Békés Megyei Népújság, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-23 / 171. szám

1981. július 23., csütörtök Tovább árad a Duna Pályázat új tankönyv írására A magánkereskedelemről Szerdán folytatódott a Du­na áradása Szigetköznél. Üte­me ugyan lassult, de így is további 30 centiméterrel emelkedett a folyó vízszint­je 24 óra alatt. Nagy tömegű víz hatolt be a győri Duna- ágba Győr térségében, a Rábca folyó torkolatánál és a Püspökerdőben levő vízügyi munkaterületek védelmére intézkedések történtek. 5 ki­lométer hosszú nyári gát és egy körtöltés megerősítését kezdték meg. Győrnél víz alá kerültek a csónakházak, s számítani lehet arra, hogy az uszodát és a termálfürdőt néhány napra bezárják. A további áradások ellené­re a készültségi fokot nem növelték Szigetköznél. Az 1954-es árvíz óta kétszer is megerősítették a gátakat és azok a jelenleginél magasabb víz nyomásának is ellent tudnak állni. Megnyílt hazánk legnagynbb nyári egyeteme Debrecenben A 43. debreceni nyári egvétem eseménysorozatát Púja Frigyes külügyminisz­ter nyitotta meg szerdán a Kossuth Lajos Tudomány- egyetem aulájában. A 23 or­szágból érkezett mintegy há­romszáz résztvevő előtt mondott beszédében hangsú­lyozta: a nyári egyetemnek, amellett, hogy a magyar nyelv és irodalom ápolásá­nak fóruma, fontos szerepe van a népek barátságának szolgálatában. A nyári egyetem résztve­vői az egyhónapos debreceni tartózkodás idején nyelvet tanulnak, illetve akik nyelv­vizsgákon bizonyítják a ma­gvar nyelvben való jártassá­gukat, azok irodalmi és for­dítói szemináriumon vesznek részt. A bélmegyeri (Jjbarázda Tsz a közelmúltban kezdte meg a három méter széles, egyméteres elemekből összeszerelhető szerszámoskamra és garázs gyártását. A szövetkezet faipari üzemében gyártják az épülethez a különféle nyílászárókat is, s kívánság szerint, a vásárlóknak házhoz szállítják, illet­ve összeszerelik. Békéscsabán, a vásárcsarnok szabadtéri te­rületén kerül bemutatásra az új termék Fotó: Szekeres András Korabronzkori aranytárgyakat találtak Csongrádban Értékes aranytárgyakat ta­láltak a régészek a Csongrád megyei Sándorfalva határá­ban. A már egy éve folya­matban levő leletmentő ása­tások során egy körülbelül háromezer-nyolcszáz éves korabronzkori temetőre buk­kantak. Az egyik zsugorított csontváz mellett három da­rab csónak alakú arany fül­bevalót találtak. A további leletek — bronz karperecek, nyakdíszek, edé­nyek, tálak, köcsögök — vizsgálata alapján megálla­pították, hogy a sírokban a Balkán vidékéről származó népcsoport tagjait temették el. Ezek nyomaira eddig ko­rábban csak a Maros men­tén — Obéba és Pitvaros kö­zelében — leltek. A Sándor­falva környékén most megta­lált tárgyak az elsők, ame­lyek e népcsoporttal kapcso­latban a Duna—Tisza közén kerültek elő. Az ásatásokat folytatják. 5,5 millió gyümölcsfaoltvány őszre Jó facsemete- és szaporító­anyag-kínálatra számíthat­nak a nagyüzemek és a kis­termelők az őszi telepítések­nél — a faiskoláknál most elkészült összesítés szerint öt és fél millió gyümölcsfa­oltvány és 26 millió bogyós- gyümölcs-szaporítóanyagot küldenek rövidesen több mint 300 lerakatba. A mezőgazdasági nagyüze­mek az idén összesen 4500 hektárra telepítenek gyümöl­csöt. A kistermelők körében is örvendetesen élénk a tele­pítési kedv. Az összes szapo­rítóanyag egyharmadát ők vásárolják meg; mintegy ezer hektárnyi területre ül­tetnek gyümölcsfát és más szaporítóanyagot. Számukra a MÉM továbbra is kedvez­ményeket ad; a bogyós gyü­mölcsök szaporítóanyag-vá­sárlási költségeinek jelentős részét — meghatározott fel­tételek mellett — az állam átvállalja azoktól, akik az ÁFÉSZ-ekkel, vagy az ipar­ral előre szerződnek a ter­mény értékesítésére. Az ál­lami támogatás főként egy- egy nagyobb tájkörzetben se­gítheti a telepítést. Ezekben ugyanis mindinkább elterjed­nek az egységesen érő és nagy tételben, előnyösen ér­tékesíthető gyümölcsfajok. Az elmúlt évek telepítési mun­kájának eredményeként máris jó néhány régi tájkör­zetben „újították” fel egy- egy gyümölcs termesztését, fgy például Kecel környékén a meggy, Ménfőcsanak vidé­kén a málna, Tahiban a szamóca, Nógrád és Pest megye északi községeiben pe­dig a ribizli nagyarányú ter­mesztése kezdődött meg. E területekről már több száz tonnányi termés érkezik nemcsak a piacokra, de a közeli konzervgyárakba, hű­tőházakba is. Az utóbbi évek gyakorla­tához híven az általános is­kolai 7. osztályos új ének­zene tankönyv írására is pályázatot hirdetett a Tan- könyvkiadó Vállalat. A pá­lyázóknak el kell készíteni­ük a korszerű, aktivitásra serkentő, munkáltató tan­könyv koncepcióját és peda­gógiai tervét, valamint a tankönyvnek a tanév első negyedében oktatandó rész­letes fejezetét. A pályamun­kákat — amelyeket a tan­terv, az útmutató és a 7. osztály hanglemez zenehall­gatási tematikája szerint kell megírni — 1982: április 20-ig lehet benyújtani, a kiadóhoz. A legjobb pályaművek szerzőit díjazzák, és a Mű­velődési Minisztérium külön jutalmában is részesülhet­Június 13. és 19-e között Gyulán, az Erkel Ferenc Művelődési Központban rendezték meg a C kategóri­ás néptáncoktatói alapkép­zés egyhetes intenzív szaka­szát. Az egyhetes program- sorozatot Ambrus Zoltán, a Békés megyei Tanács mű­velődésügyi osztályának köz- művelődési csoportvezetője nyitotta meg, aki egyben közművelődési ismeretek té­makörben tartott előadást a közel 20 résztvevőnek. Az előadók között szerepelt még dr. Pesovár Ernő, az Orszá­gos Néptánctanács elnöke, Kerekes József koreográfus Az idén a Bartók-centená- rium jegyében rendezik meg a hagyományos tokaji írótá­bort. Az augusztus 23-án megnyíló és augusztus 28-án záruló táborba eddig több mint negyven író, költő, szo­ciológus és zeneművész je­lentkezett. A többségüknek vagy a munkássága, vagy a származása révén közvetlen kapcsolata van Borsod me­gyével. A tábort, a hagyományok­hoz híven, az idén is Tisza- ladányban nyitják meg:meg­Cannes után Moszkvában is folytatódott a magyar filmművészet nemzetközi el­ismerése — mondotta Földi Ottó, a MAFILM vezérigaz­gatója, miután ismeretessé vált, hogy mindhárom kate­góriában díjat nyertek a ma­gyar filmek a XII. moszkvai filmfesztiválon. (A játékfil­mek versenyében Kovács András „Ideiglenes paradi­csom" című filmje, a gyer­mekfilmek közül Palásthy György „Égig érő fű” című alkotása ezüstdíjat, a rövid- film-kategóriában pedig Sza­bó D. Pál „A kék bolygó bé­kéjéért” című filmje társa­dalmi díjat nyert.) Ezen túlmenően hatalmas sikerük volt a versenyen kí­vül vetített filmeknek is: Mészáros Gyula „Pogány Madonná”-ját három este zsúfolásig megtelt nézőtér előtt vetítették, de hasonló­képpen jó fogadtatásra talált Elkészültek a Békéscsabai Kertészeti Vállalat Csorvási úti központi telepének be­ruházási tervei. A mintegy 75 millió forintos beruházás 1985-re valósul meg. Az épít­kezést az indokolja, hogy je­lenleg a vállalat több telep­helyen működik. Napjaink­ban a karbantartási, javítási munkákat sem tudják a kö­vetelményeknek megfelelően elvégezni. A jelenlegi mű­szaki telep akkor épült, ami­kor összesen "hat traktor volt nek. Eredményhirdetés egy év múlva lesz. Az ered­ménytől függ, hogy a Tan- könyvkiadó kivel köt szerző­dést az új ének-zene tan­könyv megírására. A 104 ol­dalas tankönyvet az 1984— 85-ös tanévtől használhat­ják majd a diákok. Egy másik tankönyvpályá­zatban a napokban ered­ményt hirdettek. A műalko­tások elemzése a gimnázium I—III. osztályai számára cí­mű tankönyv írására ez év januárjában hirdették meg a pályázatot. Az I. díjat Beke László tudományos kutató, a II. díjat Kárpáti Andrea művészettörténész, a III. dí­jat Herendi Miklós középis­kolai tanár, budapesti pá­lyázók nyerték. Jutalomban három pedagógus részesült. táncokat tanított be. A bé­késcsabai Balassi néptánc­együttes művészeti vezetője, Born Miklós szakdidaktiká­ból, Gyalog László, a gyor mai Körösmenti szövetkezeti néptáncegyüttes koreográfu­sa pedig többek között moz­dulatelemzésből tartott elő­adást. A programsorozatot Ka­cséra Lajos, a Békés megyei Tanács művelődésügyi osz­tályának munkatársa zárta. Az alapképzés résztvevőire még januárban, februárban záróvizsga vár. Addig, ha­vonta két alkalommal talál­koznak a hallgatók. koszorúzzák Darvas József emléktábláját és Győri Elek naiv művész sírját. A tábor­ban elhangzó előadások, az ezekhez kapcsolódó viták Bartók életművével foglal­koznak. Az írótábor résztvevői fel­keresik a zempléni vidék iro­dalmi emlékhelyeit, megem­lékeznek a sárospataki kollé­gium alapításának négyszáz- ötvenedik és Kazinczy Fe­renc halálának százötvenedik évfordulójáról. a „Circus Maximus”, nem is beszélve a „Mephistó”-ról, amely iránt a kereskedelmi vetítésen is nagy volt az ér­deklődés. A Hungarofilm munkatársai elmondták, hogy a „Mephistó”-t Portugália, Szinetár Miklós „Erőd” cí­mű filmjét pedig Argentína és Brazília vette meg. A kedd esti ünnepélyes díj­kiosztás után Kovács András az MTI tudósítójának el­mondta: számára nyitott kér­dés volt, milyen fogadtatás­ban részesül majd az „Ideig­lenes paradicsom” Moszkvá­ban. A filmben feldolgozott történelmi szituáció úgyanis sajátos, és lényegében eltér attól a képtől, ami a hábo­rúval kapcsolatban kialakult. Nem csupán a végeredmény, az ezüstdíj, hanem a vetíté­sen aratott siker is azt mu­tatja, hogy a fogadtatás ked­vező volt. a vállalat birtokában, a mos­tani hatvan, rendszámos gép­pel szemben. Az utóbbi hét évben megduplázódott az ár­bevétel, ami 1981 első félévé­ben 51,8 millió forint volt, a nyereség pedig 3,6 millió fo­rint. A kertészeti vállalat a kö­vetkező időszakban, 1981— 85-ig nagymértékben fejlesz­teni fogja a gépek, járművek állományát, és a tervek sze­rint 14 millió forintot fordí­tanak erre a célra. V olt idő, amikor úgy vélekedtünk, hogy a szocialista társada­lomban a magánkiskereske­dőknek semmi keresnivaló­juk nincs. Azt gondoltuk, hogy az állami kereskede­lem mindazt képes forgal­mazni, amire az emberek­nek igénye van. Hogy eb­ben az, időszakban voltak gondok, és nem is kevés, azt természetesnek tekintettük, mondván, hogy „az úristen is hat nap alatt teremtette a világot, s mégis mennyi hi­ba van benne”. Aztán felismertük, hogy a két kereskedelmi szektor nincs antagonisztikus ellen­tétben egymással. A szocia­lista társadalom talaján az idegen munkaerőt nem fog­lalkoztató magánkereskede­lem a társadalmi igény ki­elégítésétől vezérelve, tuda­tos, tervszerű irányítással és ellenőrzéssel nem alaptörek­véseink ellenébe hat. Ellen­kezőié“ hiszen nem csak el­vünk, hanem gyakorlatunk is, hogy társadalmunkban, lehetőségeinkhez képest, mindent meg kell tennünk az emberi jólét emeléséért. Emberközpontú társadalom lévén, fel is kell ennek ér­dekében használnunk min­den olyan lehetőséget, amely ezt a törekvésünket segíti. Az állami és szövetkezeti kereskedelem hálózatának kiépültsége nélkül nem len­nénk képesek azt a széles és egyre inkább differenciá­lódó igényeket kielégíteni, amelyet a ma fogyasztója tá­maszt a kereskedelemmel szemben. De látnunk kell ez­zel a nagy eredménnyel, a szocialista kiskereskedelmi hálózat megteremtésével együtt, hogy a teljességet csak ezen az úton ma még nem lehet megvalósítani. Ennek oka: korlátozott anya­gi lehetőségünk. Még nem tudunk minden helységben az igényeknek megfelelő számban ABC-áruházakat, iparcikk-kiskereskedelmi egységeket, boltokat építeni. Akárcsak a nagyipar, ahol a nagy méretek miatt — amelyek kiválóan alkalma­sak a nagy mennyiségű ter­melésre — eléggé nehezen mozdul a változó igényekre, s főleg a kis szériák gyár­tására, ugyanis a nagy háló­zati kereskedelem se képes a különleges igények gyors kielégítésére. A társadalmi vezetésnek nemcsak arról kell gondos­kodnia, hogy a teljes foglal­koztatottságot, a széles körű társadalmi juttatásokat, a megfelelő jövedelemszintet biztosítsa, hanem arról is, hogy a fogyasztói igényeket a lehetőség szerinti teljes­séggel elégítse ki. Ennek egyik — bár meghatározó — oldala, hogy a szükségletek kielégítésére szolgáló javakat megtermeljük, a másik — szintén nem elhanyagolható tényezője —, hogy mindez időben el is jusson a fo­gyasztóhoz. Ma is van megyénkben — az elért történelmi jelentő­ségű sikerek ellenére —ke­reskedelmileg kellően el nem látott terület. Ugyan­akkor új igények is támad­nak a legkisebb települése­inken is, amelyek a fehér foltnak nevezhető területet növelik. Mi a. megoldás? Ez eset­ben is van két lehetőség. Vagy elviseljük az igények, vagy annak egy részének tartósabb kielégítetlenségét, ami különben életkörülmé­nyeink rontója lenne, vagy nagyrészt a termelésben nem mobilizált családi munka­erőt és anyagi lehetőségeket mozgósítjuk ezen a területen is éppen úgy. mint a háztáji gazdaságok esetében. De amíg ott az élelmiszer-ter­melés egyes ágaiban szere­pük szinte meghatározó a nagyüzemi mezőgazdaság termelői, ellátói és szervezői tevékenysége révén, addig itt kétségtelenül olyan hi­ánypótló szerepet kell be­töltsön, amely az állami és Néptáncoktatók képzése Gyulán Kugusztusban irétábor Tokajban Filmjeink sikere Moszkvában Uj központi telep épül szövetkezeti kereskedelem kiegészítését szolgálja a ke­vésbé ellátott területeken és kereskedelmi formákban. Az ellátás szervezetében tehát vitathatatlan szükség­letet elégítenek k'i a magán­kiskereskedők — ma még meg sem határozható ideig —, mind az alapellátás, mind a speciális igények területén. A megyei párt végrehajtó bizottsága a közelmúltban tekintette át a megyei ma­gánkereskedelem helyzetét. Megállapíthatta, hogy az el­múlt években létszámuk nőtt, de még nem az igé­nyeknek megfelelő mérték­ben, és szakmai megoszlásuk sem mindenben kedvező. Ma megyénkben 477 kiskereske­dő rendelkezik engedéllyel, s 246 családtag segíti mun­kájukat. Átlagéletkoruk' az utóbbi években kedvező irányba változott: 40 év. Kétharmaduk nő. A jelenle­gi tervciklusban — az igé­nyek számbavétele alapján — létszámuk 35—40 száza­lékos növekedése volna cél­szerű. Továbbra is az a tö­rekvés. hogy elsősorban hé­zagpótló szerepet töltsenek be, s mindezt a szocialista kereskedelemmel még szoro­sabb egységben. Az az igény, hogy az alapellátását végző élelmiszer-kiskereskedők, vendéglátók (kifőzdék stb.) számarányának emelkedése legyen a legdinamikusabb. Városokban ezeken kívül több tei, tejtermék, hal, ba­romfi, gyógynövény, virág­árus. lakásfelszereléssel fog­lalkozó és egyéb helyi igény­hez igazodó tevékenységet folytató kereskedő lépjen jobb ellátásunk szolgálatá­ba. Előnyben azok részesül­jenek az engedélyek kiadá­sánál. akik saját üzlethelyi­ségükben kívánják munká­jukat végezni, szemben a vá­sározó kereskedőkkel. A jelenleg működő ma- “ánkiskereskedők döntő több­sége becsületesen látja el feladatát, udvarias kereske­dői magatartásuk elismerést érdemlő. Őket a társadalom széles tömegei megbecsülik. Sajnos, előfordul, hogy egyesek magukról, a tisztes­ségre' sőt néha a törvényről is megfeledkeznek, s csak egyetlen célt: a mindenáron való nagyobb haszonszerzést tekintik egyedüli célnak: Fő­leg a használtcikk-kereske- dők körében, néhány vásá­rozónál fordulnak elő ezek az elítélendő magatartásbeli jelenségek. Nem számará­nyuknál fogva veszélyesek ők. hanem elsősorban azért, mert árnyékot vetnek a be­csületes többségre. Az em­berek pedig hajlamosak az általánosításra, s egy-egy ke­serű példa sokukban bizal­matlanságot fakaszt általá­ban a magánkereskedőkkel szemben. Nemcsak hatósági feladat tehát ezek ellen fel­lépni, hanem' a kiskereske­dőknek is személyes érdeke. Adópolitikánk bátorítja a hézagpótló feladatkört ellá­tó magánkereskedői tevé­kenységet. Az idén öt száza­lékkal csökkent az általuk fizetendő adó összege, amely jövedelmük emelkedését eredményezte. Körükben jó irányú szem­léletváltozás érezhető törek­véseinkkel szemben. Tapasz­talat, hogy nagyobb tőkebe­fektetéseket eszközölnek kis­kereskedelmi tevékenységük jobb folytatásához. Látják ennek értelmét, érzik a biz­tonságot. Egyre többen fej­tenek ki hasznos közéleti te­vékenységet. A Hazafias Népfront megyénkben hu­szonegy magánkiskereskedő­nek adott „kiváló társadalmi munkás” kitüntető jelvényt kiemelkedő társadalmi akti­vitásáért. A törvényeket betartó, a lakosságot szolgáló magánkereskedők megbecsült tagjai társadal­munknak munkájukkal tö­rekvéseinket jól szolgálják, s emellett egyéni céljaikat is megtalálják. Enyedi G. Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents