Békés Megyei Népújság, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-05 / 156. szám
1981. július 5-, vasárnap igHínma SZÜLŐFÖLDÜNK Vendfeflünk voll Cseri István közlekedési és postaíigyi miniszterhelyettes Cseri István, miniszterhelyettes 1957-től dolgozik a szakmában, a közútlétesítés és -fenntartás területén különböző beosztásokban ténykedett. A hódmezővásárhelyi Közúti Építő Vállalat gépészeti osztályvezetőjeként kapta meg kinevezését a Csongrád megyei Közúti Igazgatóság élére, majd 1974-ben a KPM közúti főosztályvezetője, 1980 januárjától pedig miniszterhelyettes. Több mint két évtizedig dolgozott Dél-Magyarországon, így jól ismeri* Békés megyét is. — A szakmában eltöltöt- tem jó néhány évet, sok öröm, gond, sikerélmény tarkította életemet. Azt hiszem: ha visszagondolunk arra, hogy a magyar úthálózat milyen óriási változáson ment keresztül, kihúzhatjuk a mellünket, mert kevés kritikát és nagyon sok elismerést hallunk az útgazdálkodási munkákkal kapcsolatban a külföldi szakemberektől. Csak egyet említek? idézőjelben, magyar útnak hívják'át jugoszíávok a mi félautópá- íya építési módszerünket, amely különösen gazdasági oldalról világítható meg pozitívan. ugyanis a forgalomnak fokozatosan építjük ki először a félautópályát, majd a teljes autópályát. Ez olyan előnyökkel jár, hogy a félautópálya építése kapcsán már előre biztosítjuk azt az útterületet. amely a végleges autópálya kiépítéséhez szükséges. — Akkor ez tulajdonképpen egy előkészítés? — Részben egy szakaszos forgalomba helyezés tulajdonképpen az autópálya, amely két lépcsőben, fokozatosan kerül a forgalom szolgálatába. — A magyar útépítők, kubikusok már a múlt században is európai hírűek voltak. Ma hogyan ítéli meg a hazai útépítőket, az útépítést? — A magyar mérnökök, korábban is, ma is, Európa- szerte elismertek. Sok magyár mérnök is dolgozik külföldön, ezt az ember csak akkor érzékeli igazán, amikor külföldön jár, s itt is, ott is magyar nevekkel találkozik. Magyarországon az útépítést, az áttervezést, -fenntartást elhivatott emberek végzik. Megszállottjai szakmájuknak, legyen az mérnök, technikus, kubikos vagy gépkezelő ... — Tegyük hozzá, hogy többségük még ma is mostoha körülmények között dolgozik ... — Nekünk munka közben nincsen fedél a fejünk felett, télen-nyáron egyaránt helyt kell állnunk. Ennek ellenére Budapest és környékének kivételével ma sincs különösebb munkaerőgondunk. Természetesen nagyon sokat fejlődött a fenntartás és az építés szociális feltételrendszere. — Az európai országok sorában Magyarország hol helyezkedik el, és a hazai rangsorban Békés megye hol áll? — Ott kezdem: Európa országai között hazánk rangját az úthálózat kiépítettsége, műszaki, minőségi, technikai színvonala tekintetében nehéz egyértelműen meghatározni. Mindenesetre elmondhatom. hogy az utak kiépítettsége, műszaki színvonala tekintetében sem az NSZK- val sem Svédországgal, sem pedig Ausztriával nem ' vagyunk versenyképesek, de nem sok ország előz meg bennünket. A nagy idegen- forgalmú Jugoszlávia is mögöttünk van. Természetesen, a jugoszlávok a világbanktól felvett hitelekkel néhány éven belül elhúznak tőlünk. Ami a megyei rangsort illeti : útpolitikánk lényege, hogy a közúthálózat általános, átlagos színvonala mindenütt közel azonos legyen. A Békés megyei hálózat azért nincs az országos átlagnak megfelelő mértékben kiépítve, mert a,megyében az átlagos forgalmi terhelés alacsonyabb. Mi, amikor azt mondjuk, hogy azonos színvonalú egy út, akkor mindig a forgalomtól függő azonosságot értjük alatta. Egy főútvonalnál. kisebb forgalmi terhelésnél a hat méter, egy nagyobb forgalmú terhelésnél már 7 vagy 7,5 méter széles burkolatot tekintünk szükségesnek. Ez vonatkozik a felszereltségre, a forgalom- technikai jelzésrendszerre, és egy sor más dologra is. — Akkor ezek szerint Békés megyének nincs szégyenkeznivalója? \ — Nincs! Az országos útügyi napok keretében szó volt arról is, hogy 1980-ban az országos közúthálózatból közel 30 ezer kilométert felmértünk, és minősítettünk. Békés megye nem foglal el rossz helyet, ha jól emlékszem, hatodik, vagy hetedik a megyék rangsorában. — Az utóbbi évtizedekben turistanemzetté váltunk. Sok honfitársunk jár külföldön, s tőlük hallottam: általában jó utakon autóztak ... — Csak példának említem: egy kilométer főúthálózat építésének költsége napjainkban 8—10 millió forint, egy kilométer autópálya átlagos domborzati viszonyok között 60—70 millió forintba kerül. Tehát óriási összegekkel kell számolni akkor, amikor egy merészebb elképzelésű hálózat építését tervezik. Magyaroszágon a közúti hálózat sűrűsége megfelelő, az európai úthálózat-sűrűséggel azonos. Tulajdonképpen az 1970-es évek elejétől egy nagyon jó irányú kibontakozás, új felfogású útgaz- dálkodás kezdődött. Ez az úgynevezett burkolatmegerő- sítési szisztéma volt. Azt mondtuk ki: másodrendű kérdés az utak vonalvezetése. mindenekelőtt alkalmassá kell tenni az utakat a lehető legkedvezőbb forgalom lebonyolítására. Ezt úgy produkálta a szakma, hogy a vonalvezetést meghagyva, megfelelő minőségű aszfalt- réteggel vonta be az utat. Ez azt jelentette: az autósoknak jó közérzetet biztosított a simább burkolat, másrészt az állagát öt—nyolc évre megvédte ez az aszfaltréteg. Csaknem nyolc évig tartott, amíg nagyjából a főúthálózaton az ilyen jellegű fenntartási, állagmegóvási és színvonaljavítási munkákat elvégeztük. Ma napirenden van annak az útgazdálkodási módszernek a továbbfejlesztése, mely szerint egy lépéssel előrébb kerülünk a burkolatmegerősítések kapcsán. Meghatározott mértékű, minimálisnak mondható vonalvezetési javítást, ívek korrekcióját is végrehajtjuk ezzel egy időben. — Említette: nagyon sok pénz kell az útépítéshez. A közvélemény szerint, ha van pénz, akkor tiz centiméter vastag az aszfaltréteg, ha kevés a rendelkezésre álló ösz- szeg, akkor öt centiméter vastag a burkolat. Ez utóbbi pedig nem bírja el a 10 centiméter vastag aszfaltréteg terhelését, hamarabb tönkremegy, viszonylag rövid idő alatt új aszfaltszőnyeggel kell ellátni az utat. — Ez nem műszaki, mérnöki probléma. Tudniillik; az utak teherbírása összefügg a rajtuk áthaladó nagysúlyú járművek tengelyterhelésének gyakoriságával, illetve a burkolat egyenérték vastagságával. Ha nekünk olyan feladatunk van — ezt a forgalmi prognózisokból következtetjük —, hogy 5— 8—10 ezer kilométeren burkolatmegerősítést végezzünk egy ötéves tervciklusban, erre rendelkezésre áll egy bizonyos összeg, akkor tulajdonképpen mérnöki pontossággal tökéletesen ki tudjuk számolni: milyen technológiai, méretezési módszert kell követnünk. Tehát akkor, amikor azt mondjuk, hogy öt évre méretezünk, akkor a mérnöki szívünket kínozzuk, azért, mert igazából az lenne a gazdaságos, hogy ne öt évre tegyük alkalmassá az utat a forgalom számára, hanem az lenne a helyes, ha legalább 15 évre tudnánk olyan állapotot biztosítani, hogy ez időszakban ne kelljen újra felvonulni, ne kelljen újra munkásokat, gépeket. eszközöket odavinni. — Az alágazat az elmúlt tervidőszak célkitűzéseit teljesítette. Mi várható a VI. ötéves tervben? — Az elmúlt tervidőszakban. több mint egymilliárd forinttal teljesítettük túl pénzügyi előirányzatainkat. Ez abból is fakad, hogy 1977- ben egy nagyon kemény, az útviszonyokra kedvezőtlenül ható hóolvadás növelte gondjainkat. Az elmúlt tervidőszakban az országban mintegy 46 kilométernyi autópálya és 35 kilométer félautópálya épült meg. A balesetek megelőzése érdekében 258 közúti — vasúti kereszteződésben létesít- tettünk korszerű biztosító- berendezést, s több híd is készült. A mostani tervidőszakban pénzügyi előirányzatunk 40 milliárd forint, ami 8—10 százalékkal több, mint az előbbi tervciklusban volt. Ennek műszaki naturális tartalma csaknem 20 százalékkal kevesebb, ugyanis jelentős árváltozások voltak, illetve várhatók még. A mostani tervidőszakban többek között, 5,8 milliárd forint beruházással folytatjuk az Ml*es és az M3-as autópálya építését, hozzáláttunk az M5-ÖS kivitelezéséhez is. Az utak korszerűsítésére 4,8 milliárd forint áll rendelkezésre. Az utak üzemeltetésére minden eddiginél többet, kereken 26 milliárd forintot költ a tárca. — Mi jut mindebből megyénkbe? — Békés megyében is több fejlesztés valósul meg, csak távirati stílusban: Békéscsabán korszerűsítjük a főútvonal átkelési szakaszt, hasonló fejlesztést valósítunk meg Orosházán. S az eddigi ütemnek megfelelően folytatjuk a hídprogramot. Békés esetében tudjuk tartani azt az elvet, hogy a többi megye elé helyezve, jelentősen nagyobb ütemben fejlesztjük a közutakat, lévén egy nagyon jó mezőgazdasági eredményeket produkáló megye. Valljuk: a mezőgazdasági eredményekhez, produktumokhoz szorosan hozzátartozik a fejlett úthálózat, mert a nehezen, nagy gonddal megtermesztett árut csak jó úthálózaton lehet gyorsan, veszteségek nélkül a tároló, illetve feldolgozóhelyekre szállítani — mondotta befejezésül Cseri István, miniszterhelyettes. Szekeres András Cédrus hangarózsával Kísérletek a kámoni arborétumban Dísznövényvásárlók az arborétumban Tündérkert — gyermekkorom lepkeszárnyas álmait varázsolja vissza a kámoni arborétum teraszos sziklakertjével, az árnyas utakat szegélyező fákkal, a tóparti ciprusokkal. Valahányszor Szombathelyre visz utam, nem mulasztom el, ha csak egy órára is, de elmenjek a Gyöngyös-patak partján levő csodálatos kertbe, ahol a fenyők, cédrusok szűrt fényű árnyékában hangarózsák pompáznak, a sárga, narancsvörös virágú kaukázusi és japán rododendronok, a magas hegységek, lápok fehér, lila és fáklyaláng szirmú élő ékszerei, melyek fűszeres, fanyar illata átlengi a lótuszos (tündér rózsás) tavakat. A 25 hektáron fekvő, csaknem százéves kámoni arboretum Magyarország leggazdagabb dendrológiai (fa és cserje) gyűjteménye. Az utóbbi harminc évben — az Erdészeti Tudományos Intézet kezelésében — többszörösére növekedett itt a növényállomány. Csak fenyőből mintegy 500 törzskönyvezett fajtát láthatunk a kertben, amelyek Észak- Amerika és Eurázsia mérsékelt, illetve hideg övezetében fordulnak elő, de vannak olyanok is, melyek a földközi-tengeri mediterrán és a délkelet-ázsiai szubtrópusi övezetben honosak. A hima- lájai selyemfenyő, a kaliforniai mammutfenyő, a tiszafák, cédrusok és más örökzöldek legszebb példányai mellett láthatók a jegenye-, luc- és vörösfenyő, valamint a ciprus és a tuja változatainak egész serege. Nemrég ottjártamkor találkoztam az arborétum vezetőjével, dr. Mátyás Csabával, az ÉRTI tudományos főmunkatársával, aki elmondta, hogy a természetszerető embernek felüdülést adó, szép kert valójában az erdészeti növénynemesítés kutató bázisa. — Tíz évvel ezelőtt létrehozott fenyőgyűjteményünk tartalmazza a hazánkban termeszthető valamennyi fajtát: ezek fenntartása a célunk. A gyűjtemény kitűnő lehetőséget ad az egyes fajták növekedésének, díszítő értékének összehasonlítására. A korszerű erdőgazdálkodás napjainkban már szinte teljesen száműzte erdeinkből a vegyes korú, elegyes erdőket — magyarázta, miközben megmutatta a kísérleti erdei fenyő oltványtelepet és a magtermő-ültetvényt. Az oltványok Magyarország legszebb fáiról származnak. Mérik növekedésüket, termő- képességüket. Az egyes fák eltérő fejlődése, törzsalakja még a laikusnak is szembetűnő. láthatja a szelekciós nemesítés lehetőségeit. Az ország fenyőmagszükségleté- nek 30—40 százalékát az arborétum telepei adják, így elkerühető, hogy ellenőrizetlen mag kerüljön a földbe. Korábban, sajnos válogatás nélkül, a novembertől márciusig összegyűjtött tobozokból nyert magokat használták fel az erdészetek, s ezekből nem a legjobb minőségű fenyők születtek. Itt, a kámoni arborétumban megoldották a családnemesítést: fenyővirágzás idején valóságos sárga felhő lepi el a tűleveles erdőt, de a természetes porzás mellett foglalkoznak a mesterséges beporzással is. Kísérleteik sikerét bizonyítja, hogy a szovjet, svéd és finn erdészeti szakemberekkel egyre szorosabbá válik kapcsolatuk, együttműködésük. a kutató intézeteknek rendszeresen küldenek fe- nyővirágport keresztezéshez. — Természetesen kísérletezünk mással is. Egy izgalmas téma: a cukorjuhar meghonosítása — újságolta. — Kanadában óriási ültetvényekről nyernek cukrot a juharfák csapolásával. A tejszerű nedvet szirup vagy szilárd kristályos állapotban értékesítik, sajátos aromája van, sütemények, fagylaltok készítésére használják fel. Nálunk is elképzelhető a juhar hasznosítása, akár háztáji gazdaságokban is, mindössze egy fúró és egy vödör kell hozzá. Naponta fánként egy liter, vagy még több juharnedv nyerhető, s ezek a fák kétszáz évig is elélnek. Tehát érdemes foglalkozni a gondolattal... Kép, szöveg: Horváth Anita Hangarózsabokrok és fenyők szegélyezik a sétányokat
