Békés Megyei Népújság, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-15 / 191. szám
1981. augusztus 15., szombat o Szezon előtt a cukorgyárak Sarkadon a répaúsztatót javítják cs tisztítják Békés megye az ország egyik legnagyobb cukorrépatermesztő tájkörzete. Két cukorgyárában, a sarkadiban és a mezőhegyesiben javában tart a készülődés a szokásosnál korábban kezdődő, s hosszabbnak ígérkező kampányra. A két gyár körzetében egy év alatt együttesen csaknem 3 ezer hektárral nőtt a cukorrépa vetésterülete. A várható termésátlagok is biztatók: a sarkadi gyárhoz tartozó üzemekben várhatóan hektáronként 38 tonnás, a mezőhegyesi gyár körzetében gazdálkodó üzemeknél ennél nagyobb hozamok várhatók. A termés eddigi cukortartalma 1—1,5 százalékkal kedvezőbb, mint tavaly ilyenkor. A sarkadi gyárban csaknem 100 millió forintot fordítanak a technológiai rendszerek korszerűsítésére és karbantartására. Az elmúlt hónapokban folyamatosan készítették, s a kampány kezdetére befejezik a gőz- és villamos erőművi rendszerek rekonstrukcióját, üzembe helyeznek egy 4,5 megawattos turbinaegységet és egy 40 tonna teljesítményű gőzkazánt. Ezenkívül a mészkemencét koksztüzelésről földgázüzemelésre állítják át. A sarkadi gyár 34 ezer va- gonnyi répa feldolgozásával számol, melynek 40 százaléka közúton, a többi vasúton érkezik. Az üzemi főpróbákat szeptember 2-án és 3-án tartják, a feldolgozási szezon szeptember 8-án indul —17 nappal korábban, mint, ta- vály —, s várhatóan 120 napig tart. A létszám adott, az idénymunkások felvételét megkezdték. A Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát cukorgyárában karbantartásra 50 millió forintot, beruházásra 30 millió forintot költöttek. Ebből a pénzből valósították meg a két nagy teljesítményű gáztüzelésű kazán korszerűsítését, részlegesen felújították a mészkemencét, korszerűsítették a dobszűrőberendezéseket. Több berendezést korrózióálló csővel átcsöveztek. mely a korábbinál hosszabb élettartamú. A költségekből 4 millió forintot emésztett fel a cukorrépával beérkezett szennyeződések eltávolítása. A répa átvételének gyorsítására, technológiájának korszerűsítésére Pusztaföldváron és Makó-Rákos térségében új közúti átvételi állomást létesítettek, ezenkívül Magyarbánhegyesen és Tótkomlóson több ezer négyzetméter betonburkolatot építettek. A rakodást két új rakodógép segíti majd, a cukorgyárban pedig egy román Diesel-mozdony mozgatja a vagonokat. A Mezőhegyesi Cukorgyár az idén 35 ezer vagonnyi répa feldolgozására készült fel. Az üzemi főpróbákat már a hónap utolsó napjaiban megtartják, ugyanis itt a tervek szerint szeptember 4-én kezdődik a gyártási szezon. A gyártósoroknál munkaerőgondok nincsenek, de rakodókból mintegy 30 fő hiányzik még. Kép, szöveg: Szekeres András A Beton- és Vasbetonipari Művek dunaújvárosi gyára svéd licenc alapján megkezdte az épületváz-szerkezetek gyártását. A BVM—TÍP rendszerű épülctváz- és falszerkezet széles skálájú felhasználhatóságot biztosít a sablonok variálhatósága révén. A képen: a késztermék raktározása (MTIfotó: Bárándi István felvétele — KS) Márpedig csodák nincsenek i Egy gazdaság újraélesztésének első éve Még az optimistábbak is azt állították, hosszú évekre lesz szükség, mire a Szarvasi Állami Tangazdaság kilábal súlyos helyzetéből. A gazdaság 1979-ben 4,9 millió forint veszteséggel zárta az évet. A veszteséges tevékenység okairól megoszlottak a vélemények; vezetési hibák, a kedvezőtlen körülmények, vagy mindkettő együttes hatására jutottak a szarvasiak ilyen helyzetbe?! Végül is mérvadó annak a vizsgálatnak a következtetése lett, amelyet a Pénzügyminisztérium, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és a Magyar Nemzeti Bank közösen hozott az illetékesek tudomására. Az mindenesetre tény volt, hogy a gazdaságban 1976-tól ’79-ig fokozatosan romlott az eredmény. Ezért az előbb már említett vizsgálat alapján a PM és a MÉM határo- zátot hozott a gazdaságtalan termelés megszüntetésére. A határozat elsősorban a növénytermesztés szerkezetének megváltoztatását, a gazdaságtalan sertéstenyésztés megszüntetését írta elő, megváltoztatta a banki hitelek lejárati idejét, egyszeri eszközfejlesztési juttatást adott, és létszámcsökkentést javasolt. Ezzel szinte egy időben je- : lent meg a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter ren- f delete arról, hogy a Szarvasi Állami Gazdaság 1980. január 1-i hatállyal egyesül a Tiszántúli Meliorációs Vállalattal. A gazdaság igazgatója a TMV igazgatója lett. Mentesítés •<S Az első intézkedések egymásfél éve láttak napvilágot. Ennyi idő messzemenő következtetések levonását nem , teszi lehetővé, arra viszont elég, hogy megkíséreljük nyomon követni, hogy az eddigi döntések milyen hatással jártak. A rizstermő területet 1980- ban 2400 hektárról 1400 hektárra csökkentették. Ez az ágazat egyébként még az elmúlt évben is veszteséges volt. A terület további csökkentését mégsem tervezik. Folytatják viszont a telepek korszerűsítését. Eddig — a munkálatok már a korábbi években elkezdődtek — 900 hektáron újították fel a telepeket. A rizstermesztés alól „mentesített’’ területeken búzát, napraforgót vetettek, kisebb területen pedig gyepet „honosítottak”. Ezeket a növényeket nyereségesen állítják elő a gazdaságban. A határ most biztató képet mutat. Ám ebben nem az időjárásé a fő szerep. Tavaly a 18 millió forint eszközfejlesztési juttatást nagyobbrészt a növénytermesztés korszerűsítésére használták fel. Az új gépek jobb minőségű munkavégzést tettek, tesznek lehetővé. Felszámolni és megtartani A másik nagy veszteséggel termelő ágazat a sertéstenyésztés volt. A tenyészkoca- tartás 1,5—2 milliós veszteséggel, lehetetlenné tett mindenféle előrelépést. Ezért a környezetvédelmi szempontból is rossz helyre épített ga- lambosi telepet felszámolták, és megkezdték a rózsási sertéstelep felújítását, bővítését. Az ágazat 1980-ban már nyereséget termelt. A húsmarhaágazat az erőfeszítések ellenére még tavaly is veszteséggel zárta az évet. A gazdaság szakemberei szerint nem felszámolásával kell megszüntetni a veszteséget. A legelők, mű- rétek ugyanis kedvező lehetőséget biztosítanak a gazdálkodáshoz. Változtatni kell viszont a tartási körülményeken, és javítani szükséges a súlygyarapodást is. Az állattenyésztés eredményességét várhatóan befolyásolja a tejtermelés gyors növekedése. Jobb takarmányozással az év végéig 4200-ról 4800 literre növelik az egy tehénre eső tejtermelést. Önálló egységek rendszere A gazdaság tavaly 25,9 mil_ lió nyereséget ért el. Az első pillanatban ez a veszteséges év után hihetetlennek tűnik. Mindehhez tudni kell azonban, hogy a nyereséget az ipari jellegű tevékenységeknek, nem utolsósorban a gépjavító üzemnek, a talajjavítási főmérnökségnek és a húsüzemnek köszönhetik. Az ipari ágazatban a rizselőfőző még mindig veszteséggel termel. Változásra csak a későbbiekben lesz remény. A drága berendezések most nyersanyaghiány miatt kihasználatlanok. Kétségtelen, egyelőre az ipari tevékenység adja a gazdaság további fejlődéséhez, a bővített újratermeléshez szükséges pénzt. Ez azonban mit sem változtat az elmúlt évben kezdődött folyamat jelentőségén. Ma már minden, korábban veszteséges ágazatban kivehetők a kibontakozás körvonalai, és ez már önmagában is jelentős előrelépés.. Ezt nagyban segíthetik az új termelési, ösztönzési intézkedések, a munkaerő belső ésszerű átcsoportosítása. A gazdaságban most ott és azok hozzák a döntéseket, akik a legtöbb információval rendelkeznek, fgy például a vetés, az aratás kezdetével kapcsolatos döntést a kerületek szakmai irányítói hozzák meg, ők döntenek területükön bérezési, fegyelmezési kérdésekben is. A gazdaság önálló önelszámoló termelési egységek rendszeréből épül fel. Egy évvel ezelőtt a módszer bevezetésével sokan nem értettek egyet. Ma már egyre többen mondják, kár lett volna az ezzel kapcsolatos döntést elodázni. Figyelemre méltó az is, hogy ahol csak lehetett, teljesítménybérezésre tértek át. A teljesítménybérezési munkák aránya egy év alatt 58 százalékról 69 százalékra nőtt. ♦ A sok új berendezés, a korszerűsítések, a gazdaság tulajdonában levő szolgálati lakások felújítása megváltoztatta a munka- és életkörülményeket. Minderre a munkások válasza sem maradt el. A 27 milliós nyereségtervet versenyvállalásaikkal 4 millió forinttal toldották meg. Köpenyes János A siófoki Kőolajvezeték Építő Vállalat szakemberei hatszázhúsz milliméter átmérőjű ivóvízvezetéket húztak át a Duna alatt Szödliget magasságában. A Dunaújvárosi Vasmű ötszázhúsz méter hosszú és háromszáz tonna súlyú ivóvízvezetéke fontos alkotórésze annak az új rendszernek, mely Vác és térségében mintegy kettőszázezer lakos biztonságos ivóvízellátását oldja meg. A képen: a csőkígyó elindul a Szentcndre-szigetről a váci oldalra (MTI-fotó: Hámor Szabolcs felvétele — KS) A szállító- és rakodóberendezések felújítása befejeződött
