Békés Megyei Népújság, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-16 / 192. szám
SZÜLŐFÖLDÜNK 1981. augusztus Ifi., vasárnap o [ZW. Bányagépek a soproni múzeumban Hangulatos múzeumudvar Sopron nevezetes műemléki belvárosa a közelmúltban új látnivalóval gazdagodott. Néhány lépésnyire a Stornó- háztól. a Kecske-templomtól, a Templom utca 2. szám alatti egykori Esterházy-pa- lotában újra .megnyílt a Központi Bányászati Múzeum. fl magyarországi szénbányászat bölcsőjénél Sopronnak két fontos kapcsolata van a bányászattal. Itt, a közeli Brennberg völgyében ringott a magyar szénbányászat bölcsője: 1753-ban nyitották meg á Felvidék első iparszerűen termelő szénbányáját. Másrészt a város 1919 után negyven évig adott otthont a bányászati felsőoktatásnak: a Selmecbányái akadémia települt ide, és innen került Miskolcra. Annak' idején a közlekedés és a mezőgazdaság a millennium ünnepségeire összegyűjtött anyagot központi múzeumban helyezte el, a bányászat azonban elmulasztotta ezt a lehetőséget. A két világháború közt sem sokat tettek annak pótlására. a felszabadulás után pedig sokáig az újjáépítés és nem a régi emlékek gyűjtése, megőrzése volt a feladat. Üttörő jelentősége volt ezért dr. Feller Jenőnek, a soproni egyetem docensének, aki 1952-ben a Bányászati Lapokban cikket írt a műszaki emlékek védelméről, és javasolta, hogy Sopronban gyűjtsék össze ezeket. 1955-ben a Magyar Tudományos Akadémia illetékes bizottsága döntött a Központi Bányászati Múzeum létesítéséről. A soproni Városi Tanács a Nehézipari Minisztériumnak adta a volt Ester- házy-palotát, amelyet múzeumként 1957-ben nyitottak meg. A mintegy 420 négyzetméteres kiállitási területen modelleket, maketteket, térképeket mutattak be. Újjáépült a régi ház Tizenhárom évi. nyitva tartás után — mivel az épület állaga megromlott és a gyűjtött anyag is kinőtte a raktárakat — becsukták a múzeumot: a helyreállításra, bővítésre a soproni belváros átfogó műemléki rekonstrukciójának keretében nyílt lehetőség. A terveket és a kivitelezést az Országos Műemléki Felügyelőség, a Költségeket a magyarországi bányászati vállalatok állták. Az épület alapjait az 1400- as években rakták le, most az 1700-as esztendőknek megfelelő állapotban állították helyre. A palota, amely hátsó falaival és kertjével a régi soproni várbástyának támaszkodik, az Esterházyak városi háza volt, és két zenetörténeti nevezetessége is van. Az 1790 körül épült, és a most helyreállított kerti pavilonban minden jel szerint Haydn is játszott, az 1600-as évek elején itt lakott Rauch András zenészerző, neves soproni orgonista. A rekonstrukció előtt az első emelet néhány értékes traktusa a szomszédos épülethez tartozott, most ez is a múzeumot gazdagítja. Feltárták a korábban betemetett pincerészt. Ezekkel és a tetőtér-beépítésekkel együtt a hasznosítható terület 1500 négyzetméterre nőtt. Ennek mintegy felét kiállítás foglalja el, a többit könyvtár, iroda, restaurátorműhely és fotólabor, olvasóterem, kutató- és vendégszobák'. Skanzen Fertőráknson A Központi Bányászati Múzeum a magyarországi érc-, szén-, olaj-, földgáz- és vízbányászat történetét, technikájának fejlődését mutatja be. Loggiás udvar, előterében a múzeumalapító Faller Jenő szobrával. A leghelyesebb a nézelődést az első emeleten kezdeni. Itt, az ..előszobában” a bányászat jelentőségét méltató dokumentumok kapnak majd helyet. Most idős Szabó István Kossuth-díjas szobrász faszobrai vannak kiállítva: a neves művész személyes emlékei alapján faragott meg alakokat-és jelenetesel a régi bányászéletből: a szobrokat a Nógrád megyei múzeum kölcsönözte. Az első emeleten a kibányászott érceket láthatjuk, majd régi és új gépek makettjei, modelljei szemléltetik a bányászati technika fejlődését. * A földszinten „A bányászat a képzőművészetben” című kiállítást rendezték be. Számos érdekesség mellett Feszty Árpád 1885-ben készült Bányászszerencsétlenség című olajképére érdemes külön felfigyelni, és a Meniére műhelyéből kikerült Kőbányász című szoborra. A városi tanács a múzeum rendelkezésére bocsátotta a fertőrákosi kőfejtő ezer négyzetméteres föld alatti terét, amelyben fokozatosan berendezik a magyar bányagépek skanzenjét. Tudományos munka Az országban több helyen működik kisebb-nagyobb báA renoválás alatt ^ álló templom udvarán és a tetőn munkások dolgoznak. Egyikük azonban a torony balkonjáról éppen a panorámában gyönyörködik, amikor odaérkezünk. A rekkenő hőség és az óvatosságra, no meg a saját felelősségre figyelmeztető felirat sem rettent vissza attól, hogy a „guanószőnyeggel” hárított meredek, keskeny lépcsőkön felkapaszkodjunk a magasba. Mindenesetre a tervezők jó gyakorlati érzékére vall a tornyot kivülről körbevevő erkély, ahonnan messzire el lehet látni minden irányba. Ugyanis innen, fentről hamarabb észre lehetett venni a tüzeket és az esetleges áradásokat. # A tanácsházán Smiri Lajos elnök egy térkép feltűzésével foglalatoskodik, amikor irodájába lépünk és üdvözöljük. — Délután vb-ülés lesz — mondja, és rögtön hellyel kínál bennünket. — A Paprévzugi-holtág ügyében jöttünk. Hol tartanak a munkálatok? — A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság szakaszmérnöksége válaszolt a leveliinkre. Azt írják, hogy 1981. utolsó negyedévében hozzákezdenek a vízelvezető árok építéséhez. Nagyon szeretnénk, ha ezzel egy időben kikotornák a holtágat, ahová az úgynevezett szivárgót vezetik majd be. Ily módon a környezet- védelemmel, az üdülőterület kialakításával és az öntözéssel összefüggő feladatokat is meg tudnánk oldani. A tanácselnökkel együtt felkeressük a ligetet. A két kezemen össze tudnám számolni, hány emberrel találkozunk útközben. Hiába, dologidő van! A helyi tanács hétvégi faházainak egy része üresen áll jelenleg. — Kik szokták lakni ezeket? — A timföldgyáriakon kívül magánszemélyeknek szoktuk kiadni. A látogatók szívesen töltik itt szabad idejüket, és mindössze 40 forintot fizetnek a szállásért naponta. Ezenkívül lehetőségük nyílik a fürdésre és a főzésre. Természetesen, aki akar, az a közelben levő halász- csárdában is megebédelhet. A paprévzugi pavilont a megyei vendéglátó vállalat üzemelteti. A bevételről és a tervekről Kondé Vilmos üzletvezető tájékoztat: — A nyáron 90—100 ezer forintot is eléri a havi forgalom értéke. A diszkóról mi gondoskodunk. Ami a jövőt illeti, az épület mellett 100 négyzetméternyi területet szeretnénk lebetonozni, mert sokan a szabadban érzik jobban magukat. A sörkert és a kertmozi kialakításán kívül társadalmi segítséggel kívánatos lenne rendbehozni a tekepályát is. Csinos hétvégi házak és dúsan zöldellő kertek váltogatják egymást az egyik dűlőben. Nem messze tőlünk egy idős bácsika szilvát szed. Nagy megelégedéssel beszél a paprévzugi föld kitűnő termőképességéről és a közművesített telkek előnyeiről. Egy másik hétvégi ház verandáján Mogyoróssy Mi" hályné az ebéd előkészítésével foglalkozik. Férjével és két unokájával szinte az egész nyarat itt tölti. Különben Békéscsabán lakótelepi házban laknak, és így, itt ez a kellemes környezet igazi felüdülést, kikapcsolódást jelent számukra. A Sebes-Körös mellett, az egyik nagy kubikosgödörnél szintén csabaiakkal találkozunk. Mint mondják, egész családjukkal tíz napot kívánnak itt eltölteni azért, hogy kedvükre horgászhassanak. Sátrakban laknak, és az étkezésről maguk gondoskodnak. Csupán a darazsakra panaszkodnak, no meg a szúnyogra ... Bukovinszky István Fotó: Martin Gábor Egy tűzgép a XVIII. század elejéről (modell) (Szűk Ödön felvételei — KS) nyászati múzeum, helytörténeti gyűjtemény, ezek kutató- és gyűjtőmunkájának összehangolása is a soproni múzeum feladata. Nemrég határozat született arról is, hogy központi kutatóhellyé fejlesztik a soproni intézményt. Máris a világ sok Köröstarcsa és környéke hasonló múzeumával van kapcsolatuk: magyar dokumentumokat tárnak fel külföldi levéltárakban, könyvtárakban és hazai adatokkal segítik a környező és távolabbi országok kutatóinak munkáját. Gárdonyi Béla
