődését. A gyenge szövetkezetek állami támogatása mellett szükséges a mozgalom hatékonyabb segítsége, a belső problémák — termelési szerkezet, vezetés — gyorsabb rendezése. A magyar szövetkezeti mozgalom eredményei nemzetközileg is elismertek. A plenáris ülés résztvevői ezután teljes képet kaptak megyénk szövetkezeti szektorának gazdálkodásáról. Csatári Béla vitaindítóját tartja Csatári Béla vitaindítójában kiemelte: — A szövetkezeti szektoron belül legnagyobb jelentősége a mezőgazdasági szövetkezeteknek van. Megyénk mezőgazdaságában jelenleg 83 termelőszövetkezet, két szakszövetkezet, egy halászati szövetkezet és 17 szövetkezeti közös vállalat működik. Ezek a gazdaságok 377 ezer hektár területet művelnek. és mintegy 38 ezer dolgozót foglalkoztatnak. Termelési értékük a múlt évben mintegy 13 milliárd forint volt. A mezőgazdasági termékek több mint háromnegyedét a termelőszövetkezeti közös és háztáji gazdaságok állítják elő. A természeti feltételek a megye nagyobb részén az átlagosnál kedvezőbbek. Ezt a lehetőséget termelőszövetkezeteink jól hasznosították, így az országos átlagokat termelési mutatóink felülmúlják. A termelés növekedése is számottevően meghaladta az országos átlagot, és mentes volt a visszaesésektől. Néhány számszerű eredmény is említést érdemel. Az előző öt év átlagához képest, mintegy egy tonnával sikerült növelni hektáronként az átlagos hozamokat. Az állattenyésztés — ezen belül főleg a sertés-, a ba- j romfi- és juhtenyésztés — mennyiségi növekedése még ennél is dinamikusabb volt. Az egy tehénre jutó tejhozam több mint 1100 literrel nőtt 1975-höz képest. Folyamatosan sikerült csökkenteni a fajlagos abraktakar- mány-felhasználást is. Az eredmények alapján a párt helyes agrárpolitikája, ennek a helyi körülményekre való sikeres alkalmazása képezte elsősorban. Ezen a bázison javulhatott a mezőgazdasági termelés anyagi, technikai ellátottsága, sikerült lassítani a termőterület és a \ dolgozói létszám csökkenését. — A megye szövetkezeti iparában 33 ipari, építőipari szövetkezet és hét háziipari szövetkezet működik. A múlt évben elért termelési érték1 3,7 milliárd forint volt, folyó áron számítva közel 40 százalékkal több, mint öt évvel ezelőtt. A megye sajátossága, hogy a teljes ipari termelés több mint 17 százaléka a szövetkezetekből származik, és több szövetkezetünk országosan is a legnagyobb és legjobban gazdálkodó szövetkezetek közé sorolható. A szövetkezeti ipar termelésnövekedése a : csökkenő létszám ellenére lényegesen gyorsabb volt a j megye ipari átlagánál, így az i egy főre jutó termelés — i változatlan árakon számítva ! — több mint 35 százalékkal ; növekedett. Az itt foglalkoz- I tátották száma jelenleg mint- j egy 18 ezer ember. Közös jellemzője szinte i minden ipari szövetkezetünk- j nek az. hogy tevékenységét rugalmasan igazítja a hazai j és külpiaci feltételekhez, kö- ] vetelményekhez, a megye la- | kosságának igényeihez. A , népgazdasági és megyei cél- j kitűzésekkel összhangban { nőtt az exportértékesítés. \ Ezen belül külön is említés- I re méltó, hogy a nem ru- j bei elszámolású export — j öt év alatt — több mint két- I szeresére nőtt. A belföldi értékesítésen belül közvetlenül a kiskereskedelem számára j történő eladások 3,5-szeresé- ] re nőttek, és ma már 30 szá- j zalékos a részarányuk. Ezzel j rövidebbé vált áz áru útja, közvetlenebbé a termelő és j a fogyasztó kapcsolata. Élet- « színvonal-politikai céljaink- j nak megfelelően az átlagos- , nál lényegesen gyorsabb volt S a szövetkezetek szolgáltató j tevékenységének fejlődése. Ezt jelentős beruházások és : szervezeti intézkedések is s elősegítették. Sikerült tehát csökkenteni ezen a területen is megyénk korábbi elmaradottságát, de néhány szolgáltatási ágazatban és területen továbbra is vannak még feszültségek. A legrégibb hagyományai és legnépesebb tagsága megyénkben is a forgalmi szférában működő szövetkezeteknek van. Településeinken 16 (Folytatás a 3. oldalon) Ezekben a napokban kezdték szortírozni az általános iskolai tankönyveket az iskolákban. A tanévnyitóra minden intézmény szerette volna hiánytalanul (!) ellátni a gyerekeket, ám ez nem sikerülhet, hiszen a tankönyvek egy része még most sem érkezett meg. Képünk a köröstarcsai általános iskolában készült, ahol megtudtuk, hogy — ottjártunkkor, a hét elején — még 22-féle könyv nem érkezett meg Fotó: Fazekas László Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az ellátás általános színvonalának emelése, a lakosság munkaerő- és anyagi tartalékainak hatékonyabb felhasználása érdekében az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet alkotott a kisüzemi és a szövetkezeti gazdálkodás jogi feltételeinek továbbfejlesztésére. A szövetkezetekre vonatkozó törvényi rendelkezéseket módosító törvényerejű rendelet a szükségletekhez gyorsan igazodni képes szervezeti formákat hozott létre: a kis szövetkezetei, valamint az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportot. A kis szövetkezet — legfeljebb 100 tagú — az ipar és a szolgáltatás területén működő önálló jogi személy, amelynek a részmunkaidőben foglalkoztatottak, nyugdíjasok és egyetemi hallgatók is tagjai lehetnek. Az ipari és szolgáltató szakszövetkezet valamely szövetkezet keretében, de önálló gazdasági elszámolásban tevékenykedik. Módosítva korábbi törvényerejű rendeletét, az Elnöki Tanács rendelkezéseket fogadott el a lakosság fogyasztási szolgáltatáséinak csaknem a felét nyújtó kisipar továbbfejlesztésére. Az Elnöki Tanács felhatalmazta a Minisztertanácsot a polgári törvénykönyvnek a polgári jogi társaságokra vonatkozó szabályaitól eltérő együttműködési forma, a gazdasági munkaközösség szabályainak megalkotására. A fenti célkitűzésekkel összhangban — módosítva a társadalombiztosításról szóló törvényt — az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel bővítette a kisiparosok, a magánkereskedők, továbbá segítő családtagjaik társadalombiztosítási ellátását. E szerint a kisiparosok és a magánkereskedők — tevékenységük sajátosságaiból adódó kisebb eltérésekkel — társadalombiztosítási szempontból a munkaviszonyban állókkal azonos helyzetbe kerülnek, segítő családtagként közreműködő házastársuk pedig jogot szerez a nyugellátásra, a baleseti ellátásra. A végrehajtási jogszabály a nyugellátást, a mezőgazdasági szövetkezetek tagjainak a közös munKában részt vevők családtagjaira is kiterjeszti. Az ismertetett jogszabályok 1982. január 1-én lépnek hatályba. Az Elnöki Tanács ezután igazságszolgáltatási szervezeti és személyi kérdésekben határozott: módosította egyes bíróságok illetékességi területét, továbbá bírákat választott meg, és mentett fel. Az Elnöki Tanács végül egyéb folyamatban levő ügyeket tárgyalt. Lázár György látogatása a magyar néphadseregnél Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke pénteken, a magyar néphadsereg több egységéhez látogatott el. Programját a Honvédelmi Minisztériumban kezdte, ahol Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter fogadta, majd tájékoztatta a honi légvédelem helyzetéről. Ezt követően Lázár György a honi légvédelmi csapatok tevékenységével ismerkedett, és felkeresett több honi légvédelmi alakulatot. Üfja először Pápára vezetett, ahol katonai tisztelet- adással fogadták. A fogadásnál jelen volt Pap János, az MSZMP Veszprém megyei bizottságának első titkára, az országgyűlés honvédelmi bizottságának elnöke, Bakó Ferenc alezredesnek, az alakulat parancsnokának jelentése után a kormány elnöke megtekintette a pilóták oktatását szolgáló korszerű technikai eszközöket, megismerkedett a repülési ismeretek elsajátításának, oktatásának módszereivel. A Minisztertanács elnökének programja egy rádió- technikai alegységnél folytatódott. Végezetül a kormány elnöke találkozott a honi légvédelmi hadsereg vezetőivel, parancsnokaival. Elismeréssel szólt a katonák de- rekas helytállásáról, a látottakról.
