Békés Megyei Népújság, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-16 / 192. szám

o 1981. augusztus 16., vasárnap Szeptember 1-től: őszi szolidaritási Uz olcsó áruk nyomában Cikóriakávétól a paradicsomitalig akciósorozat A Magyar Szolidaritási Bi­zottság — a tagszervezetek­kel együttműködve — az idén is megtartja az őszi szolidaritási akciósorozatot. Az immár hagyományos ta­lálkozók fórumot adnak a különböző társadalmi réte­geknek a mind agresszívebb imperialista erők, a gyarma­ti elnyomás, a neokolonia- lista törekvések, a fajüldö­zés elleni fellépésre, a fel­szabadító mozgalmak s a más haladó társadalmi erők melletti szolidaritásra. Az utóbbi esztendők tapasztala­tai megerősítették: az ak­ciósorozat szélesíti a ma­gyar társadalom részvételét a népek közötti barátság és együuműködés ápolásában, a béke megvédéséért folyó harcban. A Magyar Szolidaritási Bizottságnál az MTI tudósí­tóidnak elmondották: a me­gyei. a városi, a községi népfrontbizottságok. vala­mint a béke-, barátsági és szolidaritási munkabizottsá­gok — a helyi lehetőségek, adottságok figyelembevételé­vel — már hozzákezdtek az események előkészítéséhez. Az MSZB javaslatára új megoldásokkal is kezdemé- nyezően kapcsolódnak az akcióhoz. Olyan témákat tűznek napirendre, amelyek bemutatásával, megvitatásá­val világosan kirajzolható a békés egymás mellett élés, az enyhülés, a leszerelés és az anliimperialista függet­lenségi harc. továbbá a tár­sadalmi haladás összefüggé­se. A találkozókra — ame­lyeken egyebek között Ni­caragua, Vietnam, Kambod­zsa, Laosz, valamint Közel- Kelet és Afrika népei igaz­ságos harcának támogatása is napirendre kerül — igye­keznek az érintett országok­ból is meghívni vendégeket. így ők személyes élményeik alapján tájékoztathatják a fórumok résztvevőit. Különösen nagy súlyt fek­tetnek a fegyverkezési ver­seny erősítését, a katonai erőfölény megszerzését cél­zó imperialista törekvések okainak, következményeinek bemutatására, amelyeket a neutronbomba gyártásáról érmen a napokban hozott döntés is példáz. Éppen a növekvő veszély miatt még nagyobb a jelentőségük azok­nak a kezdeményezéseknek, amelyeket a Szovjetunió és a szocialista országok a nem­zetközi helyzet feszültségei­nek csökkentésére tettek. A rendezvényeken igye­keznek a résztvevők érdeklő­désének megfelelő progra­mot összeállítani. Ennek megfelelően kötetlenül tart­ják meg a nyitó eseménye­ket. Lesz ahol nagygyűlésen, szolidaritási ifjúsági felvo­nuláson, rétegtalálkozón, üzemi fórumon, lakóterületi összejövetelen tűzik napi­rendre az aktuális kérdése­ket. Több helyütt a megyei tanács művelődésügyi osztá­lyával karöltve a könyvtá­rakban a népek antiimperia- lista függetlenségi harcát be- • mutató kötetekből, folyóira­tokból, valamint dokumen­tumokból állítanak ősze ki­sebb kiállításokat. Az akció­sorozat idején a filmszínhá­zakban az antiimperialista küzdelemhez kapcsolódó, az elnyomott népek igazságos harcát bemutató alkotásokat is műsorra tűznek. Már sok meghívó érkezett a szocia­lista országok budapesti kul­turális közoontjaiba is: a testvéri népek áldozatválla­lását, cselekvő együttérzését bemutató rendezvényekhez, műsorokhoz kérnek segítsé­get. Lassan vége a szünidőnek... Bármilyen fájó is, de hamarosan kezdődik az iskola. Az egyik csalhatatlan bizonyítéka, hogy lassan bezárják kapui­kat az oly sok kellemes emléknek színhelyei, a nyári napkö­zis táborok, így a békéscsabai is. Felvételeink az utolsó tur­nus legemlékezetesebb napján, a karneválokat idéző ren­dezvényen készültek. „Magyarok” és „törökök” — több száz év iitán, békés egymás mellett élésben ... Az „öreg” varázsló a díjakat is osztó zsűri és a közönség előtt Fotó: Fazekas László Az olcsó tömegfogyasztási cikkek megfelelő választékára a Belkereskedelmi Minisztérium nagy figyelmet fordít. Időn­ként jegyzékbe foglalja ezeket a cikkeket, és szorgalmaz­za, hogy állandóan kaphatók legyenek. Fontos ez azért is, mert a VI. ötéves tervben a lakosság jövedelme mérsékel­tebben nő, egyre többen keresnek pénztárcájuknak megfe­lelő élelmiszert, ruhát, tartós fogyasztási cikket. Ezért a mi­nisztérium azt ajánlja: a vállalatok, szövetkezetek kösse­nek szerződést e termékek gyártására és szállítására. A központi listát a helyi igények figyelembevételével rendsze­resen egészítsék ki és juttassák el az üzletekbe. Hogyan valósul meg mindez a gyakorlatban? Erre keressük a vá­laszt sorozatunkban. Kezdjük az élelmiszerek­kel. — Nincs ilyen jegyzékünk — mondja Frőhner Béla, a megyei tanács kereskedelmi osztályának helyettes veze­tője. — Az üzletekben talál ilyet. Egyébként az olcsóság mindig viszonylagos, az ár­csökkenésekhez és emelke­désekhez képest változik. Papír nélkül vágok neki a nagy útnak. Annyit tudok: azok az olcsó cikkek, ame­lyek tömegfogyasztási igé­nyeket elégítenek ki. Ilyenek többek között a 66 forint ki­logrammnál olcsóbb húské­szítmények, a 36 forint kilo­grammnál kevesebbe kerü­lő étkezési szalonna, a fél kilós csomagolt zsír. A sza­badáras cikkeknél pedig azok, amelyeknek az ára az adott termékcsoport átlag­áránál alacsonyabb. Az ol­csó, de jó minőségű árukat minden boltban kötelező tar­tani, nagy üzletekben tel­jes választékban, kisebb egy­ségekben viszont, amit a vevők a legjobban keresnek. Gyula, szupermarket. Wallfisch Sándor boltigazga­tó piciny irodába vezet. Kö­rülbástyázza magát papírok­kal. — Hogyne, hallottam az olcsó árukról, a vállalat küldött egy listát, valahol megvan. A baromfiiparra nem panaszkodom. Csirke­szárnyat, kacsanyakat rend­szeresen szállít. Itt van a megrendelés. A Gyulai Hús­kombinát tízféle belsőségből négy fajtát küldött. Ilyen­kor nyáron a csülköt, a kör­möt legtöbbször leértékelve tudjuk eladni. Füstölt ser­tésbordából, csülökből több kellene. Még szerencse, hogy a ZÖLDÉRT húsüzemétől is kapunk ilyen árukat. Persze, a megrendelőlap mindent elbír. Csak fel kell írni a bőrsajtot, a lecsókol­bászt. a somogyi szalámit. Aztán vagy jön, vagy nem jön. Mennek ők Budapestre, a vidéki FÜSZÉRT-ekhez is, de az úgynevezett fehér árukról semmit sem tud. Pe­dig van közötte olcsó szá­raztészta, gyümölcskonzerv, teasütemény. Szupermarket. A megye egyik legnagyobb élelmiszerboltja. Isten malmai lassan őröl­nek! Doboz, a gyulai ÁFÉSZ 61-es számú ABC-áruháza. Szabó Gáborné, helyettes boltvezető nem érti, mit akarok. Lista? Olcsó cikkek és fehér akció? Egyelőre ezek ismeretlen fogalmak. — Egy éve dolgozom az üzletben, soha nem hallot­tam ilyesmiről. A húsáru­megrendelést kéthetenként beküldjük a központba. Bel­sőséget egyáltalán nem ka­punk, csak fél sertést. Le­csókolbász, nyári szalámi, szalonna most' is van ele­gendő. — Az új cikkekről hon­nan szereznek tudomást? — A múltkor az egyik vevő megkérdezte: miért nincs nálunk libamájkrém? Fogalmunk sem volt róla, hogy ilyen is létezik. „Az élelmiszer-kereskede­lem nem eléggé rugalma­san alkalmazkodik a keres­let és a kínálat ingadozásai­hoz” — jelentette ki a mi­nisztériumi főosztályvezető. Sok igazság van benne! Sarkad, a helyi ÁFÉSZ 22-es számú húsboltja. A pult előtt öregasszony topo­rog, disznólábat kér. Az utolsót kapja. — Dehogy van mindig olcsó hús — néz a hentesre, mintha res- tellné magát. — Pedig a disznó körmökön jár. Köcsor Mátyás boltvezető szabadkozik: — Mindig ak­kor jönnek, amikor már el­fogyott a keresett áru. Én mindent megteszek, hogy bővüljön a választék. Ren­delek Gyuláról, Csabáról. Vésztőről. Mégse jött pél­dául füstölt oldalas. húsos szalonna. A sors iróniája. Méhkeré­ken a faluszéli 15-ös szá­mú élelmiszerboltban ott he­ver a polcon a füstölt borda. Mellette a felvágottak, nyers kolbász. Hűtővitrin nincs. Hiába kérdezősködöm az olcsó áruk felől. Rúzsa Sán­dor boltvezető csupán any- nyit mond: — Bizony jó len­ne, ha minket is tájékoztat­nának, hogy milyen új cik­kek jelennek meg a piacon. Mintha a világ végén len­nénk! Moravszki Pálnc, a FÜ­SZÉRT békéscsabai fiókjá­nak vezetője elégedett és aggódik is: — Higgye el; még sohasem volt annyi árunk, mint most. Az olcsó cikkek aránya eléri a 80 százalékot, szinte nincs hi­ányzó áru. Talán a háztartá­si keksz beszerzése oko­zott némi gondot. A vállalat komolyan veszi az olcsó cik­kek értékesítését. Legutóbb 24 állami és szövetkezeti üzletben vizsgálódtak üzlet­kötőink. Közülük hat bolt­ban nem volt Ráma marga­rin, tizenötben kéttojásos cérnametélt, tizenkettőben árpagyöngy. Ugyanakkor minden üzletben találtak szalicilt, cukorkát, hús­krémet, bébiételt. — Miért fehér holló a fe­hér áru? — Vállalatunk is megtette az első lépést. Van már Anni teakifli és Vali teasüte­mény, amely az egyszerű csomagolás miatt két fo­rinttal olcsóbb. Az ilyen cik­kek termeltetése és forgal­mazása még a kezdeténél tart. Most már a teljes listával a kezemben folytatom az ok­nyomozást. Magyarbánhe- gyesen, a mezőkovácsházi ÁFÉSZ 28-as számú ABC- áruházában Imre József üz­letvezető mutatja a július­ban kiadott olcsó cikkek lis­táját. Nincs az üzletben keksz, Inka kávé, árpa­gyöngy, mustár. Az édesség­polc üresen tátong. Igaz, ép­pen most veszik át az árut, de csokoládé alig érkezett. Olvasom a hosszú listát, hiá­ba. A gondola ezután sem telik meg áruval. — Mi az orosházi FÜ- SZÉRT-hez tartozunk — folytatja az üzletvezető. — Néha a központi raktárból is kapunk élelmiszert. Azok a boltok vannak előnyben, amelyek gépkocsit kapnak, és mennek a portéka után. Töltelékáruval egyáltalán nem tudnak szolgálni. Az egyik eladó tétlenül álldo­gál a pult mögött. Esetleg annyit mond: nincs, elfo­gyott. Talán holnap .. . Gró Imre, a Gyulai Hús­kombinát ■ kereskedelmi fő­osztályvezetője határozott: —• Először tisztázzuk, hogy az olcsó cikkek listáján csak a húskészítmények szerepel­nek, tehát a tőkehús nem. A húsalapanyagú termékek keretgazdálkodás alaft van­nak. a belsőségből készülte­ket adjuk szabadon. Nálunk az olcsó áruk aránya maga­sabb az országosnál, átlago­san eléri a 70 százalékot. Naponta 2 ezer sertést vá­gunk le. Az is igaz, hogy belsőségből nem jut ele­gendő, differenciálni kell az üzletek között. — Ügy hallottam: a fejet és a lábat külföldön értéke­sítik. — Igen. Jugoszláviával kötöttünk megállapodást. De ez nem jelenti azt, hogy nem jut a hazai boltokba. Jelen­leg fejből öt, lábból három vagonnal tárolunk a hűtő­házban. A sarkadi boltot említette. Itt van a megren­delése: 20 kiló körmöt kér egy-egy szállításra. Miért nem igényelt többet? Talán az is közrejátszik ebben, hogy drágább a csomagoló­papír, mint az áru. A köröm kilója 9, a papíré pedig 40 forint. Számoljon. — De kevés a füstölt áru is ... — Alapanyaggondok van­nak. Például húsos szalon­na nincs annyi, amennyi kellene. Ezért hozták létre a megyében a kisebb húsüze­meket, hogy a hiányt pótolják. Meggyőződésem: a megren­delésekkel sincs minden rendben. Előfordult már. hogy itt Gyulán, a szuper­marketben nem volt poha­ras zsír. Pedig naponta négy vagonnal gyártunk belőle. De mennyiben érdekeltek a vállalatok, a szövetkezetek az olcsó cikkek forgalmazá­sában? A sarkadi húsboltos így érvelt: „A húsáremelés óta nem lanyhult a kereslet. Viszik a karajt, a combot, legfeljebb kevesebbet. Ugyanakkor megveszik a hurkát, a tepertőt, a bács­kait.” Valóban, a szabályo­zók a forgalom növelésére ösztönzik a kereskedelmet. Ez pedig csak az igényekhez mind jobban igazodó kíná­lattal érhető el. Kizárólag drágább cikkekből nem le­het az eladást növelni. Csakhogy a szemlélet sem egységes. Hadd álljon itt két kereskedelmi szakember válasza. Szűcs Péter, az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat helyettes igazgatója: — Szigorúan megköveteljük, hogy üzleteinkben legyen elegendő olcsó áru, amelyet állandóan figyelemmel kísé­rünk, és felelősségre vonjuk a közömbös boltvezetőket. Illik Ferenc, a gyulai ÁFÉSZ áruforgalmi főosz­tályvezetője: — Most készít­jük a listát, amely napo­kon belül az üzletekbe ke­rül. Utána megnézzük: ki. hogyan tartja meg az elő­írást. Ez a kétféle magatartás a boltok kínálatán is lemérhe­tő. Amint hallottuk: áru van bőségesen. A hiányok kifejezetten emberi mulasz­tásra vezethetők vissza. A cél viszont egyértelmű: a kereskedők kötelesek gon­doskodni a kis jövedelmű családok, a nyugdíjasok pénztárcájához igazodó vá­lasztékról. A vállalatok, szö­vetkezetek, és az arra hiva­tott szervek pedig a folya­matos ellenőrzésről. Seres Sándor Korszerűsítik a közvilágítást Gyulán B Búvár új számában olvastuk A legutóbbi tanácstagi be­számolókon talán legtöbb panasz a város közvilágítá­sával kapcsolatban hangzott el. Sok utcai lámpa heteken keresztül nem világított, s hiába jelentették be a hibát, újabb hetek kellettek, amíg kijavították. — Valóban jogosak vol­tak a panaszok — erősíti meg Somi Attila, a DÉMÁSZ gyulai kirendeltségének' ve­zetője — nem mentegetőzés képpen, de krónikus munka­erő- és anyaghiánnyal küsz­ködünk. Az is tetézte a bajt. hogy a közvilágítás korsze­rűtlenné vált. Most azonban hozzákezdtünk a legforgal­masabb utcákon a közvilá­gítás korszerűsítéséhez, új higanygőzlámpákat szere­lünk fel. A munkaerőhiány tovább­ra is fennáll, de ennek el­lenére sok feladatot kell megoldanunk. Készül a Vér­tanúk útja szélesítése, emi­att ezen a szakaszon át kell helyeznünk a kandelábere­ket melynek költségéhez vállalatunk félmillió forint­tal járul hozzá. Biztonságo­sabbá tettük a Várszínház és környéke energiahálóza­tát, egy nagy teljesítményű transzformátorállomás felsze­relésével. amellyel biztosí­tani lehet a SZOT—Csepel üdülő . energiaellátását is. Ezeknek az átépítése, kor­szerűsítése folyamatosan tör­ténik a következő években is, folyamatos a város kör­nyéki tanyák villamosítása. Ugyancsak aránylag rövid idő alatt meg tudjuk olda­ni a Város környéki zárt­kertek villamosítását is, ahol ezt igénylik. Visszatérve még néhány mondat erejéig a városi köz- világításra. Az utcákon mint­egy 250(1 lámpa van, ennek 10 százalékát már kicserél­tük higanygőzös lámpákra. A munka jobb szervezésével most már eljutottunk oda. hogy a bejelentett hibákat — bárhol legyenek azok — 12 órán belül ki tudjuk ja­vítani. Biztosak vagyunk abban, hogy a legközelebbi tanácstagi beszámolókon már jóval kevesebb panasz fog elhangzani a DÉMÁSZ mun­kájával kapcsolatban. Irbisz, kulán, argali: a ke­leties hangzású szavak egy- egy, ma már védelemre szo­ruló, Mongóliában élő állat­nak a neve. Az irbisz. azaz a hópárduc hazájában járt dr. Holdas Sándor, a buda­pesti állatkert igazgatója, és tapasztalatairól megannyi fényképpel illusztrált cikket írt a Búvár augusztusi szá­mába. Akik még a nyár utolsó hónapjában sem döntötték el, hogy hová mennek pi­henni, azoknak is szól a fo- lyóirat túrajavaslata. Az ol­vasót ez alkalommal a nem­zetközi hírű zirci arborétum­ba vezeti el Galambos Ist­ván Eifert János színes felvé­telei segítségével. A havilap hazánk másik értékes, egye­dülálló természeti ritkasá­gokban bővelkedő tájegysé­gére, a fóti Somlyó hegyére és környékére is elvezeti az olvasót. A határainkon túli világ tájai közül a paradi­csomi környezetű Hawai-szi- geteket mutatja be Juhász Előd, ismertetve, a színes ké­pes írásban a piros hibiscus jelképű USA-tagállam törté­netét. jelenének érdekessé­geit. Megyénkről is szól egy fe­jezet a Búvár augusztusi számában, ha nem is dicsé­rő jellegű az írás. A dévavá- nyai túzokrezervátumról van szó a Vezetékek, oszlopok a tájban című írásban. A lap környezetvédelmi őrszolgála­ta ez alkalommal a folyó nélküli, megyénkkel szom­szédos terület - „fővárosá­ban”, Debrecenben járt. Sok olyan jelenségről olvasha­tunk ebben a riportban, amely — sajnos — megyénk településére is jellemző. A Búvár talán legnépsze­rűbb rovatában, a Mikrokör. nyezet címűben az akvaris­ták a biotópakváriumok be­rendezéséről, a házikertek művelői a sikeres szemzés titkairól, a kirándulók a kullancs elleni védekezés módjairól, a dísznövényked­velők a karajoslevelü filo- dendron tartásáról, az épít­kezők a kerti tipegők elhe­lyezéséről, a kisállattenyész­tők pedig a gyermekek és felnőttek kedvencének, a Peruból származó tengeri­malacnak tartásáról, gondo­zásáról olvashatnak. <N. L.)

Next

/
Thumbnails
Contents