Békés Megyei Népújság, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-16 / 192. szám
1981, augusztus 16„ vasárnap Mi a gobelin? Készül a gobelin Mélyen meggyökerezett téveszmét igyekszik eloszlatni a Vigadó Galéria kiállítása (A gobelin, nyitva augusztus 30-ig), amelyen nagyszerű szövött falikárpitok, gobelinek mellett be is mutatják, hogyan készül ez a nagy értékű textilmunka. A gobelin ugyanis nem azonos a kézimunkaüzletekben, rövidáruüzletekben kapható, előre nyomott, majd színes fonállal gondosan kivarrott képecskékkel. A gobelin szövőszéken készül, álló vagy fektetett szövőszéken, amely a nyers színű pamut láncfonalak közé a szövő beszövi a színes gyapjú- vagy műszál fonalat olyan erősen, sűrűn, hogy a nyers szín nem is tűnik elő többé. technika Franciaországban született meg, ahol is a Manufactures des Gobelins — a Gobelins fivérekről elnevezett kézműves műhely — kezdte először, magas művészi fokon készíteni a királyi, főúri paloták számára, a rideg falak ellenébe meleget hozó kárpitot, s készíti ma is. mint állami műhely. A kiállítás leghangulatosabb, legérdekesebb része az a hely, ahol szövőszéket állítottak fel, s" egy szövő állandóan dolgozik. Körötte festett fonalgombolyagok, csévélt, színes, egymástól parányi árnyalattal eltérő fonalak, s minden kelléke a szövés munkájának. Megismerhetjük a készülő gobelin — történetesen Péreli Zsuzsa Fa, madarakkal című munkája — vázlatát, a végleges méretben elkészült kartont és a műhelyrajzot is, amelynek alapján a szövő dolgozik. Franciaország nemcsak egyik bölcsője volt a kárpitszövésnek — a másik „bölcső" Olaszországban ringott —, de újjáéledésének is helye volt. Magyarországon 26 éves az Iparművészeti Vállalat szövőműhelye, az az állami manufaktúra, amely e jelentős műveket létrehozta. Természetesen dolgoznak otthon, saját szövőszékükön maguk a művészek is; ez a kiállítás azonban most az Iparművészeti Vállalatnál készült munkákat mutatja be. A huszadik század felfedezte azt, amit a tizenhetedik már tudott: a kárpit melegségét, emberközeli, szelíd hangulatot hordoz, riasztó kőrengeteget — legyen az háromszáz éves kastély vagy vasbeton kolosszus — emberi környezetté varázsol. Ezek az értékes munkák festőművészek. textilművészek tervei alapján készültek, legtöbbször hatalmas méretben. A gobelin technikájával ugyanis bármit meg lehet szőni! A felvetőszálak, a láncfonalak 1 centiméteren belüli sűrűsége (3-as. 4es, sőt 7-es „felvetés”) aprólékos motívumot is létre tud hozni. Ám a -festménynek másfajta törvényei vannak. Ahhoz, hogy a kárpit önmagához hű legyen, hogy valóban textil szülessen, tervezőjének tisztában kell lennie sajátos törvényeivel. A kárpit, a gobelin lágy felület, puha tapintású, kontú- raiban soha nem kemény, éles, a gyapjúfonal puhasága. szelíd szöszei is melegséget sugallnak. A kiállított munkák nagy része középületeinket díszíti ; színházi előcsarnokot, dísztermet, házasságkötő termet. Ünnepélyessé, s egyben otthonossá teszi a nagy teret is. Pécsi László Szerelem című munkája például a soproni házasságkötő terem dísze: két jelképes életfát burjánzó formavilág köt egybe, nem a természet folyondárjai ezek, hanem a mélytengerek sejtelmes,' titokzatos alakzatai, sejtetve ezzel a titkot is. amely két embert összefűz. Hajnal Gabriella Jónása a vörös és a kék színtartomány vibráló színeiben ábrázolja — és idézi — a bibliai próféta és a cethal egymást faló, elpusztító kaDcsolatát. Széchenyi Lenke Színház című kárpitja remekül komponált jeleneteket mutat be a kulisszák világából, Fóth Ernő Széchenyi elmosódott alakját, a kastély és a nagy gondolkodó személyét előhívó szimbólumrendszert örökít meg. De látható a kiállításon egy nagy generáció, a festőként dolgozó, de a gobelin formanyelvét mesteri fokon átélő művészek műveinek egész sora: Doma- novszky Endre, Szurcsik János, Hincz Gyula munkája. Solti Gizella Fátyol című kárpitja az a mű, amely átvezet a gobelin újabb állomásához: ez ugyanjs két rétegben szövött. Á felső réteg szövetéből kihagyottá vált láncfonalak egy másik motívumvilágot: a háttérben megszőtt felületet engedik sejteni, alig láthatóan. Ez már a tértextil felé vezető út... A kiállítás legnagyobb erénye: a tett, amellyel a műhelybe is bepillantást enged, a kárpit megszületésébe, értékes megmunkálási folyamatába. Nem kevésbé értékes a kiállítás katalógusa: Pálosi Judit előszava okos, rövid gobelintörténet. Torday Aliz Attalai Gábor: Széplak (részlet) Ez a szövött falikárpitAutó — motor Gépjárművek az autópályán Röviden A LÉZER VIRÁGAI Közismert, hogy vannak hosszú nappalú és rövid nap- palú növények. A mérsékelt égöv növényei hosszú nap- palúak, tehát nyáron virágoznak. A trópusokon a növényfajok nagy része rövid nappalú, a mi szélességi köreinkben igen nehéz a termesztésük. Az orleansi egyetem növényélettani laboratóriumában lézerbesugárzás segítségével virágzásra késztettek egy kis gyökérdarabból kifejlesztett növényt. A kutatók remélik, hogy a növények virágzási élettartamát sikerül lézersugarak segítségével ellenőrizni. Azt is bizonyosra veszik, hogy ilyen módon siettethetik vagy megakadályozhatják a növények virágzását. SZÁMÍTÓGÉP A FUTBALLKAPUBAN Nálunk is jól jönne az a francia találmány, amely a futballozás technikai képzését hivatott elősegíteni. Berendezésének lényege egy futballkapu méretű keret, amelyre könnyű, de erős háló van kifeszítve. A háló feszítőköteleibe nyúlásmérő bélyegeket készítettek, amelyek elektromos jeleit kis számítógép értékeli. A játékosoka kapu kijelölt részét igyekeznek eltalálni a labdával. A hálót érő labda becsapódási pontját, erejét és a becsapódás szögét a nyúlásmérő bélyegek jeleiből a komputer azonnal kiszámítja, és a pálya szélén álló képernyőn láthatóvá teszi, vagy szükség esetén képmagnón rögzíti. Az adatok alapján az edző azonnal értékelheti a játékos teljesítményét és korrigálja hibáit. Gól szegénységgel küzdő csapatoknak, és gólképtelen csatároknak nem árt tudni, hogy a szabadalom angol változata a BP (British Patent) 1 509 603 szám alatt tekinthető meg a Szabadalmi Tárban. Autópályán és autóúton csak olyan gépjárművel, illetve járműszerelvénnyel (ideértve a lakókocsit vontató személyautót is) szabad közlekedni, amely sík úton legalább 60 km óra sebességgel képes haladni. Autópályán szombaton és munkaszüneti napot megelőző napon 12 órától vasárnap és munkaszüneti napon 24 óráig csak személygépkocsival (lakókocsit vontatóval is), autóbusszal és motorkerékpárral szabad közlekedni. Autópályán (és az azonos irányú forgalom számára legalább két forgalmi sávval rendelkező autóúton) a párhuzamos közlekedés szabályait kell alkalmazni. Tilos autópályára és autóútra út menti ingatlanról, valamint útnak nem minősülő más területről ráhajtani, illetve onnan lehajtani; nem szabad hátramenetet végezni, megfordulni, és az úttesteket elválasztó sávra ráhajtani. Tilos az autópályán és az autóúton megállni (természetesen a forgalmi okból való megállás kivételével). Műszaki okból is csak a leálló sávon vagy az útpadkán szabad megállni, de csak akkor, ha az adott műszaki hiba ezt elkerülhetetlenné teszi. Ilyen esetben is kötelező a jármű mielőbbi eltávolítása, illetve ezt megelőzően az elakadást jelző háromszöggel való megjelölése. Az autópályák rendjét leginkább zavaró tényező, hogy a vezetők elfeledkeznek a jobbra tartás szabályáról. Mindennapos látvány, hogy — bár a külső sávban van elég «üres hely — folyamatosan a belső sávban haladnak, s a megkezdett előzést nem fejezik be, hanem a belső sávban autóznak hosz- szú távolságokon át. Sajnos nem ritka, hogy valaki a belső sávot mintegy „kibéreli” magának, s bár egyáltalán nem halad megfelelő sebességgel, nem hajlandó a maga mögött gyorsabban közlekedőknek a helyet átengedni, s a külső sávba visszahúzódni. Emiatt mások szla- lomozni kényszerülnek, jobbról előznek stb.. s így a folyamatos haladásba egyre több olyan szabálytalan manőver keveredik bele, amely szükségtelenül komplikálja az egyébként gyors és egyenletes haladást biztosító autópálya forgalmát. A gépjárművezetőnek módja van saját kocsijához és erőnléti állapotához mérve akár előre is elhatározni, hogy körülbelül milyen sebességgel fog autózni (figyelembe véve azt is, hogy az optimális üzemanyag-fogyasztás áltában 80—90 km óra között van), eszerint érdemes tehát elhelyezkednie a pályán. A biztonság egyik alapvető szempontja, hogy a forgalom folyama lehetőleg egyenletes legyen. Jól bevált tapasztalat, ami még a csúcs- forgalomban is érvényes: aki képes a sávjában megmaradni, minél kevesebbet változtatni ezen a pozícióján, az nagyobb biztonságban autózik, s nagyobb biztonságot jelent a környezet számára is (a hatalmas autóforgalmú nyugati országokban különösen nem árt gondolni erre a szabályra!). Ez persze nem teszi szükségtelenné az esetleges, ritka előzéseket, amelyek éppen az autópályán .biztonsággal végre is hajthatók, hiszen nincsen szembe jövő forgalom. Az előzés utáni visszatérés a külső sávba. még akkor is^ ha csak 3—400 méter haladást kínál, azért is szükséges, mert ez a kis mozgásváltozás ébren tartja a vezető figyelmét, s kellemesebbé, pihen' tetőbbé teszi az autópályán való monoton haladást. B. I. A kenyér az emberiség legismertebb és legnépszerűbb tápláléka, melyet évezredeken át megszokott, és igen nagy becsben tart. Hazánkban például a búzát, melynek lisztjéből finom, ízes, illatos, rugalmas bél- zetű kenyér készül, még ma is sok helyerv „életnek” hívják, mert biztosítja az ember életben maradását, létét. Az iparilag fejlett államokban általában gabonaféléből készítik a kenyeret, igen sokféle összetételben, változatban. Búza, rozs, árpa, zab, • kukorica lisztjét használják fel tésztakészítéshez. Hogy milyen gabonát őröltetnek lisztté, az attól függ, hogy milyen egy-egy terület éghajlata, milyen a termőtalaja, mezőgazdasági kultúrája — meg hogy milyen a lakosság igénye. Nálunk búzalisztből készül a kenyér, csak szükség esetén kevernek tele más gabonafélét, illetve annak lisztjét (rozs, árpa, zab, kukorica). Néha, mint például a II. világháború idején, szójával dúsították a búzalisztből készített kenyeret, vagy kölest is kevertek bele. Más államokban, mijit például Németországban, Svédországban a rozslisztet részesítik előnyben. Amerika nagy területein, főleg az indiánoknál és a mexikóiaknál, a kukoricaliszt adja a kenyér alapanyagát. A világ igen nagy részén, főleg a trópusi vidékeken.' fák termése vagy részei biz- ' tosítják a lakosság alaptáplálékát. Ezeken a területeken viszonylag kevés húst fogyasztanak. Megszokták a vadon élő kenyéradó fák ingyenes felhasználását. Sok ilyen fát ismerünk. Dél-Amerikában a mauri- ciapálma fáját kunyhók építésévé, házi eszközök faragására használják fel. Levelével, mely bőrszerű, erős anyag, a kunyhókat fedik be. A levélből kihúzott vékony szálakból fonalat készítenek, és szövésre használják. A levél hüvelye cipő készítésére alkalmas. A pálma belét kenyér helyett eszik, gyümölcsét nyersen is, sütve is fogyasztják. A szágópálma Indonéziá. ban, Óceánia szigetvilágában, a Molukki- és Szunda-szige- teken erdőségeket alkot. Puha belsejéből készül a rizsre emlékeztető szágó. A pálma 30 éves korában virágzik először, de ezt nem várják be. A 10—15 éves fát kivágják, és feldarabolják a törzsét. A pálmafa belsejében levő keményítő tartalmú anyagot vízzel kimossák, napon megszárítják, majd rostán átnyomkodják, egyforma szemcsékké alakítják, azután kissé megpörkölik. Egyetlen pálmafa 200—300 kg szágót adhat. A szágólepényt főleg Indiában készítik úgy, hogy a szágólisztből lepényt gyúrnak, majd előre felhevített agyagedénybe teszik, és abban néhány perc alatt átsül, kalácsszerűvé válik. Ma már a szágót nagyobb üzemekben dolgozzák fel, csak a nyers szágót veszik át a lakosságtól. A pálmafélék családjába sokféle kenyéradó fa tartozik. A kafferpálma főleg Ke- let-Afrikában tenyészik. Tetején nagy szárnyas levelek, és ezek alján tobozszerű gyümölcsök teremnek. A kenyér a fa vastag beléből készül úgy. hogy átdolgozzák, majd kisütik (kafferkenyér). A majomkenyérfa Afrika híres fája, mely ezer évig is elél. törzse nagy kerületű, lombja véd a nap égető tüze ellen. Az Indiai- és Csendesóceán mellett mindenütt megtalálható. A Molukki-szi- geteken minden újszülött érkezésekor egy majomkenyér- fát ültetnek, amely a gyermek rendelkezésére áll, s amely évente 7—9 hónapon át terem. 3 fa egy embert egész életén át eltart. A gyümölcse körülbelül 2 kg súlyú, frissen fogyasztják vagy megsütik, mint a lepényt. Fáját házépítésre és kézi szerszámok kifaragására, bútorok készítésére használják. Amerika tropikus vidékein él a mi eperfánkhoz hasonló kenyérdiófa. Magját lisztté darálva, kenyérként is fogyasztják. Nemcsak a fák, de más növények is adnak kenyeret pótló élelmet az emberiségnek. Ilyen növények például a burgonya, ennek egyik fajtája, az édesburgonya (más néven batáta), továbbá a ma* nióka, mely mérget tartalmaz, de felhasználás előtt kipréselik, kisütik belőle a méreganyagot. A kurkuma lisztes gyökértörzséből készítenek ételeket. A táró vastag gyökértörzsét csak főzés után lehet elfogyasztani. íze a főtt gesztenyéhez hasonló. A megfőtt tárót kovásszal készítik el, mint a mi kenderünket, de sütés helyett napon szárítják meg. A jamgyökér egy futónövény gyökértörzséből származik. Vízben áztatják, hogy elveszítse keserű ízét. Megaszalva évekig eltartható. Frissen jóízű ételeket készítenek a lisztes gyökérből. íme, nemcsak gabonából lehet kenyeret sütni, hanem a természet adottságait kihasználva, más növényekből is. Az ősember már évezredekkel ezelőtt felismerte ezeket a lehetőségeket, melyek fennmaradását, életét biztosították. Azóta is sokféle kenyeret esznek szerte a világon, de minden népnek a maga kenyere ízlik a legjobban. Rudnay János Honty Márta: Rege (részlet) (Hauer Lajos felvételei — KS) Kenyeret adó fák
