Békés Megyei Népújság, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-14 / 190. szám
1981. augusztus 14., péntek o A dombegyházi általános iskolában 16-ra gyarapodott ezen a nyáron a tantermek száma. Négy tanterem készült el a közelmúltban a Petőfi Termelőszövetkezet dolgozóinak kivitelezésében. A felújított, kibővített iskolát augusztus 20-ra szeretnék teljesen rendbe tenni, hogy a több mint 420 diák szeptemberben már újjászületett épületben kezdhesse meg a tanulást Fotó: Fazekas László NDK művészegyüttes megyénkben Augusztus 17-én, hétfőn Gyulán és Mezőberényben NDK művészegyüttest látnak vendégül. Délelőtt 11 órakor érkeznek a vendégek, akiket Gyulán, a művelődési központban fogadnak. Ezután tájékoztatót hallgathatnak meg a város társadalmi, gazdasági és kulturális életéről, majd megismerkednek nevezetességeivel. Délután Mezőberénybe utaznak, ahol a nagyközségi tanácsnál fogadják őket, és tájékoztatót kapnak a községpolitikai célkitűzésekről. Ezt követően üzemlátogatáson vesznek részt. Este 8 órai kezdettel mintegy 80 perces ünnepi műsort ad a német művészegyüttes a művelődési házban. A Hazafias Népfront Békés megyei bizottsága által szervezett barátsági rendezvény célja a kulturális kapcsolatok ápolásával tovább erősíteni a két nép közötti barátságot. G. K. Borsos Miklós kitüntetése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Borsos Miklós Kos- suth-díjas szobrászművésznek, a Magyar Népköztársaság kiváló művészének kiemelkedő alkotói munkássága elismeréseként, 75. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetést adományozta. Felavatták Sarkad! Sarkadi Imrének, az 1961- ben elhunyt Kossuth-díjas írónak a síremlékét tegnap avatták fel a Mező Imre úti temetőben. Az ünnepségen Somlyó György Halálhír című versét szavalta, majd az elhunyt leveleiből tolmácsolt részleteket O. Szabó István, a debreceni Csokonai Színház tagja. Ezt követően Csapiár Vilmos író idézte fel avatóbeszédében Sarkadi Imre alakját. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke tegnap adta át az Országházban. Jelen volt Knopp András, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető- helyettese és Tóth Dezső művelődési miniszterhelyettes. Imre síremlékét A síremléken — Ortutay Tamás szobrászművész alkotásán — a Művelődési Minisztérium, a Magyar Írók Szövetsége, a Magyar Nép- köztársaság Művészeti Alapja, a Petőfi Irodalmi Múzeum és az Irodalomtörténeti Társaság képviselői, valamint az elhunyt családtagjai, a barátok, a pályatársak, a tisztelők helyezték el az emlékezés virágait. Külföldi újságírókat tájékoztató iroda Budapesten Külföldi újságírókat tájékoztató iroda kezdte meg működését Budapesten. Mint Regös János igazgató tegnapi sajtóértekezletén elmondotta: az új szolgáltatással a hazánkba meghívott, illetve az itt turistaként tartózkodó újságírók, tudósítók, rádiós és televíziós riporterek munkáját kívánják megkönnyíteni. A Szentháromság utcai intézményben politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életünkről a legfrissebb információkat szerezhetik be az érdeklődők. Az iroda a magyar nyelvű anyagok gyors fordításáról is gondoskodik. Kívánságra egyéni vagy csoportos utazásokat szervez, egy-egy nagyobb gyár, állami gazdaság, épülő beruházás megtekintésére. A PRESSINFORM néven működő intézmény elősegíti a személyes kapcsolatok felvételét a társadalmi és a gazdasági élet vezetőivel, tudósokkal, művészekkel. Zöldségfajta-bemutató Szentesen Tegnap délelőtt Szentesen, a Vetőmag-termeltető és -értékesítő Vállalat kutatóállomásán kétnapos nemzetközi zöldségfaj ta-bemuta tóval egybekötött tanácskozás kezdődött. A holland Royal Sluis cég, a Kecskeméti Zöldségkutató Intézet és a helyi kutatóállomás 106 zöldségféleségét tekintették meg öt szocialista ország — a Szovjetunió, ___Csehszlovákia, R ománia, Lengyelország, Jugoszlávia — érdekelt szakemberei. Hazánkban 140— 160 ezer hektáron folytatnak zöldségtermesztést, amelynek jelentős része Csongrád, Békés, Bács-Kiskun és Szolnok megyékre esik. Dr. Faragó László, a szentesi kutatóállomás igazgatója megnyitó beszéde során hangsúlyozta,' hogy a bemutató célja tájékoztatni a külföldi szakembereket a holland és a magyar zöldség- termesztés helyzetéről, a vetőmag-előállítással összefüggő tapasztalatokról, az export-, importlehetőségekről. Dr. Somos András akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke előadásában — a szakmai jellegű kérdések mellett — külön hangsúlyt kapott a hazai és más szocialista országok egyre bővülő zöldségtermesztési együttműködésének hatása, jelentősége. A bemutatót követően a szocialista országok képviselői nagy elismeréssel szóltak a holland cégek sárgarépa-, petrezselyem-, vöröshagymáig babhibridjeiről, a kecskemétiek gépi betakarításra alkalmas paradicsomfajtái-’ ról, valamint a szentesiek káposzta- és paprikaféleségeiről. Kempinghiradú A Magyar Camping és Caravanning Club tájékoztatója az 1981. augusztus 14—16-i kempingezési lehetőségekről Budapesten a Római parti kempingben 40 fő részére tudnak faházban helyet biztosítani. A hárshegyi kempingben 70 fő részére van szabad sátorhely és 50 fő részére van hely faházakban. Pest megyében, Szentendrén a papszigeti kempingben 100, Leányfalun 80. Monoron az erdei kempingben 100, Érden 40 fő részére van szabad sátorhely. A Balaton északi partján Palóznakon az autósstrand területén létesített kisegítő kempingben tudnak vendégeket elhelyezni. A Balaton déli partján, Siófokon a Gamásza dombi kempingben 500, Balatonsze- mesen a bagodombi kempingben 500 fő sátorozó részére van szabad hely. A Dunántúlon Fadd-Dom- boriban 100 fő. Dombóvár- Gunarason 100 fő részére van szabad sátorhely. Sikondán 200, Pécs-Kandulás kempingben 50, Harkányfürdőn 30, győrött 400, Sopronban 500, Szombathelyen 50 fő sátorral érkező vendéget tudnak elhelyezni. Észak-Magyarországon a mátrafüredi sástói kempingben 50, Mezőkövesden a zsó- ri fürdői kempingben 400, Miskolc-Tapolcán az Iglói úti kempingben 100, Hollóstetőn 20. Tokajban 100, Aggteleken 50, Sárospatakon 120, Egerben 300 fő részére van szabad sátorhely. Az Alföldön Baján 100, Jászszentandráson 100, Makón 50. Debrecenben 100, Hajdúszoboszlón 100, Püspökladányban 50. Szarvason 500, Nyíregyházán az Igrice kempingben 300, a Fenyves kempingben 100 fő részére van szabad sátorhely. Szarvason, Nyíregyházán, Makón lakókocsival érkezőknek is tudnak helyet biztosítani. A kempingekben a klub tagjai átlagban 30 százalék kedvezményben részesülnek, a helydíjból és a szállásdíjból. A kempingekről felvilágosítást a klub budapesti irodája. Budapest VIII., Üllői út 6. 336-536 és a szervezési osztály 637-976 ad. Hely- foglalás a kempingekben. XI. országos tűzoltúverseny Szolnokon Augusztus 20—21—22-én rendezik meg a XI. országos tűzoltóversenyt Szolnokon. A látványos versengésre féléves versenysorozat után kerül sor. A helyi, a területi elődöntőket március óta szervezték, s a legkiválóbb állami, önkéntes és vállalati tűzoltók mérik össze tudásukat a Tisza-parti városban. A mintegy 600 tűzoltó a hagyományos versenyszámokban próbálja ki ügyességét, gyorsaságát, rátermettségét: így nem hiányzik a programból a 4x100 m-es tűzoltóváltó, s az akadályfutás 100 m-es pályán. Ez utóbbi számban palánkor, gerendán, kúszófolyosón kell túljutniuk a versenyzőknek, s a cél előtt poroltóval tálcatüzet kell eloltaniuk. A tűzoltóverseny egyik leglátványosabb programjának ígérkezik a kismo- torfecskendő-szerelés. A versenyeket augusztus 20—21-én a MÁV-sportpá- lyán, illetve a Tisza-ligeti stadionban rendezik. Augusztus 21-én a Tisza-ligeti stadionban tartják az ünnepélyes eredményhirdetést, s átadják a legkiválóbbaknak járó díjakat. Augusztus 22- én délelőtt látványos bemutatóval zárul az országos tűzoltóverseny. _______________________ I rigylésre méltó munkahely a kánikulai napokban a Magyar Hűtőipari Vállalat hűtőháza, ahol mínusz 20 Celsius-fokon tárolják a gyorsfagyasztott árukat. A budapesti gyárból naponta 50 tonna mirelit készítményt szállítanak a főváros fogyasztóihoz, illetve vendéglátóegységeihez (MTI-fotó — Manek Attila felvétele — KS) Teljesítményelv és szociális elv modern társadalom fejlődésének egyik motorja a teljesítményelv érvényesülése. Más embereket elsősorban teljesítményei alapján ítélünk meg, s mi magunk is tevékenységünk során újabb meg újabb eredmények elérésére törekszünk — esetenként kényszerülünk. A teljesítményelv lényegéhez tartozik a már elért szinten való állandó túllépés. Ami tegnap elég volt, az ma már kevés, a mai eredményeket pedig már holnap túl kell haladni. A fejlődésnek ez az állandó kényszere a polgári társadalom kialakulásának eredménye, a tőkés árutermelés általánossá válásának következménye. De tudjuk, hogy a tőkés árutermelés számos társadalmi konfliktus forrása: a teljesítményelv érvényesülése így történelmileg társadalmi ellentmondások kiéleződésével kapcsolódott össze. A kialakuló polgári társadalom ideológusai tagadták ezt az összefüggést. Álláspontjuk szerint a polgári társadalom társadalmi egyenlőtlenségei, az egyének eltérő életesélyei ugyan valóban visszavezethetők a teljesítményelv működésére, ez a kapcsolat azonban kifejezetten pozitív jellegű. Azok az egyének, akik többet teljesítenek, a társadalmi hierarchiában is magasabb helyre kerülnek. A társadalmi pozíció és a teljesítmény közötti megfelelés a biztosítéka annak — mondták —, hogy a teljesítmény növelésével az egyén társadalmi helyzetét is képes változtatni, képes előbbre lépni. Ezért az a gazdasági rendszer, amely társadalmi egyenlőtlenségeket hoz létre, a társadalom egészének érdekét szolgálja. E felfogás gyengéire már a klasszikus angol politikai gazdaságtan rámutatott. A tőkés árutermelés gazdasági törvényszerűségeinek elemzése során világossá vált, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek rendszere nem az . egyéni teljesítménykülönbségek alapján épül fel. A közgazdászok gazdasági törvényszerűségként mondták ki azt, hogy a munkások bére csupán a létminimum körül mozoghat. Ugyanakkor látták azt, hogy az árutermelésből keletkező gazdasági-társadalmi egyenlőtlenségek veszélyeztetik a társadalom integrációját. Ezért a gazdasági egyenlőtlenségek káros társadalmi következményeit az állam segítségével javasolták felszámolni. E felfogás tehát a tőkés árutermelésből származó gazdasági egyenlőtlenségeket szükségszerűnek tekintette, a gazdaságba való állami beavatkozást károsnak mondta, mivel az a teljesítményelv alapján működő automatizmusokat sértette meg. Ugyanakkor szükségesnek tartotta a gazdasági egyenlőtlenségek társadalmi következményeinek állami eszközökkel való kiegyenlítését. A modern kapitalizmus ezen az állásponton is túlhaladt. A gazdasági és társadal, mi válságok ugyanis világosan mutatták, hogy az állam nem képes szembenézni a gazdaság mozgásának társadalmi következményeivel akkor, ha nem nyúl bele magának a gazdaságnak a működésébe. A modern tőkés államnak a társadalmi egyenlőtlenségek enyhítését célzó szociálpolitikája összekapcsolódik a gazdaságba való állami beavatkozással. A tőkés állam azonban úgy kívánja összeegyeztetni az árutermelés mechanizmusaival összekapcsolt teljesítményelvet a társadalmi egyenlőséggel összekapcsolt szociális elvvel, hogy ne veszélyeztesse a magántulajdon szabadságát. A teljesítményelv végső soron a modern kapitalizmusban is a magántőke teljesítményelve marad. A szocialista fejlődés a teljesítményelv és a szociális elv újfajta szintéziseire tesz kísérletet. A szocialista gondolat a társadalmi egyenlőtlenség forrásának a magán- tulajdont tekintette. Ezért úgy vélte, hogy a magántulajdon megszüntetésével létrejönnek a társadalmi egyenlőtlenség feltételei, a teljesítményelv gazdasági működése most már nem vezet az egyéni teljesítményektől független társadalmi egyenlőtlensé- gi rendszerek kialakulásához. A szocialista fejlődés gyakorlata azonban azt mutatta, hogy a teljesítményelv és a szociális elv összhangja nem jön létre automatikusan a tőkés magántulajdon felszámolása után. A szocialista társadalom ugyanis maga is tagolt, társadalmi egyenlőtlenségeket felmutató társadalom, amelyben az egyenlőtlenségek rendszere nem esik egybe az egyéni teljesítmények különbözőségeivel. Azzal is számolnunk kell, hogy a szocialista gazdaságban a teljesítményelv érvényesítése az áru- és pénzviszonyok szabadabb működésével kapcsolódik össze. Ez pedig részben a munkateljesítményektől elváló egyenlőtlenségeket eredményez, részben korábban burkoltan létező egyenlőtlenségeket hoz a felszínre, tesz mindenki számára érzékelhetővé. Ugyanakkor azonban a terv és a piac összekapcsolása, a gazdaságnak az árszabályozó piac működésére támaszkodó közvetett irányítása teremt olyan gazdasági feltételeket, amelyek az egyéni, vállalati teljesítményeket gazdasági kényszer alá helyezik, illetve gazdaságilag a hatékonyság szempontjából szelektálják: a jót jutalmazzák, a gyengét büntetik. Más szóval: csak a szocialista árutermelés viszonyai hozzák létre azokat a feltételeket, amelyek mozgásteret biztosítanak a teljesítményelv működésének, s a teljesítménykülönbségekhez igazodó egyenlőtlenségek kialakulásának. a teljesítményelv érvényesülése a szocializmusban tehát egyszerre jelenti a kívánatos és a nem kívánatos társadalmi egyenlőtlenségek megjelenését. Ez rendkívül megnehezíti az egyenlőség (esély- egyenlőség) elveit érvényesítő gazdaságpolitika feladatát. Ennek ugyanis úgy kellene küzdenie a munkateljesítményektől elszakadó egyenlőtlenségek ellen, hogy ugyanakkor segítse a munkateljesítményekhez kapcsolódó egyenlőtlenségek érvényre jutását. Ez nem mindig sikerül. A teljesítményelv és a szociális elv összhangja olyan gazdaságpolitikát igényel, amely egy elvont egyenlőség nevében nem szünteti meg az áru- és pénzviszonyok mozgását, s ezen keresztül a teljesítményelv érvényesülési lehetőségét, hanem a gazdaság működtetéséhez igénybe veszi az árszabályozó piac mechanizmusát, s ugyanakkor e gazdaságpolitika nem kívánatosnak ítélt hatásait összehangolt szociálpolitikával kísérli meg közömbösíteni. A gazdaságpolitika és a szociálpolitika együttesen törekedhet arra, hogy a társadalom számára elfogadr ható szinten tartsa a társadalmi egyenlőtlenségeket, s iohban közelítse ezeket a teliesítménvekben mutatkozó különbségekhez. Gedeon Péter