Békés Megyei Népújság, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-16 / 192. szám
o 1981. augusztus 16., vasárnap Szeptember 1-től: őszi szolidaritási Uz olcsó áruk nyomában Cikóriakávétól a paradicsomitalig akciósorozat A Magyar Szolidaritási Bizottság — a tagszervezetekkel együttműködve — az idén is megtartja az őszi szolidaritási akciósorozatot. Az immár hagyományos találkozók fórumot adnak a különböző társadalmi rétegeknek a mind agresszívebb imperialista erők, a gyarmati elnyomás, a neokolonia- lista törekvések, a fajüldözés elleni fellépésre, a felszabadító mozgalmak s a más haladó társadalmi erők melletti szolidaritásra. Az utóbbi esztendők tapasztalatai megerősítették: az akciósorozat szélesíti a magyar társadalom részvételét a népek közötti barátság és együuműködés ápolásában, a béke megvédéséért folyó harcban. A Magyar Szolidaritási Bizottságnál az MTI tudósítóidnak elmondották: a megyei. a városi, a községi népfrontbizottságok. valamint a béke-, barátsági és szolidaritási munkabizottságok — a helyi lehetőségek, adottságok figyelembevételével — már hozzákezdtek az események előkészítéséhez. Az MSZB javaslatára új megoldásokkal is kezdemé- nyezően kapcsolódnak az akcióhoz. Olyan témákat tűznek napirendre, amelyek bemutatásával, megvitatásával világosan kirajzolható a békés egymás mellett élés, az enyhülés, a leszerelés és az anliimperialista függetlenségi harc. továbbá a társadalmi haladás összefüggése. A találkozókra — amelyeken egyebek között Nicaragua, Vietnam, Kambodzsa, Laosz, valamint Közel- Kelet és Afrika népei igazságos harcának támogatása is napirendre kerül — igyekeznek az érintett országokból is meghívni vendégeket. így ők személyes élményeik alapján tájékoztathatják a fórumok résztvevőit. Különösen nagy súlyt fektetnek a fegyverkezési verseny erősítését, a katonai erőfölény megszerzését célzó imperialista törekvések okainak, következményeinek bemutatására, amelyeket a neutronbomba gyártásáról érmen a napokban hozott döntés is példáz. Éppen a növekvő veszély miatt még nagyobb a jelentőségük azoknak a kezdeményezéseknek, amelyeket a Szovjetunió és a szocialista országok a nemzetközi helyzet feszültségeinek csökkentésére tettek. A rendezvényeken igyekeznek a résztvevők érdeklődésének megfelelő programot összeállítani. Ennek megfelelően kötetlenül tartják meg a nyitó eseményeket. Lesz ahol nagygyűlésen, szolidaritási ifjúsági felvonuláson, rétegtalálkozón, üzemi fórumon, lakóterületi összejövetelen tűzik napirendre az aktuális kérdéseket. Több helyütt a megyei tanács művelődésügyi osztályával karöltve a könyvtárakban a népek antiimperia- lista függetlenségi harcát be- • mutató kötetekből, folyóiratokból, valamint dokumentumokból állítanak ősze kisebb kiállításokat. Az akciósorozat idején a filmszínházakban az antiimperialista küzdelemhez kapcsolódó, az elnyomott népek igazságos harcát bemutató alkotásokat is műsorra tűznek. Már sok meghívó érkezett a szocialista országok budapesti kulturális közoontjaiba is: a testvéri népek áldozatvállalását, cselekvő együttérzését bemutató rendezvényekhez, műsorokhoz kérnek segítséget. Lassan vége a szünidőnek... Bármilyen fájó is, de hamarosan kezdődik az iskola. Az egyik csalhatatlan bizonyítéka, hogy lassan bezárják kapuikat az oly sok kellemes emléknek színhelyei, a nyári napközis táborok, így a békéscsabai is. Felvételeink az utolsó turnus legemlékezetesebb napján, a karneválokat idéző rendezvényen készültek. „Magyarok” és „törökök” — több száz év iitán, békés egymás mellett élésben ... Az „öreg” varázsló a díjakat is osztó zsűri és a közönség előtt Fotó: Fazekas László Az olcsó tömegfogyasztási cikkek megfelelő választékára a Belkereskedelmi Minisztérium nagy figyelmet fordít. Időnként jegyzékbe foglalja ezeket a cikkeket, és szorgalmazza, hogy állandóan kaphatók legyenek. Fontos ez azért is, mert a VI. ötéves tervben a lakosság jövedelme mérsékeltebben nő, egyre többen keresnek pénztárcájuknak megfelelő élelmiszert, ruhát, tartós fogyasztási cikket. Ezért a minisztérium azt ajánlja: a vállalatok, szövetkezetek kössenek szerződést e termékek gyártására és szállítására. A központi listát a helyi igények figyelembevételével rendszeresen egészítsék ki és juttassák el az üzletekbe. Hogyan valósul meg mindez a gyakorlatban? Erre keressük a választ sorozatunkban. Kezdjük az élelmiszerekkel. — Nincs ilyen jegyzékünk — mondja Frőhner Béla, a megyei tanács kereskedelmi osztályának helyettes vezetője. — Az üzletekben talál ilyet. Egyébként az olcsóság mindig viszonylagos, az árcsökkenésekhez és emelkedésekhez képest változik. Papír nélkül vágok neki a nagy útnak. Annyit tudok: azok az olcsó cikkek, amelyek tömegfogyasztási igényeket elégítenek ki. Ilyenek többek között a 66 forint kilogrammnál olcsóbb húskészítmények, a 36 forint kilogrammnál kevesebbe kerülő étkezési szalonna, a fél kilós csomagolt zsír. A szabadáras cikkeknél pedig azok, amelyeknek az ára az adott termékcsoport átlagáránál alacsonyabb. Az olcsó, de jó minőségű árukat minden boltban kötelező tartani, nagy üzletekben teljes választékban, kisebb egységekben viszont, amit a vevők a legjobban keresnek. Gyula, szupermarket. Wallfisch Sándor boltigazgató piciny irodába vezet. Körülbástyázza magát papírokkal. — Hogyne, hallottam az olcsó árukról, a vállalat küldött egy listát, valahol megvan. A baromfiiparra nem panaszkodom. Csirkeszárnyat, kacsanyakat rendszeresen szállít. Itt van a megrendelés. A Gyulai Húskombinát tízféle belsőségből négy fajtát küldött. Ilyenkor nyáron a csülköt, a körmöt legtöbbször leértékelve tudjuk eladni. Füstölt sertésbordából, csülökből több kellene. Még szerencse, hogy a ZÖLDÉRT húsüzemétől is kapunk ilyen árukat. Persze, a megrendelőlap mindent elbír. Csak fel kell írni a bőrsajtot, a lecsókolbászt. a somogyi szalámit. Aztán vagy jön, vagy nem jön. Mennek ők Budapestre, a vidéki FÜSZÉRT-ekhez is, de az úgynevezett fehér árukról semmit sem tud. Pedig van közötte olcsó száraztészta, gyümölcskonzerv, teasütemény. Szupermarket. A megye egyik legnagyobb élelmiszerboltja. Isten malmai lassan őrölnek! Doboz, a gyulai ÁFÉSZ 61-es számú ABC-áruháza. Szabó Gáborné, helyettes boltvezető nem érti, mit akarok. Lista? Olcsó cikkek és fehér akció? Egyelőre ezek ismeretlen fogalmak. — Egy éve dolgozom az üzletben, soha nem hallottam ilyesmiről. A húsárumegrendelést kéthetenként beküldjük a központba. Belsőséget egyáltalán nem kapunk, csak fél sertést. Lecsókolbász, nyári szalámi, szalonna most' is van elegendő. — Az új cikkekről honnan szereznek tudomást? — A múltkor az egyik vevő megkérdezte: miért nincs nálunk libamájkrém? Fogalmunk sem volt róla, hogy ilyen is létezik. „Az élelmiszer-kereskedelem nem eléggé rugalmasan alkalmazkodik a kereslet és a kínálat ingadozásaihoz” — jelentette ki a minisztériumi főosztályvezető. Sok igazság van benne! Sarkad, a helyi ÁFÉSZ 22-es számú húsboltja. A pult előtt öregasszony toporog, disznólábat kér. Az utolsót kapja. — Dehogy van mindig olcsó hús — néz a hentesre, mintha res- tellné magát. — Pedig a disznó körmökön jár. Köcsor Mátyás boltvezető szabadkozik: — Mindig akkor jönnek, amikor már elfogyott a keresett áru. Én mindent megteszek, hogy bővüljön a választék. Rendelek Gyuláról, Csabáról. Vésztőről. Mégse jött például füstölt oldalas. húsos szalonna. A sors iróniája. Méhkeréken a faluszéli 15-ös számú élelmiszerboltban ott hever a polcon a füstölt borda. Mellette a felvágottak, nyers kolbász. Hűtővitrin nincs. Hiába kérdezősködöm az olcsó áruk felől. Rúzsa Sándor boltvezető csupán any- nyit mond: — Bizony jó lenne, ha minket is tájékoztatnának, hogy milyen új cikkek jelennek meg a piacon. Mintha a világ végén lennénk! Moravszki Pálnc, a FÜSZÉRT békéscsabai fiókjának vezetője elégedett és aggódik is: — Higgye el; még sohasem volt annyi árunk, mint most. Az olcsó cikkek aránya eléri a 80 százalékot, szinte nincs hiányzó áru. Talán a háztartási keksz beszerzése okozott némi gondot. A vállalat komolyan veszi az olcsó cikkek értékesítését. Legutóbb 24 állami és szövetkezeti üzletben vizsgálódtak üzletkötőink. Közülük hat boltban nem volt Ráma margarin, tizenötben kéttojásos cérnametélt, tizenkettőben árpagyöngy. Ugyanakkor minden üzletben találtak szalicilt, cukorkát, húskrémet, bébiételt. — Miért fehér holló a fehér áru? — Vállalatunk is megtette az első lépést. Van már Anni teakifli és Vali teasütemény, amely az egyszerű csomagolás miatt két forinttal olcsóbb. Az ilyen cikkek termeltetése és forgalmazása még a kezdeténél tart. Most már a teljes listával a kezemben folytatom az oknyomozást. Magyarbánhe- gyesen, a mezőkovácsházi ÁFÉSZ 28-as számú ABC- áruházában Imre József üzletvezető mutatja a júliusban kiadott olcsó cikkek listáját. Nincs az üzletben keksz, Inka kávé, árpagyöngy, mustár. Az édességpolc üresen tátong. Igaz, éppen most veszik át az árut, de csokoládé alig érkezett. Olvasom a hosszú listát, hiába. A gondola ezután sem telik meg áruval. — Mi az orosházi FÜ- SZÉRT-hez tartozunk — folytatja az üzletvezető. — Néha a központi raktárból is kapunk élelmiszert. Azok a boltok vannak előnyben, amelyek gépkocsit kapnak, és mennek a portéka után. Töltelékáruval egyáltalán nem tudnak szolgálni. Az egyik eladó tétlenül álldogál a pult mögött. Esetleg annyit mond: nincs, elfogyott. Talán holnap .. . Gró Imre, a Gyulai Húskombinát ■ kereskedelmi főosztályvezetője határozott: —• Először tisztázzuk, hogy az olcsó cikkek listáján csak a húskészítmények szerepelnek, tehát a tőkehús nem. A húsalapanyagú termékek keretgazdálkodás alaft vannak. a belsőségből készülteket adjuk szabadon. Nálunk az olcsó áruk aránya magasabb az országosnál, átlagosan eléri a 70 százalékot. Naponta 2 ezer sertést vágunk le. Az is igaz, hogy belsőségből nem jut elegendő, differenciálni kell az üzletek között. — Ügy hallottam: a fejet és a lábat külföldön értékesítik. — Igen. Jugoszláviával kötöttünk megállapodást. De ez nem jelenti azt, hogy nem jut a hazai boltokba. Jelenleg fejből öt, lábból három vagonnal tárolunk a hűtőházban. A sarkadi boltot említette. Itt van a megrendelése: 20 kiló körmöt kér egy-egy szállításra. Miért nem igényelt többet? Talán az is közrejátszik ebben, hogy drágább a csomagolópapír, mint az áru. A köröm kilója 9, a papíré pedig 40 forint. Számoljon. — De kevés a füstölt áru is ... — Alapanyaggondok vannak. Például húsos szalonna nincs annyi, amennyi kellene. Ezért hozták létre a megyében a kisebb húsüzemeket, hogy a hiányt pótolják. Meggyőződésem: a megrendelésekkel sincs minden rendben. Előfordult már. hogy itt Gyulán, a szupermarketben nem volt poharas zsír. Pedig naponta négy vagonnal gyártunk belőle. De mennyiben érdekeltek a vállalatok, a szövetkezetek az olcsó cikkek forgalmazásában? A sarkadi húsboltos így érvelt: „A húsáremelés óta nem lanyhult a kereslet. Viszik a karajt, a combot, legfeljebb kevesebbet. Ugyanakkor megveszik a hurkát, a tepertőt, a bácskait.” Valóban, a szabályozók a forgalom növelésére ösztönzik a kereskedelmet. Ez pedig csak az igényekhez mind jobban igazodó kínálattal érhető el. Kizárólag drágább cikkekből nem lehet az eladást növelni. Csakhogy a szemlélet sem egységes. Hadd álljon itt két kereskedelmi szakember válasza. Szűcs Péter, az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat helyettes igazgatója: — Szigorúan megköveteljük, hogy üzleteinkben legyen elegendő olcsó áru, amelyet állandóan figyelemmel kísérünk, és felelősségre vonjuk a közömbös boltvezetőket. Illik Ferenc, a gyulai ÁFÉSZ áruforgalmi főosztályvezetője: — Most készítjük a listát, amely napokon belül az üzletekbe kerül. Utána megnézzük: ki. hogyan tartja meg az előírást. Ez a kétféle magatartás a boltok kínálatán is lemérhető. Amint hallottuk: áru van bőségesen. A hiányok kifejezetten emberi mulasztásra vezethetők vissza. A cél viszont egyértelmű: a kereskedők kötelesek gondoskodni a kis jövedelmű családok, a nyugdíjasok pénztárcájához igazodó választékról. A vállalatok, szövetkezetek, és az arra hivatott szervek pedig a folyamatos ellenőrzésről. Seres Sándor Korszerűsítik a közvilágítást Gyulán B Búvár új számában olvastuk A legutóbbi tanácstagi beszámolókon talán legtöbb panasz a város közvilágításával kapcsolatban hangzott el. Sok utcai lámpa heteken keresztül nem világított, s hiába jelentették be a hibát, újabb hetek kellettek, amíg kijavították. — Valóban jogosak voltak a panaszok — erősíti meg Somi Attila, a DÉMÁSZ gyulai kirendeltségének' vezetője — nem mentegetőzés képpen, de krónikus munkaerő- és anyaghiánnyal küszködünk. Az is tetézte a bajt. hogy a közvilágítás korszerűtlenné vált. Most azonban hozzákezdtünk a legforgalmasabb utcákon a közvilágítás korszerűsítéséhez, új higanygőzlámpákat szerelünk fel. A munkaerőhiány továbbra is fennáll, de ennek ellenére sok feladatot kell megoldanunk. Készül a Vértanúk útja szélesítése, emiatt ezen a szakaszon át kell helyeznünk a kandelábereket melynek költségéhez vállalatunk félmillió forinttal járul hozzá. Biztonságosabbá tettük a Várszínház és környéke energiahálózatát, egy nagy teljesítményű transzformátorállomás felszerelésével. amellyel biztosítani lehet a SZOT—Csepel üdülő . energiaellátását is. Ezeknek az átépítése, korszerűsítése folyamatosan történik a következő években is, folyamatos a város környéki tanyák villamosítása. Ugyancsak aránylag rövid idő alatt meg tudjuk oldani a Város környéki zártkertek villamosítását is, ahol ezt igénylik. Visszatérve még néhány mondat erejéig a városi köz- világításra. Az utcákon mintegy 250(1 lámpa van, ennek 10 százalékát már kicseréltük higanygőzös lámpákra. A munka jobb szervezésével most már eljutottunk oda. hogy a bejelentett hibákat — bárhol legyenek azok — 12 órán belül ki tudjuk javítani. Biztosak vagyunk abban, hogy a legközelebbi tanácstagi beszámolókon már jóval kevesebb panasz fog elhangzani a DÉMÁSZ munkájával kapcsolatban. Irbisz, kulán, argali: a keleties hangzású szavak egy- egy, ma már védelemre szoruló, Mongóliában élő állatnak a neve. Az irbisz. azaz a hópárduc hazájában járt dr. Holdas Sándor, a budapesti állatkert igazgatója, és tapasztalatairól megannyi fényképpel illusztrált cikket írt a Búvár augusztusi számába. Akik még a nyár utolsó hónapjában sem döntötték el, hogy hová mennek pihenni, azoknak is szól a fo- lyóirat túrajavaslata. Az olvasót ez alkalommal a nemzetközi hírű zirci arborétumba vezeti el Galambos István Eifert János színes felvételei segítségével. A havilap hazánk másik értékes, egyedülálló természeti ritkaságokban bővelkedő tájegységére, a fóti Somlyó hegyére és környékére is elvezeti az olvasót. A határainkon túli világ tájai közül a paradicsomi környezetű Hawai-szi- geteket mutatja be Juhász Előd, ismertetve, a színes képes írásban a piros hibiscus jelképű USA-tagállam történetét. jelenének érdekességeit. Megyénkről is szól egy fejezet a Búvár augusztusi számában, ha nem is dicsérő jellegű az írás. A dévavá- nyai túzokrezervátumról van szó a Vezetékek, oszlopok a tájban című írásban. A lap környezetvédelmi őrszolgálata ez alkalommal a folyó nélküli, megyénkkel szomszédos terület - „fővárosában”, Debrecenben járt. Sok olyan jelenségről olvashatunk ebben a riportban, amely — sajnos — megyénk településére is jellemző. A Búvár talán legnépszerűbb rovatában, a Mikrokör. nyezet címűben az akvaristák a biotópakváriumok berendezéséről, a házikertek művelői a sikeres szemzés titkairól, a kirándulók a kullancs elleni védekezés módjairól, a dísznövénykedvelők a karajoslevelü filo- dendron tartásáról, az építkezők a kerti tipegők elhelyezéséről, a kisállattenyésztők pedig a gyermekek és felnőttek kedvencének, a Peruból származó tengerimalacnak tartásáról, gondozásáról olvashatnak. <N. L.)
