Békés Megyei Népújság, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-25 / 173. szám

1981. július 25., szombat e IZUlUD-flTc} „Ugye Duci, kell a pénz?” Nehezen bukkanunk a kukoricarengetegben a cí~ merezőkre. Végül a sokszí­nű, ruhák, fejkendők mégis csak nyomra vezetnek ben­nünket. mégpedig Mérai Istvánt, az SZMT munkavé­delmi felügyelőjét, Vtdó Évát, a Békéscsabai Állami Gazdaság KISZ'titkárát, és engem. Az először felfede­zett, 6 vidám, fiatal lány fe' lé tartunk. A békéscsabai Sebes György Közgazdasági és Kereskedelmi Szakkö­zépiskola diákjai ők. Pon­tosabban csak voltak, amíg le nem érettségiztek. De már előbb jelentkeztek címere- zésre, és íme, most itt van' hak együtt. A „leghajtó- sabbak”, akik erről a tulaj­donságukról már az iskolá­ban megismerték egymást. Azért is verbuválódtak így össze. A hat diáklány: Varga Márta Békéscsabáról, Lég- rádi Éva Orosházáról, Var­jú Ibolya Zsadányból, Lau' rinyecz Kata Csorvásról, Nagy Anna Szeghalomból és Neducsin Danica Batto- nyáról. Többségük szándéka a továbbtanulás. Varga Mártát már fel is vették a számviteli, pénzügyi főisko­lára, Légrádi Éva pedig szo­rongva várja az értesítést. Mások majd jövőre kezdik. — Azért a fizikai munkát is elbírjuk. Ilyen helyen töb­bet lehet keresni — jelenti ki Nagy Anna, aztán Nedu­csin Danicához fordulva mondja: — Mert ugye Duci, kell a pénz? Duci élénken bólogat: — Bizony, nagyon. — Mire? — Bulgáriai utazásra. A tengerpartra — Várnába, Burgaszba, Nesszebarba — akarunk eljutni. Jönnek többen is. Ütlevél, jegy megvan, csak még azt a pénzt kell beváltani, amit a címerezésért kapunk. —• Mennyi pénzre számí­tanak? — Legalább kettőezer fo­rintra a hűségpénzzel együtt. Ebből látható, hogy nem babra megy a játék, és ku- koricázni sem lehet. — Mi az a hűségpénz? — Száz forinttal több jár évenként. Mi negyedszer vagyunk itt. Nagy Anna ismét megszó­lal: — Azért nem könnyű ez a munka ... Mezőtúron vol­tam lakodalomban. Megfog­ta a kezemet a fiú, és azt kérdezte: „Mitől annyira érdes?” — Hát ezért az ér­dességért is alaposan meg kell dolgozni. — Munkavédelmi oktatás­ban részesültek? — kérdezi Mérai István. — Igen. Egy magas, erős... ja, hogy is hív­ják? ... Kázmér .... Igen, Kázmér bácsi tartotta — válaszol Varga Márta. — Mit magyarázott? — Azt például, hogy a kukoricásban nem szabad kézen állni. A többi lány mosolyra fa­kad, Márta szeme meg sem rebben. És talán sejti, hogy a következő kérdés az lesz, hogy miért, mert amikor a szó elhangzik, máris felel rá: — Ha éppen üvegdarab van a földön, elvághatja a kezünket... — Az eső elől köztudot­tan eresz alá kell állni. Szé­les e tájon se ház, se eresz. Hova menekülnének, ha mondjuk vihar közelednék? — érdeklődik tovább Mérai István. — Nagy fa alá tilos. A kis fa biztonságosabb, ha nem áll egyedül a pusztaságban. A Békéscsabai Állami Gazdaság kereki kerületé­ben összesen 42 lány és 9 fiú vesz részt a címerezés- ben. Lipták Ferencné ta­nárnő dicséret helyett a tényeket ismerteti: — Egy hét alatt 85 hektá­ron fejezték be az elő", a fő- és az utócímerezést. Per­sze, vasárnap sem szünetelt a munka. S a szóban forgó 6 tagú csapat, amelyet ötös brigád elnevezéssel jelölnek ' meg, valamennyi között a leg­eredményesebben teljesíti a feladatát. Ezért mondja Lip­ták Ferencné: — Én ötös osztályzatot is adok a lányoknak. Sokszor kiérdemelték négy év alatt, mert igen jó tanulók voltak. És így most 5-ös lesz a leg­utolsó „középiskolai” osz­tályzatuk is. Pásztor Béla lentik. Ez azonban nem zár­ja ki, hogy bizonyos konkrét kérdésekben eltérő, sőt el­lentétes álláspontok ala­kuljanak ki. A marxista el­mélet fejlődésében is elő­fordulhatnak eltérések. A különbségek nem akadá­lyozzák a kommunista pár­tok együttműködését, ha csak ezek nem fajulnak egé­szen szélsőségessé, mint például az Albán Munka­párt esetében. A múlt ta­pasztalatai alapján a pár­tok általában arra töreksze­nek, hogy az ideológiai vé­leménykülönbségek ne gya­koroljanak kedvezőtlen ha­tást az államközi politikai- jazdasági kapcsolatok fej­lődésére, és ne vezessenek :zek megszakadásához. A véleménycserét és az illáspontok közelítését szol­gálják a rendszeresen meg­ártott nemzetközi elméleti conferenciák is. Más ha- lonló értekezletek az anti- communista ideológia elleni íarc kérdéseivel foglalkoz­ik. Az összehangoltabb ideo- ógiai együttműködés meg­valósítására a Szovjetunió, íz NDK, Lengyelország, Csehszlovákia, Magyaror- zág és Bulgária 1972-től ■gyezményeket kötöttek. ★ A kelet-közép-európai or- zágok 1949—72 közötti ta- »asztalatai megmutatták, logy a szocializmus építése íosszú, bonyolult, ellent- nondásoktól sem mentes olyamat. Különösen fontos, logy a társadalmi-gazdasági pítőmunkát irányító * kom- nunista pártok kellő időben izsgálják és oldják meg a kialakuló ellentmondásokat, mert ellenkező esetben a fel­halmozódó feszültségek sú­lyos konfliktusokhoz vezet­hetnek. A szocializmus alapjainak lerakása, majd a fejlett szo­cialista társadalom felépíté­sét célzó tevékenység során elért eredmények, a kiala­kult nehézségek, és ezek megoldásai egyértelműen igazolták azt a lenini kon­cepciót, hogy a szocializmus építése során az általános törvényszerűségeket, és a nemzeti sajátosságokat egy­idejűleg kell alkotó módon figyelembe venni. A kelet-közép-európai szo­cialista országok fejlődésé­nek évtizedei azt is bebizo­nyították, hogy a szocialista rendszer fiatal, erősödő tár­sadalom, amely a gazdasági, politikai, ideológiai változá­sok, a nemzetközi helyzet alakulásai nyomán állan­dóan fejlődik. A szocializmus folyamatos, sikeres építése érdekében állandóan töre­kedni kell a politikai intéz­ményrendszer és a gazdaság- irányítás tökéletesítésére, a változó helyzetet adekvát módon tükrözni képes, ru­galmas szervezeti formák ki­munkálására. A kelet-közép-európai szo­cialista országok 1949—72 közötti fejlődése egyértelmű­en bebizonyította a szocia­lizmus társadalmi-gazdasági rendszerének életerejét, fej- lődöképesséáét. valamint a térség néoeinek azt a szilárd elhatározását hogy jövőjü­ket visszafordíthatatlanul a marxizmus—leninizmus esz­méinek megvalósításához kötik. Molnár Tamás (Folytatjuk) Gránátalmából szilvalekvár n kísérletezés kudarcokkal járhat A gyors és rugalmas cse­lekvés példája. Ezt még ak­kor is állítjuk, ha az első kezdeményezés kudarccal végződött... A -Békéscsabai Baromfi- feldolgozó Vállalat 1978-ban tett ajánlatot a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ-nek tojás­feldolgozására, osztályozásá­ra. A fogyasztási szövetkezet rövidesen Üj kígyóson egy tojásfeldolgozó üzem építését kezdte el. Az elképzelés a „tojás- konjunktúra” utolsó évének terméke. Akkor még úgy tűnt: hosszú ideig magas áron értékesíthető a tojás. A termelésre nagyüzemek és kistermelők százai álltak rá. Évente 75 millió tojás. En­nek feldolgozását kellene megoldani, mondták a Ba­romfifeldolgozó szakemberei. 1979 szeptemberében már készen állt az új üzem. A gyorsaságra valóban nem lehetett panasz. Ám a tojásüzlet néhány hónapos virágzás után befulladt. A vállalat a kereslet visszaesé­se miatt nem tudott a tojás­sért elfogadható árat fizetni. A feldolgozás elmaradt. Folytatódott viszont az együttműködés ... ♦ Rövid lebegés, bizonytalan­ság után újabb ajánlatot kaptak a szövetkezetek. A vállalat most azt javasolta, az üzemben dolgozók segítse­nek a broyler csirke darabo­lásában, csomagolásában. — A békéscsabai gyár ve­zetői munkaerőgondok miatt határoztak az újabb lépés mellett. Mi arra töreked­tünk, hogy állandó munkát biztosítsunk az asszonyok­nak. 1980-ban dolgozóink kö­zül többen a gyárban sajá­tították el a szakmai fogáso­kat. Ma már naponta hat­ezer tisztított csirkét- dara­bolunk, csomagolunk. Az áru 70 százalékát azután holland, NSZK, svájci cégek vásárolják meg — hallottuk Lagzi Mihálytól, az üzem vezetőjétől. Ilyen munkát ebben az évben 79 millió forint érték­ben végeztek. Ügy tűnik, ez az együttműködés már nem tiszavirág életű. A gyár meg­bízható partnerekre talált a szorgalmas újkígyósi asszo­nyokban. ♦ A jó pap holtia tanul... Az ÁFÉSZ vezetői viszont már az első tapasztalatokból is eleget tanultak ahhoz, hogy az üzem ne lehessen egy újabb konjunktúrahul­lám áldozata. A minap átadták azt az új üzemcsarnokot, amelyben házi ízesítésű savanyúságot gyártanak majd. A kép ez­zel még korántsem teljes, mert évente 500 tonna vég­tésztát csomagolnak a Pest- Komárom megyei FÜSZÉRT. nek. ♦ Gránátalmából szilvalek­vár. Ez nem más, mint ÁFÉSZ-specialitás ... Szóval gránátalmából szilvalekvár? A TSZKER tavaly kül­földről 80 tonna vegyesgyü- mölcs-lekvárt vásárolt. A fogyasztók tetszését nem na­gyon nyerte meg a gránát­almát és szilvát tartalmazó készítmény. Az újkígyósiak ekkor a szóban forgó árut próbaként újrafőzték. Az eredmény meglepő: a lekvár íze kitűnő. A főzet iránt nemcsak ha­zai kereskedelmi vállalatok, de svájciak, franciák és an­golok is érdeklődnek. A lek­várból nagyobb mennyiséget is értékesíthetnének, ha ... A készítményt eddig kö­csögökbe töltötték. A KER- MI és az OÉMI vizsgálatai azonban kimutatták, hogy a köcsögök egészségügyi szem­pontok miatt nem alkalma­sak a lekvár tárolására. Ek­kor az ÁFÉSZ vezetői — mindez még az elmúlt évben történt — felvették a kap­csolatot köcsögöt gyártó szövetkezetekkel, vállalatok­kal. Mind ez ideig azonban nem találtak olyan gyártóra, aki a KERMI és az Országos Élelmiszerminőség-vizsgáló Intézet előírásait be tudta volna tartani. ♦ — Az ÁFÉSZ az újkígyósi üzem létrehozásával első­sorban azt szeretné elérni, hogy annak nyeresége segít­se szövetkezetünk gazdálko­dását. Ezért keressük azokat a tevékenységeket, amelyek hosszú távon biztosítják az eredményességet. Az üzem­ben a tavalyi 53 millióval szemben, az idén már több mint 100 millió forint értékű munkát végeznek. Tudjuk, a kísérletezés átmeneti ku­darcokat is hozhat. Amire vállalkozunk, arra van ke­reslet. Olyan termékek ké­szítését, feldolgozását oldjuk meg a jövőben is, amelyek előállítása nagyüzemi feltéte­lek között gazdaságtalan — magyarázta Szabó György, a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ elnöke. Kepenyes János Naponta 6 ezer csirke darabolását, csomagolását végzik, újkígyósi üzeme új termékekkel lepi meg a fogyasztókat A Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ Fotó: Veress Erzsi Vemhes üsző kihelyezési akció kezdődött Az Állatforgalmi és Hús­ipari Tröszt, valamint válla­latai a kistermelőknek ked­vezményes vemhes üsző ki­helyezési akciót hirdettek. Évente 8—10 ezer állatot akarnak átadni a háztáji gaz­daságokba úgy, hogy az in­dulásnál az állattartóknak nagyobb pénzbefektetésre nem lesz szükségük. A jó minőségű, magyar tarka faj­tájú vemhes üszőket — az egyik szerződési forma sze­rint — kamatmentes hitellel adják át, és lehetővé teszik azt, hogy a kistermelő három év alatt pénzben vagy hízott növendék marhával törlesz- szen. Amennyiben a kister­melő a vemhes üszőt OTP- hitelre nyomban megvásá­rolja — ez a második forma — a hitel kamatát a húsipar ekkor is átvállalja. Ez eset­ben a termelő az állat átvé­telekor nyomban a vemhes üsző tulajdonosa lesz, így ál­lami támogatás is megilleti, ami újabb kedvezményt je­lent. A hitel törlesztési ideje különben négy év. A gyors és sikeres lebonyo­lítás érdekében a tröszt együttműködési megállapo­dást kötött az Országos Ta­karékpénztárral. Az OTP ki- rendeltségei már rendelkez­nek az új állatforgalmazási rendszerrel kapcsolatos tud­nivalókkal, így részletes fel­világosítást adnak az érdek­lődőknek. A nagyüzemek is kedvez­ményes feltételekkel vehet­nek át egyelőre évente két­ezer vemhes üszőt. Az akció­val a tröszt részt vállal a mezőgazdasági üzemek vágó­marha-termelésének növelé­sében, és közvetve az export- árualap bővítésében. Az Állatforgalmi és Hús­ipari Tröszt a vemhes üsző kihelyezési akció során vár­hatóan mintegy 40 millió fo­rintot költ majd a hitelek törlesztésére. Egyéb tekintet­ben is vállalnak anyagi fe­lelősséget azért, hogy a kis­termelők a szarvasmarhatar­tásra való berendezkedés el­ső nehézségein mielőbb túl­jussanak. Az intézkedéstől az várha­tó. hoey mérséklődik, esetleg állandó szinten marad a ház- táii szarvasmarha-állomány. Évente a portákon tartott te­henek száma 8—12 ezerrel csökken. Ezzel ugyan számol a népgazdasági terv. ugyan­úgy a MÉM-előirányzat, is te­kintetbe veszi, hogy a háztáii állattartók kiöregszenek, és helyükre a fiatalok már nem szívesen lépnek, viszont a kedvezményes akció várható­an mégis felkelti majd az ér­deklődést. Amennyiben sike­rül a vemhes koca kihelye­zési akcióhoz hasonlóan eredményesen, zökkenőmen­tesen lebonyolítani a szarvasmarhák átadását-át- vételét is, úgy remény van arra, hogy az évenkénti számszerű visszaesés ennél az állatfajnál is megszűnik. Nyári szölövédelem A szőlőgyümölcsnek na­gyon sok betegsége, kártevő­je, kórokozója van. A véde­kezéseket a szakkönyvek so­kasága tárgyalja, a legfon­tosabbakat, illetve az alap­vetőket a kiskerttulajdono­sok is ismerik. így most csupán a soron következő tennivalókra szeretném fel­hívni a figyelmet. Július már a fürtzáródás ideje. Ilyenkor legfontosabb a peronoszpóra, a szürkerot­hadás és( a lisztharmat elle­ni permetezés. Legalkalma­sabbak a kombinált ható­anyagú szerek. A peronosz­póra ellen rézoxiklorid tar­talmú fungicidet használ­junk — 0,5 százalékos tö­ménységben. (Rézoxiklorid 50 WP, Vitigran.) Fürtpe- ronoszpóra ellen rézhidroxid- tartalmú fungiced ajánlatos. A badacsonyi rézmészpor nedves felületre porozva igen jó hatású. Peronoszpó­ra, szőlőorbánc és liszthar­mat elleni együttes védeke­zésre a Dithane D—8 és K—50 porozószer engedélye­zett. Szürkerothadás ellen legalkalmasabb az Ortho- Phaltán. Lisztharmat ellen Kumulus S, Kumulus 80, Cosan 2 százalékos perme­tezés vagy kombinált véde­kezés. Ilyenkor kell elvégezni a szőlő harmadik kötözését is. Egyidejűleg a levelek hón­aljában képződött hajtáso­kat 2-3 levélre csípjük vissza — ez az úgynevezett hónalj ázás. Amennyiben le­hetséges, csökkentsük a lombozat zsúfoltságát. va­lamint a leveleket és hajtá­sokat úgy rendezzük el, hogy a fürtöket minél több nap­fény érje. Ne feledkezzünk el arról sem, hogy ebben az időszak­ban jelentkezik a szőlőmoly második nemzedéke. Na­gyon fontos az ellenük való védekezés, mert rágásuk nyomán megindulhat a szür­kerothadás. Permetezéseknél tartsuk be a használati uta­sításokban megadott tö­ménységet. Nagyon sokan a hosszabb ideig tartó hatás reményében növelik a tö­ménységet. Ez hatástalansá­got nem okoz, de perzselési és élelmezés-egészségügyi veszélyekkel jár. Alapvető, hogy tartósan csapadékos, hűvös periódu­sokban — főként május kö­zepétől július közepéig —, peronoszpóra ellen 8—10 na­ponként permetezzünk. Szá­razabb időszakban sem szabad 14 napnál hosszabb ideig védelem nélkül hagyni a szőlőt. Ilyenkor azonban főleg lisztharmat ellen kell permetezni. Törekedjünk ar­ra, hogy a permetlé egyen­letesen borítsa be a levelek színét és fonákját, továbbá a hajtástengely és a fürtök felületét. Nagyon lényeges, hogy a szerek a tőkék bel­sejébe is bejussanak, mert leggyakrabban itt követke­zik be a fertőzés, azonkívül a kipermetezett növényvédő szer itt a legvédettebb a napfénytől és az ultrahibo- lya-sugárzástól. A gondtalan, hanyag per­metezés következményei jár­ványok idején még gyakori permetezéssel sem hozhatók helyre. A szürke- és fakó­rothadással fertőzött fürtö­ket vágjuk ki és semmisít­sük meg a további fertőzé­sek megakadályozása érde­kében. A szőlőben törekedjünk a gyommentességre. Nagyon lényeges, hogy a korán érő csemegeszőlők permetezésénél legyünk te­kintettel az egészségügyi vá­rakozási idő helyes betartá­sára. Kalocsay Klári

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents