Békés Megyei Népújság, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-23 / 171. szám
1981, július 23., csütörtök Találkozás Tahi Tóth Lászlóval — Van-e valami, amit a veled készített eddigi riportok során nem sikerült elmondanod? — Megbecsülik-e igazán a színészek és a közönség ezeket az alkalminak mondható nyári fellépéssorozatokat? — Jó a kérdés! Kicsit már én is unom a sztereotip kérdésekre adott sztereotip válaszaimat. Szinte már lemondtam arról, hogy egy riportból, portréból visszakapom azt, amilyennek tartom magam. Talán nincs is ilyen. Lehet persze, hogy bennem van a hiba: nem merek őszinte lenni, vagy azt hiszem, hogy belső dolgaim nem tartoznak az olvasóra. De hát nekem ott vannak a szerepeim, melyekben megnyílhatok. Például most sem tudok erre a kérdésre válaszolni, vagy még nem merek. Talán majd egyszer. De akkor napokig fogok rajta gondolkodni, nehogy felületes legyek. — Hányadik alkalommal játszol a Gyulai Várszínházban? — A kritika is, a közönség is és a színészek is elfogultak ezekkel a nyári produkciókkal, mivel nyáron nincs más színházi lehetőség, és ezek közül is nagyon kevés van, három vagy négy. Igazában még egymáshoz sem lehet hasonlítani őket. „Tehát kell, hogy tetsszen.” Ennek ellenére több kollégával együtt, én is állomásomnak tartom a gyulai színházi fesztiválon való fellépéseimet. És ha ez az országban 253 kilométerrel nyugatabbra zajlik, akkor ez világhírű fesztivál. Bár'máshol is lenne ennyi kulturális igényű ember és vezető, mint Gyulán! — Szavaidból úgy tűnik, nagyon őszinte ember vagy. Valóban: számodra mit jelent ezen a pályán az őszinteség? — Tavaly játszottam először, Székely János Hugenották (Protestánsok) című, Szinetár Miklós által rende. zett darabjában, ami szintén magyar ősbemutató volt, mint idén a Túszszedők. Rangos előadásban! Tehát most vagyok itt másodszor. — A színész számára menynyiben jelent változást egy- egy nyári vendégszereplés? — Változást annyiban jelent, hogy kiszabadul az ember az ablaktalan, zárt színházakból, stúdiókból, műtermekből, és bekerül a természet alkotta közegbe, s mondhatni, a természettel méri össze magát. Hogy a madarak, a békák, esetleg ,a mennydörgés mellett hogyan él meg az én hangom, az alak, amit teremtettem, s hogy igaz-e. És ebben a közegben jobban kiderül a hazug szó, a művi alak. Egyebek között: összekerül eddig nem ismert kollégákkal, közönséggel. Más várossal. Mert itt más emberek élnek, mint Pesten. Mínuszt annyiban jelent: aki nem ismeri eléggé a szakmáját, az e mellett a gyors tempójú próba- időszak és -körülmények mellett hamar taccsra kerül, és nem tud elkészülni a szereppel. — Itt tényleg lényegesen kevesebb idő jut a felkészülésre, mint a kőszínházakban: a próbák ideje az átlagos két hónapról néhány napra szűkül. Hogyan sikerül mégis „egész” figurát hozni a premierre? — Erre részben az előbbiekben válaszoltam. Hogy egész figurát sikerült-e alkotnom, azt csak én tudom, hogy magamhoz viszonyítva léptem-e előre — teljesen mindegy, hogy a kritika di- csér-e vagy szid. Én sem a tavalyit, sem az ideit nem bántam meg. Kevés pálya van, ahol ennyire őszinte lehet, és kell hogy legyen az ember, mint alkalomadtán a mienkén. Egy-egy szerepem nagyjelenetében kifakadok, mindent elmondok a világról, a környezetemről, társaimról, és főképpen magamról, hogy utána mennyei béke öntheti el a szívemet, hogy most jól megmondtam a magamét. És azzal a tudattal hagyhatom el este a színházat, hogy átnevelhetek a jóra egy ezerkétszáz fős tömeget. Hát hol kell még nekem őszintének lennem? — A Túszszedőknek már vége. Mik a további terveid a nyár hátralevő részére? — Hogy nem a levegőbe beszélek: ösztöndíjasként tanulmányutat teszek az olasz- országi ' Assisibe, az ottani színházi és zenei fesztivál tanulmányozására Eddig is már sok ilyen helyen jártam, Angliától kezdve Franciaországon át Olaszországig, Dubrovnikig. Mindegyik a gyulaihoz hasonló kisvárosban játszódik, és hiszem, hogy nincs mit szégyenkeznünk! Csak hát hozzánk nem jutnak el azok, akiknek szintén látniuk kellene ezt. Ez az utam augusztus 20-ig tart. Akkor forgatni kezdem a filmgyárbafn Szép Ernő: Vőlegény című filmjének címszerepét Vámos László rendezésében. Színházamban, a Vígszínházban erre az időre szabaddá tesznek, de játszom tovább eddigi szerepeimet a Házmestersiratőban, a Plato- novban, a Harmincéves vágyókban, a Protestánsokban. Szeretnék játszani a Horvai István által rendezendő Sirályban a jövő szezonban. Mást nem tudok. Most jut eszembe: több tévédarabra kaptam szerződési ajánlatot. Szűcs József Boldog vendégségben (3.) Eredetileg egy nagyon keskeny ösvény vezetett a Kaukázus öt hegyláncán keresztül, amelyen — Sztra- bón görög földrajztudósnak, az időszámítás előtti első évszázadból fennmaradt' fel" jegyzése szerint — két ember sem tudott kitérni egymás elől, nem hogy két öszvér. Ezen az „ösvényen” ma autóbuszok viszik a turistákat, Tbilisziből Ordzso- nikidzébe: Grúzia fővárosából Észak-Oszétia fővárosába. Az utazás ma — a Grúziához tartozó Dél-Oszétián keresztül, az Orosz Föderációhoz tartozó Észak-Őszét Autonóm Szovjetköztársaságba — a Paszanauri nevű hegyi falu és üdülőhely Inturiszt-éttermében elköltött ebéd bekebelezésére szánt idővel együtt mindössze hét órát vesz igénybe; Puskinnak gyalog — igaz, ő minden faluban megállt — két hónapig tartott. Azt hiszem, Puskinnak volt igaza, no meg az idősebb Dumas- nak, aztán Lermontovnak, Lev Tolsztojnak, Majakovszkijnak, Csajkovszkijnak, Ru- binsteinnek, akik feltehetően szintén lassúbb tempóban utaztak át ezen a gyönyörű tájon, továbbá Csehovnak, aki szerint „az egész út egyetlen mese”, és az ugyancsak gyalogló Gorkijnak. aki szerint „ezen az úton íróvá válik a vándor”. apa kívánságát; az őszét herceg azóta is sír, könnyeinek árja utat vágott a hegyek között: ez a kanyargó Tyerek. Ami azt illeti, a hercegi könnyek ma apadni látszanak, mivel Oszétiához közeledve a vad folyót egyre több kisebb vízierőmű szelídíti, s vizének egy részét csöveken vezetik a hegyeken át a szomszédos Cse- csen-Ingus Autonóm Szovjetköztársaságba. Hevi központja, Kazbegi. Egykor Sztepán Cmindának jetunió című magyar nyelvű útikönyv tévedése kevésbé vaskos, de kellemetlenebb, a turista ugyanis a leírtakkal ellentétben nem juthat fel libegőn a Kazbegi fölé magasodó hegyre, a kötélpálya megépítését csak tervezik, s a hegy tetejére épített XIII—XIV. századbeli templomhoz felkapaszkodni csak gyalog lehet. Az úton tovább — miután a piros orrú „részeg”-gel, az „őr”-rel,- továbbá a felkiáltójelszerű „segítsen az isten” elnevezésű sziklával találkozunk — egy Gveleti (kígyó) nevű falun keresztül a Darjal-szoros bejáratához jutunk. A hajdani — Sztra- bón szerint bevehetetlen — erődnek már csak a romjai állanak, a szorost elzáró falnak, s rajta a kapunak A legenda szerint egy őszét herceg könnyeinek árja vágott utat magának a havas bércek között: ez a Tyerek Az út minden szépségét leírni nekem itt nincs helyem, annyit azonban igen, hogy az út legszebb része azután következik, miután a Kaukázus legalacsonyabb hágóján átjutottunk. Ez a Kereszt-hágó, „mindössze” 2395 méter magas, az ismertebb európai hágók — a Simplon, a Szent Gott- hárd — jóval alacsonyabbak. A Tyerek folyó völgye, a havas, négyezer méteres bércekkel övezett Hevi vidéke tárul elénk, jó időben az 5047 méter magas Kaz- beket is látni, amihez a legenda szerint Amiránit — — a grúz Prométheuszt —, a tűz elrablásáért odaláncolták. Egy másik legenda szerint a Kazbek maga egy őszét herceg lányába szerelmes pásztorfiú, aki megőszült és heggyé változott, miután kedvesét heggyé válni látta. Mindez egy varázsló műve volt, aki így teljesítette a lányát mindörökre maga mellett tudni akaró A megyei közművelődési mozgalom folyamatos művelődési szakaszában a Megyei Művelődési Központ havonta küldött anyanyelvi feladatokat a benevezett brigádok tagjainak. A közelmúltban értékelték a kitöltött feladatlapokat, és a helyes megfejtők között 100 forintos könyvutalványokat sorsoltak ki. összesen 19 szerencsés nyertes kapott jutalmat. Több alkalommal küldtek olyan nevezték, mégpedig hálából, egy utóbb szentté avanzsált Sztefán nevű szerzetes iránt, amiért a barát — egy hatalmas felhőszakadást követő sárzuhatag veszélyére figyelmeztetve — az élve eltemettetéstőr mentette meg a falu népét. A falu főterén, a szálloda előtt Kazibeg Cso- pikasvilinek, a vidék egykori urának szobra áll, • e főnemes fia szerzett olyan érdemeket a cári Oroszország hadseregében, hogy halála után róla nevezték el a falut és a hóborította csúcsot is, amelynek neve később Kazbekre torzult. Az író és költő Alekszandr Kazbegi a főnemes unokája volt, az ő tréfájához fűződik egy múlt századbeli francia útikönyv túlzó tévedése. A pásztorruhát viselő Kazbegi az ittjáró franciák kérdéseire franciául válaszolt, majd — másmás gúnyát öltve — többször is elébük került. Az utazók később leírták, hogy ezen a vidéken minden pásztor tud franciául. A Szovfeladatlapot a mozgalomban résztvevőknek, amelynek kérdései a Világunk témakörben megjelölt Élet és Tudomány-cikkekhez kapcsolódtak. öt hibátlan feladatlap megoldásáért 500 forintos könyvvásárlási utalványt kapott Szamosi Éva orosházi versenyző, 200 forintos könyvutalványt nyert egy szocialista brigád és nyolc versenyző. 14-en pedig 100 forintos .jutalomutalványt érdemeltek ki. sincs nyoma már, de a neve él: Darjal, azaz Dari-al, oszétul Alán kaput jelent, ellentétben az útikönyvvel, amely szerint a szorost Grúzia kapujának nevezik. Hosz- szú alagutakon keresztül visz tovább az út — az egyik mellett keskeny fa- hidacska jelzi a régi ösvényen az egykori grúz—orosz határt —, a szoros közepén látható a jókora „jeremelo- vi kő” (Jeremelov tábornok 1801-ben ezen a kövön írta alá az okmányt Grúziának Oroszországhoz való csatlakozásáról, az utat csak ezután kezdték szélesíteni, s noha hivatalosan a cár tiszteletére a Sándor útja nevet kapta, ám csakúgy, mint azelőtt, ma is Grúz Hadiút néven ismerik), majd egy Larsz (íj) nevű falun át a Nap völgyébe jutunk, balról a Fethusz-hoh (Szomorú-hegy) magasodik fölénk, neve egy járványra emlékeztet, a jobboldali Redon (földsánc) nevű falu pedig a nomád törzsek támadásaira. A Tyerekkel együtt érkezünk Oszétia fővárosába, de ezt csak onnan tudjuk, hogy a jobboldali erdőben egy játékszernek tűnő vonatot látunk felvillanni a fák között (ez a Tyereskováról elnevezett úttörővasút), továbbá. hogy az út baloldalán egy már elkészült libegő drótkötélpálya ível a „bagatell” 1036 méter magas Kopasz-hegy tetején épülő körkilátós étteremhez ... Aczél Gábor Következik: 4. Oszétia fő~ városa. HANGSZÓRÓ Voimmeko Auttaa? — Segíthetünk? Olykor nagyon magányosnak érezzük magunkat. Ilyenkor jólesne valakivel — bárkivel — szólt váltani. Szerencsére — az esetek többségében — nem maradunk magunkra. Vagy mégsem? Lehet, hogy sok a magányos ember környezetünkben? Egy biztos. Virágkorát éli — különösen a nálunk fejlettebb államokban — azoknak a szolgáltatásoknak a sora, melyeket lelki szerviznek nevezhetnénk. Gondoljunk csak a pszichiáterek tevékenységére, a lelki telefonszolgálatokra, és mindazokra, akik célul tűzték ki, hogy segítsenek, vagy megéljenek mások nyomorúságából ... Ezt a folyamatot próbálta mikrofonvégre kapni a július 20-án, hétfőn közvetített „Voimmeko Auttaa? — Segíthetünk?” című rádióműsor. Váradi Júlia — aki a „Segíthetünk?” műsort szerkeszti — Finnországban járt. Ott próbált nyomára bukkanni á hazaihoz hasonló szolgáltatásra. Mint finn rádiós kollégája kalauzolásával kiderült, szerteágazó és kiterjedt segítő- szolgálat működik Finnországban, mind a rádióban, mind pedig másutt. Természetesen, s éppen ez adta a műsor sava-borsát, Váradi Júlia nem elégedett meg e szolgáltatások működésének tényével. Arra is választ próbált keresni, mik azok a gondok, melyekkel leginkább felkeresik a lelki szervizeket. Ellátogatott egy elit isko-j lába, ahol a túlzott megterhelés sodorja válságba, el*1 keseredésbe a gyerekeket. A telefonszolgálatban, melyet különböző korosztályok hívhatnak, és az ifjúsági telefonszervizben egyaránt a magányt teszik első helyre. És ugyancsak ez a fő oka annak, hogy oly nagymérvű az alkoholizmus Finnországban, különösen a fiatalok körében. A műsorban fültanúi lehettünk elvonókúra alatt levő gyerekek vallomásának. Arról beszéltek, hogyan maradtak magukra, hogyan jutottak idáig ... (Az érdekesség kedvéért még hadd tegyük hozzá azoknak, akik nem hallották a műsort, itt gyógyszeres kezelés nélkül, csupán elbeszélgetésekkel próbálnak segíteni a válságba jutottakon.) S ellátogathattunk egy finn börtönbe is ... Hibául róhatnánk fel, hogy végletes helyeket Iá' togatott meg a műsor készítője. Ám ahhoz, hogy valamelyest megismerjük az ottani problémákat — egy óra alatt — kénytelenek vagyunk az extrém esetekre felfigyelni. Ráadásul, talán éppen ezért voltunk képtelenek a készüléket otthagyni. N. .4. Könyvjutalom a helyes megfejtésért MAI MŰSOR KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Népdalok. 8.50: Donizetti: Betly. 9.44: Brummadzag, a zenebohóc. 10.05: Sirius kapitány veszélyben. 10.35: Zenés játékokból. 11.05: Schumann: Spanyol szerelmi dalok. 11.25: Üresen. 11.40: Abel a rengetegben. 12.35: A szélőrlő. 12.45: Zenemúzeum. 13.58: Kárpáti rapszódia. 15.10: Balogh Sándor népi zenekara játszik. 15.30: Mindenki könyvtára. 16.05: Farkas Ferenc—Devecseri Gábor: Sportkantáta. 16.13: A Délutáni Rádiószínház bemutatója. Macska az ajtó mögött. 17.07: Mozgásterek, {isrn.) 17.32: A Sí. Martin-in-the-Fields-i kamarazenekar játszik. 19.15: Az Ifjúsági Rádiószínpad bemutatója. Apát keresek. 19.59: Svéd Sándor emlékezetes szerepei. 20.37: Népzenei Hangos Üjság. 21.17: Kalmár Magda operettdalokat énekel. 21.40: Adottságok — lehetőségek a Bajai Mezőgazdasági Kombinátban. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Kadosa Pál: III. vonósnégyes. 22.53: Metronóm. 23.13: Évszázadok mesterművei. 0.10: Dzsesszfelvételeinkből. PETŐFI RÄDIÖ 8.05: Indulók fúvószenekarra. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Napközben. 10.00: Zenedélelőtt. 12.33: Mezők, falvak éneke. 12.55: Kapcsoljuk a győofc körzeti stúdiót. Thália első kőotthona. 13.30: Loránd István gyermekmuzsikájából. 16.35: Válogatott perceink. 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Húszas stúdió. 18.33: Halló, Pozsony! — Halló, Budapest! 19.24: Nóták. 19.55: Slágerlista. 20.33: A 04. 05. 07 jelenti. 21.05: Visszatekercselés. 22.15: A tegnap slágereiből. 23.15: Népi muzsika. III. MŰSOR 9.00: A Beatles együttes összes * felvételei. 9.28: Magyar kamarazene. 9.50: Balettzene. 11.05: A bécsi Concentus Musi- cus kamarazenekar tagjainak felvételeiből. 11.45: Kováts Kolos operaáriákat énekel. 12.05: Lengyel szerzők, műveiből. 13.07: A rock and roll csillagai. 14.06: Henryk Szeryng és Artur Rubinstein Beethoven-fel- vételeiből. 15.00: Operaegyüttesek. 16.00: Zenei Lexikon. 16.20: Felejthetetlen arcok az Operaházból. 16.55: Popzene sztereóban. 18.19: Dietrich Fischer-Dieskau Schumann-felvételei. 19.05: Otto Klemperer vezényli a Philharmonia és az Üj Philharmonia zenekart. 20.00: Vonzások és változások. 20.30: Dzsesszfelvételekből. 20.51: Monteverdi: Vespro della beata Vergine. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Volt szolnoki színészek felvételeiből. Hubai Anikó és Huszár László énekel operettrészleteket. 17.15: Utángondozottak. Szerkesztő: Kardos Ernő. (ism.) 17.45: Olasz táncdalok. 18.00: Alföldi krónika. 18.15*: Beatparádé 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lapés műsorelőzetes. BUDAPEST, I. MŰSOR 16.05: Hírek, (f.-f.) 16.10: Nagy folyók a történelem visszfényében. 17.05: Stop! (ism.) 17.10: Csak gyerekeknek! Az űregér. (ism.) Lappföldi mesék, (ism.) 17.50: Tévébörze, (f.-f.) 18.00: Lendrock, a kincskereső. 18.30: Reklám, (f.-f.) 18.35: Telesport. 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Kisfilmek a nagyvilágból. 20.25: Gyorsfénykép Japánról. 21.10: Fiatalok órája. 22.10: Bienvenido a Cuba. 22.40: Tv-híradó 3. 22.50: Universiade, 1981. II. MŰSOR 20.00: A kanadai televízió estje. 20.01: Bevezető, (f.-f.) 20.05: Tyler. 21.25: Tv-híradó 2. 21.45: Parádé. 21.55: Faragott szellemek az eszkimók földjén. 22.35: Dzsesszbalett. BUKAREST 16.05: Universiade. 20.00: Tv-híradó. 20.25: Gazdasági figyelő. 20.50: Fiatalok órája. 21.35: ,.Nádsípot fújtam.” 22.10: Tv-híradó. 22.30: Az Universiade eseményei. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Tv-napló. 18.05: Tv-naptár. 18.15: Kalandok. 18.45: Emberrablás. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Érvek — külpolitika. 20.50: Bukarest: Universiade. 22.15: A Zágrábi táncegyüttes. II. MŰSOR 19.00 : Kis koncert. 19.15: Négy keréken. 19.27: Ma este. 20.00: Jelenetek egy házasságból. Utána Casanova. 23.00: Huszonnégy óra. MOZI Békési Bástya: A Pogány Madonna. Békéscsabai Építők Kul- túrotthona: Mondd, hogy mindent megteszel értem! Békésssa- bai Kert: Rafferty és a lányok. Békéscsabai Szabadság: minden előadáson: Nevem: Senki. Békéscsabai Terv: Cserepek. Gyulai Erkel: Tappancsok, mancsok, állkapcsok. Gyulai Kert: A Jó, a Ross7 és a Csúf I., II. rész. Gyulai Petőfi: Zugügyvéd zavarban. Orosházi Béke: Hét különleges megbízott. Orosházi Partizán: A XX. század kalózai. Szarvasi Táncsics: Óvakodj a törpétől! Az alán kapun át
