Békés Megyei Népújság, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-02 / 180. szám
Magtártól szálloda?-------------SZÜLŐFÖLDÜNK 1981. augusztus 2., vasárnap o Településfejlesztés Füzesgyarmaton Az idén' hasonló munkák fejeződtek be az egészségházban, ahol 3 rendelőt, egy várót, valamint egy nővérszobát adtak át rendeltetésének, és az épületet központi fűtéssel látták el. A tanács azonban nemcsak a gyógyítás feltételeinek megteremtéséről, hanem az egészségügyi dolgozók élet- krülményeinek javításáról is gondoskodik. Ezzel függ össze, hogy ma már valamennyi orvos szolgálati lakásban lakik. A füzesgyarmatiak egyik büszkeségének számít a Széchenyi úti 100 személyes óvoda, ahol szakképzett óvónők és gondozónők vesznek részt a gyermekek nevelésében, illetve ellátásában. A központi támogatással, és jelentős értékű társadalmi munkával épült intézmény továbbra is szoros kapcsolatot tart fenn a szülőkkel, a szocialista brigádok tagjaival, akik egyébként — ' a nagyközségi párt- és állami vezetőivel együtt — igyekeznek minden tőlük telhető segítséget megadni az óvónőknek, az iskolák pedagógusainak. Tavaly nagyszabású járdaépítés kezdődött Füzesgyarmaton. A tanács a költségvetési üzemet bízta meg a gyalogjárók elkészítésével, míg a földmunkákat maga a lakosság vállalta. A KPM 4—5 kilométer hosszan felújította a főutat, s ily módon jobb feltételek között bonyolódik az átmenő forgalom. Ma már a vízellátással sincs probléma, és a szennyvízcsatorna bővítésének terve is elkészül hamarosan. így lehetővé válik, hogy a lakások mellett egyre több közintézményt is bekapcsoljanak a hálózatba. A strandfürdőben még az idén esedékessé válik egy . Vitathatatlanul nagy előnyt jelent egy településnek, ha megfelelő. építőkapacitást tudhat magáénak. Ebből a szempontból Füzesgyarmat igen szerencsés helyzetben van. Ugyanis a középületek egy részének kivitelezésében a helyi Vörös Csillag Termelőszövetkezet évek óta közreműködik. A tsz építőbrigádjában jelenlegi mintegy 200-an dolgoznak, s körülbelül 130 millió forint termelési értéket állítanak •elő évente. Augusztus 20-ra szeretnék átadni a Mátyás király utcában épülő 32 OTP-lakást. A szövetkezet tagsága is érdekelt a sportkombinát létesítésében. Az egyik fut- ballpálya már elkészült, és a másik kettőt most alakítják ki. Ugyanakkor kedvezőbb körülmények között tarthatják majd edzéseiket, illetve a mérkőzéseket, versenyeket az atléták, valamint a kézilabdások is. A szociális otthon szakaszos felújítását a tanács költségvetési üzeme vállalta. Az építők még ebben az évben elkészítik a tetőszerkezetet, és jövőre fognak hozzá az újabb szobák kialakításához. A jelenleg 100 személyes intézmény korszerűsítése mintegy 10 millió forintba kerül. Várhatóan ez év augusztusában vehetik birtokukba a 32 új OTP-lakást a tulajdonosok A Széchenyi úti óvodában jelenleg több mint 140 gyermekről gondoskodnak gázleválasztó berendezés üzembe helyezése, és sor kerül az alagcsövek kicserélésére, valamint egy kisebb medence építésére. Füzesgyarmatnak is olyan hévize van, mint Gyulának, illetve Hajdúszoboszlónak. A termálkút 600 liter 62 fokos vizet ad percenként, amelyet a költségvetési üzem fóliaházának fűtésére is felhasználnak. A strandfürdő egyre nagyobb vonzerőt gyakorol a környék lakosságára, sőt jó néhány külföldi is felkeresi. Évente átlagosan 50 ezren fordulnak, meg itt. Kitűnő ötletnek számít a Vörös Csillag Tsz vezetőinek a régi magtárral kapcsolatos elképzelése. A növekvő vendégforgalomra gondolva, szállodává alakítják át a régi épületet, s mellette nádtetős borozót is létesítenek. A tsz szakemberei előreláthatólag még ez év őszén hozzákezdenek a munkálatokhoz. Bukovinszky István A füzesgyarmati strandfürdőt mintegy 50 ezer vendég keresi fel évente Fotó: Martin Gábor Aquincumi séta Amikor Augustus császár az időszámításunk kezdete körüli években a. római birodalom határát előretolta a Dunáig, az itt élő illír, kelta és eraviscus őslakosságot széttelepítették, katonai ellenőrzés alá vonták. A megszállók — katonák — lassan keveredtek az őslakókkal. Az I. század végére itt. a határ mentén is ro- manizálódtak az egykori eraviscus falu lakói — elsajátították a hódítók nyelvét, szokásait, vallását. (Bár még a III. században is, amikor a Gellérthegy lejtőin már régen az aquincumi birtokosok gyümölcsei zöldelltek — a lakosság visszajárt a hegytetőre, és a bennszijlött isteneknek áldozott. A kultusz egyik jóspapja, T. Flavius Titianus augur az eraviscus közösség nevében állított itt fogadalmi oltárt.) Traianus császár 103 és 107 között kettéosztotta Pannónia tartományt, s a keleti rész székhelyéül Aquincumot jelölte. S első császári helytartójául a későbbi Hadriánus császárt nevezte ki. Aquincumot Hadriánus római városjoggal ruházta fel, municipium rangjára emelte — a szabad születésű lakosság részére megkülönböztetett jogállást biztosított. 194-ben Septimus Severus császár még magasabb — co- lonia — rangra emelte a várost. Üj középületeket, fürdőket. szentélyeket építettek. Külön települt a polgárváros, a katonai tábor és a katonaváros. Kőből, téglából díszes házakat emeltek. Vízvezetéket építettek, központi fűtést és vízöblítéses latrinát. A polgárvárost — római mintára — fallal vették körül. A centrumban a fórum az államvallás szentélyeivel, vásárcsarnokkal, fürdőkkel. A főutcákat boltok, kézműves egyesületek és papi testületek székházai szegélyezték. Budapest majd két évezredes elődje Aquincum — ma rommező. Versek szólnak a sírkövekről, az elmúlást hirdetik. Hajdan volt dicsőséget, emberek, császárok és birodalmak pusztulását. A múzeum. Pavatus mester műhelyéből a vörös mázas edények, agyagmécsesek. Minerva istennő szobra, bronz igaveret, Jupitert ábrázoló bronzfigura, üvegfúvó. fazekaskemence, Mithras- szentély. És itt őrzik az egyetlen római orgona eredeti alkatrészeit — 228-ból. A romkert. A polgárváros központja — a fórum, a baA romkert, háttérben a múzeum zilik'a, közfürdő és vásár- csarnok. Légfűtéses torna- csarnok, szennyvízlevezető. Mostanában az újjáépített, .kiszélesített Szentendrei út mentén az aquaeductus — vízvezeték — néhány szép íve került felszínre. A faragott köívekkel összefogott pillérsor tetején 4-5 kilométer hosszban futott hajdan a csővezeték. A mai Rómaifürdő gyógy- és ivóvizét szállította a városok, lakóházak és közfürdők számára. Néhány évtizedes virágzás. Aztán a barbár támadások, a római birodalom válsága, a hanyatlás jelei érződnek Aquincumban is. S hiába erősítette meg a birodalom határait I. Valentinianus császár a IV. század 70-es éveiben őrtornyokkal, katonai táborokkal — a barbárok, Aquincumban a hunok, könnyen győzelmet arattak. A lakosság elvándorolt. Az egykor virágzó civilizációnak már nyorqa is alig ma^ radt, amikor az V. század első évtizedeiben hivatalosan is elhagyták Aquincumot a római közigazgatás képviselői. Aquincum épületei túlélték a római birodalom összeomlását. Az amphiteatrumba költözött a honfoglaló Árpád fejedelem csalódja. Zsigmond idején megújították a római falakat. Mátyás király római gyűjteményt rendezett be budai palotájában. 1778- ban a véletlen hozta felszínre a katonai tábor na- ’gyobbik fürdőjének romjait az óbudai Flórián téren. Ekkor, 30 évvel Pompeji feltárása után, Mária Terézia megbízásából indította meg Schönwisner István egyetemi könyvtáros az azóta is tartó ásatást. A polgárváros módszeres feltárásához csak a múlt század nyolcvanas éveiben kezdtek hozzá. A rendezés, a régészeti munka mind a mai napig tart. Kádár Márta A 228-ból származó víziorgona Részlet a múzeumból (MTI fotó — KS)
