Békés Megyei Népújság, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-26 / 199. szám
1981. augusztus 26., szerda o Növekszik a fogyasztási szövetkezetek kivitele Kitüntetés Az ' Elnöki Tanács Igaz Sándornak, a Ruházatipari Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségi tagjának, több évtizedes eredményes Csaknem 120 sorozat közül válogathat az, aki a TIT József Attila Szabadegyetemén kívánja képezni magát, óhajt új ismereteket szerezni, vagy a már régebben megszerzetteket felújítani. A szabadegyetem programjáról az újságíró szövetségben kedden megtartott sajtótájékoztatón elmondották, hogy a programok közül 38 a társadalomtudományi, 12 az irodalmi és nyelvészeti, 23 a művészeti, 31 a természet- tudományi és műszaki kérdésekkel foglalkozó sorozat, 14 pedig a speciális kollégium. Az idei oktatási évben elsőként hirdették meg a hetvenes évek kultúráját és filozófiáját elemző sorozatot. Üj téma a gazdaságszociomunkássága elismeréséül 70. születésnapja alkalmából a Szocialista Magyarországért Érdemrendet adományozta. A kitüntetést kedden Jakab Sándor, a SZOT főtitkárhelyettese adta át. lógia is. A Bartók-centená- rium alkalmából két sorozatot is rendeznek; az egyik a 100 éve született zeneszerző életművének és egyes zeneműveinek megértéséhez, egy teljesebb Bartók-kep kialakításához járul hozzá, a másik sorozat Bartók Béla nép- zenekutatói munkásságát tárja a hallgatóság elé. A szabadegyetemre bárki jelentkezhet. A témaválasztás is szabad: iskolai végzettségre, szakképzettségre, foglalkozásra való tekintet nélkül..- Beiratkozni szeptember 7-től 18-ig lehet minr den munkanapon (szombat kivételével). 15—19 óráig a TIT budapesti szervezetében, VIII., Múzeum utca 7. Az érdeklődők telefonon is felvilágosítást kaphatnak a 335-189-es számon. i A szövetkezeti szervek az elmúlt öt évben mintegy 83 milliárd forint értékű terméket exportáltak. A kivitel ez idő alatt összességében hozzávetőleg 80 százalékkal bővült — állapította meg a SZŐ VOSZ elnöksége keddi ülésén, amelyen az ÁFÉSZ- ek exporttevékenységének helyzetéről és a fejlesztés lehetőségeiről tanácskoztak. Az ÁFÉSjZ-ek és a szövetkezeti vállalatok mindenekelőtt mezőgazdasági terményeket, termékeket szállítanak külföldre. Jó keletje van a kisállatoknak, a friss és tartósított zöldségriek és gyümölcsnek, a méznek és egyebek között a gyógynövényeknek; ezek kedveltek a nyugat-európai piacokon. De sikert arattak a fatömegcikkek és a lakberendezési tárgyak is. A fogyasztási szövetkezetek exportjában mind nagyobb jelentősége van a határ menti árucserének. A szocialista országok szövetkezeti szerveivel folytatott kereskedelem — amelynek egy része a választékcsere keretében bonyolódik le — az elmúlt öt évben a HUN- GAROCOOP közreműködésével mintegy 250 millió rubel értékű áruval egészítette ki a hazai választékot. A VI. ötéves terv időszakában a tervek szerint a fogyasztási szövetkezetek exportárbevétele több mint negyedével emelkedik. Továbbra is a mezőgazdasági és élelmiszeripari" termékek kivitelén lesz a fő hangsúly, viszont még ezeknél a viszonylag kelendő cikkeknél is rugalmasabban kell alkalmazkodni a külföldi fogyasztók igényeihez. A SZÖVOSZ elnöksége megvitatta a Skála-Coop működésének tapasztalatait. Megállapította, hogy az újszerű értékesítési, munka- és üzemszervezési, valamint technológiai megoldásokkal sikerült gyümölcsözően műi ködő szervezetet kialakítani. Sajtótájékoztató a TIT József Attila szabadegyeteméről Baleset — otthon Sajnos, igaz a rendszerint autósoktól származó érvelés, hogy ha az ember ki sem teszi a lábat a lakásból, baj akkor is érheti. Az Állami Biztosító első félévi adatai szerint feltűnően sok az otthoni balesetek száma; az idén az első hat hónapban hazánkban összesen 88 ezren szenvedtek kisebb-na- gyobb sérülést a lakásokban. Százhúsz balesetet okozott az elektromos áram, csaknem 5 ezren a háztartási gépek kezelése közben, 5 ezren pedig kéziszerszámok használatakor sérültek meg. A tűz, a robbanás 250 baleset oka volt, és 25-en életüket is vesztették. S hogy mi minden lehet veszélyes egy lakásban! A fürdőkád, a lakkozott padlóra terített szőnyeg, ablak- tisztításkor az egymásra illesztett két konyhaszék. Érdekes kárstatisztikai adat: állatok támadása címen 1280 esetben fizetett kártérítést az Állami Biztosító, azon lakásbiztosítással rendelkező ügyfelei helyett, akiknek kutyája, méhecskéje, vagy egyéb állata másoknak kárt okozott. Még ez év júliusában történt: az Orosházi Faipari Vállalat Radnóti Miklós Szocialista Brigádja ajándékot küldött Penzába, a testvérmegye egyik brigádjának. A közelmúltban Bocskai Mihályné. az SZMT Békés megyei titkára, valamint Valentinyi Mártonná, a HVDSZ megyei titkára rendkívüli brigádgyűlésen tadta át az orosháziaknak a penzai VEM számítógép-szerelő gyár brigádjának viszontajándékát, egy kakukkos órát. A két brigád kapcsolata a barátság szép példája Fotó; Tót György Szakszervezeti tisztségviselők képzése Kerékpárét épül Kondoroson (T. i.) Gépkocsiátvételi sorszámok: 1981. AUGUSZTUS 23-AN Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 11391 Trabant Lim. (Bp.) 3 878 Trabant Lim. (Győr) 3 014 Trabant Lim. (Debrecen) 2 067 Trabant Lim. Spec. (Bp.) 5 545 Trabant Lim. Spec. (Győr) 5 014 Trabant Lim. Spec. (Debr.) 3 037 Trabant Combi (Bp.) 2 338 Trabant Combi (Győr) 2 051 Wartburg Lim. (Bp.) 4 394 Wartburg Lim. (Győr) 3 418 Wartburg de Luxe (Bp.) 4 110 Wartburg de Luxe (Győr) 3 645 Wartburg de Luxe, tolótetős (Bp.) 808 Wartburg Lim. tolót., (Bp.) 592 Wartburg Tourist (Bp.) 2 091 W'artburg Tourist (Győr) 1125 Skoda 105 (Bp.) 4 176 Skoda 105 (Győr) 4 140 Skoda 105 (Deberecen) 3 876 Skoda 120 (Bp.) 4 494 Skoda 120 (Győr) 2 927 Skoda 120 (Debrecen) 2 994 Lada 1200 (Bp.) 11 236 Lada 1200 (Debrecen) 9 355 Lada 1200 (Győr) 927 Lada 1300 (Bp.) 5 977 Lada 1300 (Debrecen) 4 660 Lada 1300 (Győr) 1 041 Lada 1500 (Bp.) 6 887 Lada 1500 (Debrecen) 5 406 Lada 1500 (Győr) 1 874 Lada Combi (Bp.) 3 592 Lada Combi (Debrecen) 1 552 Lada 1600 (Bp.) 2 476 Lada 160o (Debrecen) 1161 Moszkvics (Bp.) 10 965 Polski Fiat 126 (Bp.) 5 822 Polski Fiat 126 (Győr) 1749 Polski Fiat 126 (Debrecen) 1 042 Polski Fiat 1500 (Bp.) 1 766 Dácia (Bp.) 3 124 Dácia (Debrecen) 2 332 Zaporozsec) (Bp.) 32 536 A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa iskolájában szeptember ,3-án kezdődik a szakszervezeti tisztségviselők képzése. Először a propagandistáknak tartanak két turnusban felkészítőt, melyen 80-an vesznek részt. Ezt követően, október 5*től 9-ig szb-elnököknek, október 19- től 23-ig információfelelő- sökriek, november 16-tól 27- ig főbizalmiaknak, 1982. január 11-től 22-ig nőfelelősöknek, február 15-től 19-ig Szarvason az idén szeptembertől a tavalyi két osztály helyett hat jár majd délután iskolába. A város égető oktatási gondjai mellett biztatóak azok a jelek, amelyek az új 12 tantermes iskola elkészültét ígérik. Az idei tanévkezdésig eltakarítják az építési területről a rajta levő építményeket, s Szeptember 11-én nyitja az 1981—82-es évadot a Mikroszkóp Színpad társulata: a „Hogyan? Tovább!!” című közéleti kabaré megújuló változatát mutatja be a Néphadsereg Művelődési Házában. öt estén játszanak itt a színház művészei, majd az azt a szakmaközi bizottságok titkárainak és elnökeinek, május 17-től 28-ig pedig az ifjúsági felelősöknek szerveznek tanfolyamot. Levelező oktatás indul a HVDSZ-bizalmiak, a könyvtárosok, a Pedagógus Szak- szervezethez tartozó bér- és munkaügyi felelősök, TT- elnökök, továbbá az agitáci- ós, propaganda- és kulturális, a munkavédelmi, a köz- gazdasági felelősök, valamint a TT-elnökök részére. ebben az évben végeznek a talajelőkészítő munkákkal. Jövő év elejétől 1983. őszéig kell tehát elkészülnie a 38,9 millió, forintos költséggel épülő oktatási centrumnak. A háromszintes épület terveit a Békés megyei Tanács Tervező Vállalatának kollektívája készítette el. (Sz. J.) követő három napon a Pécsi Nemzeti Színházban vendégszerepeinek. A Nagymező utcai színpadukon szeptember 22-től fogadják újra a közöséget — jelentette be Marton Frigyes igazgató a kedden tartott évadnyitó társulati ülésen. Kondoroson megkezdődtek a kerékpárút építési munkálatai. A helyi Egyesült Tsz tolólapos munkagépe egyengeti s talajt, amihez a cement .és sóder már a helyszínen van. A munkálatokhoz és az építéshez a KPM Békés megyei Igazgatósága 300 ezer forinttal járult hozzá, a kivitelező pedig a kon- dorosi tanács költségvetési üzeme. A község vezetői és az építők számítanak a lakosság és az üzemek kollektíváinak támogatására, hiszen évek óta komoly gondot jelent a 47-es főút mentén a kerékpárosok közlekedése. (szj) Korszerűsítik a diétás ellátást A Magyar Táplálkozástudományi Társaság pécsi vándorgyűlése kedden befejezte munkáját. A zárónapon harmincöt tudományos előadás hangzott el a táplálkozás szerepéről az egészség megőrzésében, illetve helyreállításában. A vándorgyűlés résztvevői ajánlásokat fogadtak el a diétás étkeztetés korszerűsítésére, az egységes kórházi diétás rendszer megvalósítására és a dietetikai oktatás megszervezésére vonatkozóan. A vándorgyűlésen szóvá tették, hogy a magyar orvosképzésben nem szerepel a szervezett dietetikai oktatás, és a képzési reform során sem találtak megoldást erre a gondra. A szakemberek a kérdés újbóli megvizsgálását kérik az Egészségügyi Minisztériumtól. 1983 őszén: tanítás az új iskolában Kezdés a Mikroszkóp Színpadon A tanyák sorsa O málnabokrok veszélyeztetik a Kovácstanya .biztonságát. Mert a szemek lehetnek bármilyen édesek, a helyi tsz- elnök szájában mindig meg- savanyodnak. Hogyne, hiszen tanyán, a nagyüzemi táblásítást akadályozó területen érnek. Pedig Kovács János a tsz dolgozója, otthon hizlalt állatait a gazdaság segítségével értékesíti, még- sert) jár az elnök kedvében. Nem hagyja el az apjától örökölt kéthektárnyi földet, a gémeskutat, az eperfákat, a málnást. A tsz hiába ígér házhelyet, kőművesbrigádot, Kovács János ragaszkodik a családi ereklyeként őrzött nádfedeles épülethez. Az eperfa termésével disznót, csirkét hizlal, kukoricáért sem fizet, zöldség mindig akad a veteményeskertben. Hiába akar a tsz összefüggő rozstáblát, a Kovács-portát nem tolhatja arrébb. Ehhez kevés az elnök ereje. Hatásköre legfeljebb a „nem” kimondásáig terjed. Ezt felelte, amikor a tanácstitkár megkérdezte: támogatja-e a tanyák villamosítását. A tsz elnöke modernizálni szeretné gazdaságát, új növényi kultúrát meghonosítani, nagy teljesítményű, szedő, arató-cséplő gépeket beszerezni. A tanyák viszont szögesdrótként akadályozzák a táblásítást. Az elnök a haladás érdekében sürgetné a buldózereket. Hasonlóképpen érvelnek a tanyát érzelmileg ellenzők. Lakatos Vince nagysikerű dokumentumfilmje, a Naplemente előtt, négy esztendeje szinte sokkolta a tévénézőket. A magára hagyott idős emberekért, a petróleumlámpa világosságáért, a biblia igazságéért, a magatehetetlenség látványáért sokan nem a múltat, a kisparaszti élethez való ragaszkodást, hanem a szórványtelepüléseket okolták. Kialakult az a szerencsétlen helyzet, hogy amíg Bács-Kiskun megyében a helyi tanács, a Vöröskereszt, a Hazafias Népfront, a szocialista brigádok társadalmi összefogást hirdettek a tanyán élő idősek megsegítéséért, addig a pillanatnyi hangulatuknak engedelmeskedők a tanyák ellen fordultak. A legelőfeltöréssel, szőlő- telepítéssel megkezdődött a kiköltözés. A falvakat elhagyó új honfoglalók még nem érezték hátrányosnak szociális, egészségügyi, kulturális ellátásukat: a beteg- biztosítást, a színházat, az anyagi biztonságot nemcsak a tanyai agrárproletariátus hiányolta. Ám a kormánykörök úgy tettek, mintha a tudatlanság, a nyomor kizárólagosan a tanyák jussa lenne. A felszabaduláskor egykori cselédek, napszámosok, summások jutottak földhöz. Többségük az új birtokon építtetett házat. Amikor kiderült, hogy a, kisparcellák akadályozzák a nagyüzemi termelést, a hatóságok igyekeztek a szétszórtan élőket összeköltöztetni. Kialakultak a leendő községek magjai, á tanyaközpontok. Benépesülésüket a fotóriporterek és festők is segítették. Nem ábrázoltak magányos épületet, gémeskutat, de megörökítették a beköltözést, a hidroglóbuszt, a beláthatatlan kukoricást. A tanyaközpontok pedig fejlődtek. Amikor egymásba értek a házak, elkészült a bekötő út, vegyesbolt nyílt, aztán kéttantermes iskola (egy osztály az alsó, egy a felső tagozatnak), az orvos is meglátogatta a helyieket. Később könyvtár létesült: hétköznap olvasnivalót kölcsönzött, szombatonként táncmulatságnak adott otthont. Néhány év múlva a helyi tsz irodát építtetett, az üzlethálózat bővült, a könyvtárból kultúrház, a tanyaközpontból falu lett. Ezekben az időkben új tanyák létesítéséről, vagy a meglevők támogatásáról nem illett beszélni. A hatvanas években kiderült: nem olyan fekete az ördög, mint amilyennek festik. Azt, hogy a magányos település a nagyüzemi gazdálkodás nehezítője — továbbra sem tagadta senki. Kiderült viszont, hogy ez a betyár nemcsak elvesz, de ad is: szőlőt, gyümölcsöt, zöldséget, kapirgáló tyúkokat, hízott libákat, évszázados hagyományok szerint legeltetett állatokat. Sőt, munkára fogja a nagyüzemi gazdálkodásra alkalmatlan földeket is. Nem véletlen, hogy a tehetősebb egyéni gazdálkodókat évente 60—80 ezer forintnyi jövedelemhez juttatja. A tanyák, miután gazdasági eredményeikkel igazolták létüket, nyilvánvalóvá tették, hgy belátható időn belül települési formaként sem szűnnek meg. Amíg néhányan a lerombolással fenyegetődzőket csitítják, addig mások attól félnek, hogy a jelentős tanácsi segítséggel: útépítéssel, villamosítással állandósul a tanyavilág. Szerintük a modern televízióval, mosógéppel ellátott lakást nehezebb elhagyni, mint a petróleumlámpást. Amit mondanak, igaz, mégsem hihető, hogy a reális vágyak valóra- válása a régi településviszonyok konzerválását jelentené. Az ember nyugtalan lény: ha egy célt elért, újabbakat tűz maga elé. Az igények kielégítése is újabb igényeket szül — főleg a tanyai fiatalokban. Az ő többségük (otthoni körülményeiktől függetlenül) vágyik egy közeli faluba vagy városba. Már csak azért is, mert minden fejlődés ellenére napjainkban a tanyákra nem a modern életvitel g jellemző. A villamosítás, az útépítés csak az egymáshoz közeli épületeknél kifizetődő. Ezért kellene egyre több tanyaközpont. Ide elérhetne a villamosvezeték, ide érkezhetnének a mozgó élelmiszerboltok, itt lehetne gyermekfelügyeletet kialakítani, itt állnának meg a távolsági autóbuszok, és ami nem utolsó szempont, itt lehetne közösségben élni. öt éve országos felmérés készült a tanyaépületekről, lakói foglalkozási szerkezetéről jövedelemforrásáról, életkörülményeiről. Az adatok összegzését egy rendelet követte. Ezentúl a tartósan fennmaradó tanyás területekre korlátozott számú építés; engedély adható. A körzet életképességét a helyi tanácsok hivatottak eldönteni. A megyékben — Sza- bolcs-Saztmár kivételével — mégsem tülekedtek építési engedélyekért. Ügy vélték, nem jó, ha az emberek pénzüket tanyai házra költik, mert ezzel egy későbbi, kulturáltabb otthontól fosztják meg magukat. Hogy mi lesz a tanyák sorsa? A gazdasági számítások és társadalmi mérlegelések döntik el ezután is, hogy a fennmaradás és a megszűnés között mire érdemes szavazni. De napjaikban mégsem a szórványtelepülések, hanem az ottani emberek sorsa az izgalmasabb. A fiatalok, vagy középkorúak jól, vagy rosszul, de megélnek. És az idősek? Az Alföld ön a már említett társadalmi kezdeményezésben bővítették a szociális otthonokat, napközit létesítettek a tanyasi öregeknek, vagy felújították házaikat. Mindez azonban csak csepp a tengerben. Az ország tanyáin több idős, magatehetetlen ember él, mint amennyi élvezheti a társadalom segítségét. Ezért, ha nem is. mondunk nemet a tanyákra, a mindenkori erőhöz mérten, támogatni kell a faluba költözésüket. O indezek ellenére ne romboljuk le erőszakkal a magányos házakat. Lakóik elhelyezéséről, új házhelyekről úgy sem tudnánk gondoskodni. Ám az elhagyott épületekhez jöhet a buldózer, a parlagon maradt földek beolvadhatnak a helyi tsz-ek, állami gazdaságok tábláiba. A megszűnő tanyát sirathatjuk. De újból benépesíteni már nem érdemes. Horváth Kálmán
