Békés Megyei Népújság, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-07 / 157. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljelek! MEGYEI PÚRTBIZOTTSflG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA 1981. JÚLIUS 7., KEDD Ara: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 157. SZÁM Ünnepi nagygyűlés Balatonfüreden Közlemény a KGST XXXV. ülésszakáról Dr. Jeney Jenő: „Az egyetem híven követi a hagyományokat” Megkezdte munkáját a XIX. eszperantó nyári egyetem Gyulán Vasárnap Balatonfüreden több mint 30 ezer ember részvételével tartották meg az 59. nemzetközi szövetkezeti nap országos ünnepségét. Fő eseményén, a nagygyűlésen, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese mondott beszédet. Emlékeztetett arra, hogy — napjainkban a szövetkezeteknek már félmillárd tagjuk van, de a családtagokkal együtt még ennél is több, együttesen csaknem kétmilliárd ember életét, sorsát befolyásolja a világmozgalommá vált szövetkezés. A tények tanúsítják, hogy a szövetkezetek azokban az országokban fejlődnek a legeredményesebben, ahol a szocializmust építik. A tőkés államok szövetkezeti mozgalmának helyzete a szocialista országokénál lényegesen kedvezőtlenebb, lehetőségei szűkösebbek. Természetes, hogy gyorsan szélesedik és mind több eredményt hoz az együttműködésünk a szocialista országok szövetkezeteivel. Ugyanakkor célszerűnek tartjuk, és arra törekszünk, hogy erősítsük kapcsolatainkat a haladó szövetkezeti szervezetekkel a nem szocialista világban is. A magyar szövetkezetek nemzetközi elismerése, tekintélye, jó alap a kölcsönösen előnyös együttműködés széles körű fejlesztéséhez. A Minisztertanács elnök- helyettese ezután a magyar szövetkezeti mozgalom fejlődését, népgazdaságban betöltött szerepét méltatta. Népgazdasági szerepükre jellemző, hogy hazánkban a szövetkezetek termelik' meg a nemzeti jövedelem 21 százalékát. A magyar szövetkezetek virágzásában — hangoztatta ezt követően a Miniszter- tanács elnökhelyettese — alapvető szerepe volt és van a párt következetes, lenini elveket érvényesítő szövetkezetpolitikájának. Hazánkban, hangoztatta ezután a szónok, az állami vállalatok és szövetkezetek képezik a gazdasági alapját társadalmi rendszerünk egyik pillérének, a munkás-paraszt szövetségnek. A szövetkezés révén széles néprétegek közvetlenül és érdemben vesznek részt a közügyekben, a döntések meghozatalában, azok megvalósításában és az ellenőrzésben. A szövetkezeti tulajdonforma egyértelműen szocialista jellegű; a szövetkezés működési, irányítási és érdekeltségi elvei elidegeníthetetlen részei társadalmi rendünknek. Marjai József ezután arról beszélt, hogy a hazai fejlődés és a nemzetközi követelmények fokozottabb erőkifejtésre, fegyelmezettebb munkára, nagyobb teljesítményre késztetik a szövetkezeteket is. A tapasztalatok , szerint szövetkezeteink a megváltozott gazdálkodási körülmények között képesek új módon dolgozni. A kormány biztos abban — hangoztatta Marjai József —, hogy a magyar szövetkezők több milliós tábora kész és képes arra, hogy a helyes és jó célok érdekében a szigorúbb követelményekhez igazítsa lépteit. Mint az egész népgazdaságban, a szövetkezetek számára is szigorodtak a gazdálkodás feltételei. Ugyanakkor politikai helyzetünk, a szövetkezetek társadalmi megítélése, s működésük szabályai olyan közeget képeznek. amelyben akadálytalanul és gyümölcsözően érvényesülhetnek a szövetkezeti sajátosságok, a szövetkezeti formából eredő előnyök — a rugalmasság. az alkalmazkodás és a változásokra való gyors reagálás képessége, a mozgékonyság. Csak élni kell ezekkel a lehetőségekkel — mondotta Máriái József —. aki ezután a rosszul gazdálkodó szövetkezetekkel kapcsolatos feladatokról, a szövetkezeti szervezet továbbfejlesztésének és új szövetkezeti formák létrehozásának szükségességéről beszélt, végül pedig a KGST Szófiában megtartott 35. ülésszakáról tájékoztatta az ünnepi nagygyűlés résztvevőit. Az ünnepi beszédet követően felolvasták Losoncéi Pálnak, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa elnökének a szövetkezeti mozgalmat köszöntő levelét. Az 59. nemzetközi szövetkezeti nap országos ünnepsége késő estig tartó gazdag programmal folytatódott. 1981. július 2—4. között a Bolgár Népköztársaság fővárosában, Szófiában megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának soron következő, XXXV. ülésszakát. Az ülésszak munkájában részt vettek a KGST-tagálla- mok delegációi. A magyar küldöttséget Lázár György, a Minisztertanács elnöke vezette. A szovjet küldöttség vezetője Nyikolaj Tyihonov miniszterelnök volt. A csehszlovák küldöttséget Lubo- mír Strougal miniszterelnök, a kubait Carlos Rafael Rodriguez miniszterelnök-helyettes, a lengyelt Wojciech Jaruzelski miniszterelnök, a mongolt Zsambin Batmönh miniszterelnök, az NDK küldöttségét Willy Stoph miniszterelnök, a román küldöttséget Hie Verdet kormányfő, a vietnami delegációt Vo Nguyen Giap miniszterelnök-helyettes vezette. A KGST és Jugoszlávia megállapodása alapján az ülésszakon jugoszláv küldöttség vett részt Zvona Drágán, a szövetségi végrehajtó tanács alelnöke (miniszterelnök-helyettes) vezetésével. A tanácskozáson meghívott megfigyelőként az Afgán Demokratikus Köztársaság képviseletében Abdul Madzsid Szárblund miniszterelnök-helyettes, tájékoztatási és kulturális miniszter, az Angolai Népi Köztársaság képviseletében Roberto de Almeida, az MPLA- Munkapárt Központi Bizottságának titkára, a Szocialista Etiópia képviseletében Hailu Jimenu miniszterelnök-helyettes, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság képviseletében Ahmed Obeid Al Fadhli, kereskedelmi és ellátási miniszter, a Mozambiki Népi Köztársaság képviseletében Marcelino dós Santos, a Frelimo Párt állandó Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság képviseletében Khambou Soumisai, a munkaügyi bizottság elnöke vett részt. Részt vettek az ülésszakon Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára, a tanács_ együttműködési és állandó bizottságainak, a szocialista országok nemzetközi gazdasági szervezeteinek a képviselői. Elnökölt Grisa Filipov, a Bolgár Népköztársaság minisztertanácsának elnöke, a bolgár delegáció vezetője. Az ülésszak megvitatta a vb beszámolóit a komplex program megvalósításának menetéről és a KGST-tag- államok között a 80-as években kifejtett együttműködés további elmélyítésének és tökéletesítésének feladatairól, illetve a KGST XXXIV. és XXXV. ülésszaka közötti tevékenységéről, valamint a KGST tervezési együttműködési bizottságának beszámolóit a KGST-tagállamok 1981—1985. évi népgazdasági tervei koordinálásának eredményeiről, továbbá a KGST műszaki-tudományos együttműködési bizottságának beszámolóját a tudományos és műszaki együttműködés további tökéletesítéséről. Az ülésszakon megállapították, hogy a KGST-tagál- lamok az eltelt 10 év alatt a szocialista internacionalizmus, az államok szuverenitása, a függetlenség és a nemzeti érdekek tiszteletben tartása, a belügyekbe való be nem avatkozás, a teljes egyenjogúság, a kölcsönös előnyök és a kölcsönös elvtársi segítség elvei alapján fejlesztették és szélesítették együttműködésüket, s egészében sikeresen biztosították a komplex program végrehajtását. _ Egyöntetűen aláhúzták, hogy a tapasztalatok megerősítették annak az irányvonalnak a helyességét, amelyet a kommunista és munkáspártok együttesen dolgoztak ki a kölcsönös együttműködés elmélyítésére és tökéletesítésére, a szocialista társadalmi integráció fejlesztésére, valamint a KGST alapelvei, céljai, tevékenységi formái és módszerei életképességét. Ennek az irányvonalnak a valóra váltása elősegítette a KGST- tagállamok erőinek egyesítését a legfontosabb népgazdasági problémák megoldására, erősítette potenciáljukat, politikai egységüket, összefor- rottságukat és nemzetközi tekintélyüket, elősegítette a nemzetgazdaságok dinamikus, egyenletes fejlődését. A komplex programban foglaltak megvalósítása a KGST-tagállamok együttműködését minőségileg új fokra emelte, lehetővé tette annak pontosabb ráhangolását a műszaki fejlesztésre, a szakosodásra és kooperációra, a természeti erőforrások közös felhasználására a testvéri szocialista államok népeinek közös javára. Lényegesen megerősödtek az együttműködés tervszerű alapjai. A KGST-tagállamok sokoldalú együttműködésének és barátságának fejlődésében jelentős lépés volt a Kubai Köztársaság és a Vietnami Szocialista Köztársaság felvétele a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagjai közé. Az ülésszak megelégedéssel állapította meg, hogy a KGST-tagállamok, kiaknázva a szocialista rend fölényét, a saját erőfeszítéseik alapján, és a kölcsönös együttműködésre támaszkodva, jelentősen előrehaladtak a gazdasági fejlődésben, növelték gazdasági és műszaki-tudományos potenciáljukat, biztosították a népek anyagi és kulturális életszínvonalának emelkedését. A nemzeti jövedelem volumene 1980-ban a KGST-tagállamokban ösz- szességében az 1970-es évhez képest 66 százalékkal növekedett, az ipari össztermelés — 84 százalékkal, az utóbbi 10 év alatt emelkedett a mezőgazdasági termelés évi átlagos szintje: az jeltelt ötéves tervidőszakban 25 százalékkal volt magasabb, mint 1966 —1970-ben. Az eltelt évtizedben a KGST-tagállamok csaknem kétszeresen lépték túl a fejlett tőkés országokat a nemzeti jövedelem és az ipari termelés növekedési üteme tekintetében. A KGST-tagállamok delegációinak vezetői aláhúzták, hogy a testvéri államok hatalmas sikerei elválaszthatatlanul összefüggenek a kommunista és munkáspártok vezető szerepével. A KGST-tagállamok közötti árucsere-forgalom az eltelt 10 év alatt 3,3-szeresé- re nőtt, és jelenleg eléri a 121 milliárd rubelt. A köl- . csönös szállítások kielégítik a (Folytatás a 3. oldalon) Az elmúlt vasárnap ünnepélyes keretek között Gyulán, az Erkel Művelődési központ színháztermében megnyitották a XIX. nyári eszperantó egyetemet. Az elnökségben ott volt dr. Jeney Jenő, a TIT főtitkárhelyettese, Máthé Árpád, a Magyar Eszperantószövetség képviselője, Jakab Sándor, a Művelődési Minisztérium főelőadója, dr. Marsi Gyula, az MSZMP gyulai városi bizottságának első titkára, Dumit- rás Mihály, a területi eszperantó bizottság elnöke és dr. Krupa András, a TIT megyei titkára. Elsőként Dér Lajos, az eszperantó nyári egyetem elnöke üdvözölte a 15 országból érkezett több mint 200 hallgatót, majd dr. Jeney Jenő mondott ünnepi beszédet, amelynek bevezetőjében hangsúlyozta, hogy „társulatunk hivatása teljesítésében fontos szerepet töltenek be a nyári egyetemek. Közöttük nemes célkitűzéseivel, vonzó és gazdag programjaival méltán vívott ki rangos helyet, nagy megbecsülést ez a — mindenekelőtt Gyula városának szerető gondoskodását dicsérő — nyári egyetem is. Majd két évtizedes múltja, népszerűsége, eddigi résztvevőinek ezrei, továbbá az, hogy számos hallgatója ismételten felkereste, felkeresi a kedvelt nyári egyetemét, mindannyiunkat őszinte örömmel tölt el. Mindezt nem valamiféle — az ilyen alkalmakkor szokásos — udvarias gesztus mondatja velem, hanem a kiérdemelt elismerés.” Megállapította: „A gyulai nyári egyetem, mint az eszperantó nyelvű tudományos ismeretterjesztés nemzetközi fórumának idei programja is, híven követi a résztvevők egyetértésével találkozó eddigi hagyományokat. Lehetőséget nyújt az önök és az én általam is nagyra értékelt eszperantó nyelv gyakorlására, használatára.” Az egyetem egy hétig tartó rendezvénysorozatát Kádár Imre titkár nyitotta meg, aki rövid beszédben méltatta a nyári egyetem jelentőségét, és külön tisztelettel köszöntötte az első ízben Gyulára érkező ausztrál házaspárt. Elmondotta, hogy a' 19 esztendő alatt 40 országból 4500-an vettek részt az egyetem munkájában. Nemcsak a hallgatók, a felsőbb szervek is jelentősnek tulajdonítják az eszperantó egyetem munkásságát, amit az is bizonyít, hogy az Országos Béketanács 1979-ben a „Békéért” kitüntetést adományozta számukra. Tavaly a „Pro Eszperantó”-t az Országos Béketanács és a Magyar Eszperantószövetség legmagasabb kitüntetését a SEU titkára, Kádár Imre érdemelte ki. Az általános titkár örömmel jelentette be, hogy az UNESCO változatlanul a hivatalosan közölt nyilvántartási számmal jegyzi az egyetemet, a világ jelentősebb kulturális rendezvényei között. Szó volt még — az eszperantóul elmondott megnyitóban —, hogy az egyetem bázisa, az Erkel Művelődési Központban működő eszperantó klub már megkezdte felkészülését, szervező munkáját a jövőre sorra kerülő XX. nyári egyetemre, amelynek munkájában részt vesz az Eszperantó Világszövetség elnöke, aki már nyugtázta a meghívást. A megnyitó után sor került az első előadásra, amelyet dr. Jeney Jenő tartott „Magyarország ma” címmel. Kép, szöveg: Béla Ottó A jó idő beköszöntésével az útépítők megyeszerte folyamatosan dolgozhatnak. A Hódmezővásárhelyi Közúti Építő Vállalat egyik brigádja a Gyula és Sarkad közötti útszakasz aszfaltszőnyegezését végzi, ahová a békéscsabai keverőtelepről szállítják a beépítéshez szükséges aszfaltot Fotó: Fazekas László Kádár Imre, a világszövetség elnöke is részt vesz a XX. eszperantó nyári egyetemen
