Békés Megyei Népújság, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-05 / 156. szám

1981. július 5., vasárnap tudta nyújtani a kutatásra, figyelésre szánt perceket. Közbeszólt azonban az atc- koriban már javában dúló második világháború. Cous­teau is ellenálló lett — szol­gálatait Becsületrenddel ju­talmazták —, és csak két év múltán, mint a haditengeré­szet tenger alatti kutatócso­portjának vezetője, térhetett vissza a hullámok és az áramlások világába. Üjabb nagy fordulat az életében: 1950-ben megkapja a híres Calypso nevű kuta­tóhajót, amelyen aztán neki­indul, hogy bejárja a fél vi­lágot, s hírt hozzon mindar­ról, amit korábban még nem láthatott emberi szem. Filmek egész sorát készí­ti el — ezek egy részét a magyar közönség is láthatta —, és újabb meg újabb, cso­dálatos színes felvételekkel díszített könyveket publikál. Amikor 1957-ben a monacói Oceanagráfiai Múzeum igaz­gatójává nevezik ki, szinte már az egész világ ismeri. Aztán újabb és újabb me­rülések, masinák. Ez utóbbi­ak leghíresebb példánya az az ún. trojka, amely sok száz méternyi mélységben is. tud fényképezni, és amely tény­leg trojkamód siklik tova a tenger vagy az óceán alján. (Voltaképpen felülről vonta­tott filmező szán ez.) Majd az 1960-as évek kö­zepén elkészül a világhíres film, A tenger titkai. Cous­teau ekkor és ezzel jut si­kereinek csúcsára. Cousteau, a titokzatos Mi van Cousteau kapitány­nyal? — kérdezik mostaná­ban sokan mindazok, akik csak könyvei és filmjei mi­att kedvelték meg ezt a hor­gas orrú franciát, és azok is, akiket a búvárkodás, a víz­mélyek kutatása komolyab­ban is érdekel. Néhány esz­tendeje még rendszeresen hallhattunk, olvashattunk róla, mostanában megfogyat­koztak a róla szóló híradá­sok. Tényleg, mi lehet Cousteau kapitánnyal? Akik életútját figyelemmel követik, úgy mondják, megkeseredett, el­hallgatott. S mindezt nemcsak Philippe fiának halálos bal­esete magyarázza — egy hidroplán berepülésekor vesztette életét a munkatárs­nak is kiváló utód —, hanem nyilván azok az elkeserítő tapasztalatok is, amelyeket mint a tengerek és óceánok legjobb ismerője szerzett. Ám legyen bármi az oka visszavonulásának, senki sem vonhatja kétségbe, hogy merüléseivel, s egyáltalán a vizek korábban nem ismert világának a megismertetésé­vel századunk második felé­nek tudományában korsza­kos jelentőségű életművet alkotott. Sorsa már születésekor kétségkívül szerencsésen ala­kult. Apja ugyanis üzletem­ber lévén sokat utazott, és a fiú — aki 1910. június 11-én a franciaországi St. André de Cubzacban látta meg a napvilágot — még gyermek­korában megtanulhatta az angol, a német meg a spa­nyol nyelvet. Így hát amikor felserdülve a francia hadi- tengerészet kötelékébe lépett, széles körű nyelvtudásának is köszönhetően megnyílt előtte az érvényesülés. De sem főtiszt, sem admi­rális nem lett belőle, mert 1936-ban a kezébe került egy amerikai gyártmányú búvárszemüveg, amelyet az­tán arcára illesztve le is me­rült a habokba. Mint később írta: új, ismeretlen világ tá­rult fel előtte. A ‘megbabo­názó látványtól nem is tu­dott szabadulni többé. Vonzotta a csend birodal­ma, hamarosan szigonnyal és uszonnyal szerelte fel ma­gát, hogy mélyebbre és mesz- szebbre jusson, zsákmányol­hasson. így, e szerszámok kísére­tében kezdett odalent fil­mezni is, s így forgatta le — tizennyolc méternyi mély­ben — az első kísérleti film­jét. Ahhoz azonban, hogy hosz- szabb ideig dolgozhasson, lé­legeztető készülékre volt szüksége. Ezt is megcsinálta. 1943-tól immár önműködő, sűrített levegővel működő masinával — az aqualunggal — merült, s kedvére meg A tapsok és a gratulációk azonban nem tudják feled­tetni vele mindazt, amit a környezetszennyezés dolgá­ban tapasztalt. 1970-ben már elkeseredetten nyilatkozik ar­ról, hogy hol s mily mérték­ben pusztít, mérgez a civili­zációs ártalom. 1974-ben pe­dig még arra is futja ener­giájából, hogy megszervezze a Cousteau-alapítványt, amelynek már az első esz­tendőben kétszázezer tagja lett, akik mind-mind vállal­ták, hogy személyenként ti­zen öt dollárd áldoznak a környezetvédelemre. Megeshet, hogy éppen sa­ját alapítványának hiábava­ló erőfeszítéseit látva csüg­gedt el, s vonult lassacskán vissza. Igaz, 1977-ben még Moszkvában is tárgyalt, hogy majd a Fekete-tengert kutat­ja, de e megállapodásról — sem pedig a tényleges mun­káról — azóta sincs hír. Cousteau kapitány tehát, aki rezzenetlen arccal nézte végig, miképpen süllyesztik Philippe fiának koporsóját ősi tengerészszokás szerint az óceánba, mostanában hall­gat. És ez a csendbe burkoló­zás aligha jó jel azoknak, akik tudják, hogy tényleg milyen veszély fenyegeti nemcsak az általa felfedezett Csend vilá­gát, hanem víz alatti és víz feletti környezetünket... A. L. Önjáró lakókocsi A kempingezés világjelen­ség, a motorizáció veleszüle­tettje. A gépkocsivezetők már jó ideje gondolnak a kempingezők igényeire is. A közelmúltban új konstrukció jelent meg: az önjáró lakó­kocsi. Valahol a személyautó — teherautó — mikrobusz között foglal helyet ez az új alkotmány, mely a vezető­fülke fölé nyúló csomagteré­vel megközelíti a lakókocsik belső térfogatát, magában hordozva az önjáró képesség előnyeit és hátrányait. Képünkön egy olyan lakóautó látható, amelynél egy kis Ford teherautó-alvázra került a 2,75 méter magas lakótér-felépít­mény. A járművet 2000 köbcentiméter hengerűrtartalmú, 57 kW-os motor hajtja, a legnagyobb sebessége 115 km óra Ismerje meg önmagát Megtegyem? Ne tegyem? önismereti játékunk' a határozottság, a mérlegelés, a ma­gabiztosság. a habozás, a döntésképesség, az ingadozás kér­déseit tartalmazza. Vannak sikeres, de könnyelmű emberek. Van, akit habozása vagy éppen könnyelműsége gátol a siker elérésében. Vajon ön melyik típushoz tartozik? Ha őszintén válaszol kérdéseinkre, majd elolvassa az így kapott pontszámok összegéhez tartozó értékelést, megismer- . heti önmagát. Lakás — otthon Vendégeket várunk Mindennapi életünkben különös örömet jelent, ami­kor barátokkal együtt lehe­tünk. vendégeket hívunk. Ezért vendégeink kellő fo­gadásához készülnünk kel. AZ ASZTAL Szögletes vagy kerek asz­talnál, amelyhez vendégein­ket ültetjük, személyenként 65 cm-es helyet számítsunk, hogy kényelmesen elférjenek. A szögletes asztal legalább 90 cm széles, az ovális asz­tal legalább 100 cm széles le­gyen, hogy a szemben ülők tányérjai, terítékei és az esetleges asztaldekoráció is elférjen. A teríték és a dí­szítés színben és jellegében harmonizáljon az asztalterí­tővel. Ünnepélyes alkalmak­kor leginkább a fehéret ajánljuk. Az asztalterítő leg­alább 15—20 cm-rel legyen nagyobb az asztalnál (lógjon le). A TERÍTÉK A kés a tányér mellett mindig jobbra egyenesen áll­jon, vágófelületével befelé nézzen, a villa a tányértól balra és szúrórésze felfelé, csak abban az esetben te­hetjük a villát a tányér jobb oldalára, ha a tálalt ételt csak villával kell enni (ilyen­kor kést nem is teszünk fel a terítékhez). A leveseskanalat jobbra tesszük a kés mellé, a kom- pótos-. illetve desszertkana­lat a tányér elé, fogórészé­vel jobb felé. Ha több fogá- sas ételt tálalunk, és többféle evőeszközzel kell enni, min­dig az a fajta kerül a leg­szélére — kívülre —, amely- lyel a legelső fogást kell en­ni. A poharakat a teríték fölé, a kés elé — jobbra — he­lyezzük. Mellette jobbra az a pohár, amelyikből először kell inni, amelyik ital az első fogásokhoz illik. A kávés- és mokkáskana­lat a csészealj jobb oldalára tesszük. A süteményesvillát a sü­teményestál mellé jobbra tesszük, vagy a süteményes­tál tetejére is tehetjük. A virágok emelik a terí­tett asztal ünnepélyességét. A virág ne leeren soha 30 cm- nél magasabb, hogy ne za­varj- a szembenülőket a „kilátásban”. néhány tanács Ajánlatos a vendégfoga­dást előre megtervezni, és jó időbeosztást elkészíteni. Készítsünk a bevásárlás­hoz egy listát, írjunk fel előre minden szükséges be­szerzendő dolgot. Nézzük át gondosan előtte a hűtőszekrényt, és öblítsük fel a szükséges ételekkel, ita­lokkal. Ne készítsünk ismeretlen, ki nem próbált receptek sze­rinti ételeket, mert felsülhe­tünk a vendégek előtt. Lehetőleg a vendégek ér­kezésének napjára ne hagy­junk sokféle házi és kony­hai munkát. KÉRDÉSEK X. Mi a véleménye arról, hogy a fiataloknak tiltani kell a dohányzást? a) Ez nem fontos kérdés. b) Esetenként igenis ra­gaszkodni kell hozzá. c) Szigorúan tiltani kell. 2. Előfordul, hogy egy ABC-áruházban többet vá­sárol, mint amennyit előre elhatározott?. a) Gyakran. b) Olykor. c) Ritkán vagy soha. 3. Tegyük fel, hogy elsa­játítja a szőnyegszövés mű­vészetét. Örömet szerezne ez önnek? a) Igen, feltétlenül. b) Biztosan nem. c) Nem tudom. 4. Tegyük fel. hogy befize­tett egy külföldi társasuta­zásra. Ekkor megtudja, hogy abban az országban harcok törtek ki. Mit tesz? a) Máshová utazom. b) Érdeklődöm az esemé­nyek felől. c) Megmaradok a szándé­kom mellett. 5 Ha olyasmit akarna vá­sárolni. ami éppen elfogyott, akkor hagyja, hogy az eladó ÉRTÉKELŐ TÄBLÄZAT A kérdések sorszáma: 1 A 1 B 2 C - 5 igen nem ÉRTÉKELÉS 7—21 pont: ön túlságosan érzékeny és befolyásolható, ezért nem tud igazán következetes len­ni. A hosszabb kitartást igénylő terveket ritkán sike­rül megvalósítani. Túlságo­san megfontolja, hogy érde­mes-e figyelmeztetni ember­társait helytelen cselekede­teire, mert attól tart, hogy megsérti őket. Ingadozása, bizonytalansága miatt szá­molnia kell azzal, hogy el­mulaszt egy-egy jó lehetősé­get. Bizonytalansága főleg akkor fokozódik, amikor va­laki önnel szemben határo­zottan lép fel. Próbálja meg végre elmondani véleményét, különösen akkor, ha igaza van. Lényegesen határozot- tabbnak kell lennie! Meg­látja, hogy határozott visel­kedése elismerést, sőt, tisz­teletet kelt majd baráta:ban, kollégáiban, ismerőseiben. 22—35 pont: Döntéseiben többnyire ösz­töneire támaszkodik, és ezért csak akkor válik ingadozóvá, ha sokat tépelődik. Ilyen esetekben nyugodtan bízza rá magát ösztöneire. Több­nyire helyesen fog dönteni. Általában csak a szokatlan helyzetek okoznak gondot rábeszélje valami hasonló, de más áru megvételére? Igen — nem. 6. Hagyja magát rábeszél­ni olyasmire is, amit önszán­tából nem tenne? Igen — nem. 7. Képes rögtönzött pohár­köszöntőt vagy üdvözlő be­szédet mondani? Igen — nem. 8. Valaki az üzletben ön elé tolakszik. Szó nélkül hagy­ja? Igen — nem. 9. Fenntartja nézeteit ak­kor is, ha mindenki más vé­leményen van? Igen — nem. 10. Kifogásokat talál ki, ha v kell ismernie hibáját? Igen — nem. XI. Tudja már pontosan, hogy mivel tölti a követke­ző hétvégét? Igen — nem. 12. Könnyen tud új hely­zetekhez alkalmazkodni? Igen — nem. 13. Voltak-e nehézségei az iskolában a matematikával? a) Nem voltak. b) Csak a nehezebb - ré­szeknél. c) Igen, gyakran. 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 1 4 3 2 3 3 5 3 5 2 30404 0 2 3 04020 3 0 0 önnek. A mindennapi élet­ben igen következetes, de habozni kezd, ha valami új­jal találja szembe magát. Nem felejti el eredeti elha­tározását. Többnyire véghez- viszi ezeket, csak akkor esik nehezére, ha szakítani kell jól "megszokott tevékenységé­vel. Fellépése, magatartása többnyire határozott, mind­azonáltal figyelembe veszi mások véleményét is, és ha okos érvelést hall, hajlandó változtatni álláspontján. 36—48 pont: A következetesség az Ön számára természetes, magából értetődő dolog. Habozás nél­kül, azonnal levonja az adott helyzetből adódó következte­téseket, és ennek megfelelően cselekszik. Minden feltett szándékát meg akarja való­sítani, nehezen hagyja eltérí­teni magát. Csak a kényszer előtt hajlik meg. Egész éle­tét a logika, a következetes­ség határozza meg. Ritkán hoz hibás döntéseket, de ta­lán éppen ezért környezetére esetleg nyomasztóan hat. Minden rábeszélés lepereg önről, nem hajlandó változ­tatni saját véleményén. Néha nem ártana egy kis könnyed­ség. mert félő, hogy előbb- utóbb elszigetelődik. II balszerencse világrekorderei Az angol Steven Peal évek hosszú során át gyűjtötte az olyan különféle eseteket, amelyek a balszerencse vi­lágrekordjainak nevezhetőek. Ebből egy furcsaság könyve kerekedett; néhány ilyen ku­riózumot ajánlunk olvasóink figyelmébe. A LEGSZERENCSÉTLE­NEBB BANKRABLÁS 1975. augusztusban három férfi belépett a Royal Bank of Scotland Rothesay skót városban levő fiókjába, az­zal a szándékkal, hogy ki­rabolja a bankot. De meg­akadtak a forgóajtóban, rá­adásul olyan alaposan, hogy a bank személyzete alig tud­ta kiszabadítani őket. A há­rom férfi köszönetét mon­dott a segítségért és eltávo­zott. Néhány perc múlva azonban visszatértek és kije­lentették, hogy ki akarják rabolni a bankot. Az alkal­mazottak közül senki sem hitte el. Amikor azt köveial- ték, hogy tegyenek elébük 5000 font sterlinget, ennek hallatára a pénztáros homé­roszi kacajban tört ki. A banda vezére ekkor, mivel ez a reagálás megijesztette, előbb 500, azután 50 fontra csökkentette követelését, vé­gül pedig már 50 pennyvel is beérte volna. A pénztáros azonban továbbra is harsá­nyan hahotázott. Akkor az egyik bandita átugrott a vá­laszfalon, hogy felmarkoljon egy köteg pénzt, de megbot­lott, és olyan szerencsétlenül esett el, hogy a lábát törte. A másik két rabló menekülni próbált, de megint megakadt a forgóajtóban, s innen már a gyorsan kihívott rendőrök szabadították ki őket... A LEGSIKERTELENEBB ELŐADÁS A sikertelen előadások „do­bogós” helyeire sok pályázó van, de minden valószínűség szerint Edward Falconer vi­szi el a pálmát. 1866. november 19-én volt Lismondi szerelmesek című darabjának bemutatója. Az előadás este fél nyolc­kor kezdődött, és sokáig tar­tott. Tizenegy órakor a kö­zönség egy része szétszéledt. Éjfél lett, de az előadás csak nem ért véget. Az a néhány néző, aki még nem aludt el, hazaballagott. Éjfél után két órakor már csak a kritikusok maradtak a nézőtéren meg néhány csavargó, akinek nem volt éjszakai szállása. Haj­nali háromkor pedig össze­gyűltek a színpadi munká­sok, és szenvedélyes hangu­latú gyűlésükön elhatározták, hogy félbeszakítják az elő­adást, amelynek még mindig nem volt vége ...

Next

/
Thumbnails
Contents