Békés Megyei Népújság, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-18 / 193. szám
0 1981. augusztus 18.. kedd üj szolgáltatás a mezőgazdasági üzemeknek Új szolgáltatást vezetett be a Hungaronektár a mezőgazdasági üzemek részére; méhész tagjai rendelésre kaptáraikat azokon a táblákon állítják fel, ahol a méhek a mézgyűjtés mellett egyúttal a növények beporzását is elvégzik. A biztonságos megtermékenyül és nyomán átlagban 15—20 százalékkal növekszik a termés. A beporzást elősegítő biológiai módszer gazdasági előnyeit már korábban ismerték. szélesebb körű alkalmazására azonban csak az elmúlt években teremtődték meg a feltételek. Már több mint 40 gazdaságban méhek segítik a növények megter* mékenyülését. A fokozódó érdeklődés láttán a Hungaronektár több szolgáltató irodát nyitott. Ilyen iroda működik a többi között Bakta- lórántházán, ahol az idén 10 ezer hektárnyi almáskertet a Rélybéli ÁFÉSZ méhész szakcsoportja „vállalt fel”. Tavasszal az almáskertbe telepítették a méhcsaládjaikat, s ennek eredményeként igen kedvezőek a terméskilátások. Még az idén Szatymazon és Baján is megnyílnak a Hungaronektár irodái. Jövőre már nemcsak a környék almásait, őszibarackosait po- roztatják be a méhekkel a nagyüzemek, hanem a napraforgót is. A Martfűi Növényolajgyár nyersanyagellátására ugyanis mind több állami gazdaság, termelőszövetkezet foglalkozik napraforgó termesztésével, s a hozamok növelésében várhatóan a méheknek is jelentős szerepük lehet. Szerelik az úi gépeket A Győri Rábatext Textil- I ipari Vállalatnál már szere- : lik azokat a kártoló- és sző- ’ vőgépeket, amelyeken még az idén megkezdik a külön- « leges finomságú batisztzseb- ■ kendők készítését. A gyár | több mint 100 millió forin- \ tot költ a műszaki-technikai I feltételek megteremtésére: hazai gyűrűsfonó és angol ; kártológépeket szerezték be. ; Ezeken készül majd a kü- J lönleges minőségű tiszta pamut fonal, amiből a selymes tapintású zsebkendőkelmét szövik az újonnan megvásá- „ rolt svájci szövőgépeken. Az új terméket — a piackutatások tapasztalatai sze- ; rint — a nyugati piacokon : is jól értékesíthetik majd. Bővizű termálkút Üj termálkút fúrása feje- < ződött be Győr határában, \ 1850 méter mély kútbólper- ; cenként 2 ezer liter, 71 fo- í kos víz tör a felszínre. A számítások szerint éven- j te mintegy 8 millió forint ér* j tékű olajat tudnak megtaka- | rítani felhasználásával. Leltet néhány millióval több? A csabai bútoripari szövetkezet termékeinek nagy részét, 75—80 százalékát exportálja. Ennek már lassan 20 éves hagyományai vannak a szövetkezetben. Export üzletek Most új üzletek gyarapítják a dollárbevételeket, elsősorban az ARTEX és a Skála-Coop jóvoltából. Ez utóbbi egy osztrák céggel kötött árucsere-megállapodás alapján kiegészítő bútordarabokat, a szövetkezet komódjait szállítja majd partnerének. Az ARTEX-en keresztül pedig, ugyancsak kizárólag fából készült bútoraik jutnak el a holland, francia NSZK-piacokra. Kuvaitba viszont lakószoba-berendezéseket szállítanak. Ezek az ügyletek mintegy 22 millió forintos bevételt jelentenek, míg a szovjet export 35 millió forinttal, a belföldi termelés pedig 19 millióval járul hozzá a termelési értékhez. A nyereség pedig 8 millió forint körül várható. Ez kevés, vagy sok? Csiaki András, a szövetkezet műszaki vezetője szerint lehetne több is, ennek azonban legfőbb gátja a munkaerőhiány. A nemrég még 430 fős üzemben ma már csak 233-an dolgoznak. Emiatt egyes műveleti helyek üresen állnak, nem teljes a termelői lánc, többet kell mozogniuk az embereknek, következésképpen kisebb a teljesítményük. Hvilf tartalékok Az eszközkihasználatlanság ugyancsak eredményrontó tényező. Így aztán év végén a kisebb nyereségből, gyengébb mutatók alapján keve- seb bérfejlesztést hajthatnak végre. Alacsony bérszínvonal mellett viszont nemigen lehet létszámot emelni, ami a kiinduló pontot tekintve a hatékonyság növelésének feltétele lenne. A kör azonban nem olyan ördögi, mintamilyennek látszik. A hatékonyság emelésére nem feltétlenül a munkások számának a növelése a megoldás. Fontos szerep kellene, hogy jusson a gyors és eredményes szervezői munkának. Elfogadva az adott létszámot, úgy kellene alakítani a munkafolyamatokat, hogy minél kevesebb legyen a veszteségidő. Ebben igen jó segítőtárs, eszköz lehet az anyagi ösztönzés. Sokan meglepődtek már azon, hogy milyen „nem várt” eredményeket hozott — igaz másutt — egy-két hasonló intézkedés. Intenzív ármunka Ha az előbbiekben vázolt út nem járható, eredményes lehet az intenzívebb ármunka is. E finom fogalmazás tulajdonképpen áremelést takar, azt, hogy próbálkozhatnának nagyobb nyereséghányadot beépíteni áraikba. Erre azonban belföldön csak akkor van mód, ha új termékkel jelentkeznek. Az áremelést egyébként a szabályozók tiltják. Marad tehát az export árak növelése, ez azonban kemény dió. Az utóbbi idők tapasztalata szerint nemhogy emelni nem tudják az árat, de csökkenteni kénytelenek. Míg tavaly a tőkés export volt a legjövedelemezőbb, az idén már nincs különbség a haszon tekintetében a tőkés és a szocialista kivitel között. Javulásra itt csak akkor számíthatnak, ha sikerül valami új, tetszetős, kapós terméket előállítani. Hálószoba-berendezések NSZK megrendelésre Békéscsabai ZÖLDÉRT Húsüzem „Kiváló” teherrel Fotó: Veress Erzsi Kezdjük mindjárt egy jó hírrel: a békéscsabai ZÖLDÉRT Húsüzem leghíresebb terméke, a csabai vastagkolbász elnyerte a „Kiváló Aruk Fóruma” kitüntető címet. Mérföldkő és teher ez a közepes nagyságú üzem történetében. Hiszen a KÁF- jelvény megtartása nem könnyű. Még jobb munkára, az egyenletes, kiváló minőség tartására kötelezi a gyár dolgozóit. főbbet kihozni A ZÖLDÉRT Vállalat vezetősége úgy látta, hogy húsüzeméből többet lehet kihozni. A múlt évben ugyanis elég sok panasz érkezett a legjelentősebb termék, a csabai kolbász minőségére. Érezték, az üzem szervezettsége sem áll a magaslaton, javítani kell rajta. Ezért kérték meg dr. Banda Istvánt, a Gyulai Húskombinát minőségellenőrző és higiéniai osztályának vezetőjét, legyen a kis gyár üzemvezető főmérnöke. Hogy milyen irányítási elképzelései vannak egy állatorvosnak? Bár „hivatalosan” nem tanulta, szilárdan vallja a sokak által vezetéselméleti alfának és ómegának tartott megállapítást: „A legfontosabb, hogy a dolgozó értse, mit miért csinál, akkor megy a munka!” Segíti az a sok tapasztalat, amelyre a húskombinátban tett szert. Szeretné a példásan szervezett nagyüzemtől átvenni azt, ami ott jól bevált. Valamivel könnyebb a dolga, mint a gyulai kollégáké, hiszen háromszáz dolgozóval bizonyos idő után akár személyes kapcsolatot is kialakíthat. Ez az egyik törekvése. Bevallása szerint nem nyolcórás munkahely a húsüzem. Ahhoz, hogy jól menjenek a dolgok, a vezetőnek állandóan jelen kell lennie. Főként most, az elején, hiszen csak május óta dolgozik beosztásában. Vajon mit jelent az, hogy „többet kihozni” az üzemből? A számok sokat mondanak erről. Az idei terv szerint tíz százalékkal növelik a kibocsátott áru mennyiségét. A féléves felmérések szerint ez sikerülni fog. az időarányos részt teljesítették. Kevés pénzzel Az évente hatvanezer sertést és ötezer juhot feldolgozó üzemnek egyelőre kevés pénze van a fejlesztésre. A feldolgozó vonalak hetven- nyolcvanezer sertés vágását tennék lehetővé. Csak tennék, mert a füstölő, érlelő helyiségek száma nem elegendő. Az idén már viszonylag olcsó átalakítást hajtottak végre a füstölőkön, az eddigi 5—6 napos füstölési idő négyre rövidült. Üj ventillátorok és hűtőberendezések beszerelésével javították a füstölés minőségét is. A 40—42 napos érlelésről azonban nem mondhatnak le, mert annak a fogyasztó látná a kárát. Marad tehát Kulcsemberek a csontozok az évente előállított hétszáz tonna csabai kolbász — egyenletes minőségben. Nem szabad elfeledkezni a dolgozókról sem. Elsősorban a nyolcvan szakmunkás tudásában bízik a vállalat vezetése. Nem csoda, hiszen a szakmunkások mestersége apáról fiúra száll, róluk szólva valóságos szakmai kultúráról beszélhetünk. Közülük is a csontozók a „kulcsemberek” — munkájuk eldönti, hogy kerül-e minőségrontó kötőszövet, hártya az áruba, vagy sem. Az év elején végrehajtott tízszázalékos béremeléssel tevékenységük fontosságát ismerte el a vállalat. Kevés pénzzel fejleszteni nehéz. A mostani tervciklusban nem is lesz rá mód. Bízva a jövőben, elkészítették a középtávú fejlesztési tervet. Ennek során rozsda- mentes eszközökre cserélik ki a régieket, a füstölő-érlelő helyiségek számát is gyarapítják majd. Fűszerreneszánsz Eddig a csabai kolbászról esett szó, pedig a főzővei és a sütnivalóval együtt csak a termékek húsz százaléka kolbász. Jelentős a forgalmazásnak átadott tőkehús, felvágottak és szalonnafélék, zsír menyisége is. Mivel a csabai kolbász gyártását jelentősen nem tudják növelni, a választékbővítés felé fordult az üzemvezetés figyelme. Felvették a kapcsolatot az egészségügyi szervekkel, mert szeretnének egészséges újdonságokkal kedveskedni a fogyasztóknak. Zsír-, só- és fűszerszegény készítményeket fognak gyártani, a diétára kényszerülőknek. Ezek lesznek az új felvágottak, a vörösáru néven ismert termékek. összetételüket ugyanis méréssel állapítják meg, tehát tudnak rajta változtatni. A száraz áruk választékát új fűszerekkel kívánják szélesíteni. Előveszik a feledésbe merült tárkonyt, kakukkfüvet, gyömbért. Elterjesztésük sok reklámot kíván majd, mert a konzervatív paprika-pártiakat kell meghódítani. Nehéz feladat, de a fiatalok körében egyre kedveltebbek az említett fűszerek, akik várhatóan az új kolbásznak is vevői lesznek. A csabai húsüzem kiváló vágóalapanyagot kap a Gyulai Húskombináttól. A nagy súlyú, szalámi sertések zsírját hagyományosan, olvasztva nyerik ki. A közeljövőben a házi zsírhoz hasonló termék félkilós, műanyag bodozos csomagolásába kezdenek, ezzel megoldódik a kimérés gondja. De készülnék a csabai kolbász zsugorfóliás csomagolására, ebben látják ugyanis a hi- giénikusabb forgalmazás lehetőségét. Elkészült néhány díszdoboz is, amely egy szál csabait tartalmaz — kedves és elegáns ajándék lehet, ha forgalomba kerül. Mint a fentiekből kitűnik, a ZÖLDÉRT Húsüzem nem válik nagyüzemmé a jövőben sem. Vezetése keresi a lehetőséget, hogy a középüzemektől várható legnagyobb rugalmassággal váltsák a termékeket, színesítsék a választékot. És ezzel szolgálják a fogyasztót. M. Szabó Zsuzsa A napraforgóban bíznak Az Idén sem kímélte a belvíz a mezőgyáni Magyar— Bolgár Barátság Tsz földjeit. A kilencszáz hektárnyi búza felét, az őszi árpának kétharmadát pusztította ki a víz. A tagság sajnálatára, hiszen a szárazon maradt területek eredményei jó termést sejtették. A biztosító térítése ellenére nem hozza ez a két növény a várt pénzügyi eredményt. Joggal bizakodnak a szövetkezet vezetői a napraforgóban. Az ötszáz hektárnyi terület szép termést ígér. Hasonlóképp kedvező képet mutatnak a kukorica- és napraforgótáblák. Az említett gondokon várhatóan sokat segít a tervezett teljes körű talajrendezés. Ennek terveit most készítik, és jövő nyáron megkezdik az első ütem végrehajtását. A komplex meliorációt négy ütemben hajtják végre a szövetkezet egész területén, összesen négyezeregyszáz hektáron. A munkákat a VI. ötéves terv végéig szeretnék befejezni, költsége ötvenmillió forint körül alakul. A meliorációs munkákkal egy időben felújítják a másfél ezer hektárnyi gyepet, amellyel magasabb színvonalon valósíthatják meg a juhállomány takarmányozását. Terveik között szerepel új juhtelep építése, az anyalétszám fejlesztése is. Egyelőre az exportnövelő hitelre várnak, mert saját erőből nem tudnák felépíteni az istállókat. Az év eddig eltelt felében háromezer pecsenyebárányt exportált a szövetkezet, a jövőben még többet szánnak a külkereskedelmi vállalatnak. Fotó: Veress Erzsi
