Békés Megyei Népújság, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-05 / 156. szám

Tábor a Napfényes tisztáson Ki ismer magára? A múlt hónap második fe­lében 20 Békés megyei úttö­rő a testvér Penza megyében töltött két hetet. Erről az út­ról, az élményekről számol be a következőkben a cso­port két tagja, a szarvasi Szabó Gabriella és Szalontai Zoltán: „Útban Budapest felé, az autóbuszon mindenki szo­rongással gondolt a követke­ző néhány órára, hiszen éle­tünkben először ültünk repü­lőgépen. Kétórás csodálatos út után érkeztünk meg Moszkvába, a Seremetyevo 2. repülőtérre. Itt már várt bennünket a penzai úttörőtá­bor képviselője, Szveta néni. Számunkra furcsa világba csöppentünk, hiszen itt már csak orosz szót hallottunk, minden idegen volt. Miután megismerkedtünk Szveta né­nivel, elindultunk, hogy éle­tünkben először lássuk Moszkva ékességét, a Vörös teret. Iskolai tanulmánya­inkból már többé-kevésbé is­mertük, de a valóság min­dent felülmúlt. A pompás épületek mindenkit bámulat­ba ejtettek. Tanúi lehettünk az őrségváltásnak is. Vona­tunk 8 órakor indult Penzá- ba, így nem sok időnk volt további városnézésre. Reggel már Penzában ébredtünk, s ezzel megérkeztünk úticé­lunkhoz. Minden magyar pajtást meglepett a tábor bejáratánál a felirat: „Béke, barátság.” A táborban nagy szeretettel fogadtak bennün­ket, sóval és kenyérrel kí­náltak, a kisdobosok mezei virágcsokorral köszöntöttek. Ezután megmutatták a szo­báinkat. Itt, a „Napos tisz­tás" nevű úttörőtáborban pi­hentünk, szórakoztunk 14 na­pon át. Szép volt a megnyitó, ahol mindenki egyenruhában je­lent meg. Felvonták a két nemzet zászlaját, és a tábor­vezető mondott köszöntőt. Ezzel kezdetét vette a tábori élet. Sokat beszélgettünk szovjet pajtásainkkal, s na­pok múltán már otthonosai éreztük magunkat. Érdekes vidám volt a program. Az első napokban megnéztük Penzát, végigjártuk a város nevezetességeit. Meghatóan szép volt, hogy a Penza köz­pontjában álló, szabadságot jelképező szobornál mindig négy szovjet pajtás állt őrt, tisztelegve a hősök emléke előtt. Sokat kirándultunk, hamar összeismerkedtünk a szovjet pajtásainkkal, barát­ságok szövődtek. Két alkalommal tettünk nagyobb túrát, kirándulást. Ellátogattunk Lermontovóba, ahol az egykori Lermontov- birtok életébe nyerhettünk betekintést. Második kirán­dulásunk komoly erőpróba volt. Gyalog vágtunk neki egy 10 kilométeres útnak. De megérte a fáradtságot, mert két napot tölthettünk a Kro­kodil-tó partján. Sátrakban aludtunk, magunk főztünk, és rengeteget fürödtünk. A szervezők ügyességének kö­szönhetjük, hogy a táborban atlétikai és sportversenyek is voltak. Futottunk, úsztunk, versenyeztünk, a foci sem maradt ki a programból. Ér­dekesek voltak az esték is, például a filmvetítés, csóna­kázás, a diszkó. Gyorsan elrepült a két hét. Tudjuk, sok felnőtt mun­kájának köszönhetjük, hogy ilyen szép élményben lehe­tett részünk. Köszönjük ne­kik a szép napokat, és azt, hogy új barátokra találtunk.” Ezzel a címmel adtunk közre egy régi, 12 évvel ez­előtt készült fotót lapunk 1981. március 15-i számában, a Minimagazinban. A „Pu- szil-lak” nevű sátor lakói; hat lány nevet a képen. Me- zőberényben, egy KlSZ-tá- borban készült a felvétel. Ki ismer magára? Jelentkezzen! Kértük, s ígértük, ha ők is úgy akarják, megírjuk, mi történt velük azóta a nyár óta. Nos, a hat akkori nagy­lány közül ketten jelentkez­tek: Kiss Endréné Szabó Ka­talin, aki ma Nyíregyházán él és dolgozik, továbbá Ro­mán Györgyné Mateidesz Márta — ő a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat­A Minimagazinban június 21-én, a Kner Nyomda Sal­vador Allende ifjúsági szo­cialista brigádjáról, „Fiatal gépmesterek önmagukról, munkájukról, vállalatukról” címmel írás jelent meg. A riportban a 2 évvel ezelőtti normarendezéssel kapcsolatos szakszervezeti álláspontról a nyilatkozók pontatlan infor­mációval rendelkeztek. A nyomda, a papíripar és a sajtó dolgozóinak szak- szervezeti elnöksége ugyanis 1979. június 8-án a Békés megyei nyomdák és nyom­dászok helyzetéről hozott határozatot. A bérpolitikával összefüggő hiányosságok kapcsán a határozat a kö­vetkezőket tartalmazza: „A Kner Nyomdában a teljesít­ménykövetelmények felül­vizsgálata során nem az ói­nál dolgozik, békéscsabai la­kos. Kiss Endréné Szabó Ka­talin, aki levélben jelentke­zett, írja: „Nagyon szeretnék találkozni azokkal a lányok­kal, akikkel ott, Mezőberény- berl, másodikos gimnazista koromban együtt voltam KISZ-táborban. Vagy leg­alább hallani, olvasni róluk, hogy az elmúlt 12 évben ho­gyan alakult az életük.” Nos, szívesen összehoznánk ismét egy beszélgetésre a „Puszil-lak” egykori lakóit. Ismét kérjük, várjuk a többi négy sátorlakó jelentkezését is, és a továbbiakról min­denkit levélben értesítünk majd. lagos helyzetet vették figye­lembe. Ezért a normák tel­jesítése jelentősen 100 száza­lék alatt marad. A dolgozók egy része nem ismeri a bé­rezés feltételeit. Fokozza a feszültséget az is, hogy ott is feszítették a normát, ahol a feltételek nem biztosítot­tak. A Kner Nyomdában gondként jelentkezett, hogy a bizalmiak jogköre sok esetben nem érvényesül. Az üzemi demokrácia az elért eredmények ellenére további javítást igényel”. A szakszervezeti elnökség határozatát követően a gép­mesterek jövedelemkiesését pótlékkal rendezték. Elgon­dolkoztató viszont, hogy az ügy kapcsán felszínre tört ellentmondásokat még két év múltán sem tisztázták megnyugtatóan. Egy riport utóhangjai Ö azánkban jelenleg tizenkilencezren töl­tik szabadságveszté­süket a büntetésvégrehajtás különböző intézeteiben. Tö­kölön például azok, akik 14 —18 éves korukban követtek el bűncselekményt. A fiatal bűnözők száma a hetvenes évek elején, a galerik elter­jedésekor volt a legnagyobb. A büntetésüket jelenleg töltő fiatalkorúak átlagéletkora 17 —18 év. bűnlajstromukon azonban gyilkosság, ember­ölési kísérlet, hatóság elleni erőszak, rablás, garázdaság, erőszakos nemi közösülés egyaránt fellelhető. Tetteik ej—70 százaléka erőszakos (vagyon ellen elkövetett) cselekmény! Az intézet Több méter magas dróthá­lóval, beton kerítéssel, őr­tornyokkal és rácsos kapuk­kal szegett terület Tököl ha­tárában. Komor külseje csak sejteti, a bejárat fölött feketéllő felirat — Fiatalko­rúak Börtöne és Fogháza — pedig el is árulja rendelteté­sét. Belső útjain időnként sötét egyenruhában, rende­zett sorokban, egyszerre lép­delve vonulnak végig a ra­bok. A fogházra ítéltek átla­gosan 12—14, a börtönre ítéltek 12—24 hónapot tölte­nek el itt. Szabadságveszté­sük ideje egyhangúan is­métlődő feszes napirend sze­rint telrk. Kéthetenként vagy havonta beszélőre mehetnek1; ilyenkor lesütött szemmel kerülik hozzátartozóik kérdő pillantását. Az intézet nem ad „pri­uszt”, sőt azok, akik ideke- rülésük előtt 25—30 munka­helyet vándoroltak végig egy-két év alatt, Tököl rácsai mögött munkakedvre, szak­tudásra tehetnek szert. A munkára nevelés műhelyei közé számít a nyomdai rész­legen és a betonüzemen kí­vül a Csepel Autógyár is, ahol a büntetésüket töltő tö­köli fiatalok havi keresetük mellé szakmunkás-bizonyít­ványt szerezhetnek. Hegesz­tőtanfolyam. kötelező általá­nos iskola, kultúr- és sport­foglalkozások — a börtön­élet humánus és hasznos ve­lejárói egyúttal a társada­lomba való visszatérés elő­készítésének fontos eszközei is. 0 parancsnok Személyi igazolványának bejegyzése szerint az Igaz­ságügyi Minisztérium dolgo­zója, ő azonban „smasszer- nek” vallja magát, mert a büntetésvégrehajtásban el­töltött két évtized megtaní­totta arra, hogy legjobb né­ven nevezni a dolgokat. Kar­dos Gyula ezredes munkájá­nak igazi sikere — furcsa paradoxon — az lenne, ha munkanélkülivé válna. Ettől azonban, vélekedik, nem kell tartania, mert bár a közbiz­tonság általában jó, tör­vényszegők, bűnözők mindig akadnak. — Fiatalkorúakkal azért szeretek foglalkozni, mert az ő esetükben több remény van arra. hogy szabadulásuk után jó útra térnek. Ám a leg­több bajunk éppen az utó­gondozással van. Hiába ad­juk mi vissza az elítélteket szakmával a kezükben, pal- lérozottabban és erősebb jel­lemmel a társadalomnak, ha megint ugyanabba a környe­zetbe kerülnek vissza. Tudni kell. hogy az itt élő fiatalok kilencven százalékának a családja súlyosan alkoholis­ta, negyvenhárom százalé­kuknál pedig nem a gyerek az első „sittes”... A három éve megjelent utógondozási törvény a bíróság kezébe tette a pártfogói felügyelet dolgát. A gyámhatóság a ta­nácsokhoz tartozik1, az ifjú­ságvédelmisek a rendőrségen dolgoznak. Együttműködés? A kiszabadultak sorsáról alig tudunk meg valamit, hacsak visszaesőként be nem szá­molnak róla ... Becsléseink szerint az elítélt tizenévesek negyven százaléka a felnőtt­kor küszöbét átlépve is foly­tatja korábbi életmódját, hat százalékuk pedig még a 21. év betöltése előtt vissza­kerül a fiatalkorúak intéze­tébe. Az elítéltek Megbánást tanúsító vagy éppen dacos tekintetek, de­rékba tört életutak. Negyven százalékukat a nagyvárosi élet „termeli ki”, további je­lentős hányaduk' Szabolcs- Szatmárból és Zalából kerül rács mögé. Műveltségi szint­jükre, elképesztő tájékozat­lanságukra jellemző, hogy le­vélíráskor a nagy betű, tisz­tálkodáskor a fogkefe, evés­kor a villa ismeretlen szá­mukra ... Száznegyvenöt centi ma­gas, 14 éves gyereket kérde­zett meg egyszer a nevelő tisztje: „Hát te miért ke­rültél ide?”. A tökmagi e- gényke rezzenéstelen arccal válaszolt: „Kinyírtam a nagyfatert...” Néhányan kö­zülük azt sem tudják, mi­lyen társadalmi rendben él­nek. Rézműves József a sógo­rával verekedett össze — emberölési kísérletért négy év börtönt kapott. A 18 éves Nagy Gyula lopáson vesztett rajta Hajdúhadhá- zon. létavértesi társára ugyanezért szabtak ki sza­badságvesztést. Tettük fel­elevenítésekor nem működik élesen az emlékezetük, an­nál inkább tudják szabadu­lásuk időpontját. — Harmincnégy hónapot ültem le eddig — számolja Rézműves —, de két és fél hónap múlva szabadulok, mert aki jó magaviseletét ta­núsít, annak elengedik a büntetés egy részét, minden évből három hónapot. A nevelőtiszt Szekér Károly fiatal had­nagy, a BM-tiszthelyettes is­kolája után népművelés-pe­dagógia szakon szerzett dip­lomát. Pszichológusokkal, pedagógusokkal közösen végzik a legnehezebb maka- renkói feladatot. — Nyolcezer kötetes könyvtárunk van, igyekszünk odaszokhatni az elítélteket. Értelmi szintjükkel magya­rázható, hogy elsősorban me­sekönyveket, ifjúsági regé­nyeket kölcsönöznek, de né­hányan ugyanazokat a mun­kákat viszik ki. mint a kinti fiatalok'. Hogy elolvassák-e? Negyven százalékuk igen. Más meg csak nehezéknek használja a könyvet: az ott­honról kapott leveleket si­mítja vele... * * * A szobafelelős elítélt vi- gyázzt vezényel, indulni ké­szülünk éppen a tízfős zár­kából, amikor valami visz- szarántja a tekintetem. Az emeleti ágy aljára illesztett cipőtartóban lábbeli helyett könyvet tart benne az egyik tizenéves. Szemmagasságban épp a vaskos Dosztojevszkij- kötet címe: Bűn és bűnhő-' dés. Juhani Nagy János 1 Tököl, 1981 Elítélt tizenévesek „Merre tovább?” — tanakodik a tájékozódási futóversenyen Kcrcpeczki László békéscsabai és Kaszányi Lajos mezőko­vácsházi fiatal. után előtt A KISZ X. kongresszusát követő első országos ifjúsági rendezvény lesz a dolgozó fiatalok VJ. országos kem­pingtalálkozója, amelynek házigazdái a Békés megyei KISZ-esek. Már a nagy ese­ményre való felkészülés je­gyében rendezte meg a KISZ Békés megyei Bizott­sága a megyei kempingta­lálkozót is, mégpedig június 26-tól 28-ig, Pósteleken. Az eseményekről szóló tudósí" tásban, lapunk múlt vasár­napi számában arról már be­számoltunk, hogy öt fős csa­patunkban 140 fiatal vett részt a jól sikerült megyei találkozón. Szombat délelőtt Szanazugban, a dobozi erdő­ben bonyolították le a tájé­kozódási futóversenyt, a délután a vízi sporté volt, majd vasárnap délelőtt ke­rült sor a pósteleki erdőben a természetjáró akadályver­senyre. A megyei találkozón a férficsapatok versenyét a békéscsabai Kner Nyomda 1-es csapata nyerte, a női csapatok közül pedig a bé­késcsabai Gyopár Klub ver­senyzői szerepeltek a legjob­ban. Férfiaknál második lett a békési Start Szövetkezet, harmadik a Tégla- és Cse­répipari Vállalat békéscsabai csapata. Nőknél a második a PATEX békéscsabai csa­pata, és a gyulai kórház fia­taljai. Mérték az egyéni tel­jesítményeket is, így a tájé­kozódási futóverseny férfi győztese Kokavecz György (Kner, Békéscsaba), a nők közül Hajcer Gabriella (Gyo­pár Klub, Békéscsaba). A természetjáró akadályverse­nyen nőknél a gyulai kórház, férfiaknál a Kner békéscsa­bai csapata végzett az első helyen. Kajakban Husnyák Zsuzsanna, Krizsán János és Dögé Ferenc, gumimatrac birkózásban Ficsor László lett a győztes, s a férfifoci- mérkőzést az orosházi 1. csa­pat nyerte. Az országos kempingtalál­kozó július 9-én kezdődik Pósteleken, és 12-én zárul. E rendezvényről, a verse­nyekről és a politikai kultu­rális eseményekről a héten adunk részletes tájékoztatást lapunkban. Vasárnap délelőtti pillanatkép: célban az egyik női csapat a természetjáró akadályversenyen Fotó: Fazekas László fl megyei flz országos

Next

/
Thumbnails
Contents