Békés Megyei Népújság, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-10 / 160. szám

t

1981. július 10., péntek

Vita a dombegyházi Attila-hagyományról és más cikkek, portrék, emlékek a Békési Élet 1981 3. számában

a szeghalmi helytörténeti gyűjteményt és annak vezetőjét, Miklya Jenőt mutatja be az olvasónak.

A Vita-rovat sokakat érdeklő cikkében „Néhány megjegyzés Radnai Mikes:,A dombegyházi Attila-hagyo- mány új megvilágításban’ című művéhez” címmel Be- recz János, Nemes Pál, és Vámos Imre fejti ki nézeteit. A szerkesztőség megjegyzéséből kitűnik, hogy Radnai Mikes dolgozata a közelmúltban jelent meg sokszorosított formában, és a közölt cikket vitaindítónak szánják.

Változatos a folyóirat Tények, dokumentumok, em- lékek-rovata is. Ebben Ben- csík János ír a Békés megyében élő németek jeles napi szokásairól, sok szép fotográfiával illusztrálva. Krupa András pedig „Kétnyelvű népballadaénekes Nagybánhegyesen” címmel Farkas Andrásné Drágos Zsófiát mutatja be. Verasztó Antal Orosháza napsugaras házairól ad ismertetőt, megjegyezve, hogy „sajátos díszei a városnak ezek a napsugaras házak. Feltehetően szegedi hatásra alakultak ki Orosházán és sajátos helyi változatuk terjedt el.” Ezt az írást is több, színvonalas fényképfelvétel teszi teljesebbé. Vasvári Mihály ír még ebben a rovatban az egykori csabai földmíves iskoláról, majd Dankó Imre emlékezik meg a gyermekkorát és ifjúkorát Gyulán töltő Halmos Béláról, a ritka tehetségű műszaki szakemberről.

A Szemle-rovat több új könyvet ismertet, többek között a Bibliotheca Békésién, sis-sorozatban megjelent Szlovákok Békéscsabán című, három tanulmányt tartalmazó, kétnyelvű kötetet. Értékes a gyulai Várszínház 1978—79-es évadjainak bibliográfiája, melyet Szabad Olga állított össze.

(-s-n)

Közművelődési és tudományos folyóiratunk, tizenhatodik évfolyamának 3. száma' jelent meg a napúkban. Rovataiban számos figyelemre méltó cikket, tanulmányt, vitát és emlékezést talál az olvasó. Geday Gusztáv a magyar nagyüzemi gyümölcstermelés szervezőjéről, kialakítójáról, a száz éve, 1981. március 12-én Békéscsabán született dr. Mo- hácsy Mátyásról írt tanulmányt. írása kellő áttekintést nyújt a neves szakember életéről, és munkásságáról, megjegyezve: „elévülhetetlen érdeme, hogy a szinte középiskolai szintről akadémiai, főiskolai, egyetemi szintig fejlődhetett a kertészeti felsőoktatás”. Nagyon érdekes Kovács Ágnes írása, melyben a Békés megyében élő románok anyagi kultúrájának, szokásainak és gondolkodásmódjának ábrázolását részletezi Purdi Mihály pusztaottlakai mesemondó meséi alapján, számos fotográfiával kiegészítve. Dá- nielsz Endre, a békéscsabai konytyfésű készítésének hagyományait idézi fel, Zilahy Lajos pedig a Sárrét-kutatás levéltári lehetőségeit veszi számba.

Az új szám Közművelődés-rovatában — tqbbek között — Csobai Lászlómé számol be az 1980-ban, a II. nemzetközi nemzetiségi Néprajzkutató Konferencia időszakában Békéscsabán megnyitott „Néprajzi csoportok Békésben a XVIII— XX. században” című kiállításról, Bencsik-János pedig

Orosházán, parasztcsalád gyermekeként született . 1925-ben Csizmadia Margit. 1946-ban fel-' vételt nyert a Képzőművészeti Főiskola festőművész szakára. Mestere az ugyancsak orosházi születésű Boldizsár István volt. Kerámiamunkái 1964-ben kerültek kiállításra az Iparművészeti Múzeumban, valamint az ország nagyobb városaiban. Szülővárosa megalapításának jubileumi ünnepségén mutatkozott be először, nem sokkal utána a

városi múzeum egy új, közös kiállításra hívta meg.

Július 12-én, vasárnap ismét Csizmadia Margit keramikusművész alkotásaiból nyílik kiállítás Orosházán, ezúttal a Petőfi Művelődési Központ koncerttermében.

A megnyitó ünnepség július 12-én, vasárnap délután 4 órakor lesz a művelődési központ és a7 Orosházi Üveggyár művelődési bizottsága szervezésében.

A kiállítást július 23-ig tekinthetik meg az érdeklődők.

Az egri Dobó István Vármúzeum sok érdekes emléket őriz. Ezek közül különösen nagy érdeklődésre tarthat számot a céhek korából — zömében egri gyűjtésből — származó értékes eszközök gyűjteménye: ládák, céhbélyegzők, céhlegények által készített mestermunkák, céhek címerével díszített alvinci habán korsók, zászlók. A gyűjtemény restaurálásával párhuzamosan e ritka értékeket tudományosan rendszerezik is. Képünkön egy XVII. századi céhláda, titkos fiókokkal. A ládikóra az elmúlt évszázadok során több festékréteg került, ami részben megóvta, eltakarta, megvédte eredeti szépségeit /rí'Felnőttnevelők nyári akadémiája

Békéscsabán rendezik meg július 12-től 19-ig az iskolai felnőttnevelők harmadik nyári akadémiáját, melyet a Művelődési Minisztérium közoktatási főosztálya, és az Országos Pedagógiai Intézet felnőttnevelési osztálya rendez a Békés megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztályának közreműködésével.

Az iskolai felnőttoktatásban dolgozó pedagógusok továbbképzésének biztosítása érdekében szervezték az ötéves akadémiát, melyen mindazok részt vesznek, akik előadóként, szeminárium-, illetve vitavezetőként tevékenykednek a megyei továbbképzési intézetekben.

A harmadik nyári akadémia helye az iskolacentrum lesz. Az általános, és középiskolai szekciókban különböző pedagógiai módszerek elméletét és gyakorlatát ismerhetik meg a résztvevők. Előadásokat hallhatnak arról, milyen a felnőttoktatás helyzete Pest, Zala és Békés megyében. Szó lesz a különböző tantárgyak tanításáról, pszichológiai, didaktikai kérdésekről, a dolgozók iskoláinak szervezeti felépítéséről, a felnőttoktatás területén folyó tudományos munkákról, az új tantervekről. A fakultatív rendezvények során is szakmai kérdésekről tájékozódhatnak a tanfolyam hallgatói. Az egyhetes prog-' ramban egynapos romániai kirándulás is szerepel, melynek során Nagyvárad és Nagyszalonta nevezetességeivel ismerkedhetnek meg a felnőttoktatásban részt vevő pedagógusok.

Munkásfiatalok vers- és prózamondó versenye

Hatodik alkalommal rendezik meg — október és a jövő év áprilisa között — a munkásfiatalok országos vers- és prózamondó versenyét. A rendezvényre július 31-ig a munkahelyi szakszervezeti bizottságoknál jelentkezhetnek az előadói készséget érző munkásfiatalok.

A verseny célja ezúttal is a munkásfiatalok irodalmi Ízlésének, beszéd- és versmondó kultúrájának fejlesztése, bemutatkozási lehetőségének biztosítása. A vetélkedőn 30 éven aluli fiatalok — szakmunkások, üzemek, vállalatok, intézmények fizikai állományú dolgozói és közvetlen termelésirányítók — vehetnek részt. A versenyzők kötelező feladatként egy SZOT-dijas szerző versét vagy prózai alkotását adják elő, és egy szabadon választott művet tolmácsolnak.

Az első fordulóban a jelentkezők üzemi — vállalati, intézményi —, megyei, budapesti válogatón és területi középdöntőn mérik össze tudásukat. Az országos versenyre az ötven legjobban szereplő kap meghívást. A döntőt április 16. és 18. között Salgótarjánban rendezik meg. A legsikeresebbeket arany-, ezüst- és bronzdiplomával tüntetik ki, s odaítélik a rendező szervek és Salgótarján város társadalmi szervezeteinek és üzemeinek díjait is.

Mezőhegyesen az állomás melletti volt iskola műemlékjelle- gű épületét újítják fel a mezőgazdasági kombinát építészeti üzemének brigádjai. Nagy gonddal készítették el az eredeti stílust követő ablakkereteket és a homlokzat fából készült díszítéseit Fotó: Gál Edit

Az anyagmegmaradás nyelvi elve

Az anyagmegmaradás törvényszerűségét ugyan a természettudományok művelői állapították meg, de az anyag a nyelvfejlődés során sem mindig múlandó.

Lássunk néhány példát: a mai grafitceruzánk őse az ónrúd volt. Már évszázadok óta nem írunk ónrudacskákkal, de az írón (író-ón) szót, mint a ceruza szinonimáját ma is számon tartják a nyelvi szőjegyzetek, s ha az élőbeszéd ma már csak ritkán, s a hivatali nyelv is módjával használja, azért ma is általában ismert, és értett szónak számít, noha az írószerszám anyaga azóta grafitra változott. Az írótollat sem lúdtollból faragják manapság, már utóda, az acél- hegyű toll is a múlté lesz lassan, de a golyós, filc, vagy rostanyagból készült írószer- számot is egyformán tolinak nevezzük. Amikor a vasút felhagyott a talpfák használatával, hosszú ideig járta a vasbeton talpfa kifejezés; most kezdi kiszorítani a vasbeton alj elnevezés.

A tárgyak elnevezése más vonatkozásban sem tart lépést gyakran a technikai fejlődéssel. Amikor még nyílt tűzön vagy kezdetleges tűzhelyen sütöttek-főztek, akkor az edénynek lábai voltak, s ezért lábasnak nevezték. Ma, amikor már rég zárt térben lobog a tűzhely lángja vagy a gázláng, esetleg villamos főzőlap szolgál

a konyhában, persze nincs az edénynek lába. de azért változatlanul lábasnak hívjuk.

A beretválkozás forradalma is hozott nyelvfejlődési furcsaságokat. Amikor a be- retvát kezdte kiszorítani Gilette újdonsága, akkor azt mindenki zsilettkészüléknek, vágóélét zsiléttpengének nevezte. Később, az idegen szavak kiküszöbölésére irányuló törekvés megszülte az önborotva szót, s ma már mindenki borotvapengét kér az illatszerboltban — akkor is, ha Gilette-márkát vásárol. Megjegyzendő: a hagyományos beretva fém részét nem pengének, hanem általában késnek nevezték és nevezik.

Befejezésül még egy túlélő: a kocsiút. Ezt a kifejezést másképpen értelmezik falun és városon. Vidéken kocsik, szekerek közlekedésére használt földutat vagy kövesutat értenek rajta. Ma már ez sem teljesen igaz: elég sok teherautó, földgép, traktor járja őket. Városon a kocsiút a két járda közti úttestet jelenti. De míg a járdán, gyalogjáróin továbbra is járnak — gyalogolnak —, a kocsiúton már alig látni kocsit: szinte kizárólag autók, villamosok, buszok, motorok száguldoznak rajta. Persze a „kocsiút” sem merő anakronizmus, ha arra gondolunk, hogy az autót elődjére utalva gépkocsinak, vagy éppen kocsinak is nevezzük.

Cs. B.

MAI MŰSOR

KOSSUTH RÁDIÓ

8.25: Mit kezdjünk a hulladékkal?

8.35: Romantikus muzsika.

9.00: A Manhattan Transfer együttes hangversenyfelvételeiből.

9.34: Béka, béka, brekeke.

10.05: Sirius kapitány fogságba esik.

10.35: A századelő irodalmának hetei.

10.40: Zempléni Mária népdalokat énekel.

11.00: Gondolat.

12.35: A kamarazene kedvelőinek.

13.16: A madarász.

14.01: Vörös rózsa.

14.44: Magyarán szólva . . .

15.10: Kóruspódium.

15.28: A Budapesti koncerfúvós- zenekar játszik.

16.05: Gátjaink térképe.

17.13: Népdalok.

17.50: A magunk érdekében, a magunk védelmében.

19.15: Zenekari muzsika.

20.30: Töltsön egy órát kedvenceivel.

21.30: Választóvonal.

22.20: Tíz perc külpolitika.

22.30: A Rádiószinház bemutatója.

23.10: Antigone.

0.10: Melódiakoktél.

PETŐFI RÄDIÖ

8.05: Az izraelita felekezet negyedórája.

8.20: Tíz perc külpolitika.

8.33: Örökzöld dallamok.

9.36: Achillestől a Bánfi-hajsze- szig.

10.00: Zenedélelőtt.

11.45: Tánczenei koktél.

12.33: Édes anyanyelvűnk.

12.38: Nótamuzsika.

13.15: Gyermekeknek.

14.00: Kettőtől ötig . . .

17.00: Tini-tonik.

17.So: Ötödik sebesség.

18.33: Könnyűzene — hangszerszólók.

18.46: Primadonnák, bonvivánok — operettek.

19.26: Nem csak vállalkozás.

20.00: Félóra népzene.

20.33: A Magyar Rádió Karinthy Színpada. A szavak felkelése.

21.36: Köszönöm a beszélgetést. 21.57: A tegnap slágereiből. 22.40: Házy Erzsébet Lehár operettjeiből énekel.

23.15: Nótáké

III. MŰSOR

9.00: Francia barokk szerzők műveiből.

10.20: Operaáriák.

11.05: Híres karmesterek felvételeiből.

12.35: A századelő irodalmának hetei.

12.54: Felhívjuk figyelmüket!

13.07: Csorba Győző: A világ küszöbei.

13.17: Szegedi Ernő zongorázik, a Tátrai vonósnégyes játszik.

14.07: Magyar művészek operafelvételeiből.

15.00: Ország, város.

15.30: Bécsi klasszikus muzsika.

16.30: Tip-top parádé.

17.00: Nagy mesterek kamarazenéjéből.

18.30: Rádióhangversenyekről.

19.05: Emlékezetes dzsesszhangversenyek.

20.14: Tartózkodás — avagy nem kell a pénz?

20.44: Beethoven: Fidelio.

22.57: Magyar zeneszerzők.

SZOLNOKI STÚDIÓ

17.00: Hírek.

17.05: A Szigligeti Színház zenés játékaiból.

17.15: Grafikon. Gazdaságpolitikai riportműsor. Szerkesztő : Dalocsa István.

17.45: Délutáni minikoktél.

18.00: Alföldi krónika.

18.15: A nótakedvelőknek Jákó Vera énekel.

18.26—18.30: Hírösszefoglaló, műsorelőzetes.

BUDAPEST, I. MŰSOR

16.05: Hírek, (f.-f.)

16.10: Mérgezett forrás.

17.15: Postafiók 250.

17.30: Reklám, (f.-f.)

17.35: Keresztkérdés.

18.00: Ablak, (f.-f.)

19.00: Reklám.

19.10: Tévétorna.

19.15: Esti mese.

19.30: Tv-híradó.

20.00: Delta.

20.25: Cirkusz, Cirkusz.

21.20: Bérekről, jövedelmekről sokszemközt, (f.-f.) 22.15: Tv-híradó 3.

22.25: Jó éjszakát felnőttek!

II. MŰSOR

20.01: Beszédtéma — beszéljünk róla.

20.30: Ami a kiállítás mögött van. 21.10: Tv-híradó 2.

21.30: Reklám, (f.-f.)

21.35: Vívó világbajnokság.

BUKAREST

14.00: Hírek.

15.05: Tenisz. (Románia—Argentína Davis Kupa)

16.30: Német nyelvű adás.

18.35: A volánnál.

18.50: A legkisebbeknek.

19.00: Tv-híradó.

19.25: Gazdasági figyelő.

19.45: Emberséges emberek.

20.10: Az első lépés, (mongol film)

21.20: Könnyűzene.

21.35: irodalmi alkotások.

22.05: Tv-híradó.

BELGRAD, I. MŰSOR

n,00: Vízilabda: Mladost—Jug. 18.05: Tv-naptár.

18.15: Búzavirág.

18.45: Szórokoztató zene,

19.15: Rajzfilm.

19.27: Ma este.

20.00: Tito Jugoszláviájának megteremtése.

21.00: Műtermi zene.

22.00: A maffia eredete.

II. MŰSOR

19.00: Tudomány.

19.27: Ma este.

20.00: Népi muzsika.

21.00: Az esküdtszék.

21.25: A szív kultúrája: A dub- rovnyiki nyári játékok ünnepélyes megnyitása.

MOZI

Békési Bástya: 4 órakor: Hurrá, nyaralunk! 6 és 8 órakor: Óvakodj a törpétől! Békéscsabai Építők Kultúrotthona: A zsoldoskatona. Békéscsabai Kert: A fekete kalóz. Békéscsabai Szabadság: de. 10 és du. 4 órakor: Kamaszok, 6 és 8 órakor: Sheila meghalt és New Yorkban él. Békéscsabai Terv: A kis postáslány. Gyulai Erkel: Hét különleges megbízott. Gyulai Kert: A pap, a kurtizán és a magányos hős. Gyulai Petőfi: A nagy zsákmány. Orosházi Béke: Sivatagi show. Orosházi Partizán: A Pogány Madonna.

Csizmadia Margit kiállítása Orosházán