Békés Megyei Népújság, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-27 / 200. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1981. AUGUSZTUS 27., CSÜTÖRTÖK Ara: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 200. SZÁM Ötezer diák segít az őszi munkákban Augusztus 27-29.: Ortopéd szakorvosok vándorgyűlése Békéscsabán Korszerű gépek végzik az altalajlazítást a Körösi Állami Gazdaságban Fotó: Martin Gábor Az őszre készülnek a termelőszövetkezetek Egy mezőgazdasági dolgozó húsz ember élelmét termeli meg, a tevékenységhez azonban külső segítség kell az őszi csúcsmunka idején, mikor néhány hét alatt egyebek között 300—350 ezer tonna szőlőt, több százezer tonna almát, és emellett több százezer tonnányi zöldséget és egyéb gyümölcsöt kell leszüretelni, betakarítani. Az idei őszön — ugyanúgy, mint máskor — diákok segítik majd a mezőgazdaságot; mintegy kiegészítik az üzemek kézi és gépi erejét. Az őszi diákmunkáról szerdán a MÉM-ben Kovács Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter-helyettes tájékoztatta az újságírókat. A következő hetekben csaknem 500 ezer fiatal mintegy 19 millió munkaórát teljesít a gazdaságokban. Természetesen — a korábbi évekhez hasonlóan — most sem ingyen dolgoznak, a gazdaságok, vállalatok több mint 180 millió forint munkabért fizetnek munkájukért. A kézimunka-igényes növények negyedét takarítják majd be a diákok, az általuk leszüretelt áru értéke eléri a 4 milliárd forintot. A foglalkoztatási munkaidőt jogszabályok rögzítették, ezekben nincsen változás; a tanulók szorgalmi időben az iskola tanrendjéhez igazodva foglalkoztathatók. A mezőgazdaság szepTegnap, augusztus 26-án Békéscsabán megyénk fogyasztási szövetkezeteinek az élelmiszer-gazdaságban betöltött szerepéről, gondjairól, eredményeiről és a további feladatokról tanácskozott a MÉSZÖV elnöksége Sarkadi István vezetésével. Az 1980- ban felvásárolt mezőgazda- sági termékek és élelmiszerek 1 milliárd forintos mennyisége beszédesen tanúsítja: az ÁFÉSZ-ek igen jelentős szerepet töltöttek be a kisárutermelés szervezésében, a felvásárlásban, az élelmiszer-feldolgozásban és értékesítésben. Különösen figyelemre méltó volt az exportképes árutermelésben betöltött szövetkezeti munka. Ennek köszönhető, hogy a népgazdaság exportáru- alapja Békésből 272 tonna húsgalambbal, 900 tonna húsnyúllal, 5 ezer tonna vágóbaromfival gazdagodott. Tekintélyes részt vállaltak ebből a munkából azok a kistermelők, akik az ÁFÉSZ- eken belül szakcsoportokba tömörültek, a termelési adottságok és lehetőségek még jobb kihasználására. Munkájukat a társadalmi élet különböző szolgáltatásaival még nem ismerte el olyan színvonalon, mint például a termelőszövetkezeti ágazatban. Az utóbbi időben a fogyasztási szövetkezetek mellett egyre több tsz és állami vállalat — tetemes jövedelmet remélve — arra vállalkozott, hogy felparcellázza a korábban az ÁFÉSZ-ek hatáskörébe utalt kisárutermelés területét. A piacon így több alkalommal olyan árukereslet alakulhatott ki, tember 1-től október 15-ig, kivételes időjárás és az átlagosnál több termés esetén legfeljebb november 15~ig igénylik a diákok munkáját. Fontos része a bérezésnek, hogy a munkadíjakat közvetlenül a tanulóknak kell kifizetni. Kivételes esetekben a felügyeletet ellátó pedagógus is jogosult a , munkadíj átvételére, amit azonban a foglalkoztató minden esetben jegyzék, bérjegyzék alapján köteles kifizetni. Mindezt a sajtótájékoztatón külön is hangsúlyozták, ugyanis az évről évre kiadott közlemények és állásfoglalások eile“ nére még mindig gyakori, hogy a pénzt nem a diákok kapják kézhez, és megesik az is: a kifizetés után különböző kiadásokra kell —jószántuk nélkül — felajánlaniuk. Az élelmiszeriparban hasonló feltételekkel dolgoznak majd a diákok. Miután az idei őszön a betakarítás várhatóan előbb kezdődik, mint tavaly, az állami gazdaságok, a tsz-ekés az élelmiszeripari vállalatok már megtették a szükséges előkészületeket a diákok fogadására. Az őszi munka idején a diákoknak mintegy 10 százaléka kerül táborokba, a többiek, nagyobb részük naponta járművön érkezik munkahelyére, és ugyanúgy szállítják őket haza. mely a termelői árak oktalan felverését hozták. Ennek következtében több élelmiszer-feldolgozó ÁFÉSZ-üzem megfontolta a további versenyfutást, hiszen országosan az exportértékesítés lehetősége — árszínvonalban — sokkal egyértelműbb, mint a többek által követett felvásárlási árpolitika. Az ÁFÉSZ-ek — állapította meg az elnökségi ülés — tudomásul vették, hogy rajtuk kívül ezen a területen mások is serénykednek, ezért üzletpolitikájukban a gazdaságosságra törekvés jegyében a jövedelmező ágazatokat megtartják, továbbfejlesztik, másokat viszont az érdekeltség hiánya miatt felszámolnak. A növekvő és mind élesebb konkurrencia- harc ellen fontolgatják a zárt termelési és feldolgozási üzemszervezés kialakítását. Az e körben teremtett anyagi érdekeltséghez és a szövetkezeti mozgalomhoz való kötődés magasabb szín* Szovjet, amerikai, holland és magyar szakemberek széles körű kutatásainak összegezésével matematikai modelleket dolgoztak ki a Balaton vizének megbízható ellenőrzésére és a változások elemzésére, értékelésére. Ezek a modellek és a segítségükkel nyerhető tapasztalatok, valamint az azokra épülő javaslatok szerepeltek a nemzetközi Balaton-modellezési szinpozion napirendjén, amely tíz ország szakembeKözel 80 előre bejelentett előadás hangzik majd el azon a rendezvénysorozaton, amely augusztus 26-án, tegnap este 7 órakor dr. Glauber Andor professzornak, a Magyar Orthopaed Társaság elnökének, az Országos Orthopaed Intézet igazgatójának megnyitó beszédével kezdődött a megyeszékhelyen. Nem sokkal ezután került sor a gyógyászati segédeszközöket és műszereket bemutató kiállítás megnyitására is, amelyen jeles nyugati cégek termékeit ismerhetik meg a szakemberek és az érdeklődők. A Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés 10 vetőmagtermelő mezőgazda- sági üzemének vezetője augusztus 26-án, szerdán együttműködési szerződést írt alá. A szerződésben a Vetőmagtermelők Együttműködési Gazdasági Társaságának létrehozását határozták el. vonalra emeléséhez a kistermelők, az ÁFÉSZ-tagság megértését, támogatását remélik. Az elnökség hosszan vitatta a napirenddel összefüggő gondolatokat, s abból a tény. bői kiindulva határozta meg e nagy jelentőségű munka lényegét, hogy mind a termeltetői, mind a felvásárló- és élelmiszer-feldolgozó piacon új helyzet teremtődött: a kínálati piac helyett fokozódott a keresleti piac jellege. Ebben a megváltozott körülményben valamennyi szövetkezet mérlegelje lehetőségeit, és csak olyan ágazatok fenntartásával foglalkozzon, melyek a szövetkezet számára jövedelmet biztosítanak. A továbbiakban az elnökség állást foglalt a fogyasztási szövetkezetek IX. kongresszusával kapcsolatos küldöttválasztó gyűlés szeptember 10-i összehívásáról. reinek háromnapos eszmecseréje után szerdán ért véget Veszprémben, az Akadémiai Bizottság székházában. A kutatások kezdeményezője a szovjet—amerikai alapítványként 1973-ban Ausztriában, Luxemburgban létrejött kutatási központ, a Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemzési Intézet volt. Ennek az intézetnek ma már 17 ország a tagja. Tudományos programjában 1978 óta szerepel a Balaton-kutatás. IdőAugusztus 28-án, pénteken 10.30 órától a gyógytornászok tartanak konferenciát. A Magyar Orthopaed Társaság csabai vándorgyűlésén az előadásokon, hozzászólásokon, vitákon kívül kerékasztal-beszélgetések, filmvetítések, kirándulások és egyéb rendezvények teszik színesebbé, tartalmasabbá a háromnapos programot. Az üléseknek az MSZMP oktatási központja, míg a társas összejöveteleknek az iskolacentrum, illete az egészség- ügyi szakközépiskola ad otthont. A társaság megalakítására az agráripari egyesülés igazgatótanácsa már korábban határozatot hozott. Az együttműködés szerződésben történő rögzítését több tényező is indokolta. A vetőmagtermelő gazdaságokat évek óta jelentős veszteségek érik amiatt, hogy a körzetben működő hidasháti vetőmagüzem nem képes a megnövekedett igényeknek eleget tenni. Emiatt a vetőmag minősége is sok kívánnivalót hagyott maga utón. A legnagyobb gondot eddig a kis teljesítményű szárítóberendezések miatt elhúzódó hibridkukorica-betakarítás okozta. A kukorica „törését” a szárító teljesítményéhez kellett igazítani. Az üzem szárítójának bővítésére a Hidasháti Állami Gazdaság már korábban kidolgozta az elképzeléseket. A beruházáshoz azonban nem rendelkeztek megfelelő pénzösszeggel. Most a gazdasági társaság tíz mezőgazdasági üzeme adja össze a berendezések vásárlásához szükséges tőkét. Ezzel a vetőmagüzem már jobban meg tud felelni az egyre szigorodó nemzetközi és hazai követelményeknek. Az új berendezéssel lehetővé válik, hogy a vetőmagkukoricát az első fagyok előtt, károsodás nélkül takarítsák be, majd tárolják. A beruházás várhatóan 25 millió forintba kerül, és az együttműködésben részt vevő üzemek majd a vagyoni hozzájárulás arányában kapják a visszatérítést. A társaság képviseletét az Agráripari Egyesülés látja el. közben hatékony együttműködést alakított ki a hazai kutatóintézetekkel, így elsősorban a Magyar Tudományos Akadémia tihanyi biológiai kutatóintézetével. a szintén akadémiai Számítás- technikai és Automatizálási Kutató Intézettel, valamint á Vízügyi Tudományos Kutató Intézettel. A most született javaslatok, ajánlások részletes kidolgozására a jövő év közepéig kerül sor. Az idén, nemcsak a kalászosok értek be a szokásosnál hamarabb, az ősziek betakarítását is korábban kezdhetik a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok. A nagykamarás: Ságvári Tsz-ben az elkövetkezendő időszak legnagyobb feladata a kétszáz hektár cukorrépa betakarítása, amit a Sarkadi Cukorgyárral közösen kialakított ütemezés alapján szeptember 10-én kezdenek meg a szövetkezetben. A terméskilátások ebből a növényből igen kedvezőek, ugyanakkor az 1200 hektár termőterületű kukoricából az aszálykár miatt, a tervezettnél valamivel kevesebbet várnak a nagykamarási közösben. Az őszi termények tárolásához, szárításához, és szállításához elegendő gépet tud munkára fogni a Ságvári Tsz, ahol az őszi búza vetésére a kijelölt 1100 hektáron, meg azon a 250 hektáron, amelybe őszi árpát vetnek, megfelelő ütemben halad a talaj- és vetőágyelőkészítés. Az aszály egyébként igen nagy kárt tett a nagykamarási közös gazdaság hagyma-, sárgarépamag- és pet- rezselyemmag-termő területein, ugyanakkor a magparadicsom és a vetőmagbab az elképzeléseknek megfelelően, illetve a várakozáson felül fizet. A paradicsom- és hagymabetakarítást, amely jelenleg is folyik, a termelő- szövetkezet kézi munkaerőre alapozottan szervezte meg. A dévaványai Aranykalász Tsz-ben befejezték a tarlóhántást azon a 2900 hektáron, amelyen repce, illetve búza termett. Mindössze az 1700 hektárnyi őszi mélyszántásból van még néhány hektár hátra a sorozatos gépi meghibásodások és krónikus alkatrészhiány következtében. Az őszi betakarítás szeptember első napjaiban indul az Aranykalászban, azzal, hogy szeptember 1-én várhatóan megkezdik a kukorica és a szudáni fű silózását, 520 hektárról, majd ezt követően 165 hektáron a lucernamagfogást. A nagy területen, mintegy 1070 hektáron termesztett napraforgó vágását a kampányterv szerint szeptember 4-re tervezték. Míg a vetések első napja e hét végére esik: 362 hektáron juttatják földbe a repce magját. Őszi árpából 320, búzából 2600 hektárt vetnek be szeptember utolsó negyedétől kezdve. A napokban látnak hozzá egyébként 500 hektár tavaszi telepítésű lucerna talajának előkészítéséhez, s ezzel egy időben folyamatosan halapi a műtrágyázás, és a szervestrágyázás. Az előbbit a mai napig több mint 2100, az utóbbit 140 hektáron fejezték már be. A dévaványai közös gazdaságban, ahol az erőgéppark egy része felújításra szorul, viszonylag jól állnak tároló- és szállítókapacitással, amit mutat az is, hogy a napraforgó teljes termését bérben jó ideig saját tárolóikban tartják majd a felvásárló kérésére, négy IFA- tehergépkocsijuk pedig két műszakban a Békéscsabai Állami Gazdaságban segédkezik a kukorica- és répaszállításban. A sarkadkeresztúri Egyetértés Tsz a száz hektár kendernek a felét már levágta. A folyamatosan haladó silózás nyomán, jelenleg mindössze 30 hektárról kell már csak betakarítaniuk a „kon- zerv”-takarmánynak valót. Túljutottak az őszi mély- szánáts felén is, amely ösz- szességében 540 hektárra terjedt ki a keresztúri közös gazdaságban. A termelőszövetkezet egyik fő növénye a napraforgó, melyből 400 hektárt kell az idén betakarítaniuk. Az olajos növény lombtalanítását hét végén kezdik meg, s így a napraforgóaratás várhatóan jövő hét végén, indul Sarkadkeresztúron. Istállótrágyázásra 140 hektárt jelöltek ki, ebből 85 hektár már meg is kapta a tápanyagutánpótlást, 1300 hektár várja az őszi búza vetőmagját, ebből 600 hektáron befejezték a talajelőkészítést. Hét végére elkészülnek 104 hektár gyeptelepítéssel is. összességében tehát az mondható el, hogy az Egyetértés Tsz megfelelően fel tudott készülni a nem kis erőpróbát jelentő őszi munkákra. K. E. P. Gondok és eredmények az ÁFÉSZ-ek élelmiszer-gazdasági munkájában D. K. K. J. Nemzetközi összefogás a Balatonért BBGE-kezdeménvezésre Vetőmagtermelök gazdasági társasága
