Békés Megyei Népújság, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-23 / 196. szám
1981. augusztus 23.. vasárnap o Kiállítás Mezöberényben Már tizedik alkalommal rendezték meg az idén Mezőbe- rényben a község és környéke ipari és mezőgazdasági üzemeinek kiállítását. Képeinken a bemutató néhány részletét villantjuk fel. A PATEX mczőbcrényi gyára nemcsak bemutatta, hanem árusította is termékeit A csárdaszállási Petőfi Tsz rizsvető gépét működés közben is megismerhették a látogatók A textilfeldolgozó szövetkezet kiállításán a tőkés exportra készülő anorákokat is láthattuk Jól sikerült a FÉKON bemutatója is Fotó: .Lónyai László Sikeres aratási verseny Az MSZMP Békés városi bizottsága és a város, valamint környéke mezőgazda- sági nagyüzemei által hagyományosan rendezett aratási verseny eredményhirdetését a napokban tartották. Ebből az alkalomból a RU- TEX békési részlege találkozót szervezett a mezőgazdasági dolgozókkal, és ezen 13 kombájnos és 3 segédve- zető vette át a megérdemelt elismeréseket. Az aratási verseny győztese Balogh Mátyás, a kamuti Béke Tsz kombájnosa lett, második helyezett Dinya Ferenc, a harmadik Varga István volt, mindketten a Hidasháti Állami Gazdaság dolgozói. Műszaki és közgazdasági könyvnapok Az elmúlt évben 19. alka- j lommal megrendezett műsza- \ ki könynapok országos ak- | ciója az idén kibővül, új ar- j culatot kap: műszaki és köz- | gazdasági könyvnapok meg- i rendezésére kerül sor. Az í esemény alkalmával összesen , 63 szakkönyvújdonság kerül j az olvasóközönség elé. Az ak" ! ció célja, ébren tartani és s fokozni a műszaki és köz- i gazdasági szakirodalom irán- ■ ti érdeklődést, erősíteni a i szakkönyvkiadást és az ol- ; vasók kapcsolatát, felhívni a ! figyelmet arra. hogy a gazdasági körülményekre, a ; technika fejlődésére csak az f új eredményeket ismertető ; szakkönyvek segítségével le- \ ■ hét gyorsan reagálni. Az országos akció során a vállalatok, üzemek, intézmények műszaki és közgazdasági könyvbemutatókat, vásá- jj rókát rendeznek, amelyek j szakelőadásokhoz, ankétok- s hoz, szerző-olvasó találkozókhoz kapcsolódnak. A könyvnapok sikere, a helyi ren- i dezvények, eredmények propagandája eredményeképpen j j pályázatot hirdetnek a könyv- i tárosok, a műszaki és köz- ; _ gazdasági könyvek terjesztő- ' '"sével foglalkozók részére. • S. Szovjet—kubai együttműködés Gyümölcsözően fejlődnek a Szovjetunió és Kuba gazdasági kapcsolatai. Az elmúlt { tervidőszakban az áruforga- | lom megháromszorozódott az , 1971—1975-ös időszakhoz képest. 1980-ban a Szovjetunió ré- • szesedése a kubai külkeres- J kedelemben elérte a 70 szá- i szalékot az 1975. évi 48 szá- l zalékkal szemben. Ugyanak- j kar Kuba is jelentős szere- j pet játszik a szovjet gazda- I sági külkapcsolatokban. A Szovjetunióból a legkü- : lönfélébb ipari és fogyasztó- \ si cikkek érkeznek a karib- \ tengeri szigetországba — gép- j kocsik és hajók, repülőgé- : pék és gépsorok, bulldózerek • és műszerek, tv-készülékek ; és kerékpárok, faanyag és fémáru. Kuba többek közt ■ cukrot, déli gyümölcsöt és j nikkelt exportál a Szovjet- I unióba. Az előző tervidőszak- ; ban, például, 5,5 millió ton- j nával növekedett a kubai cukorexport mennyisége. A szovjet fél segítséget • nyújt a kubai ipar és mező- ! gazdaság fejlesztéséhez. 1980- > ban 83 kubai létesítmény ré- 1 szére érkeztek szovjet gyárt- ; | mányú komplex berendező- ; sek — köztük van az ország ] első atomerőműve is. A Szovjetunió részt vállal a kubai nikkelipar fejlesztésében és rekonstrukciójában. Bővülnek a két ország tudományos kapcsolatai is: jelenleg több mint 100 témában folytatnak közös kutatásokat. Mit ér a dolgozó, ha bedolgozó? Vannak országok, ahol a bedolgozói rendszernek óriásiak a hagyományai. Ha valahol erre jó példát akarnak említeni, akkor általában a japánok kerülnek szóba. Való igaz, hogy ebben az ipari nagyhatalomban az óriási üzemek mellett rendkívül fejlett a beldolgozói hálózat. Háziasszonyok, diákok bonyolult elektronikus áramköröket, fényképezőgépeket, órákat és még ki tudja mi mindent szerelnek, gyártanak otthon. Nálunk a bedolgozók lét- számaránya, munkájuk fontossága nem mérhető a felkelő nap országához, de tulajdonképpen saját lehetőségeinket sem használjuk ki rendesen. Ennek okai összetettek, nézzük ezek egy részét a Gyulai Népművészeti és Háziipari Szövetkezet példáján keresztül. Az otthon a munkahely A gyulai szövetkezet hétszáz dolgozója közül csak 180 tevékenykedik a központi üzemben, a többiek munkahelye egyben az otthonuk is. Vigh Imre elnök elégedett a munkájukkal. — Mi alapvetően a bedolgozókra építjük tevékenységünket. ök csinálják az előkészítő és a befejező munkák egy részét, a kötő-hur- kolók pedig közvetlenül készterméket gyártanak a részükre, mi az alapanyagot biztosítjuk. A munka egyszerűbb bé tétele érdekében, ahol sok a bedolgozónk, telephelyeket létesítettünk, már nyolc városban, községben működik ■ ilyen. A bedolgozók csinálják a rongyvágást, a népművészeti termékek hímzését, varrását, gyermek- és női ruhák kötését. A szövetkezetnek kifizetődő a foglalkoztatásuk. — Mi meg sem tudnánk oldani, hogy valamennyi dolgozónkat a központi üzembe hozzuk be. Ez óriási beruházást igényelne, és pont azokat az előnyöket veszítenénk el, amelyék miatt a bedolgozói rendszer létrejött. Ez így igaz, hiszen ebben a tevékenységben az a lényeg, hogy alacsony a beruházás- és eszközigénye, a munkaidő nem kötött, és olyanok is vállalhatják, akik valamilyen okból nem tudnak eljárni otthonról. Lehetőség nyílik tehát a töredék munkaidő hasznosítására, és ennek egyre nagyobb lesz a szerepe. Furcsa rendeletek A szövetkezetnek tehát jó, de jó-e a bedolgozónak is? Kovács Zoltán nem panaszkodik. — Én már lassan tíz éve, hogy Békéscsabáról vagyok a gyulai szövetkezet dolgozója. Van egy kötőgépem, azon gyártom az anyagot, azt a feleség'em megvarrja, és így kész gyermekruhákat szállítunk. Jól érzem magam, megbecsülnek, nincs fennakadás a munkaellátottságban sem. Jól is keresünk, megtaláljuk a számításunkat. Van azonban néhány dolog, ami furcsa és sérelmes a bedolgozókra nézve. Az egyik például a táppénz. Hiába keres Kovács Zoltán hétezer forintot, a felesége pedig ötezret havonta, ha táppénzre kerülnek, akkor napi száz forint keresetet vesznek alapul. Ez már csak azért is helytelen, mert az SZTK-iárulékot viszont a teljes kereset után fizeti a szövetkezet. De van még más is. A bedolgozóknak nem jár a gyes. Ha valaki mégis igénybe akarja venni, akkor külön kell kérvényeznie. Ahhoz, hogy ezt megkaphassa, különféle javaslatokra, környezettanulmányozásokra, hosszú bürokratikus Kovács Zoltán otthon, egy kis szűk műhelyben üzemelteti a kötőgépet eljárásra van szükség. De, nemcsak a gyessel van baj, hanem a szülési szabadsággal is. Ez_ ugyan kérés nélkül megilleti a bedolgozót is, csakhogy nem kapja meg a teljes keresetét, hanem ebben az esetben is napi száz forintot számítanak. Persze, csak azoknál a dolgozóknál, akik ennél többet keresnek, az alacsonyabb jövedelműek annyit kapnak, amennyi egy hónapra esik. Furcsa, és nyugodtan kimondhatjuk, igazságtalan is ez. Ne legyen különbség! Van gondja a rendeletekkel a szövetkezetnek is. Jelen pillanatban hiába kitűnő exportcikk a rongyszőnyeg, alig-alig tudják növelni belőle a termelést. Adott az a bértömeg, amit kifizethetnek a bedolgozóknak, ha tehát újakat vesznek fel, akkor a régieknek csökken a keresete. Ez pedig semmiképpen sem ösztönöz a termelés bővítésére. Pedig a bedolgozók számának növelése, nemcsak gazdasági, hanem szociális érdek is. Most a rokkantak évében ismét ráirányul a figyelem a rehabilitációra. Nagyon sok olyan mozgássérült van, akiknek gondot okozna a munkahelyre való bejárás, de teljes értékű munkát végezhetne otthon, és ezt szívesen meg is tenné. A szövetkezet tett is lépéseket azért, hogy kiterjessze a foglalkoztatottak körét, de ehhez bértömegre lenne szükség. Ezt illetékes helyen már többször szóvá tették, de - választ mind ez idáig nem kaptak. Ügy tűnik, hogy a bedolgozókat kissé felemásan kezeli ma még a munkajog. Egy részről teljes jogú dolgozónak számítanak, megilleti őket a fizetett szabadság, az üdülés, más részről viszont sok mindentől elesnek, a már említetteken kívül, a hűségjutalomtól is. Ezeket az ellentmondásokat még az 1978-ban megjelent korszerűsített rendelet sem oldotta fel. Rendezni kellene tehát a bedolgozók sorsát, már csak azért is, mert népgazdasági szempontból nagyon fontos a tevékenységük. Sokan úgy végeznek termelőmunkát,. hogy közben otthon jószágot tartanak, vagy zöldséget termelnek. De az óvodai és bölcsődei gondokat is enyhítik azok az édesanyák, akik otthonukban, gyermeknevelés mellett végzik a munkájukat. Mivel az elszámolás -darabbérben történik, így rá vannak szorítva a hatékony munkára is, és aki jól akar keresni, az bizony nem nyolc órát dolgozik egy nap. Ma az országban mindösz- sze hatvanezer bedolgozó van, nem túlságosan nagy tehát a számuk. Lehet, hogy éppen emiatt nem fordítanak rájuk kellő figyelmet a rendeletet alkotók. De, ha azt szeretnénk, hogy bővüljön a létszám, és mind többet hasznosíthassunk az egyébként elcsorgó időből, akkor nem lenne szabad különbséget tenni az egyforma hasznot hajtó dolgozók között, még akkor sem, ha az egyiket úgy hívják: bedolgozó. Lónyai László Fellélegeztek a kukoricák Kevés, de jókor jött csapadék Területileg ugyan változó mennyiségben, de jókor jött csapadékot kapott Békés megye péntekről szombatra virradóra. Amint a Meteorológiai Intézet békéscsabai obszervatóriumában elmondták: Békéscsabán megközelítőleg öt milliméter. Szarvason viszont több mint tizenegy milliméter eső hullott. A huzamosabb idő óta nedvesség nélkül vegetáló mezőgazda- sági kultúrák, különösen a kukoricák felüdültek, megszűnt a levélzeti összehúzódás. A kevés víz, amelyet a megye kapott, csak pillanatnyilag érezteti kedvező hatását, a szakemberek véleménye, hogy ahol mód van rá. továbbra is öntözni kell.
