Békés Megyei Népújság, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-07 / 157. szám
NEB-vizsgálat A vállalati, szakszervezeti fenntartású művelődési házak tevékenységéről A békéscsabai városi Népi Ellenőrzési Bizottság július 1-én, szerdán délután kihe-r lyezett ülést tartott a baromfifeldolgozó vállalatnál. Az ülésen többek között részt vett Fekete Jánosné, a békéscsabai Városi Tanács elnökhelyettese, dr. Szemenyei Sándor, az MSZMP városi bizottságának osztályvezetője és dr. Futó Sándor, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának osztályvezetője. Bielsz László, a városi NEB elnökhelyettese üdvözölte a megjelenteket, majd első napirendi pontként megtárgyalták „A vállalati, szak- szervezeti fenntartású művelődési házak közművelődési tevékenysége” című városi vizsgálat összefoglaló jelentését. A vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy a vállalati, szakszervezeti fenntartású művelődési házak milyen szerepet játszanak a város közművelődési tevékenységében, milyen mértékben látják el munkahelyi és lakóterületi feladataikat. Arra is választ kerestek, hogy a kiscsoportos formák milyen arányt képviselnek az intézmények munkájában, a rendezvények menynyire igazodnak a lakóterület, és az adott munkahelyen dolgozók igényeihez, menynyiben biztosítottak a személyi-tárgyi feltételek, s milyen a városi tanács művelődésügyi osztályának koordinációs tevékenysége. Az elmúlt három év munkáját háromtagú munkabizottság vizsgálta lvanics Katalin, a városi NEB tagja vezetésével. Május 13-tól 30- ig végeztek helyszíni vizsgálatot az Állami Építőipari Vállalat Munkácsy Mihály, a tégla- és cserépipari vállalat Kulich Gyula, a baromfifeldolgozó vállalat József Attila és a Vasutas-szakszervezet művelődési házában, valamint a városi tanács vb művelődésügyi osztályán. A helyszíni vizsgálat alatt a népi ellenőrök 9 üzem és 6 általános iskola közművelődési felelősét keresték meg. A vizsgálat során megállapították, hogy a négy művelődési ház fontos szerepel tölt be a város közművelődési feladatainak ellátásában. Belső struktúrájuk lényegesen különbözik a tanácsi fenntartású intézményekétől, hisz követik a működtetők szervezeti felépítését, igényeit. Mindez befolyásolja a bekapcsolódást a területi munkába, s nehezíti a művelődésügyi osztály koordinációs tevékenységét. Kapcsolatuk alkalomszerű — csakúgy, mint a vállalati szakszervezeti bizottságokkal —, s elsősorban a műsoregyeztetésre korlátozódik. Megfelelő munkakapcsolatot tartanak fenn viszont az üzem párt- és KlSZ-bizott- ságaival. Az intézmények vezetői rendszeresen találkoznak egymással, és egyeztetik programjaikat. A bizottság vizsgálta a tárgyi, személyi feltételeket is. A művelődési házak — a vasutas kivételével — több évtizedes, egynagytermes épületek, kevés kis közösség elhelyezésére szolgáló klubhelyiséggel. Jelenleg bővítik a téglagyári művelődési házat, s ez évben az építőknél is bővítésbe kezdenek. A technikai felszereltség a vasutas és az építők művelődési házában felel meg leginkább az igényeknek. A másik két intézmény e téren is korszerűsítésre vár. A legkihasználtabbnak a vasutas művelődési ház tekinthető, kevés a saját rendezvény viszont az építőknél. A nagytermi rendezvények inkább szórakoztató jellegűek mind a négy intézményben. Mindenütt működnek kis csoportok, számuk, tagságuk évek óta nem változott jelentősen. Ifjúsági klub csupán a téglagyárban működik. A szakkörökben magas a nem üzemi dolgozók száma, a külső tagok főként a környező iskolák tanulói. Az irodalmi színpadok, együttesek, munkásdalkörök munkájának minősége többnyire változó. A városi tanács vb művelődésügyi osztálya — mint szakigazgatási szerv — felügyeleti jogkört gyakorol az intézmények fölött. A negyedévenként megtartott koordinációs értekezleteken összehangolják a város köz- művelődési programját, s így elkerülik a párhuzamos szervezést. A két éve alakult igazgatói munkaközösség célja a művelődési otthonok munkájának egységesítése, együttműködési formák kialakítása. Az átfogó jelentés, amelyet a városi NEB az SZMT- vel és a városi KlSZ-bizott- sággal közösen készített, jól hasznosította a társadalmi szervek információit. Átfogó képet adott a megyeszékhely közművelődésében rendkívül fontos szerepet játszó művelődési házak munkájáról, és határozati javaslatában megfogalmazta • a továbblépés legjelentősebb állomásait. A bizottság tagjai elfogadták a jelentést, és a határozati javaslatokat, amelyek a koordináció egyértelműbbé tételére, a megfelelő propagandára, az anyagi kérdésekre, az épületek jobb kihasználására, a vonzáskörzetek és az intézmények még szorosabb kapcsolatának kiépítésére vonatkoztak. Javaslatokat tettek az egyes művelődési házak sajátos gondjainak megoldására, munkájuk javítására is. G. K. Ez már hagyomány Az ünnepség ugyan 11 órakor kezdődik, de már jóval előbb jönnek a vendégek. Ám vajon vendégek-e, akik itt a vasutas klubkönyvtárban összegyűlnek, hogy elbúcsúztassák őket, a MÁV- békéscsabai körzeti üzemfőnökségének gazdasági és a csomópont párt-, szakszervezeti és KISZ-vezetői ? Igen is, nem is. Mert bár az aktív munkát abbahagyták, s 1981. első fél évében nyugdíjasok lettek, otthon vannak itt, most és ezután is. Az előcsarnok lassan megtelik. Az egyik asztalnál többen ülnek. Orosháziak. Őket kérdem először, milyen érzés friss nyugdíjasnak lenni? — Még nekem is furcsa — mondja Székely Györgyné — pedig én csak tíz évet dolgoztam. De a vasút volt az első és egyetlen munkahelyem. Takarítottam. Nagycn megszoktam, de most már. kezdek belejönni, hogy több időm van a két unokfinra. Barkász Imréné, több mint harminc évet töltött Orosházán a jegypénztárban. Az élete a vasút volt, a mozgalmasság, az utazó közönség. Nagy részük személyes ismerőse lett az idők folyamán. — Nekem fontos, hogy emberek közt legyek — szól közbe a mellettük álló Plu- hár György, aki csak Lőkös- házán huszonhat évet szolgált, mint anyaggazdálkodó. — Március elsejével hagytam abba a munkát és azonnal megválasztottak bizalminak a nyugdíjasok. Örülök neki, mert több mint három évtizeden át szak- szervezeti aktíva voltam, s most csak folytatom ezt a munkát. Beszélgetünk egy kicsit. A pályafenntartásnál kezdte, ahol asztalos volt, ebből a szakmából emelték ki az ötvenes évek elején, s került a határállomásra. Csabáról járt ki mindvégig, ami szabad idő még maradt, azt a szakszervezetnek szentelte. Volt elnök, kultúros, bizalmi, s legutóbb pedig propagandista. Közben összegyűlt a társaság a megye minden sarkából, de vannak itt mezőtúriak is. A nagy terem hosszú U-alakú, terített asztalánál egy szék sem maradt üresen. Hetven emberhez szólnak a köszöntő, kedves szavak. Lényegük a megbecsülés, és hogy a nyugdíjas állapot nem jelent elválást a megszokott kollektívától. Aztán egy filmet vetítenek, amelyről Békés megye idegenforgalmi nevezetességei hívogatnak: ha még nem, eztán föltétien érdemes megnézni szépségeit. Majd a jóízű ebéd következik, a hasonló beszélgetésekkel. A vasútnál évente kétszer kerül sor ilyen rendezvényre, már hagyományosan. Pontosan nem is tartják számon, mióta. . Egy-egy félév nyugdíjbavonulóit egyszerre búcsúztatják el baráti, közvetlen légkörben, s ugyanakkor a szakszervezet gondjaira bízva. Rajtunk is múlik, hogy az új életmódba beilleszkednek-e, feltalálják-e magukat. — Meglesz az is — mondja a szemben ülők közül valaki —, hiszen még fiatalok vagyunk. Nyugdíjasnak meg? Üjszülöttek. Vass Márta Ipper Pál a világpolitikáról A minap a Tv-híradóban láthattuk, hallhattuk okos kül- és belpolitikai kommentárjait. Július 1-én, szerdán sok százan személyesen is megismerkedhettek Békéscsabán a rokonszenves, méltán népszerű televíziós személyiséggel, Ipper Pállal. „Aktuális kül- és belpolitikai kérdések” — ez volt előadásának címe, amelyet egyetlen délután négy helyszínen tartott. A Békéscsabai Baromfi- feldolgozó Vállalat művelődési házában háromtól hallhatták előadását a világpolitika mélyebb összefüggései iránt érdeklődők. Bár kettőkor ért végett a délelőtti műszak, senki sem sajnálta az egy óra várakozási időt. Inkább azt, hogy mindössze másfél óráig lehetett vendégük Ipper Pál. Hogy egyre több embert érdekelnek nemcsak az országhatárainkon belüli, hanem kívüli események is, arra jó példa, milyen sokan eljöttek az előadásra. Sőt, nemcsak végighallgatták, az előadó magvas gondolatait, hanem rendkívül érdekes kérdéseket is feltettek. Érdeklődtek az iráni helyzet, az enyhülés kérdései iránt, hallani kívántak az izraeli állapotokról, Kína politikájáról, és a magyar közvéleményt ma leginkább foglalkoztató kérdésről, Lengyelországról. A válasz mindig őszinte volt, és a sokat tapasztalt, sok helyütt járt külpolitikai újságíró személyes tapasztalatait is magába foglalta. E szűkreszabott idő alatt sok világpolitikai összefüggést láthatott jobban át, sok új jelenségre kapott magyarázatot az előadássorozat közönsége. Ma már egyetlen ország sem szigetelheti el magát tágabb világunk eseményeitől, így egyre többünket érdekel mélyebben a külpolitika. Ipper Pál előadása érdekes és hasznos volt. Szívesen láttuk, s szívesen látnánk a jövőben is, más külpolitikához értőkkel együtt megyeszékhelyünkön, és a megye más településein is. — gubuez — Napsütésben a békéscsabai ifjúsági ház Fotó: Gál Edit MAI MŰSOR KOSSUTH RADIO 8.25: Ketyeg-e még a biológiai pokolgép? 8.55: Mesterkurzus . . . 9.44: Pingping hercegnő szörnyű álma. 9.55: Frey: Kis mesék zongorára. 10.05: MR 10—14. 10.35: Népszerű fúvósátiratok. 11.00: Népdalok, néptáncok. 11.40: Abel a rengetegben. 12.35: Törvénykönyv. 12.50: Ballada, a Körös mentén . . . 12.58: A Japán Rádió szimfonikus zenekarának hangversenye. 14.40: Flő világirodalom. 15.10: Utolsó kísérlet. 16.05: Magyar előadóművészek. 17.07: Mozgásterek. 17.32: Gesualdo-madrigálok. 17.45: A Szabó család. 19.15: Svéd Sándor emlékezetes szerepei. 20.06: Pillantás a kulisszák mö- gé ... 20.36: Népzenekedvelőknek. 21.06: válás (s)z! — melléklete. 21.35: Jugoszláv képeskönyv. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Nagy siker volt! Közben: 23.12: Helyettesek. 23.22: Különitélet. 23.28: A hangversenyközvetítés folytatása. 0.10: Várkonyi Mátyás táneda- laiból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Juhász Frigyes dalaiból. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Társalgó. 10.00: Zenedélelőtt. 12.25: Ifjúsági könyvespolc. 13.30: Éneklő Ifjúság. 14.00: Kettőtől hatig .. . 18.00: Tip-top parádé. 18.33: Nótacsokor. 19.23: Az élet keletkezésétől a sárkányrepülőkig. 19.33: Csak fiataloknak! 20.33: Rengeteg pénz. 20.58: A-tól Z-ig a popzene világában. 21.38: A mikádó. 22.30: Nóták. 23.15: Az 1981. évi frankfurti dezsesszfesztivál felvételeiből. III. MŰSOR 9.00: Gyulai Gaál János: Vásártér. 9.11: A Beatles együttes összes felvételei. 9.39: Händel: Radamisto. Közben: 11.44: A balkán hagyományoktól az indián világig. 12.00: Az operaközvetítés folytatása. 13.07: A századelő irodalmának hetei. 13.26: Az NDK Rádiója berlini dzsesszfesztiváljának felvételeiből. 14.35: A Fővárosi Tanács Kodály Zoltán női kara Mendels- sohn-motettákat énekel. 14.59: Erdélyi Miklós vezényli a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarát. 15.55: Dallal, tánccal a világ kerül. 16.15: Ország, város. 16.45: Labirintus. 17.00: Délutáni hangverseny. 18.00: Semiramis. ^ 19.05: Magyar Irodalmi Arckép- csarnok. 19.25: Harminc perc alatt a Föld körül. 19.55: Otto Klemperer vezényli a Philharmonia és az Oj Philharmonia zenekart. 21.20: Operaáriák. 21.59: Bemutatjuk új felvételeinket. SZOLNOKI STŰDIÖ 17.00: Hírek. 17.05: Charles Aznavour felvételeiből. 17.15: Nők negyedórája. Szerkesztő : Cseh Éva. 17.30: Stúdiópódium. Liszt: e-dúr legendáját Danicsné Kiss Éva, a kecskeméti zeneiskola tanára játssza. 17.40: Hogyan vehetünk ki többet a földből? Riporter: Balogh György. 17.50: Mindszenti Ödön énekel. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Az Express együttes új felvételeiből. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelözetes. BUDAPEST, I. MŰSOR 16.10: Hírek, (f.-f.) 16.15: Testünk, (ism.) 16.40: Történetek a zenéről. 17.10: Stop! 17.15: Kertünk-udvarunk. (f.-f.) 17.35: Reklám, (f.-f.) 17.40: Sakk-matt (f.-f.) 18.00: Képek a Pávából. 18.30: Dél-alföldi Krónika, (f.-f.) 19.00: Reklám (f.-f.) 19.10: Tévétoma. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Aranyásók Alaszkában. 20.55: Rakétaválság Libanonban. 21.35: A „másik oldal”. 22.35: Tv-híradó. 3. II. MŰSOR 20.01: Angol nyelvű hírek. (f.-f.) 20.05: Oszó jégtáblák, (ism.) 21.00: Orosz nyelvű hírek, (f.-f.) 21.05: Tv-hiradó. 2. 21.25: Német nyelvű hirek (f.-f.) 21.30: Vivó-világbajnokság BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Tv-napló. 18.05: Tv-naptár. 18.15: Kaland. 18.45: Népi muzsika. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 21.00: Ragyogj, ragyogj csillagom. II. MŰSOR 18.45: Halljuk a zenét. 19.00: Nagy kiállítások. 19.27: Ma este. 20.00: Külföldi szórakoztató zene. .» 20.35: Ezt anya többé nem szüli, (ism.) 20.55: Legendák ma. 21.05: Huszonnégy óra. 21.30: Dalok Titóról. 21.50: Válogatás a* iskolatelevi- zió műsorából. KÉPERNYŐ Nevető muzsika Még egyszer — gyerekeknek! E cím alatt kezdték el ismét vetíteni a televízióban Szokolay Sándor gyermekeknek szóló ismeretterjesztő sorozatát, a Nevető muzsikát. Ezúttal, pénteken az „Állat" mesék” című részt láthattuk, hallhattuk. És mivel a műsort gyerekeknek szánták, hát csemetéinket is a képernyő elé ültettük — mint később kiderült —, érdemes volt. A rendező, Katkics Ilona nem hiába vívta ki a kisgyermekes szülők megbecsülését, hiszen ezúttal is bizonyára sokan gyönyörködhettünk, nemcsak a felcsendülő, szép dallamokban, hanem gyermekeink rácsodálkozó tekintetén, feszült figyelmén is. Ez, természetesen nemcsak a rendezőnek, hanem a műsor vezetőjének, Szokolay Sándornak is köszönhető. Közvetlen, lelkes magyarázataival, azzal, ahogy a kicsik nyelvére fordította a zene mondanivalóját, kitűnőre vizsgázott műsorvezetésből is. A műsor méltatásánál nem szabad megfeledkeznünk a szerencsés összeállításról sem. A hangszerek ismertetésétől, a zenei műszavak fordításáig, a szerzők életétől, a dalok, s más zeneművek történetéig mindenből hallhattunk egy kicsit. Csak éppen annyit, amennyi nem csorbította a valós műélvezetet, a zenehallgatás gyönyörűségét. így jobban átélhettük a hallottakat, s ezt szándékosan fogalmazom többes szám első személyben, hiszen a felnőttek ugyanúgy örömüket lelhették e műsorban, mint az apróságok. Sőt — megkockáztatom —, azok is, akik az úgynevezett zeneértők körébe tartoznak. Hogy mi a titka mindennek? Ügy hisz- szük, egyszerűen az, hogy a felcsendülő zeneművek valóban művészi tolmácsolásúak voltak. Emlékezzünk cs?k Pászthy Júlia éneklésére, a zongorát megszólaltató Szokolay Balázsra, vagy a Magyar Rádió gyermekkórusára, melyet Csányi László és Botka Valéria vezényelt. Ám folytathatjuk a felsorolást a Gutenberg leánykar és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola kamarazenekarának fellépésével is. összegzésként csupán any- nyit. örülünk, hogy a sikeres gyermeksorozatot megismétlik, hisz ahogy egy jó könyvet érdemes többször elolvasni, úgy egy jó tv-mű- sort is érdemes legalább kétszer megtekinteni. Annak persze még jobban örülnénk, ha a sikeres sorozatnak új részei születnének. A téma, a zene kifogyhatatlan. Nagy Ágnes BUKAREST 9.00: Iskolatévé. 10.10: Rajzfilmek. 11.00: Mítoszok sorsa. 11.30: Dallas. Filmsorozat (13. rész, ism.). 12.30: A Föld fejlődéstörténete. 13.15: Hírek. 16.00: Hírek. 16.05: Iskolatévé. 16.30: Női röplabda. (Románia— Bulgária). 18.25: .Tv-tribün. 18,50: A legkisebbeknek. 19.00: Tv-híradó. 19.25: Gazdasági figyelő. 19.55: Az ember és az egészség. 20.20: Tv-színház. Shakespeare: Vízkereszt. (1. rész.) 21.35: Balett. 22.05: Tv-híradó. MOZI Békési Bástya: 4 és 6 órakor: Kamaszok. 8 órakor: Meghitt családi kör. Békéscsabai Szabadság: Minden előadáson: Fogadé az „örök Világossághoz". Békéscsabai Terv: Kojak Budapesten Gyulai Erkel: Sivatagi show Gyulai Petőfi: Kóma. Orosházi Béke: 5 órakor: A kenguru 7 órakor: A nyolcadik utas: i Halál. Orosházi Partizán: fél I órakor: A fáraó. I. II. rész Szarvasi Táncsics: A papa mozija. 22 órakor: Vér és virág.
