Békés Megyei Népújság, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-29 / 176. szám

1981, július 29., szerda Erdei kihágások „Gazdaságos termelés — biztonságosabb munkavégzés” Az erdei szemeteiére, a rendetlen kirándulóra pa­naszkodnak a társadalmi er­dei szolgálat munkatársai; ti­zenötezren adtak szolgálatot azért, _ hogy az erdőkben megelőzzék a felelőtlen pusz­títást, a gondatlanságból be­következett károkat. A társa­dalmi erdei szolgálat össze­sítéséből, amely most ké­szült el, kiderül, hogy nem­csak az erdők „gyalogos ven­dégeivel” van baj. Még min­dig nem sikerült megszüntet­ni a vállalatok és az intéz­mények szemétfuvarozását, amelynek úticélja: az erdő. Az autósok továbbra sem kímélik az erdőket, mezőket. Mind gyakrabban a patakok­ban mossák kocsijukat és az erdei tisztásokon cserélik le az olajat. Egy év alatt a társadalmi erdőőrök a szemetelőket 2800 alkalommal figyelmeztették, 1200 esetben kellett rászól­niuk a kirándulókra azért, Vándnr Sándor emlékünnepség Koszorúzási ünnepséget tar­tottak kedden Miskolcon Vándor Sándor születésének 80. évfordulója alkalmából a kiváló karmester és zeneszer­ző, a magyar forradalmi munkásmozgalom mártírja szülőházának falán elhelye­zett emléktáblánál. A meg­emlékezés koszorúit Miskolc megyei város Tanácsának, valamint a Hazafias Nép­front miskolci városi bizott­ságának képviselői helyezték el. Búcsú Esztergomtól Kedden búcsúztak el Esz­tergomtól a Duna-kanyar Művészeti Nyári Egyetem 17. stúdiumának résztvevői. A 16 országból jött zenepedagó­gusok, jövendő zenetanárok a magyar zenei oktatás kodályi módszereivel, és főként az­zal ismerkedtek meg, hogyan lehet a gyerekek zenei hal­lás- és zenei írás-olvasás- készségét fejleszteni. A mert hangos rádiózással, za­jongással bántották meg az erdők csendjét. Baj van a dohányzókkal is, 2500-szor kellett figyelmeztetni őket, hogy ne veszélyeztessék a ci­garettával az erdőállományt. Nem ritkán tiltott helyen raknak tüzet; az erdei szol­gálat munkatársai 400 eset­ben kérték fel a kiránduló­kat arra, hogy vonuljanak át a kijelölt szalonnasütőhelyre. Azután baj van az elhagyott tűzrakásokkal is, ezeket sok­szor nem oltják el tisztessé­gesen, és 16 esetben már az erdő-, illetve avartüzek elol­tásánál kellett segédkezniük a szolgálat munkatársainak. A leglátogatottabb erdők­ben a hatóságok szinte tehe­tetlenek a szemetelőkkel szemben. Ezért a továbbiak­ban széles körű társadalmi összefogásra van szükség. A nyári szezonban mindeneset­re megerősítették a járőr- szolgálatot. Elsősorban a termelés köz­vetlen résztvevőitől, a bal­esetveszélyt legjobban is­merő munkásoktól kér ja­vaslatokat a Gazdaságos ter­melés — biztonságosabb munkavégzés címmel meg­hirdetett országos pályázat. Kiírók — nyolc országos szervezet, hatóság és intéz­mény — a Magyar Kémiku­sok Egyesületének és a Vegyipari Dolgozók Szak- szervezetének kezdeménye­zésére olyan javaslatokat várnak, amelyekkel főként a nagyobb veszélyekkel járó és sok dolgozót foglalkoztató termelési folyamatokban és gépsorok mellett teremtik meg a korábbinál biztonsá­gosabb és egyúttal gazdasá­gosabb munka feltételeit. Egyebek között pályamun­kákat kérnek anyag, és energiatakarékos eljárások­ra, amelyek a környezetet szennyező és mérgező ipari hulladékok veszélytelen új­rafelhasználását, megsem­misítését oldják meg, vagy az egészségre ártalmas ve­gyi anyagokat veszélytele­nebbekkel váltják fel. A pályázóktól ötleteket kérnek a vegyipari gyártási eljárások tűzveszélyforrásai­nak feltárására, a megelő­zésre, és más biztonságtech­nikai megoldásra is. A pá­lyázat meghirdetői nemcsak új ötleteket kérnek, hanem hasznosnak tartják a már bevezetett, de országos el­terjesztésre alkalmas talál­mányokat, újításokat, éssze­rűsítéseket is. A pályamunkákat jövő év július 31-ig küldhetik be a szerzők a Magyar Kémiku­sok Egyesületének (1061 Bu­dapest, Anker köz 1.). Jövő év október végén hirdetik ki a pályázat eredményét. Szép forgalmat bonyolított le az elmúlt héten a szarvasi kemping. Ezúttal a sátraknak ki­jelölt terület is megtelt, hiszen 60 körül volt azoknak a száma, akik sátraikat felverték éj­szakára. A vendégeket a közelmúltban két újdonság is fogadta. Mintegy 3 hete, hogy át­adták a hamar népszerűvé vált golfpályát (képünkön). Az elmúlt héten pedig megnyílt a vásárlók előtt az az élelmiszerbolt, amely az itt lakók jobb ellátását biztosítja Fotó: Veress Erzsi Megalakult Szociális szeretetotthon avatása a Közép-Duna-vidéki Intéző Bizottság Kedden a Vízügyi Tovább­képző Központ szentendrei oktatóbázisán megtartotta alakuló ülését a Közép-Du­na-vidéki Intéző Bizottság. Amint Fábján Lajos, a bizottság főtitkára elmond­ta: a Duna-kanyar és a rác­kevei intéző bizottság össze­vonásával létrejött új szer­vezet arra hivatott, hogy a fővároshoz északról és dél­ről közvetlenül kapcsolódó, Budapest üdülő- és kirándu­lóforgalmában fontos szere­pet játszó két üdülőkörzet idegenforgalmát összehan­goltan tervezze, fejlessze és iránvítsa, színesebbé tegye az ide áramló turisták program­jait — s a terület állandó lakosságának életkörülmé­nyei is javuljanak. Az inté­ző bizottság munkájában részt vesznek a négy érin­tett megye (Bács-Kiskun, Komárom, Nógrád és Pest), a főváros, továbbá az ide­genforgalomban közvetlenül érdekelt minisztériumok, or­szágos hatáskörű szervek, valamint társadalmi és gaz­dasági szervek képviselői. A ráckevei üdülőkörzet fejlesztésének kiemelt fel­adata a Duna-ág felső sza­kaszán megkezdett meder - és partrendezési munkák folytatása, a Csepeli Dugaty- tyúgyűrűgyár strandjának és a ráckevei termálfürdőnek a továbbfejlesztése. Segítek elűzni! Mind zsúfoltabb országútjairíkon egyre nehezebb ha­ladni. Lassan több mint egymillió személygépkocsi, meg­annyi autóbusz, s számtalan teherautó lepi el az or­szágot behálózó szürke aszfaltot. Melyik milyen sebes­séggel haladhat, vagy tud haladni, attól függ, milyen gépjármű. A személygépkocsik, mint ismert, 80 kilomé­terrel közlekedhetnek. A nagyobb járművek már keve­sebbel, sőt azok a nagyobb teherautók, amelyek jól meg vannak pakolva, sokszor el sem érik az 50—60 kilomé­tert óránként, nemegyszer akadályozva a forgalmat. A minap ez utóbbi típusú járművet fogtam ki az or­szágúton. Ahogy közelébe értem, meglepő sárga tábla hívta fel magára a figyelmet, amely a rendszámtábla mellett világított, rajta piros betűkkel: „Segítek előz­ni”. Amikor eltisztult a szembejövő forgalom, nemcsak segített jobbra állított indexével, hanem az ablakon ki­nyúló karokkal is intett, gyerünk! E jó kezdeményezést nem ártana „koppintani”! — jp — Dr. Lékai László bíboros, esztergomi érsek kedden ünnepélyesen felavatta a Budapest XI., Dayka Gábor utcában létesített XXIII. János pápa nevét viselő ka­tolikus szociális szeretetott­hont.------)----;-------------------------------­A z eseményen megjelent Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, Kelemen Lajos, a Fővárosi Tanács elnökhe­lyettese és Juszt Lajos egészségügyi miniszterhe­lyettes. Kétszázharmincnyolc millió köbméter élöfa Az erdőgazdálkodás terv- szerűségéről tárgyalt az Or­szágos Erdészeti Egyesület erdőhasználati szakosztálya és oktatási bizottsága ked­den az MTESZ Anker közi székházában. Megállapították, hogy az elmúlt harminc évben az or­szág faanyagszükséglete a kétszeresére nőtt, s az erdő- gazdálkodás a nehézségek el­lenére eddig a hazai termé­kekből kielégítette az igé­nyeket, s némileg az import is csökkent. Az erdőterület részaránya harminc év alatt 12-ről 17 százalékra, a ki­termelt famennyiség a két­szeresére emelkedett. Az or­szág élőfakészlete harminc éve 130 millió köbméter volt, ma 238 millió köbméter. Gépkocsi-átvételi sorszámok: 1981. JÜLIUS 27-EN Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 11 281 Trabant Llm. (Bp.) 3 363 Trabant Lim. (Győr) 2 393 Trabant Lim. (Debrecen) 2 009 Trabant Lim. Spec. (Bp.) 5 331 Trabant Lim. Spec. (Győr) 1 793 Trabant Lim. Spec. (Debr.) 2 988 Trabant Combi (Bp.) 2 201 Trabant Combi (Győr) 1771 Wartburg Lim. (Bp.) 3 693 Wartburg Lim. (Győr) 3 418 Wartburg de Luxe (Bp.) 4 110 Wartburg de Luxe (Győr) 3 645 Wartburg de L. tolót. (Bp.) 795 Wartburg Lim. tolót. (Bp.) 429 Wartburg Tourist (Bp.) 1 900 Wartburg Tourist (Győr) 1125 Skoda 105 (Bp.) 3 929 Skoda 105 (Győr) 4 047 Skoda 105 (Debrecen) 3 827 Skoda 120 (Bp.) 3 935 Skoda 12ó (Győr) 2 880 Skoda 120 (Debrecen) 2 823 Lada 1200 (Bp.) 10 719 Lada 1200 (Debrecen) 9 355 Lada 1200 (Győr) 834 Lada 1300 (Bp.) 5 836 Lada 1300 (Debrecen) 4 611 Lada 1300 (Győr) 1005 Lada 1500 (Bp.) 6 887 Lada 1500 (Debrecen) 5 406 Lada 1500 (Győr) 1 874 Lada Combi (Bp.) 3 534 Lada Combi (Debrecen) 1 230 Lada 1600 (Bp.) 2 476 Lada 1600 (Debrecen) 1063 Moszkvics (Bp.) 10 697 Polski Fiat 126 (Bp.) 5 822 PoOski Fiat 126 (Győr) 1510 Polski Fiat 126 (Debrecen) 1 042- Polski Fiat 1500 (Bp.) 1 766 Dacia (Bp.) 3 124 Dacia (Debrecen) 2 242 Zaporozsec (Bp.) 32 367 Gazdaságteehnika és társadalompolitika |vek óta az az ember érzése, hogy a világ nem áll másból, mint olajból és cserearányból, ter­melésből és ráfordításból, egyensúlyból és spórolásból, exportnövelésből és import- korlátozásból. Mintha min­dent rideg gazdaságtechni­kai szempontok uralnának, mindent a gazdasági számí­tások szabályoznának. Ami­kor a gazdaság nehéz hely­zetben van, természetes do­log, hogy a gazdasági adott­ságokból, a lehetőségekből indulunk ki. Sokszor úgy tűnik, hogy a gazdasági ér­tékrendszer minden közfi­gyelmet magára von. Most azonban újra erőre kapnak a társadalmi, politi­kai elvek, az általánosabb értékek — anélkül, hogy a gazdaságiakat elnyomnák. A politika számára persze ed­dig is a teljes foglalkoztatás, a munka szerinti elosztás, a szükségletek mind teljesebb kielégítése, az egyensúlyi helyzet javítása, a vállalati önállóság növelése csak első közelítésben volt gazdasági követelmény. A politikai esz­merendszer és a közvéle­mény nem hagyja magát ki­szorítani. sőt, mind jobban áthatják a rideg gazdasági megfontolásokat is. Az, hogy hazánk külgaz­dasági egyensúlyát rendbe kell hozni, rideg gazdaság­technikai gond. De az a tény, hogy nemcsak külső egyen­súly van, hanem belső is, nemcsak államháztartási egyensúly van, hanem ma­gánháztartási is, nemcsak gazdasági egyensúly van, ha­nem politikai-hangulati egyensúly is, már a gazda­sági értékrendszert a társa­dalmi-politikai értékrend­szemek rendeli alá. Amikor a VI. ötéves terv készült, alapjául rideg szá­mítások szolgáltak. A szá­mok szinte csak azt mond­ták, hogy mire lehet számí­tani a következő öt évben, ha a helyzet tovább nem romlik. De mire elkészült, már határozott célokat tar­talmazott a hozzá rendelt eszközökkel. Akarattal, poli­tikával telített társadalom- fejlesztési terv lett, amely­nek számai nem egyszerűen a jövő statisztikái, hanem számszerűsített célok. Amikor napirendre került a gazdaságtalan termelés szűkítése, az teljes mérték­ben struktúrapolitikai meg­fontolásokon, számításokon alapult. De rövid időn belül már magában foglalt olyan követelményt, hogy a szer­kezetváltoztatás ne rontsa se a lakossági ellátást, se a ter­melőeszköz-ellátást. Ma már állítjuk, hogy a „gazdaságos- ságinak két kritériuma van: a jövedelmezőség és a szük­ségesség. Az. hogy valamire szükség van, az bizonyos te­vékenységeknek pozitív gaz­daságossági megítélést köl­csönöz. És az a legdrágább, ami nincs. Ez már társada­lompolitika, akárcsak az, hogy megfontoljuk, mi a na­gyobb kár:- megtartani falun egy nem túl jövedelmező üzemet, vagy újra ingázásra szorítani száz embert, elvin­ni a faluból az ipari munka­helyet. A fogyasztói árak rende­zése formailag gazdaság­technikai kérdés. A legutób­bi „benzináremelés” óta je­lentősen emelkedtek az ener­giahordozó-árak, vagyis előbb-utóbb a villamos ener­gia fogyasztói árát is emel­ni kell. Amikor kiderült, hogy már nem kifizetődő a háztájiban a saját fogyasz­tásra szánt termelés bővíté­se baromfiból, sertésből, ak­kor bárhogyan osztottunk, szoroztunk, fel kellett emel­ni a hús- és a hentesáruk fogyasztói árát. De közben azt is meg kell határozni — és ez már társadalompoliti­ka —, hogy ennek mi a ha­tása az életszínvonalra, ho­gyan járnak a fix fizeíésű- ek, a nyugdíjasok, a sok- gyermekesek. Pontosan kiszámítható, hogy a megnövekedétt ter­heket meddig képes viselni az állami költségvetés, mi­kor kell a terhek egy részét áthárítani a vállalatokra, s végül hogyan és milyen mértékben lehet tehervise­lésre bírni a lakosságot. Ezek könyörtelen dolgok. De azt fontolóra kell venni, hogy könnyebb a lakosság számá­ra a terheket termelőként, dolgozóként, mintsem fo­gyasztóként viselni — már társadalompolitika. Meg­dönthetetlen igazság, hogy könnyebb az eddiginél töb­bet, jobban dolgozni, mint az eddiginél kevesebbet fo­gyasztani. Az embereknek általában semmi kedvük nincs lassítani. Inkább töb­bet akarnak nyújtani és töb­bet akarnak keresni. Ö tömegek értékelései, ideológiai tételei ép­pen olyan erős meg­határozói a gazdaságpoliti­kának, mint az, hogy meny­nyi anyagunk, emberünk, pénzünk, versenyképes ter­mékünk van. A politikának is megvannak az egyensúlyi feltételei. Bővítésük, erősíté­sük éppen olyan fontos, mint a gazdasági egyensúlyé. Dr. Pirityi Ottó Takarékszövetkezeti krónika A lakossági pénztakarékos­ságban legjobb eredményt az első félévben a megye taka­rékszövetkezeti közül a Szarvas és vidéke működési területén érték el. A betétál­lomány hétmillió forinttal növekedett az előző évhez képest. Ilyen erőteljes növe­kedést a szövetkezet fennál­lása óta Szarvas környékén még nem tapasztaltak. Fi­gyelemre méltó, hogy évek óta itt, ebben a körzetben a legnagyobb a gépkocsinyere- mény-betétállomány — mon­dotta Fedorják Pál, a pénz­intézet vezetője, aki azt is említette, hogy tavaly öt, s az idén már két kocsi jött Szarvasra. Üj szolgáltatásként indítot­ták be az ifjúsági betétgyűj­tést, mely iránt máris igen nagy érdeklődést tapasztal­nak. Az elsü félév pénzügyi krónikájához tartozik az is, hogy a betétnövekedés üte­métől elmaradt a kölcsönke­ret kihasználása. Nyár köze­pén azonban fordulat követ­kezett be. Igen sokan háztá­ji kisgépet vásárolnak taka­rékszövetkezeti segítséggel. Mások lakásfelújításhoz ve­szik igénybe a takarékszövet­kezet támogatását. A működési területen — Békésszentandráson, Csaba- csüdön, Kardoson és ör- ménykúton — megszervezik a lakosság átutalási betét­számláját. Az ügyfelek meg­bízása alapján minden szám­lát rendeznek. A lakosság el­sősorban az áramdíj, a víz­díj, a tv-előfizetés, a sajtó­számla, az OTP-hitelek tör­lesztése, a gyermektartásdíj továbbítása, a különböző adók és biztosítási díjak át-_ utalását igényli. Az eredményes gazdálko­dás révén tervbe vették, hogy örménykúton kirendeltséget nyitnak. Addig is a helyi ta­nács támogatásával a kultúr- ház egyik szobájában helye­zik el , a takarékszövetkezet kirendeltségét. D. K. \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents