Békés Megyei Népújság, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-02 / 180. szám
1981. augusztus 2., vasárnap A régi hangárokban nem férnek el teljesen a gépek, így a hajtóművek javításait a szabadban kell elvégezni Tavaly ünnepelte 30 éves fennállását a Ferihegyi repülőtér. A háború után itt építették Közép-Európa egyik legkorszerűbb repülőterét, amelyről 1950-ben szállt fel az első gép. öt LI—2-ből állt akkor a géppark, mely 120 utast szállíthatott összesen Budapest és a kilenc megye- székhely között. Az 50-es évek végén megkezdődött a légiközlekedés nagyarányú fejlődése, megjelentek a korszerű repülőgépek is. A javuló vasúti közlekedés lehetővé tette a belföldi légijáratok megszüntetését. A 70-es években tömegközlekedéssé váló repülés felvetette Ferihegy fejlesztésének kérdését. 1980-ra a reptér évi utasforgalma elérte az 1,8 milliót. Ma rekordnapokon 15 ezer utas is megfordul Ferihegyen, ez óránként 25 gép érkezését vagy indulását jelenti. A 30 éves öregedés következtében — bár kétszer is bővítették az épületeket — Ferihegy elérte használhatóságának végső határát. A biztonságos forgalom csak állandó toldozással-foltozással volt fenntartható. A Minisztertanács 1977- ben rendelkezést hozott, hogy a már meglevő repülőtér mellé újabbat kell építeni. A 6 és fél milliárd forintos költségű első ütem építkezéseinek félidején már túl vagyunk. Megvalósult az ország egészére kiterjedő műszeres repülőirányítás. Már építik az új futópályát, amely 3700 méter hosszú lesz. 1983-tól az új pálya alkalmas lesz a polgári repülés jelenleg ismert összes géptípusának fogadására. A beruházás első ütemét 1982-re kell befejezni, de légiközlekedésünkben a későbbiekben is jelentős fejlődésre számíthatunk. Az új hangár több mint 8200 négyzetméteres alapterületével a legnagyobb gépeket is befogadhatja Az épülő új hőközpont (Hauer Lajos riportja — KS) Tudomány — technika Búvár biológus a tenger mélyén A Távol-Kelet az Oroszországi Föderatív Szovjet Szocialista Köztársaság egyha- tod része, területe több mint 3 millió négyzetkilométer. A hatalmas földrész és a mérhetetlen óceán találkozása sajátos monszun jelleget kölcsönöz a vidék éghajlatának, télen a szárazföld felől az óceán felé, nyáron pedig az óceánról a szárazföld belseje felé vonulnak a hatalmas légtömegek. Vlagyivosztok a tengermellék közigazgatási központja. A város az apró öb- löcskékkel tagolt Muravjov —Amurszkij-félszigeten fekszik. Jelentős csendes-óceáni kikötő, egyben közigazgatási és művelődési központ. Vlagyivosztokot 1860-ban alapították. Elsősorban kikötőváros. Vezető helyet foglal el a városban a hajógyártás és a gépgyártás, de rádió- és gyógyszergyára is van. Több kutatóintézet is működik Vlagyivosztokban, így a csendes-óceáni halgazdálkodási intézet és az oceanográfiai intézet. Vlagyivosztokból az utóbbi években jelentős óceánkutató expedíciók indultak ki és érkeztek vissza ide a több hónapos kutatóutakról. A kutatóhajók felkeresték a Japán-tenger, a Csendes-óceán, sőt az Indiai-óceán kutatási területeit. Az elmúlt években jelentős programot teljesített a Kalliszto nevű szovjet óceánkutató hajó, amely az Indiai-óceán fizikai és kémiai jellemzőit mérte, valamint a sekélyebb vizű tengerfenék élővilágát tanulmányozták. Képünkön köny- nyűbúvár-szkafanderben Borisz Preobrazsenszkijt, az expedíció vezetőjét látjuk az óceán fenekén kisebb mélységben. (APN — KS) ínyencfalat a kaviár A tenger „fekete gyöngyszemei” Puliszka, cibere, köménymagleves ... -1- sorolhatnánk a szegénységre, a szűkös táplálkozásra emlékeztető ételeket. Ha a gasztronómiai paletta másik feléről, a jó módot, a különlegességet, sőt luxust sugalló fogások közül próbálunk válogatni, a kaviár minden bizonnyal a legjellemzőbbek között szerepel. Nem is vitás: a tokfélék ikrájából nyert- ízletes eledel nagyon sokáig — talán soha — nem fog köznapi étekké alacsonyodni. Ha elkészítési módját áttekintjük, ez az „exkluzivitás” rögtön érthetővé válik. A kaviár .— a szó török eredetű — az úgynevezett tokhalak, a hatalmas viza. a kecsege, a vágótok és a sőreg ikrája. E halak legnagyobb számban a Kászpi- tengerben találhatók — itt a Volga-folyó asztrahányi deltájánál ívás idején milliószámra úsznak fel ikráikat lerakni. (Igaz. egyre növekvő szerepe van a mesterséges szaporításnak is.) Megkérdőjelezhetetlen rekord: a Szovjetunió a föld legnagyobb kaviártermelő és -exportáló országa. A „fekete gyöngyszemek” különösen a múlt század vége óta váltak világszerte keresetté. A lehalászás után a halakat felbontják, a kinyert ikratömeget tisztítják, jegelik. majd — a szemeket kis vászonzacskóba töltve — meghatárözott töménységű sóoldatban áztatják. A sóoldat erőssége, a bemerítés időtartama az ikra minőségétől, érettségétől, s a szemek átmérőjétől függ. (Az első osztályú, úgynevezett Be- luga-fajta nagysága 3—5 milliméter.) A pácolás tudománya a generációk hosszú során át öröklődő, féltve őrzött szakmai titok. Kicsö- pögtetés, rövid szikkadás után a szemeket hordóba töltik. A kész csemege szagtalan, íze kellemes, nem csípős a só ugyanis nem ízesítésre, inkább tartósításra szolgál. A szemek épek, sötétek — bár akad egy extra, szürke fajta is. a Caviar Ma- lassol. Ritkább a szibériai kaviár; ezt lazacból készítik, és vörös színű. Az orosz kaviár „fogalom”, s ez az árán is meglátszik. Nálunk így többnyire inkább a kisebb szemű és valamivel sósabb ízű dán vagy norvég kaviár kapható. (A csuka ikrájából készített „magyar kaviár” a múlt emléke, mint ahogy napjainkban a magyar Duna-szaka- szon vizát sem találunk Meós ellenőrzi a kaviárkonzerv minőségét a gorevszki halfeldolgozóban (KS-felvétel) már.) Ám az áráért minőséget kapunk. A kaviár a húsnál is táplálóbb. Fehérje- és zsírtartalma igen magas. D- és A-vitaminokban szintén gazdag. Fogyasztásához azonban nem árt tudni néhány „aranyszabályt”. Fontos mindenekelőtt a kaviár hűtése. A már felnyitott dobozt használjuk el gyorsan. Kis falatokban együk .(az ínyencek szinte egyenként „pukkasztják el” szájukban az Ikraszemeket), s ne töméKacsaposta Mint ismeretes, Angliában, az Egyesült Államokban és számos más országban manapság újjászületik a galambposta. A sok helyütt forgalmi dugókkal eltorlaszolt utak miatt a madarak még a motorkerékpárosoknál is gyorsabban végzik el a küldöncök feladatait. Lee Farmer amerikai zoológus azt állítja, hogy e célra alkalmasabb idomított kacsányen, hanem lehetőleg feldolgozva, összetevőként. A választék széles, hiszen a kaviár mindenképp ízletes finomság: az egyszerű vajascitromos szendvics királyi alkotórészeként éppúgy, mint egy speciális előétel lehet, de salátaolajjal, citromlével, apróra összevágott hagymával, sőt állítólag még tejszínhabbal is élvezetes. Érdemes — ha csak néha-néha is —kipróbálni. Sz. G. kát használni. Farmer több évig dolgozott kacsákkal. A madarak pontosan és gondosan eljuttatják a távoli körzetekbe a meteorológiai adatokat és más tudományos híreket, a vidéki újságszerkesztőségek számára, pedig a filmeket. A tudósoknak módja volt meggyőződni arról, hogy a kacsák a galamboknál gyorsabban repülnek, tájékozódási érzékük fejlettebb, s azonkívül a rossz időtől és a sötétségtől sem félnek. Ünnep után Ferihegyen
