Békés Megyei Népújság, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-24 / 172. szám

1981. július 24., péntek o II barátságfesztivál országos eseményei Csütörtökön, a kora reg- * geli órákban Zánkára indul­tak a III. magyar—szovjet ifjúsági barátságfesztivál 100-100 tagú magyar és szovjet politikai delegációjá­nak tagjai, ahol egész na­pos program várta őket. Az úttörőváros bejáratá­nál fehér inges, piros nyak- kendős, zászlócskákat len­gető, éljenző úttörők sorfa-' la között vonult be a két küldöttség, élükön Fejti Györggyel, a KISZ KB első titkárával és Dmitrij Fili~ povval, a lenini Komszomol KB titkárával. A delegáció vezetőségét Varga László, az úttörőszövetség főtitkára köszöntötte, és tájékoztatta a gyermekszervezet munkájá­ról. Kiemelte: az úttörőszö­vetség 35 éves tevékenysége során a gyermekek kedvelt, a társadalom elismert szer­vezete lett. Nádházi Lajos, az úttörő- város vezetője bemutatta a tábor életét, a jelenleg ott üdülő 3 ezer ifjú képzőmű­vész és vízi úttörő program­jait. Elmondta egyebek kö­zött, hogy évente hat tur­nusban 15 ezer gyermek tölt­het el itt hosszabb-rövidebb időt. A vendégek megtekintet­ték az úttörőmozgalom tör­ténetének dokumentumait, tárgyi emlékeit őrző úttörő­múzeumot, a 40 ezer kötetes könyvtárat, a félezer nézőt befogadó színháztermet, s a 800 fős lelátóval kialakí­tott, fedett sportcsarnokot. Ezután Dmitrij Filipov meleg szavakkal köszönte meg a gyermekeknek a szí­ves fogadtatást, és átadta nekik a 30 milliós szovjet pionírszervezet forró üd­vözletét. A „hivatalos” program az úttörőváros barátságparkjá­ban zárult. A népes fesztiválküldött­ség délutáni programja a sport, a fürdés, a vitorlázás, a pihenés jegyében telt. A fesztivál egyetemista résztvevői szerdán a Budapesti Mű­szaki Egyetemre látogattak. A képen a fiatalok a tanin­tézet udvarán megkoszorúzzák a szovjet hősi emlékművet (Telefotó) Magyar középiskolások sikere Kiválóan szerepeltek a magyar diákok a Burgasz- ban július 13—23. között tar­tott XIII. nemzetközi kémiai diákolimpián, amelyen 14 or­szág 4—4 középiskolás ver­senyzője mérte össze elméle­ti és gyakorlati tudását. A magyar versenyzők közül Répási József (Miskolc, Föl­des Ferenc Gimnázium) első díjat, Fekete Zoltán (Szeged, JATE Ságvári Endre gya­korló Gimnázium) és Garay Ferenc (Budapest, Leöwey Klára Gimnázium) második díjat, Schweighoffer Tamás (Pápa, Petőfi Sándor Gimná­zium) harmadik díjat ka­pott. Együttesünk a részt ve­vő országok között első lett. A július 8—22. között Washingtonban megtartott XXII. nemzetközi matemati­kai diákolimpián 27 ország középiskolás versenyzői vet­tek részt. Magyarországot négy tanuló képviselte, kö­zülük Simonyi Gábor (Buda­pest, ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium), Károlyi Gyula és Szabó End­re (Budapest, Fazekas Mi­hály Fővárosi Gyakorló Gim­názium) első díjat, Tardos Gábor (Budapest, Berzsenyi Dániel Gimnázium) második díjat nyert. A magyar „csa­pat” a második helyre ke­rült. „Pannónia ’81” Ezzel az elnevezéssel is­mét összehívják a szövetke­zeti szakemberek országos találkozóját * Harkányban. Augusztus 22. és szeptember 4. között immár a tizenket­tedik alkalommal tanács­koznak a három nagy szö­vetkezeti ágazat — a mező- gazdasági, az ipari és a fo­gyasztási szövetkezetek — képviselői mozgalmuk idő­szerű kérdéseiről. Hazánk­ban ez a legjelentősebb szö­vetkezetpolitikai fórum. Az idei találkozó alapté­mája: a szövetkezeti mozga­lom feladatai a nyolcvanas években. A kéthetes prog­ram során kérdéscsoportok­ra bontva vitatják meg a szakemberek a témát. Szó lesz — mindenekelőtt — a VI. ötéves terv szövetkezeti feladatairól, továbbá az új szövetkezeti formákról, a termelési rendszerek szere­péről a szövetkezeti gazda­ságokban, a szövetkezeti ér­telmiség részvételéről a falu közművelődésében. A népművészet mesterei Kalocsán Csütörtökön a táncverse­nyek mellett szakmai be­mutatókkal, találkozókkal és újabb kiállítások megnyi­tásával folytatódott a VII. Duna menti folklórfesztivál. Kalocsán a népművészet mesterei találkoztak, a már hagyományos rendezvényre több mint nyolcvanan jöt­tek el az ország minden tá­járól, hogy a helyszínen mutassák be mesterségüket. A közönség számos fafara­gó, a pingáló, a bőrdíszmű­ves és hangszerkészítő re­mekművű munkáját vehet­te szemügyre kiállításukon. Este, a szabadtéri színpa­don a rigmusmondók, a szó­lóénekesek, táncosok adtak műsort. Baján a KOTA nép­zenei bizottságának nyilvá­nos ülésén a népdal felada­táról, hagyományainak meg­őrzéséről tanácskoztak. Szekszárdon este a Babits Mihály Művelődési Köz­pontban került sor a nép­dalkörök bemutatójára. Kecsükeméten pedig a mű­velődési központ kamarater­mében az Ifjúsági és nép­művészet Magyarországon címmel nyílt kiállítás. A gyulai Várszínházban ma, pénteken este lesz az ősbemu­tatója Filadelfi Mihály „Torzó Messiás” című drámájának, amelyet Sík Ferenc állított színre. Áchim L. András alak­ját Mécs Károly formálja meg, a főbb szerepekben láthat­juk Bodrogi Gyulát, Vajda Mártát, Pataki Lászlót, Kozák Andrást, öze Lajost, Lukács Józsefet és Szacsvay Lászlót Fotó: Demény Gyula Kempinghíradó A Magyar Kemping Klub tájékoztatása szerint jú­lius 24—26-ig Budapesten a Hárs-hegyi kempingben 80 fő részére van sátorhely, és 30 lakókocsihely szabad, a római-fürdői kempingben sátorhely 100 fő részére, és 30 lakókocsihely szabad. A Duna-kanyarban Leány­falun 100, Érdligeten 60, Monoron 200 fő sátorozót várnak a kempingek. A Pap-szigeti kemping a Duna áradása miatt a hét végén nem fogad vendégeket. A Balaton északi partján a révfülöpi kempingben 300, az aszófői kempingben 200 fő részére van sátorhely, a többi kempingben telt ház van, csak az előre lefoglalt, és visszaigazolt helyekre tudnak vendégeket fogadni. A palóznaki kemping mel­lett az autósstrand területén kisegítő kempinget nyitottak az északi partra látogató vendégek részére. A Balaton déli partján, Siófokon a Gamásza 500 fő, Balatonszemesen a ba­gódombi kempingben 350 fő, Balatonberényben a Kócsag kempingben 200 fő részére van szabad sátorhely, a déli parton a többi kempingben telt ház van. A Dunántúlon Sikondán 200, Pécsett a Mandulás kempingben 120, Harkány­ban 250 fő sátorral érkező vendéget tudnak elhelyezni. Győrött sátorban 150, mo­telben 50, és faházakban 20 fő részére van szabad hely, Sopronban 350 fő sátorozót tudnak fogadni. Fadd-Dom- boriban 100, Dombovár- Gunarason 200, Dunaföldvá- ron 50 fő részére van sza­bad sátorhely. Szombathe­lyen 100 fő részére sátor­hely és 35 lakókocsihely szabad. Észak-Magyarországon, Me­zőkövesden 500, Salgótarján­ban 250, Balassagyarmaton 120, Egerben 1000, Miskolc­tapolcán 80, Hollóstetőn 140, Tokajban 100, Aggteleken 60, Sárospatakon 140 fő ré­szére tudnak sátorhelyet biztosítani. Az Alföldön, Debrecenben 100, Hajdúszoboszlón 100. Püspökladányban 50, Ma­kón 100, Szesgden 120, Szol­nokon 50, Jászszentandráson 100, Baján 100 fő részére van szabad sátorhely. A Magyar Kemping Klub tagjai a Balaton körüli kempingekben 20, a többi kempingben 30 százalék kedvezményben részesülnek, kivéve a Nógrád megyei kempingeket, ahol a klub­tagok részére 50 százalék kedvezményt biztosítanak. Tervpályázat Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium, az Ipa­ri Minisztérium Országos Energiagazdálkodási Ható­sága, az Országos Vízügyi Hivatal, Szeged megyei-vá­rosi Tanács Végrehajtó Bi­zottsága, a Szegedi Város­gazdálkodási Vállalat, vala­mint a szegedi vízművek és fürdők nyilvános, titkos terv- pályázatot hirdetett Szeged északi városterületének komplex hőellátására, geo­termikus energia felhaszná­lásával. A tervpályázat eredményét még ez év december 10-ig kihirdetik. A tervpályázati kiírás július 27-től vehető- át Budapesten a Kommunális Beruházási Vállalatnál (I., Dísz tér 17.). Lehetőség van arra, hogy Szeged északi részén a már meglevő 15 ezer lakást, és az épülő, valamint tervezett további, csaknem 30 ezer la­kást. a hozzájuk tartozó köz- intézményekkel együtt ter­málvízzel fűtsék, és lássák el meleg vízzel — állapítot­ták meg a szakemberek a nemrég elvégzett hidrológiai vizsgálatok alapján. Eddig a fűtéshez és meleg vízhez szükséges energiát Szeged északi városterületén földgáz szolgáltatta. A geotermikus energia felhasználása ennél lényegesen gazdaságosabb. Én elmentem a vásárba... 1981. július 27., hétfő: or­szágos állat- és kirakóvásár: Kapuvár (Győr), Verpelét (Heves). Július 30., csütörtök: or­szágos állat- és kirakóvásár: Szany (Győr). Július 31., péntek: Orszá­gos állatvásár: Dévaványa (Békés). Augusztus 1., szombat: or­szágos állat- és kirakóvásár: Békéscsaba (Békés). Augusztus 2., vasárnap: or­szágos állat- és kirakóvásár: Biharnagybajom (Hajdú), Bugac (Bács), Csongrád, Jászapáti (Szolnok), Kapos­vár (Somogy), Kóka (Pest), Lajosmizse (Bács), Pécs. Országos állatvásár: Abony (Pest). Autóvásár: Balassagyar­mat (Nógrád), Debrecen, Gyöngyös (Heves), Győr, Gyula (Békés), Jászberény (Szolnok), Kiskunfélegyháza (Bács), Kiskunhalas (Bács), Lenti (Zala), Miskolc, Nyír­egyháza (Szabolcs), Orosz­lány (Komárom), Pécs, Sze­ged, Szentes (Csongrád), Székesfehérvár (Fejér), Tab (Somogy), Tiszakécske (Bács), Törökszentmiklós (Szolnoki. Teljes és hatékony Q zt mondják a szak­értők, hogy a teljes foglalkoztatás és a hatékony foglalkoztatás elve csak egymás terhére valósít­ható meg. Vagy teljes a fog­lalkoztatás, vagy hatékony. Ez az „egymás terhére” kezdetű elmélet sok más vo­natkozásban már régebben megfogalmazódott. Ha a bé­reket emeljük, kevés pénz jut a társadalmi juttatások­ra. Ha sok lakást építünk, nincs kapacitás a lakáskar­bantartásra. Ha egy társa­dalmi réteget előnyökhöz juttatunk, akkor az összes többit hátrányos helyzetbe hozzuk. Ha sokat fogyasz­tunk. keveset lehet felhal­mozni. De hogy a foglalkoz­tatás teljessége és hatékony­sága is csak egymás terhére valósítható meg, ez nehezen emészthető tétel. Odáig értem, hogy ameny- nyiben egy vállalat, szövet­kezet több embert alkalmaz, mint amennyire szüksége van, akkor ezzel segíti a tel­jes foglalkoztatás elvének megvalósulását, de rontja a foglalkoztatás hatékonysá­gát. Még kárt is okoz azzal, hogy munkaerőt von el más fontos munkahelyekről. Azt is értem, hogy a vállalatnak, szövetkezetnek fokozatosan meg kell szabadulnia a fe­lesleges emberektől — ke­rülve a tömeges elbocsátá­sokat. Mindenkinek „munkát — kenyeret” kell biztosítanunk. Ez a létbiztonság alapja. Vannak, akik nem hajlan­dók, vagy nem képesek meg­felelő teljesítményt nyújtani, őket eszerint kell bérezni. Nem mindenki bírja lelki­leg és fizikailag a munkát, így hát kevesebbet is keres, mint a többi. Foglalkoztatása akkor hatékony, ha minden feltétel adott ahhoz, hogy jól dolgozzon, képességei és ked­ve szerint teljesítsen. A hatékony és teljes fog­lalkoztatás első feltétele te­hát, hogy mindenki annyit kapjon, amennyit megérde­mel (munka szerinti elosztás elve), és mindenki megdol­gozzon a béréért (elosztás szerinti munka elve). Sok he­lyen ugyanis a bér meghatá­rozott nagyság, ezt a bért kell kiérdemelni. Legyen vi­szont előbb-utóbb „alapvető állampolgári jog” az, hogy mindenki önmaga „emelhes­se” a bérét, keresetét. Az el­ső feltétel tehát a jó bér­rendszer. De ott áll mögöt­te a második is! Hiába hajtja a dolgozót a jobb kereseti lehetőség, ha egyszer anyag nincs, más­szor szerszám, alkatrész, jó gép. Félnapi semmittevés után nehezen lendül már munkába. Sok gyárban, ter­melőszövetkezetben láttam „nem-hatékony” foglalkozta­tást. De ennek csak mellé­kes oka volt az, hogy feles­leges embereket is tartottak. A fő ok az volt, hogy a mun­kát nem szervezték meg. Becslésem szerint ma Ma­gyarországon a foglalkozta­tás hatékonyságát 10—15 százalékkal lehetne emelni pusztán azzal, ha a munka- és anyagellátást jobban szerveznék. Meg vagyok győződve ar­ról, hogy a munkás dolgoz­ni és keresni szeretne a gyárban, vagy. a tsz-ben. Alapvető érdeke, hogy nyu­godtan dolgozhasson. Ezt sértjük meg azzal, ha nem engedjük munkálkodni — mert nincsenek meg ennek feltételei — majd később még a szemére is vetjük, hogy milyen keveset teljesí­tett. Tréfálkozva szoktuk mon­dani, hogy ha ez a nép egy­szer elkezd dolgozni, hama­rosan elfogy a munka, és aztán majd mit csinál? Va­lóban: ha nő az átlagtelje­sítmény, akkor kevesebb emberre van szükség, ve­szélybe kerül a teljes fog­lalkoztatottság. Hová te­gyük az embereket? Erre is választ ad az el­múlt évtized tapasztalata. A mezőgazdasági nagyüzemek és iparvállalatok szép las­san abbahagyják a munka- igényes termékek előállítá­sát. Tartós volt belőlük a hiány, vagy az áruk volt a megfizethetetlen. Más he­lyeken romlott a termékek minősége, mert a gondo­sabb munkához több „élő­munka” kell. Egyszer java­soltam, hogy a cipőgyárak­ban lazítsák a normákat 10 százalékkal, mert többet keresnek ugyan az emberek, de ez bőven megtérül a ci­pők jobb minőségében. Ki­nevettek, a termelékenységi mutatóra hivatkoztak. De Vajon a minőségjavulás nem termelékenységnövelő té­nyező? O ézi szomorúan az ember hogy a gyü­mölcs a fán marad, számos szántóföldi növény­ből nagy a veszteség, mert géppel takarítják be a ter­mést. Paprika, paradicsom, kukorica marad kinn a föl­deken. Ha van ember rá, ér­demes még kézzel is leszed­ni, betakarítani ezeket a ter­mékeket, és piacra vinni. Munkaigényes? Igen. De a lényeg nem ez, hanem hogy jövedelmező legyen. Ren­geteg munkaigényes tevé­kenységben van hiány, nem­csak a termelésben, a szol­gáltatásokban is. Ha haté­kony lesz a foglalkoztatás, akkor jut ember ezekre a munkaigényes tevékenysé­gekre is. És a foglalkoztatás teljes marad. Lesz, aki rend­be hozza házunkat, megja­vítja a vízcsapot, kihordja az újságot, elszállítja a szeme­tet. Nem „vagy”, hanem „és” kell a két szó közé. Legyen a foglalkoztatás hatékony és teljes. dr. Pirityi Ottó Az „Agria Játékszín ’81” rendezvénysorozatában a napok­ban bemutatták Kisfaludy Károly: „Csalódások” című játé­kát, Valló Péter rendezésében. A képen: Reviczky Gábor, Szirtes Ági, Miklóssy György (Ilovszky Béla felvétele)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents