Békés Megyei Népújság, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-08 / 158. szám
0 lEH-HJEüra 1981. július 8., szerda Sok a megrendelő, kevés a fuvarozó A lakosság fuvarigényének kielégítése az utóbbi esztendőkben mind többet szerepel a fejlesztendő szolgáltatások listáján. Az üzemek, vállalatok saját járműveikkel — erre a KPM rendelete is lehetőséget biztosít — üzemi feladataik ellátásán túl, fuvarozást is végezhetnek. A lehetőség adott, ám gyakori, hogy a szállítástól elzárkóznak, vagy csak szükségből vállalnak megrendelést. Fővállalkozó kerestetik Hogyan is fest napjainkban a lakossági fuvarozás? Kezdjük a legegyszerűbb esettel, ,a fuvaros kisiparosokkal. A települések TÜ- ZÉP-telepein szinte megszokott a kép, hogy leginkább csak lovasfogatokra rakják a tüzelőt és az építőanyagot. Így van ez a megyeszékhelyen is. A helyszín a TÜZÉP békéscsabai, vasúti telepe. Kilenc óra. Tizennégy lovasfogat áll, s csupán egy helyen szolgálnak ki. Egyetlen fűrész darabolja a tűzifát, szállítószalag továbbítja a kocsira. A hajtők — részben a fogatok tulajdonosai — egykedvűen ülnek a bakon, mások unalmukban a jószágokat csutakolják. — Adni kell a fazonra — jegyzi meg mellettem az egyik fuvaros alkalmazottja. — Az érkezés sorrendjében állunk, várunk sorunkra. A tulaj három pár lóval fuvaroz. Délelőtt innen szállítom a tűzrevalót, délután pedig az egyik helyről kétszáz mázsa trágyát hordok el. Néhány méterrel arrább Andó György, maszek fuvaros várakozik. — Reggel . jövünk, a fuvart az vállalja, aki előbb ideért. Ezen a telepen a legbiztosabb a fuvarfogás. Csak a városba szállítunk, vidékre elvétve megyünk. A szenet 10, a tűzifát 16 forintért szállítjuk mázsánként. — Csak magánfuvarosok járnak ide? — Vállalatnak nem kifizető, hogy elszállítson 10 vagy 20 mázsa szenet. Mi is órákat rostokolunk itt, a gépeknek ennél jobb szállítási lehetőséget találnak, mert itt ráfizetéses lenne a foglalkoztatásuk .'.. Télen volt olyan nap, hogy korán reggel kijöttem, és este fuvar nélkül mentem haza, mert nem került rám a sor, hogy kiszolgáljanak — hangzik a válasz. A lovak patája nyomán felhővé lesz a bokáig érő por. Persze a megyeszékhely lakói mégcsak kedvező helyzetben vannak, az átlagosnál is több a magánfuvaros, aztán itt van a Volán, s a közületek is szállítanak dolgozóiknak. Mi a helyzet - egy kisközségben ? A kamuti Béke Tsz a település legnagyobb gazdasági egysége, a munkaképes lakosság többsége itt dolgozik. Minden család valamilyen formában kötődik a szövetkezethez. — A közös gazdaság és a háztáji szinte elválaszthatatlan egymástól — fogad Püs- ki János elnök, majd így folytatja. — Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy a község háztáji gazdaságai évente 6 ezer 500 hízott sertést értékesítenek a szövetkezeten keresztül, s jelentős a vágóra szállított szarvas- marha is. Ezt a nagy állat- állományt nem tudnák elszállítani, ha nem segítenénk őket. Miben is merül ki a szövetkezet szállítása? A kamuti Béke Tsz 14 IFA tehergépkocsija, öt MTZ- je és 12 lovas fogat fuvaroz, természetesen a lakosságnak is. Sőt, a közös gazdaságban úgy szervezték meg a fuvarozást, hogy nemcsak a falubelieknek vállalnak szállítást. A háztáji gazdaságokat azzal is segítik, hogy a település két táp- és két terményboltjából hazaszállítják a kifizetett tápot, takarmányt, ugyanakkor hetente kétszer, úgynevezett darás- járat viszi a kapuba kivitt terményt őrlésre, majd haza. De elszállítják a hízókat, sőt a falu lakosságának tüzelő- és építőanyag-beszerzésében is közreműködnek. — A tüzelőt és az építőanyagot a szállítási részlegnél kell megrendelni, azt mi hazaszállítjuk. Tagjainknak lakásépítés esetén még húsz- százalékos fuvarkedvezményt is adunk. Szállítórészlegünk évente a lakosságnak 3 millió forintnyi fuvart végez — folytatja az elnök. — Megéri? Gazdaságos? — Ha csak a fuvarozást nézzük és elemezzük, megállapíthatjuk: nagy nyereségünk nincs, de ez az ágazat nem veszteséges. A szövetkezet a faluban kettős funkciót tölt be: társadalmit és munkáltatóit. A lakossági szolgáltatást kiemelten kezeljük, mert az itt élők csak a téeszre vannak utalva, és gondjaikat ki más oldja meg, ha nem mi? Kamuton felismerték, hogy a lakossági fuvarigények kielégítésével előrébb lépnek, a feketefuvart, az arra való csábítást viszont megszüntették, s végül is mindkét fél, a megrendelő és a szállító is jól jár. A tótkomlósi Haladás Tsz gazdálkodásával vívta ki hírnevét. Van szállítóparkjuk, ám fuvarozást csak elvétve vállalnak. Miért? — kérdeztük Fülöp Lászlót, a szövetkezet főkönyvelőjét. — Olyan kapacitással nem rendelkezünk, hogy rendszeresen szállítást vállaljunk. Megrendelésre is csak akkor fuvarozunk tagjainknak, ha közösben a gépek nincsenek munkával ellátva — hangzik a válasz. Persze a beszélgetés kihozta: a szállítás évente egymillió forint árbevételt jelent, egyre feszítőbb gond a létszámhiány is. A szállítás fejlesztése jelentős gépberuházást igényelne, ami viszont nem vagy csak nagyon lassan térülne meg. — Tagjaink közül sokan igényelnek szalmát. A szállításban dolgozók közül a legfiatalabb is betöltötte az 55 évet, a bálázott szalmát nem bírják egész nap rakni, mégis segítünk tagjainkon. Szövetkezetünknek hét pár lova van. Akik rendelkeznek hajtási engedéllyel vagy jogosítvánnyal, azok saját fuva- rukat a szövetkezet fogatával lebonyolíthatják. Csak a lovas fogat bérét kell téríteniük, ami óránként harminc forint. Mindez nem nyereséges ... — És a lakossági fuvart ki végzi ? — Vannak fuvarosok ... Ök ... Persze jó drágán ... Azért is adjuk a lovat tagjainknak, hogy ne legyenek 'kiszolgáltatva a fuvarosok kénye-kedvének. Ez is egy megoldás. A Volán Vállalatnak több településen van taxaméterrel ellátott gépkocsija, lakossági fuvarozásra. Ezeknek a száma kevés, rakodó nincs rajtuk, foglalkoztatásuk nem folyamatos. Aztán — mert ez is az igazsághoz tartozik — a lakossági szállítás csaknem mindenütt ráfizetéses, még akkor is, ha dotációval segítik. Mi lenne hát a megoldás? Mindenesetre az. egységes szemlélet és a kölcsönös érdekeltség megteremtése, úgy, hogy mindkét fél, a lakosság is és a fuvarozók is hasznát lássák. Szekeres András Hónapok óta olvasható a hirdetés az újságokban, mi szerint a Szarvasi Állami Tangazdaság Körös—Maros Vidéki Főmérnöksége munkásokat keres. Mi kényszeríti a vállalatot munkaerő-toborzásra, mennyiben veszélyezteti a hiány a kiemelt megyei beruházásként futó meliorációs munkákat? Erről beszélgettünk Borbolya Mihállyal, a főmérnökség vezetőjével. ♦ — Egy hete a megyei tanácson tárgyaltunk, akkor kérték a vállalatot, hogy a VI. ötéves terv időszakára tervezett 1,3 milliárd forint értékű meliorációs munkák generálkivitelezői feladatait lássuk el. Egyelőre nem mertük vállalni, mert a körülményeink megakadályozzák, hogy időben eleget tegyünk a feladatoknak — mondja bevezetésként Borbolya Mihály. — Milyen szerepet játszik ebben a döntésben a munkaerőhiány? — Jelentősét, ötszáz dolgozónk van. Tavaly óta területileg Békés és Csongrád megye tartozik hozzánk. A gépkezelők, munkások fele törzsgárdatagnak számít. A másik fele azonban olyan gyorsan cserélődik, hogy igazán nagy feladatok elvégzésében nem számíthatunk rájuk. Azért is szükség lenne az emberekre, mert most a gépeink többsége csak egy műszakban dolgozik. Ha áttérnénk a két műszakos üzemeltetésre, jelentősen nőne a gépkihasználás, a hatékonyság. Sajnos, ez a munka nem túl vonzó. Huszonöt—harminc ember dolgozik egy csapatban, távol a családtól, a kulturáltabb körülményektől. A bérszínvonalunk 49 ezer 600 forint, egy jobb tsz- ben ennyit meg lehet keresni. Ráadásul nálunk nincs-le- hetőség a háztájizásra, így, aki hozzánk szegődik, elesik a plusz jövedelemtől. Szélben, esőben, tűző napon dolgozni nem éppen leányálom. Nem tudjuk megfizetni a munkakörülmények okozta A tavasz első nagyobb tömegű, nagy népszerűségnek örvendő zöldségnövénye a zöldborsó, de valószínűleg kevesen tudják, hogy a borsó az emberiség ősrégi kultúrnövénye. A Zagrosz-hegy- ségi Jarmóból előkerült növényi maradványok között megtalálták a mezei borsó elszenesedett magját, és e lelet azt bizonyítja, hogy a borsót ezen a vidéken, Kelet- Kurdisztán hegyes-völgyes tájain, a Zagrosz-hegységtől északra kezdték termeszteni. Innen indult el, majd terjedt el termesztése az újkőkori, nyugati irányú vándorlással, i. e. 7000 és 6000 között. Valószínűleg Egyiptomon keresztül terjedt délre, Abesz- színia irányába, és nyugatra, Észak-Afrikába. Egyiptomban több helyen találtak régészeti anyagokban borsószemeket, például a Nílus deltavidékén: egy raktározókosárban gabonaszemek mellett 4,5 milliméter átmérőjű, gömbölyű borsószemeket. E leletek korát az i. e. 4000. évben állapították meg. Európai útját jelzi a Neckar folyó mentén talált lelet: átmérője 3,5 milliméter, még eléggé vad jellegű zöldborsó. Ez a szalagműves kerámiák korából, i. e. 3000- ből való. Ezután egyre gyakoribbak a leletek, amint közeledünk az Alsó-Duna vidékétől északnyugat, vagyis Magyarország felé, és ebből arra következtetnek a szakhátrányokat, az idén csak 3 százalék bérfejlesztésre volt lehetőségünk. ♦ — Próbáltak-e valamit ja" -vítani a munkakörülményeken? — A lehetőségekhez mérten igen. Hat éve lakókocsi- gyártó részleget hoztunk létre. Ezek azonban csak lavórral vannak fölszerelve, a fürdőt is magába foglaló kocsi -5—600 ezer forintba kerülne. Van már négy kultúrko- csink. ezek ebédlőként, tévészobaként, könyvtárként használhatók. Még nyolcra lenne szükségünk, azonban a fejlesztési lehetőségeink szűkösek. Nagy megterhelést jelent a dolgozók képzése is. Korábban a mezőtúri főiskolán személyenként 5—6 ezer forintért vállalták a gépkezelők betanítását. Most a debreceni szakmunkásképző ennek dupláját kéri. Negyven—ötven embernél ez már ólyan tetemes összeg, hogy inkább saját vezetőink képzik a dolgozókat. — Hol találhatók a meliorációt tekintve holt időszaknak számító nyári napokban a dolgozók? — Azt lehet mondani, hogy szerte az egész országban. Dolgoznak a nyékládházi kavicsbányánál, a tatabányai szénbányáknál. Szállítanak a sarkadi, a mezőhegyesi cukorgyárnak. Megy azért a melioráció is. A gyomai halászati tsz-nél alagcsövezünk és a kaszaperi részen, — Mitől várják a munkaerőgondok végleges megoldását? — Többet kéne fizetnünk a dolgozóknak, és még jobb szociális körülményeket teremteni a számukra. Egyedül erre képtelenek vagyunk, ezért a felsőbb szervek pozitív válaszát várjuk támogatási kérelmünkre. ♦ — Ügy hírlik, a gépparkjukon is van javítanivaló ... — Valóban, nagyon hiányzik egy alagcsövező gép. A megyében 1500 kilométernyi ajagcsövet kellene lefektetemberek, hogy a borsó vándordíja Európa felé a Magyarország—Felső-Ausztria —Württemberg—Bodeni-tó —Észak-Svájc vonalon haladt. Bronzkori leletet találtak Pákozdon, Pécs-Nagyárpá- don és Tószeg-Laposhalmon. Későbbi, vaskorból származik az aggteleki Baradla- barlangban talált lelet, míg a római korból a keszthely- dobogói lelet. ' A borsótermelés első írásos emléke Theophrasztoszig (i. e. III. sz.) nyúlik vissza, aki szerint a borsó (piszosz) levelei hosszabbak, mint a babé, virága lila, magja fehér, néha vöröses. A középkorban a kolostorok gazdálkodásában játszott szerepet a borsó (és általában a hüvelyesek), ahol mint böjti ételt termesztették. A kor előrehaladtával egyre fokozódott a jelentősége, és lassan egyenjogú lett a gabonával: Közép- és Észak-Európa csapadékos éghajlata alatt a legfontosabb hüvelyes lett, ami hozzájárult a gyakran fellépő éhínségek leküzdéséhez. A középkor végén a borsót hüvelyestől főzték meg, és mártással tálalták. A borsószemeket a nyelvükkel szedték ki, az üres hüvelyeket pedig eldobták. A XIV. század elején a hűbérurak már borsóból és babból is szedtek tizedet. ■■ nünk az idén, a mostani három gép csak ezer kilométerre képes. Már beadtuk az igénylésünket, a devizahatóságoktól függ, hogy megkapjuk-e a szükséges valutát. Várhatóan az IKR termelési rendszer is vesz egy gépet, s azzal a feltétellel adja nekünk bérbe, hogy elsősorban az ő taggazdaságaiban használjuk. Mi ezt jónak tartjuk. — Végül is, mikor vállalják el a generálkivitelezést? — Akkor, ha az említett gondok megoldódnak. Itt nem a mi bátortalanságunkról van szó. Egyszerűen, úgy érezzük, hogy nagy felelősség egy ilyen hatalmas beruházás lebonyolítását elvállalni. Hiszen nem csak rólunk van szó. Meg kell szervezni az alvállalkozók munkáját, fizetni a dolgozóikat, biztosítani az anyagokat. Nagyon szerteágazó ez a tevékenység. Ha a feltételei megteremtődnek, szívesen vállaljuk ezt a feladatot, hiszen azt .is érezzük, mennyire megtisztelő egy ilyen hatalmas munkát irányítani, elvégezni. Űj korszakot jelentett a borsó konyhatechnikájában a hüvelyéből kifejtett zöldborsó. 1600-ban Hollandia franciaországi követe népszerűsítette a kifejtőborsó ilyen felhasználását. A kifejtőborsó nagy sikerét XIV. -Lajos korában érte el, amikor olyan divatos étel lett, hogy minden árat megadtak érte. Angliában a zöldborsót Erzsébet királynő uralkodása alatt ismerték meg, és Hollandiából vitték be. 1726-ban egy magkereskedő írt először a fekete köldö- kű velőborsóról, a század végén pedig egy angol kertész keresztezéssel előállította az első ráncos, zöld színű velőborsót. Valószínűleg ezek voltak az alapanyagai a későbbi . törpe és magas, korai és később érő kerti borsónak, amelyek Angliában, az USA- ban és Franciaországban terjedtek el. Századunk elején a városiasodás és iparosodás fejlődésével fokozódott a borsó felhasználása, nemesítésében pedig újabb célkitűzés lett urálkodó: a befőzésre és mélyhűtésre alkalmas konzervfajták előállítása. Hazánkban a korai régészeti leletektől eltekintve az 1200. évi Budai Vámtarifában szerepelt a borsó, természetesen ez semmit sem mondott a fajtáról, fogyasztásáról és a termeléséről. Lippay János Posoni kert című munkájának az egyik feÚj jutalmazási rend Megnyitották kapuikat a mezőgazdasági ifjúsági építőtáborok; a MÉM területén 136 táborban kapnak munkát a fiatalok. A minisztériumban kapott tájékoztatás szerint az idén a teljesítmény szerinti ösztönzési rendszert általánosan bevezették. A jutalmazási rendszer lényege az, hogy az alapot a táborozok egy nap alatt elért teljesítménye és az öriköltség különbsége — azaz a teljesítmények alapján elvileg elszámolható munkabér és az önköltség különbsége — adja. A teljesítményeket és az ehhez kapcsolódó munkabéreket brigádonként számítják ki. A jutalmazási alap felhasználásáról a táborvezetőség a tábortanács elnökével közösen dönt. Lehetőség van arra, hogy a teljesítménnyel arányos munkabéreket a brigád, illetve a brigádtagok részére kifizessék: azt is elhatároz-' hatják, hogy a brigád a keresett munkabért — a táborozási időszak alatt — kirándulásra vagy egyéb egyedi kulturális programokra költi. Vásárolhatnak a brigádtagok részére tárgyjutalmakat is. és a munkabér egy részét — a táborozást követően — közös iskolai vagy csztályprogramok megvalósítására is fordíthatják.. jezete adja az első részletesebb tájékoztatást a borsó vetéséről. A XVIII. században, amikor Nyugat-Európa országai már jó néhány borsófajtát ismertek, valószínűleg ezek Magyarországra is eljutottak, de nagybani termelésre csak a kiegyezés utáni Osztrák— Magyar Monarchiában került sor. A különböző kerti borsófajták végeredményben csak a szerződéses vetőmag- termesztés kapcsán kerültek Magyarországra, amelynek keretében az első megtermelő vállalat 1907-ben alakult meg Monoron. Főleg angol, holland, francia és német cégek számára szaporították itt a vetőmagvakat. Az I. világháború után már Amerika számára is több ezer holdon folyt a kerti magtermelés. A zöldborsó gazdasági jelentősége ma is egyre növekszik. Közvetlen felhasználása ugyan világszerte csökkent a rövid szezon, a munkaigényes főzési • előkészítés stb. miatt, konzervként azonban hatalmas mennyiségek kerülnek piacra. A konzerviparban a gépi fejtés után nagyság és minőség szerint osztályozva vetik alá a különféle tartósítási eljárásoknak. Legértékesebb természetesen a mélyhűtéses tartósítás, amely legjobban megőrzi a borsó élvezeti értékét éppen úgy, mint béltartalmát. M. I. M. Szabó Zsuzsa Az Orion két újdonsággal lepi meg vásárlóit a II. félévben. Július 1-től már az üzletekben megvásárolható a COLORI- ON—Electronic 56 cm átmérőjű, in-line képcsővel ellátott színes készülék. Ebből a típusból a II. félévben már távirá- nyításos változat is készül. A másik újdonság, az Electronic nevű fekete-fehér készülék nagyképernyővel kapható majd, modul rendszerű és takarékos energiafelhasználású (KS-fotó) Hány éves a zöldborsó?
