Békés Megyei Népújság, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-25 / 198. szám

1981. augusztus 25., kedd Óvodabővítés Vésztőn Vésztőn a tanács költség- vetési üzemének dolgozói ha­marosan befejezik a tarló­dombi óvoda bővítését, illet­ve a tetőzet felújítását. A munkálatokra — melyekre mintegy 600 ezer forintot for­dított a helyi tanács — az óvodás kort elért gyerekek számának idei megnövekedé­se miatt volt szükség. Így előreláthatóan az idén sem lesz olyan óvodáskorú gyer­mek a községben, akinek fel­vételét el kellene utasítani. A tarlódombi óvodában egyébként eddig 75, az új foglalkoztató szeptember kö­zepére várható átadásával pedig 100 apróság talál má­sodik otthonra, (n. á.) Bécsi győzelem a táncversenyen A Békés megyei Művelő­dési Központ 2-3 csapat rész­vételével már hagyományo­san rendez nemzetközi tár- sastáncvérsenyt Békéscsa­bán, a klubtáncok kedvelői­nek nem kis örömére. Leg­utóbb augusztus 22-én, szombaton került sor ilyen rendezvényre, ám most négy nemzet csapata mérte ösz- sze tudását a pontozóbírák figyelmének kereszttüzében a Kulich Gyula Ifjúsági és Üttörőházban. Végül meg­született az eredmény. Első helyen, s így a dobogó leg­felső fokán a bécsi táncosok végeztek'. Második a békés­csabai, harmadik a kassai csapat lett. A Leunai Vegyi Művek versenyzői a negye­dik helyezést kapták. A rendezvényt bemutatók szí­nesítették. Különösen a ven­dég csapatok formációs tán­cai arattak nagy sikert. A nemzetközi táncverseny résztvevői , augusztus 23-án, vasárnap este ismét táncpar­kettre léptek'. Ezúttal aszeg- halmi művelődési központ­ban, telt ház előtt tartottak mintegy két és fél órás be­mutatót. A vendégek tegnap, augusz­tus 24-én hajnalban indul­tak haza. (N. A.) Ismét: vers- és prézamondéverseny Immár hatodik' alkalom­mal hirdetik meg a munkás- fiatalok országos vers- és prózamondó versenyét, mely­nek célja a nevezők irodal­mi ízlésének, beszéd- és versmondó kultúrájának fej­lesztése. valamint a bemu­tatkozási lehetőség biztosítá­sa. A versenyen 30 éven aluli munkásfiatalok vesz­nek részt ezúttal is, egy kö­telező és egy szabadon vá­lasztott verssel, illetve pró­zával. A versengéshez ked­vet érző fiatalok szeptember 30-ig jelentkezhetnek mun­kahelyi szakszervezeti bi­zottságaiknál. A szakszervezeti bizottsá­gok, illetve az ágazati me­gyei bizottságok október 15. és november 15. között ren­dezik meg az első erőpróbát. A továbbjutók november 28- án a megyei válogató verse­nyen bizonyíthatják' felké­szültségüket. Aki a legjobban bizonyít? Az a Szegeden 1982. január 5. és február 15-e között megrendezésre kerülő területi középdöntőn, illetve az április 16. és 18-a között Salgótarjánban otthont kapó országos döntőn vehet részt. (nagy) Eredményes tervteliesítés Kedvező eredményekről szá­molhat be a Szarvas és Vi­déke ÁFÉSZ az első féléves terv teljesítésével kapcsolat­ban. A szövetkezet az 1981- es évre 6 százalékos árbevé­tel-növekedést irányzott elő. Ennek teljesítése — az első felévet tekintve — sikeres volt. Néhány ágazatban — vendéglátás, felvásárlás és értékesítés, ipari szolgáltatás — a vártnál nagyobb mér­tékben emelkedett a forga­lom. A vendéglátásnál pél­dául az 5,7 százalékos árbe­vétel-növekedés meghaladja az éves szinten előirányzot­takat. A -felvásárlási és értékesí­tési tevékenységen belül a szövetkezet ebben a félév­ben is nagy hangsúlyt he­lyezett a háztáji gazdaságok termelésének szervezésére, a kisárutermelés elősegítésére. A felvásárlási árualapok mintegy 50 százalékát szer­ződéses termeltetésen keresz­tül biztosították. Különféle kedvezményekkel (kamat­mentes előleg, vetőmag) ösz­tönözték nagyobb eredmé­nyek elérésére a termelőket. Csupán egy ágazatban, a kiskereskedelemben nem si­került elérni a tervezett for­galmat. Ennek okát a szö­vetkezet vezetői részben a drágább élelmiszerek iránti kereslet csökkenésében lát­ják. A bútorforgalom visz- szaesésének okát a lelassult lakásátadásokban jelölték meg. Kiemelésre kívánkozik, hogy a lakosság élelmiszer- ellátását sikerült jól megol­daniuk. Néhány termékből azonban — étolaj, margarin, száraztészta — akadozott az ellátás. Jelentős eredmény az is, hogy a ruházati áruk­ból lényegesen csökkent a hiánycikkek köre. Az I. félév során a szö­vetkezetben jelentősebb' fej­lesztés nem történt. A II. félévben azonban két és fél millió forintos beruházás ke­retében bővítik a kardosi élelmiszer-háztartási jellegű önkiszolgáló boltot. Szarva­son pedig a Szabadság u. 6 —10. sz. alatt épülő lakások földszintjén kisebb alapterü­letű illatszer-, csemegeboltot és cukrászdát alakítanak majd ki. A számadatok, valamint a szövetkezet beszámolója azt igazolja, hogy a félévet ered­ményesen zárták, amit jelez a 6,96 százalékos nyereség- növekedés is. Lipták Judit Táplálkozástudományi vándorgyűlés kezdfidött Pécsett A Magyar Táplálkozástudo­mányi Társaság VIII. vándor- gyűlése hétfőn kezdte meg munkáját Pécsett. Témája: a táplálkozás szerepe az egészség megőrzésében és gyógyításában. Ebből az alkalomból több mint kétszáz szakember — orvos, gyógyélelmező, kórházszervező, élelmiszeripari mérnök, táplál­kozástudományi kutató, keres­kedelmi szakember — találkozott a vándorgyűlésnek helyet adó orvostudományi egyetemen. A vándorgyűlésen adták át a társaság tudományos díjait. A 115 éve született neves élettani kutatóról, Tangl Ferencről el­nevezett emlékérmet Jávor Ti­bor egyetemi tanár, a Pécsi Or­vostudományi Egyetem I. számú klinikájának igazgatója kapta a káros felszívódások vizsgálatá­ban elért eredményeiért. A ma­gyar Táplálkozástudományi Tár­saság új díjat alapított, amelyet most először adományoztak. A társaság első elnökéről, a 75 éve született Sós József kórélettan­tudósról elnevezett emlékérem­mel Rigó János egyetemi tanárt, az Országos Dietetikai Intézet igazgatóját tisztelték meg táp­lálkozási és dietetikai kutatásai­nak eredményeiért. Néhány éve nyitotta meg „ajtaját” Gyulán, a Várfürdő tőszomszédságában az Intertounst- bolt, ahol csak valutáért lehet vásárolni. Megyénkben ez az egyetlen ilyen jellegű bolt. Míg a kezdetben csupán a nyári turistaszezonban működött, most már az év minden szakában várja a vásárlókat. Nemcsak a külföldieket, hiszen nemegy honi állampolgár megfor­dul az üzletben, hogy a külföldön el nem költött valutáját itt vásárolja el. S míg korábban 200 forint értékben vehetett a „kurrens” cikkekből, ma már 400 forintig vásárolhat a hazai állampolgár Fotó: Lónyai László Iparművészeti főiskolások a Knerben A budapesti Iparművészeti Fő­iskola nyolc harmadik évfolya­mos hallgatója érkezett tegnap, hétfőn a békéscsabai Kner Nyomdába. A főiskolások — akiket a nagyüzem KlSZ-bizott- sága ünnepélyesen fogadott — szeptember 5-ig lesznek a nyomda vendégei. Itt-tartózkodá- suk során megismerik a csabai központ és telephelyeinek min­dennapjait, a termelés egyes fá­zisait, valamint szakmai gya­korlatot is végeznek. Szabad ide­jük kitöltéséről is gondoskodott a Kner Nyomda KlSZ-bizottsá- ga: a leendő könyv- és tipográ­fusművészek megyejáráson is részt vesznek. Matematikustalálkozé Tizenöt országból érkeztek ma­tematikusok a hétfőn Kőszegen kezdődött stochastikus progra­mozási konferenciára. Az ötna­pos rendezvényen a statisztika és a valószínűségszámítás mód­szertanát ötvöző tudományág gyakorlati' alkalmazási lehetősé­geiről lesz szó. A gazdasági és műszaki tervezés, a víz- és ener­giagazdálkodás területén hasz­nálják többek között a stochas- ttkai programozás eredményeit. A nyolcvan matematikus elő­adásokon. szekcióüléseken fog­lalkozik a tudományág aktuális kérdéseivel, a kutatások ered­ményeivel. amatőr filmes világfesztivál Magyarországon Növénytermelési tanácskozás Szeptember 4—13. között Siófokon rendezik meg a 43. amatőr filmes világfeszti­vált. valamint az UNICA (Nemzetközi Amatőrfilm- szövetség) 40. kongresszusát — jelentették be a Népmű­velési Intézetben hétfőn tar­tott sajtótájékoztatón. Az idei fesztivál magyarországi megrendezése több évfordu­lóhoz is kapcsolódik. 50 év­vel ezelőtt alakították meg hazánkban az Amatőr Moz- gófényképezők Egyesületét. A fesztivál alkalmából meg­emlékeznek arról is, hogy 20 esztendeje, 1961-ben rendez­ték meg a’ felszabadulás utáni első. sorrendben a IX. országos amatőrfilmszemlét. A világfesztiválra a ma­gyar amatőrfilmesek képvi­selőin kívül 400 külföldi résztvevőt várnak a rende­zők. A k'ameratulajdonosok száma hazánkban megköze­líti a 100 ezret, az aktív amatőr filmesek száma 1500, a szövetségi tagoké pedig 500. A versenyben — amély- nek fővédnöke Pozsgay Im­re művelődési miniszter — minden ország 75 perces programmal vehet részt. Jubileumi kiállításra és videobemutatóra is sor ke­rül a tfcá nap során a feszti­válnak otthont nyújtó dél­balatoni kulturális központ­ban. A hazai növénytermesztés­ben meghatározó szerepük van a termelési rendszerek­nek; munkájuk, szervezeti rendjük, anyagi érdekeltségi viszonyaik már nemzetközi érdeklődést keltettek. A Ma­gyar Agrártudományi Egye­sület, a nádudvari Kukori­ca- és Iparinövény-termelési Együttműködés (KITE), va­lamint a Debreceni Agrár- tudományi Egyetem ezért augusztus 31. és szeptember 3. között a hajdúság főváro­sában nemzetközi növényter­melési tanácskozást rendez — erről tájékoztatták az új­ságírókat hétfőn a MAE központjában. A széles körű nemzetközi érdeklődést jelzi, hogy a szakmai találkozóra 14 or­szágból érkeznek szakembe­rek. Több mint 100 előadás foglalkozik majd a mezőgaz­daság iparszerű termelési módszereivel, amelyek az elmúlt öt évben látványos szakmai sikereket hoztak. Amint a sajtótájékoztatón el­mondották: a rendezvény egyik szervezője, a KITE je­lenleg 371 taggazdasággal működik, ' összes szántóterü­letük meghaladja az 1,3 mil­lió hektárt. A termelési rendszer megalakulása óta a taggazdaságok kukorica­termés-hozama több mint 40 százalékkal nőtt, és egyhar- madával lett nagyobb a nap­raforgó hozama is. Történelem a hitelesség jegyében H osszú apály után az utóbbi években nőni kezdett hazánkban a történelem iránti érdeklődés; filmek, tévéműsorok, minde­nekelőtt pedig könyvek sora — és sikere — jelzi ezt. A jelenségnek nemcsak a tör­ténészek örülhetnek. Talán nem elhamarkodott a felté­telezés, hogy mögötte a XX. század viharaiban meg­zavarodott, egyensúlyát vesz­tett történelmi tudatunk spontán gyógyulási folya­matának megindulása, vagy rosszabb esetben is a gyó­gyulás igénye rejlik. A leg­utóbb Hanák Pétér az Élet- és Irodalomban „viszonyla­gos nemzettudat”-ként diag­nosztizálta a betegséget, de a baj konstatálásával egy­idejűleg a gyógyszer is ad­va van: becsületes, jó törté­nelmi írások nyomán remél­hetőleg rövid időn belül ké­pessé válik nemzetünk befo­gadni, megemészteni múltját a maga egészében, bonyo­lultságában, jó és rossz, föl­emelő és lesújtó vonásaival együtt. Az annyiszor emlege­tett nemzeti önismeret alap­ja — többek között — a je­lenünket oly nagy mérték­ben alakító múlt ismerete, ehhez pedig a tárgyilagos, elfogultságoktól mentes írá­sok segítségével juthatunk el, hiszen ma már a törté­netírásnak semmiképpen sem a régebbi elfogultságoknak az új elfogultságokkal tör­ténő korrigálása a feladata. A múltunk iránti érdeklő­désnek ma is egyik közpon­ti témája a reformkortól a kiegyezésig terjedő időszak. Nem csupán az események díámaisága és a sok magá­val ragadó, fölemelő példa teszi fontossá ezeket az érve­ket, hanem az is, hogy teljes joggal érezzük bennük az alternatív megoldások föl­merülését, töprenghetünk ezek esélyeiről, az elődeink hibájából elmulasztott, vagy inkább balszerencséjükből el­maradt lehetőségekről. No­ha történetírásunk e kor­szakról már jókora ismeret- anyagot halmozott föl és tett hozzáférhetővé, az újabb nemzedékek elsősorban az új feldolgozásokból, új inter­pretációkból tájékozódnak, szerzik bé ismereteiket. Ezért is figyelmet érdemel, hogy a közelmúltban számos olyan, kifejezetten a nagyközönség­nek szánt könyv jelent meg, amely alkalmas arra, hogy ismét elgondolkozzunk e sorsfordító éveken. Sikerük, kelendőségük titka minden bizonnyal ugyanaz, ami az éledező történelmi érdeklő­désnek is az egyik kulcsa: a hitelesség igénye. Közvéle­ményünket (sőt korunkat), látható módon erősen fog­lalkoztatja a történeti igaz­ság kérdése, ezért olyan népszerűek a hamisítást, ferdítést igen nehézzé tévő dokumentum jellegű műfa­jok. A hitelesség terén kétség­telenül verhetetlenek az ere­deti források, az események, fontosabb szereplőinek nyil­vános megnyilatkozásai pe­dig sok esetben mindennél jobban adják vissza, mi fog­lalkoztatta egykor az embe­reket. Jó ötlet volt a Mag­vető Könyvkiadó részéről so­rozatot indítani Gondolkodó magyarok címen, közzétéve történelmünk, művelődésünk néhány klasszikus dokumen­tumát. Többek között mo­dern nemzettéválásunk és államfejlődésünk néhány alapkérdéséről olvashatjuk Széchenyi (A Magyar Aka­démia körül), Kossuth és Deák (Párbeszéd a kiegye­zésről) álláspontját. Szubjektivizmusuk ellené­re hitelesként szokták olvas­ni a visszaemlékezéseket, és ez így lesz azzal a szokatlan történelmi rekonstrukcióval is, amire Cseres Tibor vál­lalkozott. Én, Kossuth Lajos Címen megírta, azaz inkább összeállította azt a memoár­kötetet, amit Kossuth nyolc­vanöt éves korában papírra vethetett volna. E képzelt önéletrajz nagyrészt Kossuth ténylegesen megírt levelein és beszámolóin alapul, tehát hitelesen adja vissza hőse szubjektív véleményét, ítéle­teit. Sajnos azonban az olva­só nem tudja megállapítani, hol beszél valóban Kossuth, hol pedig a ma élő szépíró. (Nagyjából ugyanezt a témát a hitelesség és bizonyítható­ság iránti igénynek mesz- szemenőkig eleget téve dol­gozta fel Szabad György Kossuth politikai pályája is­mert és ismeretlen megnyi­latkozásai tükrében című há­rom éve megjelent munká­ja.) Parázs a hamu alatt. Vi­lágostól Solferinóig — a cím is jelzi, hogy a Bach- rendszerrel szemben kibon­takozó nemzeti ellenállás a tárgya Nemeskürty István újabb könyvének. A szak- tudomány minden bizonnyal ebben is jócskán fog találni bírálnivalót, vitathatatlan ér­deme azonban, a sok eredeti kordokumentum, köztük szá­mos inkább irodalmi, mint szokványos történeti forrás, amelyekből hosszan idéz, nö­velve így az egész könyv ér­tékét, szavahihetőségét. A történetíró tudományos­ságával, tárgyilagosságával, s az utókor ismeretei adta böl­csesség birtokában ■ ismerteti Széchenyi István döblingi éveit Kosáry Domokos. A sajnálatosan kevés kézbe el­jutott Napló után most is­mét közelről, belülről is­merkedhetünk meg a párat­lan tehetségű politikai elem­zővel, az önkielégülten kér­kedő zsarnoki rendszer fel­színes eredményeinek és nagy hazugságainak gyilkos gúnyú leleplezőjével. A Ko­sáry által imponáló bőséggel elénk tárt történelmi kutatá­si eredmények csak hangsú­lyozzák, alátámasztják, mennyire alaposan ismerte világát, hazáját, még az el­megyógyintézet falai közé zárva is szellemi erejének ismét teljébe jutó Széchenyi. Kár, hogy a könyv alapján a híres Blickből jórészt csak a külpolitikai és közjogi fej­tegetéseket ismerjük meg, holott a Bach-rendszer bel­politikájáról írottak — ha lehet — még tanulságosab­bak. A történelmünk iránt ér­deklődni most kezdő közön­ség az itt említett és az utóbbi években megjelent többi' hiteles forráskiadványt és mértéktartó, kiegyensú­lyozott feldolgozást forgatva ráébredhet, hogy e megpró­báltatásokkal teli, de feled­hetetlen korszak hősei a kö­rülmények hatására maguk is változtatták elképzelései­ket. A nemzet által követen­dő utak kérdésében mind jobban eltértek egymástól, ám ahhoz nem fér kétség, hogy hazájukat mind a le­hető legjobban akarták szol­gálni. Vitájukat egyértelmű­en az utókor sem döntheti el. E korszak nagy alakjai­nak pályáját tanulmányozva kirajzolódik az emberi té­nyező, az egyéniség szerepe a történelemben, amit a marxizmus vulgáris felfogá­sa sokáig elhanyagolt, egy­oldalúan kezelt. Számunkra a legfontosabb tanulság ta­lán mégis az, hogy történel­münk szerencsétlenül vég­ződő nagy kísérletére, 1848— 49-re nyugodtan tekinthe­tünk vissza büszkességgel, hiszen bukásában is mara­dandó eredményeket hozott, a világ pedig akkor ismerte meg a magyar nevet, s ez a bemutatkozás — mint az emigráció fogadtatása, a hazai ellenállás értékelése és a nemzetközi politika figyel­me igazolja — korántsem volt sikertelen. 0 XIX. század nagy kérdéseiben, íróink, történészeink már mind kevésbé féltik a kö­zönséget a tényéktől, az egy­másnak helyenként ellent­mondó forrásoktól, sőt éppen ezekben látják a „nagykorú- sítás” legjobb eszközét. Jeszenszky Géza

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents