Békés Megyei Népújság, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-12 / 162. szám

a 1981. július 12., vasárnap Menetirányítók A vasúti közlekedés, szál­lítás szinte az egész vilá­gon reneszánszát éli. Az el­múlt évtized fejlesztései nyomán korszerűsüdtek a pályák, a régi gőzmozdonyo­kat nagy teljesítményű Diesel- és villanymozdonyok váltották fel. Természetesen mindezzel együtt korszerű­södött a vasúti irányítás is. Békéscsabán, a vasútállo­más főépületének egy két lakószobányi helyiségében teljesít szolgálatot a körze­ti üzemfőnökség üzemirá­nyító részlege. — Feladatunk a menet-, a mozdony, és áruirányítás, annak szervezése Száj oltói egészen Kürtösig, a vasúti határállomásig — kalauzol Braun Ádám részlegvezető. Műszakonként három­négy menetirányító feladata a vonatok összeállításának megszervezése, irányítása. Naponta mintegy száz vo­nat — melynek fele teher — fut keresztül a vasúti cso­móponton, az üzemfőnökség területén viszont ennél jó­val több. * * * Hogyan is szerveznek ennyi vonatot? Azoknak, akik évek óta ezzel foglal­„Ezelőtt 25 évvel csak a szolgálatkezdés volt biztos” — emlékszik Földesi Sándor koznak, általában nem gond. — A - gyakorlat nagyon sok gondon átsegít bennün­ket — mondja Ambrus Mi­hály szakirányító a munka­grafikon fölé hajolva. Az asztalnyi papírlap alján az állomások nevei sorakoznak a térközjelzőkkel, a szélén pedig az időegységeket jel­zik. Minden típusú vonatot más-más színnel jelölnek: a gyors és a személy színe fekete, az irány vonaté zöld, a tolató szerelvényé kék, s végül a szolgálati vonat pi­ros. — A grafikonból leol­vashatjuk, hogy éppen hol halad az adott vonat, van-é késése, és az mennyi. Az­tán azt is látjuk, hogy az állomásokon mennyi a sza­bad vágány. A vonatokat csak úgy tudjuk sorolni, ha tiszta kép van előttünk — magyarázza, miközben a diszpécsertelefon csörög, s jelzik, hogy az adott állo­máson a tehervonat áthalat. A szolgálati telefonok va­lamelyike szinte állandóan cseng. Nem kell vonalra várni, minden egyes állo­mást bekötöttek a diszpé­cserközpontba, azon csak egy gombnyomás, és máris megvan az összeköttetés. A vasútállomásokról kiinduló vonatokat először a menet­irányítónak jelenti a forgal­mista, s a menetirányító ad engedélyt a vonat tovább-, haladására. * * * A szoba sarkában Földesi Sándor mozdonyirányító ke­ze ügyében öt telefon és egy rádiókészülék van, ő diri­gálja a csomópont száz nagy teljesítményű mozdonyát, valamint Mezőtúr, Mezőhe­gyes és Vésztő vontatási te­lepének gépeit vezényli. Is­meri az üzemfőnökség és az ország területét is, jó né­hány esztendeje dolgozik a vasútnál, ebből kilenc évet mozdonyvezetőként utazott az ország egyik sarkából a másikba. — Ezelőtt 25 évvel csak a szolgálatkezdés volt biz­tos, ha 30 órát kellett egy­folytában gépen tölteni, ak­kor annyit mentünk. Nap­jainkban, ha egyedül utazik a mozdonyvezető, akkor leg­feljebb 12 órát, ha másod­magával, akkor 16 órát tölt tengelyen. Feladatunk, a vonatokat úgy szervezni, hogy a szerelvények ne vá­rakozzanak, a villanymozdo­nyok pedig két, majd 20 és 40 naponként felülvizsgálat­ra kerüljenek, százezer és négyszázezer kilométeren­ként teljes átvizsgálásra menjenek a gépek, 800 ezer kilométer megtétele után pe­dig felújításra kerüljenek — magyarázza a 45 körüli fér­fi. S még megtoldja: — A mozdonyt mindig a legköze­lebbi szervizműhelyben el­lenőrzik, vizsgálják felül. Persze, nehéz elképzelni, hogy az üzemfőnökség moz­donyai csak saját személy­zettel közlekednek. A gép a vonatot a végállomásig to­vábbítja, a személyzetet vi­szont . váltják. Persze, a köz­pontban valamennyi moz­dony útját, az ország bár­melyik pontján nyomon tudják követni. A villany­mozdonyokon, a korszerű gépeken már rádió is van, s ha bemondják a mozdony számát, a gép vezetője már­is bekapcsolódik a beszélge­tésbe. A központtól utasítást kap, vagy éppen informá­ciókkal szolgál. * * * Az áruirányítást 38 vas­útállomáson Juhász János fogja össze, immáron 23 éve. — Csúcsidőszakban na­ponta több mint 600 vagont raknak meg. Az érkező va­gonokról a beállítást meg­előzően négy órával értesí­tik az árufogadókat, hogy időben felkészülhessenek a „A szakközépiskola után szeretnék főiskolán tovább­tanulni” — ez Bállá Mi- hályné elképzelése küldemények kirakására. Munkánknak ez a kisebbik része. Igazi feladatunk az, hogy ahol kirakták a vago­nokat, vagy a lehető legkö­zelebbi vasútállomáson rak­ják is meg, az idegen kocsi­kat pedig minél hamarabb juttassuk vissza rendeltetési helyére. Nálunk a tévedés, egy-egy balfogás, nagyon komoly gondokat okozna — magyarázza a nyugdíj előtt álló áruirányító. * * * Az üzemirányításban ösz- szegyűlt adatokat Bállá Mi- hályné összesíti. Két gyere­ke van, és a váltott mű­szak mellett még vasútfor- galmi szakközépiskolába is jár, ahol jövőre érettségi­zik. — Vasutasdinasztiából származom, férjem is a vasútnál dolgozik, tolatásve­zető. Az elmúlt 11 év alatt, amióta itt dolgozom, még jobban megszerettem mun­kámat. Tevékenységünk egy kívülállónak nem látványos, ám mi látjuk munkánk gyü­mölcsét. A szakközépiskola után szeretnék főiskolán to­vábbtanulni — mondja a 30 körüli, halk szavú asszony. — Marcsika a jobb ke­zünk, valamennyiünk mun­káját érti — toldják meg kollégái, és még hozzáte­szik: — A szakközépiskolá­ban jól tanul, a harmadik osztályt 4,7-es átlaggal vé­gezte. * * * Az operatív csoport mun­kája valóban nem látvá­nyos, ám meghatározó a vasútnál. Az ország külön­böző menetirányítóit a KPM főmenetirányítója fogja ösz- sze, koordinálja. — Az üzemirányító rész­leg munkájában utólag nem tudunk intézkedni, a menet­rendet változtatni sem tud­juk. Akkor dolgozunk jól, akkor szervezzük igazán jól a többiek munkáját is, ha minden vonatot időben ösz- szeállítunk, azok élére idő­ben gépet és személyzetet vezénylőnk — mondja bú­csúzóul Braun Ádám. Szekeres András Gyulán, az Április 4. téren ez év elején kezdte el a Békés megyei Állami Építőipari Válla­lat 72 több szintes lakás építését. A tervek szerint vendéglátóipari egységek is helyet kap­nak majd az épülettömb földszinti részében. Különösen az oly régen áhított önkiszolgáló étterem elkészültét várják nemcsak a gyulaiak, de a városba látogató turisták is Fotó: Bukovinszky István NÉPÚJSÁG flz élményhez mindenkinek joga van Széles körű összefogással nyári tábor a cukorbeteg gyerekeknek A KISZ-titkárok közel­múltban megtartott nyári felkészítésén hallottam elő­ször : a Magyar .Vöröske­reszt békéscsabai vezetősége tábort szervez cukorbeteg gyerekeknek. Török Pál, a Vöröskereszt fiatal munka­társa a szervezet tevékeny­ségét ismertetve beszélt er­ről az elképzelésről. De ak­kor még minden bizonyta­lan volt. — Ügy tűnik, mégsem lesz tábor — fejezte be monda­nivalóját lehangoltan a KISZ-titkárok egy csoport­ja előtt. — Tízezer forint hiányzik ahhoz, hogy a szer­vezést érdemben folytatni lehessen. Nem tudom, hon­nan fogjuk előteremteni? Szavait rövid c§end követ­te. — Nem lehet, hogy ez a kezdeményezés kudarcba fulladjon ... — hallottuk ak­kor Nagy Mihály Jánostól, a tégla, és cserépipari vál­lalat KISZ-bizottságának titkárától... ♦ Azóta két hét telt el... — Örömmel számolhatok be arról, hogy a KlSZ-szer- vezetek titkárai tízezer fo­rintot ajánlottak fel. Né­hány napja értesítettek, hogy a tégla- és cserépipari vállalat KISZ-bizottsága öt-, a kötöttárugyár és a Kner Nyomda KISZ-bizottságai két-két ezer, a Híradótech­nikai Vállalat KlSZ-bizott- sága pedig ezer forinttal já­rult hozzá a költségekhez. A tábor persze ennél többe ke- ,rül. A megyei és a békés­csabai Városi Tanács egész­ségügyi osztálya, továbbá a kórház adja a pénz nagyob­bik hányadát. — Most már nyugodtan mondhatom, a kórház KISZ-szervezetével egvütt jól haladunk a szer­vezéssel — tájékoztat Török Pál. — Amikor a Vöröskereszt városi vezetőségének elkép­zeléseit megismertük, igye­keztünk megnyerni az ügy­nek dr. Juhász Lászlót, a kórház igazgató főorvosát. Ez egy pillanatig sem oko­zott gondot. így ezt köve­tően már az ő támogatásá­val folytathattuk a mun­kát. A kórház orvost, dié­tásnővéreket biztosít, gon­doskodik a szakszerű élel­mezésről — avat most már a szervezés részleteibe Sza­bó Péter segédorvos, a kór­Fokozatosan, az országos elveknek megfelelően, ala­kulnak át megyénk szociális otthonai. Más helyen lesznek a nem foglalkoztatható, sú­lyos értelmi fogyatékosok, és máshol a magukra maradt idős emberek. Az értelmi fo­gyatékosok között a társada­lomnak nemcsak az öregek­ről kell gondoskodnia, ha­nem azokról is, akik már ki­nőttek az egészségügyi gyer­mekotthonokból. A fokoza­tos átállásnak részese az okányi szociális otthon is. Helyet 86 gondozottnak tud­nak biztosítani. Nem küldik más intézménybe a régebben itt élőket sem. Azonban az idős emberek és az újonnan érkezett fiatal fogyatékosok együttélését nehéz biztosíta­ni. A szeghalmi járási Népi Ellenőrzési Bizottság a na­pokban járta végig a szociá­lis otthonokat, köztük az okányit is. Arról szerettek volna meggyőződni, hogyan változott, alakult az intézmé­nyek élete, s a korábban esetleg kifogásolt hibákon változtattak-e az irányítók. Okányban régebben is gon­dot jelentett, hogy kevesen voltak az ápolónők, pedig az ő munkájukat érinti majd leginkább a „profilváltás”. Eddig kilencen dolgoztak eb­ben a munkakörben, mosta­nában két újabb ápolót ve­hettek fel. Jó, hogy egyikük ház KISZ-biztottságának titkára. — Minden tőlünk telhe­tőt megteszünk. Az lenne a jó, ha minél többen jelent­keznének Békéscsabáról és Békés megye többi települé­séről — erősíti az elhang­zottakat dr. Juhász László. ♦ — Hallott már a Lan- gerhans-szigetekről? ... — Csendes-óceán ... At­lanti-óceán ... Nem, nem ... Akkor hát? — Nos, a Langerhans-szi- getek a hasnyálmirigy belső elválasztású részét alkotó szabálytalan alakú sejtcso­portok. Ezek többek között a cukoranyagcsere fő szabályo­zó hormonját, az inzulint termelik ... A betegség lényegét Godó Béla, a békéscsabai gyer­mekkórház főorvosa ismerte­ti. — .Leegyszerűsítve azt mondhatnám, a cukorbeteg­ség anyagcserezavar, mely­ben fő szerepe a hasnyálmi­rigy hormonjának, az inzu­linnak van. A hormonhiány, vagy nem megfelelő műkö­dése okozza a vércukorszint változását. . Ebben az eset­ben a .szervezet csak meg­határozott mennyiségű cuk­rot képes feldblgozni. A beteg szempontjából ve­szélyes tehát az alacsony és a magas vércukorszint. A szabályozást diétával, inzu­linnal oldhatjuk meg, ha nem tennénk, ez anyagcse­re-katasztrófához vezetne. A cukorbetegség — isme­reteink szerint. — örökletes. Az orvostudomány ma már jelentős eredményeket ér el a gyógyításban. Igen nagy biztonsággal vállalkozik ar­ra, hogy például a cúkorbe- teg gyermekek testi-lelki fej­lődése ne térjen el kortár­saikétól. Gondos kezeléssel a cu­korbetegek a társadalom teljes értékű tagjaivá vál­nak, válhatnak. Fontos, hogy kialakult életrendjük, élet­ritmusuk legyen. És éppen ez az, ami miatt a szülők nem szívesen engedik cu­korbeteg gyermekeiket ki­rándulásokra. A békéscsabai táborban az otthoniakhoz hasonló kö­rülményeket igyekszünk lét­rehozni. Névre szóló étren­det, állandó orvosi felügye­letet biztosítunk. Sőt, ma már arra is lehetőségünk férfi, hiszen az ápolói tevé­kenység itt fizikai erőt is kí­ván. Nehéz feladat a maga­tehetetlen betegek emelgeté- se, vagy a segítségnyújtás a helyváltoztatásban. — Igen jó a kapcsola­tunk a községi párt- és ta­nácsi szervekkel — mondot­ta ottjártunkkor Szarvas Lajos intézetvezető. — Saj­nos, a családtagok, hozzátar­tozók’ritkán nyitják ránk az ajtót. Pedig mennyire örül­nének nekik a kisöregek! Vagy legalább gyakrabban írnának. Ha látnák délben, ahogyan lélegzetvisszafojtva várják a levélosztást! Meg­értjük, hogy sok esetben az otthoni- ellátásukat nem tud­ják biztosítani a dolgozó gyerekek, de hónapokra, évekre elfeledkezni róluk, ke gyetlenség. Az egészségügyi ellátás tudomásom szerint nem tud lépést tartani az igényekkel. Egyre több az idős, magányos ember, hely pedig nincs az otthonokban. Talán a házi szociális gon­dozás, az öregek napközijé­nek hálózatfejlesztése segíte­ne a legsürgősebb eseteken. A NEB-vizsgálat nemcsak két esztendeje, de most is jó­nak ítélte az okányi szociális otthon vezetését, a gondozot­tak állapotát, körülményeit. Az intézettől ruhát is kapnak, de a sajátjukat sokkal szíve­sebben viselik. Érdekvédel­mi tanácsot, különböző bi­van, hogy egy csepp vérből 30 másodperc alatt a nap különböző időpontjában meg­állapítsuk a vércukorszintet. Érdekes orvosi megfigyelő-. seket végezhetünk, sőt, a szülőket és a kezeiteket hasznos tanácsokkal látjuk el. A kórház gyermekosztá­lya aktívan kíván részt ven­ni ebben a munkában. ♦ — Hazánkban a lakosság mintegy öt százaléka cukor­beteg. Ez megközelítő pon­tossággal érvényes a gyer­mekekre is. Sajnos, a köz­vetlen betegség mellett szembe kell nézni egy má­sik pszichológiai jellegű problémával. A gyermekek egy részében igen erősen él a betegségtudat. Szigorú, társaiktól eltérő életrendjük ezt még inkább elmélyíti. Márpedig az élményhez, mint amilyet egy ilyen tá­bor kínál, mindén gyermek­nek joga van — mondja dr. Juhász István, a békéscsa­bai Városi Tanács egészség- ügyi osztályának vezető fő­orvosa. — őszintén szólva, nem reméltünk ilye'n széles körű, áldozatkész támogatást. Tud­juk, a tábor megnyitásáig, augusztus 21-ig még sok feladatot kell megoldanunk, így többek között pedagógu­sokra lenne szükség, de ha az eddigiekhez hasonló se- pítőkészséggel találkozunk, biztos lesz a siker — ösz- szegzi az előkészületekkel kapcsolatos tapasztalatokat a Vöröskereszt munkatársa. A tábor egyébként ingye­nes lesz. Gazdag program­mal várja majd a gyereke­ket, kirándulások, speciális sportfoglalkozások, kulturá­lis programok teszik érde­kessé, színessé a „nyara­lást”. ♦ Augusztus 21-től 29-ig tart nyitva Békéscsabán, a nap­közis táborban a cukorbete­gek nyári tábora. Minden bizonnyal felejthetetlen él­ményt nyújt majd résztve­vőinek, és segít abban, hogy a cukorbetegek érezzék is; betegségük, ilyenkor, nyáron sem jelenthet helyhezkötött- séget, társtalanságot. Kepenyes János zottságokat is alakítottak, s beleszólnak az élelmezés, a programok szervezésébe, s ha kell, fegyelmezik is az er­re rászolgálókat. Az otthon­ban 22 hálószobában — há­rom házaspári — alszanak, külön ebédlője, fürdőszobája van a férfiaknak és a nők­nek. Társalgó, orvosi helyi­ség sajnos nincs, az élelmi­szer- és a textilraktár is szű­kös, korszerűtlen. Folyama­tosan festik, renoválják az épületet, legutóbb az elektro­mos érintésvizsgálat miatt kellett rendbe hozni a falakat. Filmvetítés, házi könyvtár,- tévé, lemezjátszó, kézimun- kázás között választhatnak a hétköznapokon. Aki elég erősnek érzi magát a sétához, és alkalmas is rá, bármikor kimehet a faluba, vásárolhat, moziba, vagy a kultúrházba látogathat. Az otthon naplója őrzi a kirándulások, ünnepek emlékét is. Gondozási díjat mindössze 34-en fizetnek, legfeljebb a nyugdíjuk 80 százalékát, esetleg 1350 forintot. A jó koszt,. az ellátás, a gondozás évente és személyenként 30 ezer forintba kerül. Dolgoz­tak is a szeghalmi harisnya­gyárnak, de sérelmezték, hogy munkabérüket nehezen számolták el. — Az a célunk — mondja búcsúzóul az otthonvezető —, hogy hagyjuk pihenni, kedvük szerint tevékenyked­ni ezeket az embereket. Le­gyen valóban otthonuk ez az otthon. Bedé Zsóka Legyen otthonuk

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents