Békés Megyei Népújság, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-29 / 176. szám
NÉPÚJSÁG 1981. július 29., szerda Vélemény és közérzet Öt évvel ezelőtt másképp volt Évente hétezer tonna csibehús Baromfiprogram a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-ben Az Orosházi Faipari Vállalat kiegyensúlyozottan gazdálkodik. Termékei keresettek. A lakószobákat, kisbútorokat összeszerelés után elviszi a kereskedelem. Az elmúlt öt évben beruházásra szánt pénz csaknem 90 százalékát gépek vásárlására fordították. 1975-ben 12, tavaly 18 és fél millió forint nyereséget értek el. A vállalat dolgozóinak 70 százaléka törzsgárdatag. Számuk az utóbbi években nőtt. Négy dolgozóval arról beszélgettünk, mi a véleménye a termelésről, hogyan Varga Lajos: Most egészen más a légkör, mint öt éve érzi magát munkahelyén? Végül felkerestük az igazgatót, hogy néhány javaslatra, kérdésre választ adjon. B Először is a látszat nem csal. Másodszor, nemcsak érdemes, kell is arra figyelni, amit hallottunk ... — Sok bútorgyár elhelyezési, értékesítési nehézségekkel küzd. Nekünk ilyen gondunk nincs. A vállalat készáruraktár hiányában egyébKovács László: Dinamikusabb bérezésre lenne szükség ként sem tudná az eladatlan bútorokat tárolni —magyarázza Kovács László szakmunkás, aki az összeszerelőműhelyben dolgozik. Azt viszont mégsem feltételezzük, hogy a vásárló azért veszi meg a szóban forgó termékeket, mert tisztában van vele: a vállalatnak nincs raktára... — Véleményem szerint az egyik legfontosabb kérdés az, hogyan lehet olcsóbbá tenni a termelést. Nyilvánvaló két hasonló, azonos minőségű bútor közül azt vesszük meg, amelyik kevesebbe kerül — folytatja az előbbi gondolatokat idősebb Nagy István. ö kilenc éve dolgozik a szabászrészlegben. — Egy-két év alatt sok új gépet állítottunk üzembe. Csodálatos berendezések. Vegyük csak például a part- visnyélgyártó automatát. (Partvisnyelet is készítenek a vállalatnál.) Korábban tíz ernber kellett, most öt is elég ehhez a munkához. Az élragasztó és a csiszológépek üzembe állítása is hasonló eredménnyel járt... Az anyagmozgatás ésszerűsítése, kisgépesítése pedig nemcsak megtakarítást eredményezett, de folyamatosabbá tette- a termelést is — mondja Varga Lajos anyag- mozgató. — Azért az anyaghiányról ne feledkezzünk meg! — veti közbe Nagy István. — Évek óta nincs elég, jó minőségű fenyőfa. — Ez szerintem nem rajtunk, és nem is a vállalat vezetőin múlik — válaszol a megjegyzésre Laki Imrévé betanított munkás. — A folyamatos termelésben nagy jelentősége van — tereli vissza a beszélgetést eredeti medrébe — a begyakorlottságnak, a szakmai tudásnak. — Azt hiszem, szükség lenne a szakmai látókör szélesítésére. Ha nem teszünk valamit, munkánk könnyen mechanikussá válik. Tanulmányi utakra, tapasztalat- cserékre lenne szükség, a mienknél nagyobb, korszerűbb üzemekben. Ezekben olyan szakmai fogásokat sajátíthatnánk el, amelyekre mi magunk csak soká jövünk rá, ha egyáltalán sikerül. A korszerű gépek kínálta lehetőséget, gondolkodva, még jobban ki lehetne használni — elemzi a szakmai ismeretek fontosságát Kovács László. A négyszáz főt foglalkoztató vállalatnál tavaly 9 százalékkal emelték a béreket. Az átlagosnál nagyobb bérfejlesztés, az átlagosnál jobb munka eredménye ... — Nálunk a korábbi években csoportbérezést vezettek be. Mi ezt jónak tartjuk. A csoport tagjai egymást serkentik a jobb munkára — hallottuk Laki Imrénétől. — Tavaly először a feladatok teljesítése után, prémiumot is kaptunk ... Nézze, én nyolc éve kerültem ide, 7,60-as órabérrel, most a 18,50-nel elégedett vagyok. Ügy érzem, a pénzt meg is szolgáltam. Nem néznek el a fejem felett... A becsületesen dolgozóknak, nem lehet okuk panaszra... — nyugtázza megelégedettséggel a kialakult helyzetet Nagy István. — Én mégis azt mondom, dinamikusabb bérezésre lenne szükség. Arra, hogy egykét hónap után a munka alapján csökkenteni, vagy éppen emelni lehessen a béreket ... — A mi munkaterületünkön ez így is van — veti közbe Laki Imréné. — Lehet — folytatja mondanivalóját Kovács László —, de ez nem mindenütt általános gyakorlat. Nemegyszer hallottam már attól, aki magas órabért ért el: örülök, hogy kialkudtam ezt a pénzt. És leáll Pedig a „bátrabban adni és elvenni” elve a magatartást is meghatározná ... Mindez persze, nemcsak a magatartást, a közérzetet is befolyásolja. A közérzetet, amelyet olyan nagy becsben tartanak a munkások ... — Nincs helye az érzelgősségnek, de most egészen más a légkör, mint öt éve. Vezetőink mindent megoldanak, amit szóvá teszünk — teszi hozzá az előbbiekhez Varga Lajos. — A bizalom a legfontosabb, amelyet a vezetők megteremtettek maguk körül. Ha egy dolgozó jól érzi magát munkahelyén, akkor a munka is jobban megy — állapítja meg Nagy István. B — Abból a tételből indulok ki, hogy a vezető is dolgozó — folytatja a beszélgetést dr. Sülé József igazgató. — Nem felsőbbrendű lény tehát, aki elnézhet beosztottai feje felett. Ezt jó néhány éve tisztáztuk. Az egyik szabály nálunk így szól: a javaslatot bárki tette is, mérlegelni kell, keresni hozzá, ha szükséges, a pénzügyi fedezetet. Nem a legjobban fizető vállalat a miénk, de a termeléshez szükséges létszámot meg tudtuk tartani. Az utóbbi években érezhetően csökkent a „vándorlás”. Mindez arról tanúskodik, hogy a munkások többsége jól érzi magát vállalatunknál. — A munkások szóvá tették, hogy gondot okoz az anyaghiány... — Nem hiszem, hogy a közeljövőben változna a Laki Imrcné: A termelésben nagy jelentősége van a begyakorlottságnak, a szakmai tudásnak... helyzet. Osztályon felüli fenyőt csak hosszas utánjárással tudunk szerezni. A termelés persze nem áll le, mert a munkásokat erre az időre más feladattal bízzuk meg. — Milyen akadálya van a szakmai tapasztalatcseréknek? — Az új berendezések vásárlása után a kezelőket elküldjük Szegedre, Békéscsabára, Gyulára, vagy éppen oda, ahol már működnek Id. Nagy István: A becsületesen dolgozóknak nem lehet okuk a panaszra Fotó: Veress Erzsi ilyen gépek. Valóban, talán nem ártana kiszélesíteni a tapasztalatszerzés eddigi módját... — Mi a véleménye az úgynevezett dinamikusabb bérezésről ? — Mi eddig a most alkalmazottnál jobbat nem tudtunk kitalálni. Egyetértek a javaslattal, de jó lenne, ha valaki azt is megmondaná, hogyan képzeli ennek bevezetését. Mert ilyenkor általában a javaslat kivitelezése okozza a legtöbb gondot. — Ügy, tűnt, a dolgozók jól tájékozottak ... — Gyakran találkozunk a munkásokkal. Rendszeresen tájékoztatjuk őket, sokat beszélünk a termelés, az anyagellátás, az értékesítéssel kapcsolatos dolgokról. Az őszinte tájékoztatást, az egyik legfontosabb kérdésnek tartom... Kepenyes János A Kiváló Termelőszövetkezeti Gazdaság címmel sokszorosan kitüntetett füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz egyebek között arról is híres, hogy a vezetőség mindig bátran vállal kockázatot, ha egy gazdaságosnak ígérkező új profil kialakításáról határoz. Az idő eddig mindig őket igazolta. Legutóbb a nagyüzemi baromfiprogram kialakításáról szóló határozatuk keltett feltűnést. 1978-ban döntöttek róla, amikor országszerte gondot okozott a baromfihús értékesítése. A tervet három év alatt megvalósították, és most ismét elmondhatják: „Bátraké a jövő!”. — A bátorság mellett szerencsénk is volt — mondja erről Csirik Imre elnök. — A megye vezetése megértéssel fogadta, és mindenben támogatta kérésünket. Pártfogásukra ezentúl is számítunk. Hogy mit is csináltunk? Megteremtettük a feltételét annak, hogy évente hárommillió húscsibét adjunk a feldolgozó iparnak a közösből. A parasztember tudja: a baromfi nagyon érzékeny jószág, oda kell figyelni állategészségügyi szempontból, ha biztonságos hústerme’ésre akarunk berendezkedni. Nos, mi ennek tudatában láttunk hozzá az új profil kialakításához. Saját tojástermelő törzsbaromfitelepet építettünk. 50 ezer baromfit gondozunk itt. A naposcsibét saját telepünkön keltetjük. Jelenleg az évi csibekeltetés hat .és fél millió, de most épül az új 10 milliós — belga gépekkel felszerelt — keltetőállomás, amely 1981. szeptember elsején már üzemel. A húscsibenevelő telepen évente — hat rotációban — hárommillió csirkét nevelünk fel, s adunk át a feldolgozó iparnak. 1980-ban például egyedül a baromfi- ágazat 27 millió forint nyereséget hozott. 1981-ben a baromfi termelési értéke 180 millió forint lesz, a VI. ötéves terv utolsó esztendejében pedig közel félmilliárd. Újból a víz és a fagy okozta a mezőgazdaságban a legnagyobb mérvű pusztítást az Állami Biztosító első félévi adatai szerint. A nagyüzemek növényi kultúrái megyénkben mintegy 24 ezer 254 hektárnyi területen károsodtak. A víz okozta károk egy ré- sz*ére már megkapták a gazdaságok a kártérítést, ez 51 millió 547 ezer forint, de az őszi érésű növényeknél csak a későbbiekben állapítható meg a teljes terméskiesés. Országosan a legsúlyosabb károkat Békés, Szolnok és Szabolcs megye üzemei szenvedték. A másik jeleritős veszteséget okozó veszély — mint már évek óta — újból a tavaszi fagy volt. Békés megyében több mezőgazdasági üzem jelentette, hogy gyüAz élesztőgombák sokirányú hasznosításáról nemzetközi konferencia kezdődött kedden Budapesten, a Kertészeti Egyetemen. A négynapos tanácskozás szervezője a Magyar Mikrobiológiai Társaság, amelynek szakemberei napirendre tűzték az élesztőgombákkal, mint biológiai szempontból rendkívül fontos mikrobacsoporttal kapcsolatos tudományos és gyakorlati kérdéseket. A program során magyar szakemberek — orvosok, Minden ólat, keltetőt és egyéb épületet saját kivitelezésben építünk, fgy gyorsabb, olcsóbb, és minőségileg kifogástalan. * Az eddigi eredmények azt igazolják: érdemes volt nép- gazdasági szempontból is a baromfiprogramot megvalósítani. A VI. ötéves tervben tovább szeretnénk lépni. Természetes, ezt magunk nem tudjuk megvalósítani, ezért genetikai, technológiai és szakmai vonalon jó együttműködési szerződéseket kötöttünk hosszú távra többek között a Bábolnai Mezőgazdasági Kombináttal, a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalattal. Megalakítottuk a Broyleres Hústermelő Gazdasági Társulást, amelyhez hét termelőszövetkezet tartozik. Az a tervünk, hogy a tojóhibrideket két telepen, a fü- zesgyarmafi Vörös Csillag és a gyomai Győzelem Tsz telepén alakítjuk ki. Mintegy 150—160 ezer lesz a törzsállomány. Évente legalább 14 —15 millió naposcsibét keltetünk. így merjük vállalni az állategészségügyi követelmények maximális betartását, az egészséges csibeállomány kihelyezését. A jó eredmények láttán újabb ötletünk támadt. Elhatároztuk, hogy a VI. ötéves terv végére évente kétmillió húscsibét neveltetünk fel háztáji gazdaságokban. Ehhez adunk sokoldalú segítséget: brigádunk pár nap alatt alumínium profillemezből. téglafalból vagy előre gyártott panelekből megépíti a háztáji ólakat. Adunk csibét, tápot, felvásároljuk, értékesítjük 49 napos korban a oecsenyecsirkét. Az érdeklődés minden várakozást felülmúlt. Mi 110— 120 háztáji gazdaság bevonására gondoltunk. De nemcsak Füzesgyarmatról, hanem Gyomáról, Szarvasról és más helységekből is jönnek érdeklődők, és szívesen vállalnának háztájiban — padlástéren vagy új ólban — csibenevelést. mölcsösét károsította a fagy. A mintegy 30 hektár területet ért fagykár után egymillió 797 ezer forintot fizetett ki eddig a biztosító. A teljes veszteség mértéke csak a szőlő és a téli alma termésének számbavétele után állapítható meg. A száraz, aszályos májusban elmaradtak a más években ilyenkor már jelentkező jégverések, de június közepén és júliusban is jégesők és szélviharok károsították a növényeket. E természeti csapás okozta károk 3 ezer 189 hektár területen jelentkeztek. Kedvezőbbé teszi a helyzetet, hogy a súlyos elemi csapások ellenére a vártnál jobb termés ígérkezik csonthéjas gyümölcsfélékből. Az Állami Biztosító a károk haladéktalan felmérésével segíti a gazdaságok munkáját. (Sz. A.) kutatók, élelmiszergyártók — csehszlovák és NDK-beli kollé- gáiakkal folytatnak konzultációt. Az élesztőgombáknak — miként a megnyitó ülésen elhangzott — éppúgy jelentőségük van a genetikai, biokémiai kutatásban, mint például az élelmezésben (kenyér, bor, sör, szesz, fehérjepótlás), az állattenyésztésnél, a takarmányozásban, a gyógyszeriparban a vitamingyártásnál, valamint az egészségügyben is. Egy ilyen megépült háztáji csibeólat máris bemutathatunk. Egyszerre 3600 csirkét nevelnek itt. Minden automatikusan működik, az önetetőkbe a táp, az önita-< tokba a víz, a légtérbe a levegőfrissítés automatikus úton érkezik. Tágas, világos, szellős az ól. Kiszámoltuk, hogy a háztáji gazdaságban negyedannyiba sem kerül egy csibeférőhely megépítése, mint a közösben. Ráadásul ezt — ha hitelben is —, de maga a tag vállalja. Sajnos, az építkezést leállították illetékes szervek. A megyei KÖJÁL az engedélyt megadta, de más hatósági szerv visszavonta. Ezzel hátráltatják a rendkívül gazdaságos háztáji hústermelési program gyors megvalósítását. Ha a tervünk sikerül, a VI. ötéves terv végére egy év alatt közösből és háztájiból ötmillió hízott csirkét, azaz hétezer tonnányi' baromfihúst értékesítünk. És ez nem kis mennyiség. A háztájiban olyan családtagok is besegítenek, akik a közös munkában a nagyüzemi gépesítés miatt már nem tudnak munkát vállalni. Mindenki jól jár, ha tervünk sikerül... * * * Ulbert István, a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat igazgatója mondja: „ ... Csak üdvözölni lehet a füzesgyarmatiak bátor kezdeményezését. Iparunk most már biztosan számíthat alapanyagra. És jó minőségű árut kapunk. Hadd tegyem hozzá: sokat segített ebben az OTP Békés megyei Igazgatósága is, mert hitelpolitikájában rendkívül rugalmasan, intézkedett. Népgazdasági érdek, hogy minél sürgősebben megépüljenek a háztáji csibenevelő ólak Füzesgyarmaton és környékén. Minimális beruházással igen nagy tömegű baromfihúshoz jut az ipar és a fogyasztó. Reméljük: célkitűzéseinket mindenki jóhiszeműen támogatja...” Komplett háztartási konyhák Még az év végéig elkészül néhány száz garnitúra abból a kompletten felszerelt háztartási konyhából, amelyet a hazai bútoripar és a háztartási készülékeket gyártó ágazat együttműködésével alakítottak ki. A növekvő igények szükségessé tették, hogy variálható elemekből, széles választékban kerüljenek forgalomba olyan komplett konyhabútorok, amelyekbe beépített — formájában és színeiben egyaránt egymáshoz illő — hűtőszekrények, sütő-főző készülékek, pára- és szagelszívók találhatók. Ennek az igénynek kíván most eleget tenni a Tisza Bútorgyár, a Hűtőgépgyár, a Villamosberendezés és -készülék Művek és a Mechanikai Művek. A bútorgyár Nikoletta- garnitúrájába 160 és 200 literes. a bútoréval azonos színű, burkolatú hűtőszekrényeket építenek, a VBKM pedig eddig belföldön mégnem forgalmazott, új főző- és sütőfelületű tűzhelyeket alakított ki, amelyeket szintén beépítenek a bútorba. A tűzhelyek rozsdamentes főzőlappal vagy zománcozott fedlappal, panoráma üveggel kaphatók majd. A komplett garnitúrát a konyhák nagyságától függően egyenes falfelület elé, T vagy U alakban helyezhetik el a vásárlók. A gyártók azt ígérik, hogy 1982-ben ezres szériák készülnek a komplett konyhákból. Ary Róza Víz- és fagykárok az elmúlt félévben Élesztőgombák hasznosítása
