Békés Megyei Népújság, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-05 / 156. szám
1981. július 5., vasárnap Mikor nyílik a Hotel flUold? Határtalan határidők Orosháza. A valamikori nagy falu. Ma ipari város, üveggyárral, cseperedő idegenforgalommal. Ülünk az ÁFÉSZ-elnök szobájában, várjuk a szálloda és a vendéglátóipari kombinátot építő DÉLÉP képviselőit. Valaki stílusosan megjegyzi: késnek, mint mindig. Van idő gondolkozni. Például a pénzről és az időről. Az idő ugyanis pénz. Az elhúzódó beruházás, a hátáridő-túllé- pés felesleges költségekkel jár, és az el nem készült épületben aligha lehet vendégeket fogadni. két fizetünk a többi dolgozó bérszínvonalának a rovására, és tulajdonképpen nem dolgoznak. Arról nem is beszélve, hogy a teljes idegen- forgalmi szezon bevételétől elesünk. Gondoljuk el: 100 millió forintos beruházásról van szó! A kivitelező vállalat szakemberei egymásra néznek. Mit lehet erre válaszolni? Sipka Imre a legbátrabb: — Az elmondottakkal teljesen egyetértünk. Augusztusban valóban illene üzembe helyezni az épületet. Viszont a tavaly decemberi átszázalékkal túl van terhelve. Itt voltunk háromszor is Orosházán, de nem tudtunk dolgozni. A május 12-én vállaltakat megtartjuk. Július 15-ig befejezzük a recepció, a ruhatár és az emeleti étterem burkolását, augusztus 15-ig a presszót és a gyorsbüfét is berendezzük. Egy hét múlva lehet főzni az étterem konyhájában. De mit szól mindezekhez a tervező és a lebonyolító SZÖVTERV képviselője? — Vakon hittünk egymásnak, okulnunk kell a történtekből — igazítja meg a A szálló — kívülről A TÁRGYALÁS. Június 29. A faházirodában meleg van. A beszélgetés is nehezen indul. Ki tudja, há- nyadszdr ülnek össze egyeztető tárgyalásra. Itt van dr. Tóth Sándor, a szövetkezet elnöke; Görgényi Béla, a SZÖVTERV budapesti irodájának vezetője; Gallyas Gábor, a KERIPAR irodavezetője. Aztán megjönnek a DÉLÉP-esek is. Sipka Imre és Szolcsányi Gábor üzemigazgató, valamint Mácsai Lajos termelési főosztályvezető. Dr. Tóth Sándor kertelés nélkül kezdi: >— Szerződés szerint a Hotel Alföldet 1980. december 31-én kellett volna üzembe helyezni. Ez a határidő egyre csúszott. Most június vége van, veszélybe került az augusztus 20-i átadás is. ígéret, fogadalom számtalan volt. Ügy érezzük, nemcsak anyagilag, hanem erkölcsileg is kárt szenvedünk. Azt mondtuk: tavasszal, majd július 1-én, végül augusztus közepén nyitunk. Pedig a szövetkezet rengeteget segített a kivitelezőnek, a berendezőnek. Szakembereket adtunk, a helyi faipari vállalat is munkát vállalt. Mégsem vagyunk nyugodtak. Gyakorlatilag az egész ház beázik! Korrekt volt a kapcsolatunk a DÉLÉP-pel, korán elkezdték az építést, de később nem tartották a határidőket. A személyzetet már hónapokkal ezelőtt felvettük, akiadási határidő nem vonatkozott a belső és a technológiai szerelésre. A külső építéssel tényleg késtünk legalább másfél hónapot. Ugyanakkor Békésen felépítettünk soron kívül 26 árvizes családi házat. Az alvállalkozókkal sem sikerült zöldágra vergődni. Inkább a minőséggel van a baj! Az erkélyeken elhelyezett lefolyók nem képesek elvezetni a nagy mennyiségű esővizet. Rosszul illeszkednek a csövek, a tömítések sem a legjobbak. Ügy tudom, tetőbeázás nincs. — De van — szól közbe Mácsai Lajos. — A szálloda és az étterem közötti részen átszivárgóit a víz. Egyébként bonyolult a beázás megállapítása, sok a hibaforrás. A jegyzőkönyvekben rögzített hibák kijavítását megkezdtük. Szolcsányi Gábor így érvel. — Igaz, hogy késésben voltunk, de ma már minden építkezésen párhuzamos munka folyik. Az viszont jogos: nem ellenőriztük eléggé az alvállalkozókat. Bármennyire furcsa: a DÉLÉP már nyeregben van. A munka dandárja a berendezőre, a KERIPAR-ra hárul. Gallyas Gábor telexpapírt terít maga elé. — Sajnos, változó- a kapacitásunk. Néha alig van munkánk, aztán nem győzzük. Ebben az évben például az asztalosműhelyünk 200 szemüvegét Görgényi Béla. — Terv szerint akart mindenki dolgozni, de nem sikerült. A DÉLÉP építette a szarvasi kempinget, a szegedi áruházat, az orosházi kombinát háttérbe szorult. Ilyen körülmények között lehetetlen a határidőt tartani. A szállodának hallatlan belső építészeti és iparművészeti igénye van. És túlzottnak tartom a hatósági előírásokat is. A kör bezárul. Elkészül a jegyzőkönyv, amelyben rögzítik: július 9-én üzembe helyezik a konyhát, augusztus 17-én pedig műszakilag A leszakadt álmennyezet Fotó: Martin Gábor Népfrontszámvetés a gyulai bizottságban Gyulán a népfrontbizottság legutóbbi ülésén főként a nők és az ifjúság körében végzett agitációs és propagandamunka céljáról, jellegéről Nagy Lajosné, a HNF városi testületének alelnöke, tájékoztatta a résztvevőket. A mozgalomnak az ország társadalmi, gazdasági és kulturális életében betöltött szerepéről is szólt. A tisztségviselők és az aktivisták egyik legfontosabb feladatuknak tartják, hogy minél több ember megismerje, megértse a jelenlegi gazdasági helyzetet, s ugyanakkor legyen tisztában a középtávú és az éves népgazdasági tervek főbb követelményeivel, előirányzataival, valamint, hogy a célok eléréséért mit kell tenni. A népfrontfórumok, a körzeti bizottsági ülések, továbbá a párt, a szakszervezet és a KISZ által szervezett tömegoktatás jó alkalmat teremt mindehhez. Egyébként a politikai, gazdasági témákról szóló előadásoknak több, mint 2300 hallgatója volt . a téli időszakban. A nemzetközi helyzet és a gazdasági élet témái mellett fokozott érdeklődés nyilvánult meg a társadalompolitikai kérdések iránt. A népfront a maga eszközeivel már eddig is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy jó politikai közérzet alakulhatott ki. A HNF városi bizottságának alelnöke ezután az 1970-es nőpolitikái határozat eredményeiről és a gondokról szólt. Megemlítette: az iskolai végzettséget tekintve a nőknek sikerült behozniuk hátrányukat, de az előléptetési arányuk „nem tükrözi a társadalmi életben ma már ténylegesen betöltött fontos szerepüket...” Siker viszont, hogy országosan 100 nyolcadik osztályos leánytanuló közül 93, Gyulán mind a 100 továbbtanul, s a szakmunkás vizsgát tett nők aránya megkétszereződött az elmúlt években. Az egyes mezőgazdasági üzemekben és kisebb ipari szövetkezetekben hiányosak még a szociális helyiségek. A kereskedelemben dolgozó B lakásépítés lehetőségei VI. Segít a munkáltató átadják a többi létesítményt. Pecsét, aláírás. A HELYSZÍNEN. Kívülről szép, mondhatni impozáns a szálló. Belül már nem eny- nyire egyértelmű a kép. Halomra rakott bútorok, csupasz betonfalak, lógó vezetékek, leszakadt álmennyezet, alig mozdítható üvegajtók, elázott irattár és szoba. Egy lélek sem dolgozik az épületben. — Május 12-e óta itt lényegében semmi sem változott — jegyzi meg Kiss Sándor, az ÁFÉSZ főosztály- vezetője. Az étterem erkélyére egy vödör vizet zúdítanak. A lefolyók még ezt sem képesek elnyelni. Dr. Manek Edéné, a kombinát vezetője éjszakákat nem alszik. — A beázás, a víz megkeseríti az életemet. Június 10-én vízkimaradás volt. Ezután az erős nyomás szétre- pesztette a csövet. Ugyanis gyengének bizonyult a töm- szelence, és nem szereltek fel légszívó szelepeket sem. Ugyanakkor a szállodai szobák lefolyói eldugultak a sok cementtől és a hulladéktól. Közben bekapcsolják a klímaberendezést. Beülünk az egyik szobába. A monoton zaj szinte elviselhetetlen. Az egyik szakember magyarázza : — A freonvezetéket burkoló alumíniumkeretben a rezgések felerősödnek. Belépünk a hőtechnikai helyiségbe. Itt is víz, méghozzá tócsákban. Most is csöpög a tömítő szelence. — Pedig csak meg kellene húzni egy fogóval — világosít fel egy fiatalember, és becsukja az ajtót. Az alagsori folyosók fala salétromos, pereg a festék, az öltözői mosdó szennyvízlevezető csatornája használhatatlan. Megáll a kezemben a toll. Nincs értelme tovább jegyzetelni. írjam azt: az egészségügyi helyiségben a vécékagylót úgy szerelték fel, hogy a faltól nem lehet ráülni? Vagy soroljam a munkavédelmisek kifogásait? Inkább azon töprengek: törvényszerű dolgok ezek? Semmiképpen sem lehetnek azok. Inkább szervezni kellene megtanulnunk. Mert nem engedhető meg az, hogy a vállalat mögé bújva, az egyes emberek felelőssége elsikkadjon. Az se jó, ha mindig azt figyeljük: a fővagy alvállalkozó hibájából miféle külön előnyök nyerhetők, milyen mentségekre lehet hivatkozni, ha a vállalt kötelezettséget nem teljesítik. Fontos tanulság az is: a beruházási folyamat szereplői között nagyon szoros kapcsolatnak kell kialakulnia. Fölöttébb furcsa, hogy a kivitelezés ideje alatt a lebonyolító helyett a szövetkezet kezdeményezett, sürgetett. Most a befejező szakaszban sem vesz részt a lebonyolító SZÖVTERV a hiányosságok kijavításában, amint az joggal elvárható lenne. A kubai márvánnyal kirakott étterem közepén az is eszembe jut: mi lenne, ha ezt az utolsó ígéretet mindenki megtartaná? Bizonyára nem lenne olyan keserű a pohár az ünnepélyes megnyitón. Mert egy kupica barack azért dukál. Seres Sándor anyáknak pedig a bölcsődei és óvodai nyitva tartás okoz sok gondot. A család és iskola kapcsolatának szélesítésében, erősítésében is bőven akad még tennivaló. A népfront elsősorban a szülői munkaközösségek aktivizálásával tud segítséget nyújtani ahhoz, hogy tartalmasabbá, érzelmekben is gazdagabbá váljék például az „Egy őrs — egy család" mozgalom. Ma már valamennyi iskolát több szocialista brigád patronál, s így az anyagi és erkölcsi támogatás mellett kidomborodik a kapcsolattartás politikai jellege is. A népfront az oktatási intézményekben, a nőklubokban, a vitakörökön igyekszik olyan propagandát folytatni, amely a szocialista vonások erősítését szolgálja. — y — n Sokan jutottak eddig is munkáltatói támogatással lakáshoz. Ennek előnye a bővülő lakásépítés mellett az is, hogy kedvezően segíti a munkáltatók tervszerűbb munkaerő-gazdálkodását, a munkahelyi törzsgárda kialakítását. Ezen túlmenően a személyi tulajdonba kerülő lakások építési és vásárlási köl- csönfeltételei kedvezőbbek a munkáltatói támogatás mellett, mint az általános pénzügyi feltételekkel. Ebben a formában tehát olyanok is lakáshoz juthatnak, akik egyébként az általános pénzügyi feltételeknek nem tudnak megfelelni. Ez tette lehetővé, egyben ez is indokolta, hogy a munkáltatók lakásépítési támogatása a VI. ötéves tervben meghatározott cél érdekében bővüljön. TÖBB CÉLRA Ennek megfelelően a vállalatok lakásépítési alapjukból az új családi ház, korszerű, csoportos családi ház, és telepszerű, vagy egyedi társasház építésének munkáltatói támogatásán túlmenően támogatják mindazokat az építési formákat, amelyek a lakásalap bővítését eredményezik. Hozzájárulhatnak a költségekhez az állami lakóépületre történő emeletráépítésnél. tetőtér-beépítésnél, és támogathatják az állami bérlakások bővítését, toldaléképítését. Ugyancsak segíthetik a nem lakás céljára szolgáló helyiségek lakássá történő átalakítását, tekintet nélkül arra, hogy a lakás tulajdonosa, vagy bérlője a kölcsönben részesített dolgozó. A lakásépítési alapból ezekre a célokra nyújtott munkáltatói kölcsön esetében az OTP-kölesön feltételei nem változtak, és a dolgozó, tehát az építtető minimális előtörlesztése, saját ereje az építési költség 15 százaléka. Az is új rendelkezés, hogy a munkáltatók a lakásépítési alapjukból a munkáltatói támogatásra később kijelölésre kerülő dolgozójuk részére megelőlegezhetik — lakásonként legfeljebb 60 ezer forintig — a telekárnak, a telek használatbavételi díjának, az út- és közműfejlesztési hozzájárulásnak, beruházási, tervezési költségeknek a lakásra jutó hányadát, ha a telepszerű, többszintes lakóház építtetője a munkáltató által szervezett közösség, vagy lakásépítő szövetkezet. Ha a munkáltató által a lakásépítési alapból nyújtott kölcsönök összege nem éri el a szociálpolitikai kedvezmény összegével csökkentett építési költség tíz százalékát, akkor a dolgozóval 15 évnél rövidebb törlesztési idővel is köthető megállapodás. SOK HELYRE Az állami támogatás és a kedvezményes pénzügyi feltétel az új rendelkezés szerint több településre terjed ki. A munkásakció kedvezményeit a kiemelt településeken történő építkezésekhez lehet igénybe venni. Ezeken a településeken a munkásakció kedvezménye azonban kizárólag a telepszerű, többszintes társasházépítés, vagy -vásárlás esetén alkalmazható, ha az egyéb feltételek együttesen fennállnak. Ennek megfelelően a jö- vőben tehát állami támogatást az egyedi társaslakás építéséhez nem nyújtanak. A munkáltató a lakásépítési alapból dolgozóinak elhelyezése céljából vállalati bér-, valamint szolgálati lakásokat, tehát a tulajdonába kerülő lakásokat is építtethet. E formában építhet otthonházakat is, illetve ezek építéséhez is hozzájárulhat. Űj lehetőség az is, hogy azok. akik jövedelmi, és vagyoni helyzetük alapján jogosultak állami bérlakásra, de a tanács — a névjegyzékbe történt felvétel ellenére — ezt a jogos lakásigényt nem tudja kielégíteni, kérhetik részükre OTP-beruházásban épült lakás kiutalását. Ebben az esetben, ha a kedvezményekkel csökkentett lakásár 20 százalékának megfelelő munkáltatói kölcsönben részesülnek, a takarékpénztár az adás-vételi szerződést az állami vállalati munkások lakásvásárlására vonatkozó kedvezményes pénzügyi feltételekkel köti meg. Tehát, aki bérlakásigényéről lemond, és munkáltatója támogatásával vállalja OTP- beruházású lakás tanácsi kijelöléssel történő megvásárlását, függetlenül a foglalkozásától, a munkáslakás-akció kedvezményeiben részesülhet. TÁRSADALMI ALAP Egész házsorok bizonyítják, hogy a házépítés családi, munkatársi, baráti, közösségi összefogást igényelt már a múltban is. Hagyománya van a kalákában végzett házépítésnek. A városias, telepszerű, többszintes lakások építésénél azonban egyre kevesebb lehetőség van .az ilyen jellegű támogatásra. Ugyanakkor viszont különösen a kiemelt településeken, ahol a munkáslakás-épí- tést külön állami kedvezmények is segítik, változatlanul szükség lenne különösen a nagycsaládosok és fiatalok esetében a munkahelyi kollektívák segítségére. Ezért merült fel már korábban olyan igény, hogy a munkatársi, elvtársi segítőkészség valamilyen más, az eddigiektől eltérő formája alakuljon ki. Ennek az igénynek az alapján öt éve született tárcaközi rendelet hozta létre a társadalmi lakásépítési alap képzésének lehetőségét. Ezt a lehetőséget az új rendelkezések is fenntartják: tehát a társadalmi munkából származó összegekből lakás- építési alap képezhető. A társadalmi munkából származó*'alap szélesebb körű felhasználást tesz lehetővé, mint a vállalati alapokból képzett. Így a társadalmi alapból segíteni lehet — elsősorban a többgyermekes és a fiatal — munkáscsaládok hiányzó, de lefizetendő saját anyagi erejének előteremtését. Ebből az alapból tehát nyújtható kölcsön, valamint vissza nem térítendő támogatás, illetve egyegy építtetőnek mindkét megoldással lehet segíteni az építkezésnél. A társadalmi munkából származó lakásépítési alap képzése olyan lehetőség, amellyel az eddigieknél jobban lehetne és kellene a megyéknek is élni. NAGYOBB LEHETŐSÉG A munkáltatói lakásépítési alap — beleértve a társadalmi munkából származó lakásépítési alapot is —, felhasználási körének bővülése tehát minden olyan törekvést támogat, amely a jogos lakásigény kielégítését célozza. Egyben alkalmas arra is, hogy a lakáshiány mérséklése céljából ösztönözze mindazon lakásépítési formák keresését, amelyek a meglevő lehetőségek jobb, célszerűbb felhasználását segítik.
